Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-04-06 / 28. szám
Háztáji-dédelgetők Ha az embernek célját nem sikerül elérnie, önkéntelenül keresi a hibát, a sikertelenség okát, esetleg kibúvót keres ennek igazolására. Már miért lennének kivételesek a battyéni szövetkezetesek? Előbb természetesen el kell árulnunk, hogy tavaly nem ment minden a megszokott kerékvágásban. Különösen a növénytermesztésben mutatkozott nagy lemaradás, ami kitűnik abból is, hogy például a cukorrépából csupán 240 mázsát, a burgonyából csak 70, a kukoricából pedig mindössze 11 mázsát takarítottak be hektáronként. Igaz, tavaly az idő szokatlanul szeszélyes volt, ám mégsem lehet mindent az időjárásra rásózni. Egynémelyik tag csak mosolygott, amikor szakadt az eső, ahelyett, hogy mentette volna a közös vagyont. Bezzeg, amikor még egyénileg gazdálkodtak, éjszakát, vasárnapot nem ismerve a földeken robotoltak. Érdekes az is, hogy a háztáji gazdálkodásra egyáltalán nem hatott kedvezőtlenül a rossz időjárás. Vagy talán a háztáji földet a sors istennője vette védelme alá? Korántsem! Csakhát éppen, ha néha eíőmosolygott a nap a piszkos felhőfoszlányok közül, a tagok többsége futott a féltve dédelgetet háztájira. Mert hát, közelebb az ing, mint a kabát. így aztán a szövetkezeti táblák hiába sóvárogtak kasza, kapa után. Pedig, ha összevetjük a táztáji és a közös gazdálkodás hasznosságát és a beléjük fektetett munkát, az eredmény a közös mellett szól. Amint látjuk, nem mindennek a szeszélyes időjárás volt az oka. A kérdés eredményesen úgy oldódhatna meg, ha a battyániak megszüntetnék vagy korlátoznák a háztáji gazdálkodást, mint a szövetkezetek továbbfejlesztésének egyik legalapvetőbb hátramozdítóját. P a 1 á g y i Lajos Bruder Dezső mezőgazdásszal és Zatykó Istvánnal, az EFSZ üzemi pártszervezetének elnökével járjuk a bátorkeszi határt, ^megelégedéssel szemléljük az elvégzett tavaszi munkálatokat. — Itt biztosítottuk az osztalékot — mondja Zatykó elvtárs. — De csak részben — egészíti ki Bruder mezőgazdász. — Igen, csak részben, mert még az év elején, a kezdet kezdetén vagyunk. Nemcsak az 1961-re előírt tervet kell teljesítenünk, hanem a harmadik ötéves terv célkitűzéseit is négy év alatt kell elérnünk. Mindenesetre az indulás nem rossz, sőt biztató. Nemcsak azért, mert a kedvező korai tavasz segítségével idő előtt teljesítettük a tavaszi munkatervet, hanem azért is, mert a szövetkezet tagjai megértik, legalábbis a többség, megtárgyalják és öntudatosan elvégzik a i rájuk háruló feladatokat — mondja i Varga Pál csoportvezető, aki idő- i közben hozzánk csatlakozott. Látom, < nem hiába olvas, nem hiába látogatja az üzemi pártiskolát. Az sem véletlen ] — ilyen megállapítás után —, hogy néhány év óta csoportvezető és nem- ' egyszer volt csoportjával az első az : eredmények értékelésekor. i Ám Zatykó elvtárs még mindig elé- 1 gedetlen a tagság öntudatával, mert szerinte jópáran igazolatlanul hiá-Jól indultak a bátorkesziek nyoznaK az üzemi parroKiaiasroi. redig a tagság politikai látókörét állandóan bővíteni kell, mert ezt egyik napról a másikra nem lehet elsajátítani. Közben ismét a tavaszi munkák kerülnek szóba. Kik azok, akiknek nevét meg kell említeni? Mindenekelőtt említésre méltó, hogy a vetés befejezését március 25-ére tervezték, de 10-én már