Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-03-29 / 26. szám
Äz EFSZ-ek V. országos kongresszusának határozata Ki V. kongresszus felhívja az állatgondozókat, zootechnikusokat, a szövetkezetek vezetőségét, a fajnemesitö állomások dolgozóit, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia kísérleti Intézeteinek, valamint a nemzeti bizottságok felelős dolgozóit, hogy az állattenyésztési termelésben fennálló komoly helyzetnek megfelelően minden szövetkezetben és járásban tegyék meg a szükséges gyors Intézkedéseket. Az állattenyésztés gyors növelésének egyik alapfeltétele az állatállomány egészségi állapotának rendszeres feljavítása, a főleg a gUmőkór elleni hare. Legkésőbb 1068-ig a szarvasmarhaállomónyt meg kell szabadítanunk a gUmőkórtól. A gUmőkór elleni harc döntő része: a tenyészmunkára szánt növendékállatok lelkiismeretes és egészséges nevelése. A növendékállatokat csakis nyitott Istállókban szállásoljuk el és biztosítanunk kelt, hogy rendszeresen a kifutókban tartózkodjanak. Ahol megvannak a feltételek, ott a leghelyesebb, ha az állatokat a legelőkön tartjuk. Az EESZ-ek V. kongresszusa helyesnek tartja, ha a hegyvidéki és a déli körzetek között megfelelő agyUttmüködés fejlődik kL A harmadik Ötéves terv megkívánja, hogy 1965-ig 53,6 H-kal növeljük a hízósertések tenyésztését az 1960-ban elért termelési eredményekkel szemben. Ez