végeztek a tavasziak vetésével. Elvetettek 315 hektár tavaszi árpát, 72 hektár étkezési borsót, 40 hektár napraforgót, 81 hektár tavaszi takarmánykeveréket és 16 hektár mákot. De 250 hektáron a lucerna alávetését is elvégezték. A cukorrépát pedig március 24-ig 100 hektáron vetették el. # Zökkenőmentesen haladt a munka, mert a gépeket alaposan és idejében rendbehozták. A javítást a vezetőség, a pártbizottság tagjaival együtt, rendszeresen ellenőrizte, s ennek eredményeként a szövetkezetben a gépek üzemzavar nélkül dolgoznak. Az őszi vetések fejtrágyázását és hengerezését, amelyek vetésterülete 1059 hektárt tesz ki, most végzik. Természetesen, a fogasolás sem maradt el. Hektáronként 1 mázsa nitrogénműtrágyát szórtak a vetésre, pedig ősszel már 4,5 mázsa műtrágya a földbe került. A kertészeti csoport is nagy lendülettel végzi munkáját, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az előző éveknél nagyobb sikereket érnek el. Süttő József, az új csoportvezető irányításával 320 folyóméter melegágyat készítettek, ahol paradicsom-, fűszerpaprika- és csemegepaprika-palántákat nevelnek. Az előző évektől eltérő módszerekkel szervezik és végzik a munkát. Igen jól bevált a csoportok közötti páros verseny és a bérezés, amely igen hasznosnak mutatkozik. Ugyanis az a fogatos, aki a napi három hektá- 1 ros vetési tervet legalább V2 hektár- 1 ral túlhaladja, naponta 1 liter bort 1 kap a szövetkezet borászatától. Az a : traktoros pedig, aki DT traktorával 1 naponta 20 hektáron felül teljesíti ! tervét, hektáronként 5 korona juta- ' lomban részesül. Kiss András trakto- : ros napi 29 hektáros átlagteljesit- 1 ményt ért el. Nem is csoda, hiszen 1 sokszor reggel 5-től este 9-ig dolgozott. 1 A hat mezei csoport közül első he- j lyen Bruder Béla csoportja végzett, t Második helyen pedig Szegi Andrásé. - A többi csoport is dicséretet érdemel, hiszen nehéz volt eldönteni az elsőség kérdését. Példás igyekezetükért' meg kell említeni Pálinkás Lajos, Klimácsek Pál, Bucsko János és Béna Ferenc elvtársakat. Igen örvendetes, hogy a CSISZ-fűmiffvtf 3 1961. április 6. tagok munkája is példamutató. A munkacsoportok jelentős hányadát ók képezik. Közülük leginkább Mácsodi Ernő. Fónad János és Bíró István érdemel elismerést. Nem hallgathatunk azonban a szövetkezet egyik fájó pontjáról, a tejbeadásról. Ezen a téren bizony van mit tenni, mert a bátorkeszi szövetkezet az első negyedévben 45 000 liter tejjel maradt adósa a közellátásnak. Viszont örvendetes tény, hogy amióta e probléma megoldásával foglalkozott a vezetőség, a napi átlagos 1700 literről 2200 .literre emelkedett a tejhozam. Pedig nem adnak több abrakot az állatoknak, mert akkor rövidesen kimerülnének a készletek. Az emelkedés egyik oka, hogy jobb silótakarmányt etetnek az állatokkal, mint eddig. A másik ok, hogy a takarmányt finomabban megpácolják, s az állatokat meg az istállókat példás tisztaságban tartják. A fejést és a helyes etetést ellenőrzik, a fejők között állandó verseny folyik. Jóba István fejő jó munkájával buzdítja többi munkatársát. A tojásbeadási kötelezettséget rendszeresen teljesíti a szövetkezet, sót az első negyedévet sikerül - a kilátások szerint - 5000 tojással túlteljesíteni. Eddig már 49 500 tojást adtak be a közeilátásnak. Sidó Szilveszter (Bátorkeszi) Kellőképpen kihasználják a jó időjárást az érsekújvári járás állami gazdaságai és szövetkezetei. A becsületes munka és a kettős munkaváltás eredménye, hogy a gabonaneműek elvetése után már a cukorrépavetés befejezésénél tartanak. ♦ Földben már a „fehérarany" magja a kamocsai, cerníki, rastislavicei. Michal nad Zitavou-i, gyivai, sárkányi, nánai, ebedi, bélai, barti, libádi és a bajtai szövetkezetben. Közel áll a cukorrépa vetésének befejezéséhez a bánovi, kiskeszi és a kisújfalusi szövetkezet is. * ♦ A takarmányalap biztosítása terén kielégítően halad a munka a barti EFSZ-ben, ahol már a tervezett 58 hektár tavaszi takarmánykeveréket, s 63 hektár többéves takarmányt vetettek. Ugyancsak az andódiak is elvetettek 28 hektár tavaszi keveréket, évelő takarmányból pedig 90 hektárt. ♦ Jól halad a komposztkészítés is járásunkban. E téren különösen a jászfalusi EFSZ tagjai érdemelnek dicséretet, miután az év elejétől már 3000 köbméter komposztot készítettek (ez évi komposztkészítési tervük 5585 m3 irányoz elő). Példájukat sok más szövetkezet követhetné! Tóth János, Érsekújvár. Befejezőfélbén a cukorrépa vetése A napokban a Lévai Járási fíemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán elbeszélgettünk a nagy vállalás teljesítésének lehetőségeiről. Kajtár elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője elmondotta, hogy az ötéves terv első évében búzából 26,2, árpából 25,6, kukoricából 35,8, cukorrépából pedig 346 mázsás átlagos hektárhozamot akarnak elérni. Évelő takarmányfélékböl pedig 49,6 mázsás hektárhozamot terveztek. Természetesen, az élenjáró szövetkezetek ezeket a hektárhozamokat már a múlt évben is túlteljesítették. A felsőszecsei szövetkezet például búzából 32,4, árpából 41, cukorrépából pedig 445 mázsás hektárhozamot ért el. Hasonló kiváló eredményekkel dicsekedhet még sok szövetkezet. Kajtár elvtárs szerint a tavaszi munkák nagyon jól folynak és minden lehetőség megvan arra, hogy az ötéves terv első évét sikeresen teljesítsék. A gépek kitünően dolgoznak. A zselízi gépállomás túlteljesítette a gépjavítás időtervét és most a kukorica négyzetes vetésére készíti elő a vetőgépeket. A lévai járásban 7000 hektár kukoricát művelnek majd négyzetesen. Beszélgetés közben beért két szövetkezeti elnök. Kikértük az ő véleményüket is: mit szólnak a nagy feladathoz? — A tavaszi munkákat játszi könynyedséggel végeztük el — mondotta Trnavszky László elvtárs, a fegyverneki szövetkezet elnöke. — Száz hektár kukoricát négyzetesen vetünk. Árpából már a múlt évben is 27 mázsás átlag hektárhozamot értünk el. Most előreláthatólag lényegesen túlteljesítjük az ötéves terv első évére-*—ft—«—•—«—t—«—o—*—t - ♦ ♦—»—ft—4 előirányzott mutatókat. Már több mint 300 hektár gabonát fejtrágyáztunk, hogy ezáltal is növeljük a hektárhozamokat. Árpából legkevesebb 38 mázsás átlagos hektárhozamot érünk el. — A mi szövetkezetünkben is terv szerint megy a tavaszi munka — fűzte hozzá Gálos Géza. a sárói szövetkezet elnöke. — Öt nap alatt közel 200 hektár árpát szórtunk ki, 120 hektár kukoricát négyzetesen vetünk. A növényápoiási munkákat ezen a táblán Kutyka Kálmán végzi majd. Átlagosan 75 mázsa csöveskukoricát tervezünk hektáronként. A takarmányalapot is biztosítottuk: összesen 144 hektár lóherénk lesz. Búzából 29, árpából 28, kukoricából 35, cukorrépából 450, évelő takarmányfélékből pedig 50 mázsás hektárhozamot tervezünk. — A növénytermesztéssel párhuzamosan hogyan növekedik az egy hektárra jutó hús-, tej- és tojástermelés? — Idén 242 kg húst és 500 liter tejet termelünk egy hektáron. — Hallottuk, hogy részt vett a szövetkezetek második kongresszusán. Mit szól az ötödik kongresszushoz? — Akkor még nem gondoltuk volna, hogy a szövetkezetek az V. kongresszus idején már ilyen erősek lesznek. Nézzük csak a mi szövetkezetünket. Nálunk az egy hektárra jutó termelés a múlt évben már meghaladta a 7000 koronát, idén pedig már megközelíti a 9000 koronát. Akkor még nem gondoltunk arra, hogy a szövetkezetek is havonta a szilárd bérezés szerint fizethetnek majd. Beláttuk, hogy az oszthatatlan alapra még 13 %-náI is többet kell adni. Szövetkezetünk a kongresszus tiszteletére 50 mázsa Két szövetkezeti elnök véleménye az ötéves terv első évéről A megnagyobbodott lévai járás az ötéves terv minden termelési mutatóját négy év alatt teljesíti, öt év alatt 21 489 mázsa húst, 534 000 litei tejet és 3 299 000 tojást adnak be terven felül. Az állattenyésztési termékek előállításához lényegesen emelik a növénytermesztés színvonalát is Árpából 5210, szemeskukoricából 6420 cukorrépából 2491, évelő takarmányokból pedig 7950 tonnával termelnek többet, mint amennyit az ötévé; terv mutatószámai a járás területére előirányoznak. A növénytermelésber minden mutatót túlteljesítenek. hússal és 10 000 liter tejjel ad többet. A lévai járásban csak két szövetkezeti elnökkel beszélgettünk. Az előző évi eredmények és a tavaszi munkák sikeres végzése azonban meggyőzött minket arról, hogy a járási szövetkezeti konferencia határozata — amely szerint az ötéves tervet négy év alatt teljesítik — valósággá válik. B. J. Mindössze 727 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak közösen a kenyheciek. Jól működik ez a szövetkezet. Nemcsak a dologszervezés mondható példásnak, hanem a . - rr, r . munkaerkölcs is. Jórészt ennek köitt OZ erdők honooio szönhetil<. hogy már tavaly áttérték * * a szilárd bérezésre. Egy normáért 22 Prágában ünnepélyesen megnyitót- koronát fizettek. ták az erdők hónapját. Bohuslav Po- Egy-egy szövetkezetei árutermelése sp.á 1. a mezőgazdasági miniszter he- szerint ,ehet a , yettese értékelte a második ötéves jobban értékelni. A terv alatt hazánk fásításában e ért kenyhecjek tavaly eredményeket. Ez alatt az idő alatt több mint oioonn tat b"H mÍ1HÓ 9y°rSan nÖVÖ üt«' tej«, 688 máfat ültettünk ki .... zsa sertéshúst, 686 A harmadik ötéves tervben befasit- mázsa marhahúst s juk az összes kopár hegyoldalakat és minteqy 63 000 t0_ 123 000 hektárnyi területre további 20 «st adtak áta fel millió gyorsan növő fát ültetünk. ÍLlrtó szerveknek. Sertéshúsból terven felül 49 mázsát, marhahúsból pedig 353 mázsát termeltek. Idén is a legjobb teljesítők közé tartoznak. Az időszaki tervüket tejből 140 százalékra, tojásból és sertéshúsból száz százalékra, marhahúsból pedig 120 százalékra teljesítik. • HOGY MIKÉNT CSINÁLJÁK? Először is, biztosították a takarmányszükségletet mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Ez az ; állattenyésztés alapja. Valamint kö- s vetkezetesen ellenőrzik a takarmányadagolást. Rendszeres időközökben fejnek. Továbbá ellenőrzik az egye- ■ dek termelékenységére, s nagy súlyt Jó befektetés (JURAJ KRÄLIK, az ifjúságfalvi EFSZ küldöttének viíafelszólalása) Az EFSZ-ek V. országos kongreszszusán többek között Juraj K r á 1 i k az ifjúságfalvi EFSZ küldötte is felszólalt. Elmondta szövetkezetük megszervezésének Igen érdekes történetét. Az ifjúság, amely sok lemondással, megfeszített munkával gazdag termőföldet varázsolt az újonnan épített falu határába, az egész ország területén elismert, jól gazdálkodó szövetkezetei létesített. — Tavaly — folytatta Králik elvtárs felszólalását — 35 mázsás hektárhozamot takarítottunk be búzából, a kísérleti parcellákon pedig 47,4 mázsás csúcseredménnyel dicsekedhetünk. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a föld nem szűkmarkú. Ha minden évben kellő mértékben növeljük a talaj táperejét, a befektetést gazdag terméshozammal hálálja meg. Határunk igen jól termő, amelyet a talaj bő humusztartalmának köszönhetünk. Ezenkívül nagy menynyiségű műtrágyát képes befogadni. Ismét az elmúlt évet kell példának felhoznom. Azokon a helyeken, ahol a cukorrépa alá hektáronként 29 mázsa műtrágyát szórtunk szét. 1086 mázsás termést értünk el. Szövetkezetünkben a nedvességhiányt az öntözéses gazdálkodás megszervezésével, öntözéssel pótoljuk. Több szövetkezet még mindig fél az ezzel járó nagy beruházásoktól. Mi 1 500 000 koronát fektettünk az öntözőberendezés felépítésébe, de nem bántuk meg, hiszen ez a befektetés évente 9 000 000 korona értékű terménnyel gazdagítja hozamainkat. Szenyák Annus példásan gondozza a kotkodácsoló „regimentet" 'ektetnek az állatállomány egészségi illapotára. Betartják az előirányzott illatlétszámot. S nem utolsósorban: az állatgondo:ókat anyagilag is érdekeltté tették 1 termelésben. tlarakszin György ällatgondozo es Kocsis Janos zootechnikus vállalta, hogy négy év alatt teljesíti a harmadik ötéves terv ránk háruló feladatait — kezdte Tóth Pál fejő, aki Takács József társával tavaly 2600 literes fejési átlagot ért el tehenenként (a szövetkezeti átlag 2330 liter volt). — Ahhoz, hogy vállalásunk ne maradjon papíron, de teljesüljön, Takács fejőtársammal 2700 literes fejési átlag elérését vállaltuk (az évi terv 2300 litert irányoz elő 1961-re). • TÚLTELJESÍTENI A FELADATOKAT Ahhoz, hogy a kenyheci szövetkezet beadási tervét nemcsak teljesíti, de túl is szárnyalja, jócskán hozzájárul az állatgondozók szorgalma, igyekezete és öntudatossága. Harakszin Györgyöt, a növendékállatok gondozóját éppen istállótisztogatás közben leptük meg. Előtte is világos a feladat: naponta sertésenként 70 deka átlagos súlygyarapodás elérése. — Vállaltam, hogy ezt még 2 dekával megtoldom — mondotta Harakszin állatgondozó. Hasonló igyekezet fűti Szenyák Márj$t és Anna lányát, akik ugyancsak munkafelajánlást tettek, ^íogy az évi tyúkonkénti tojáshozamot 110-re emelik a tavalyi 82 darabhoz viszonyítva. — Nem lesz sok? — Elérhető, csak elegendő és tápdús takarmányunk legyen kéznél — felelte Szenyák Mária, a szövetkezet legjobb baromfigondozója. Mi sem kételkedünk benne! Amint kifelé indultunk a gazdasági udvarból, már kezdett alkonyodni. Fejemben egymást kergették a gondolatok. Eltűnődtem a látottakon, s leszűrtem a tanulságokat: minden csupán az embereken múlik! Amilyen a tagság, beleértve a vezetőket is, olyan a szövetkezet! J. S.
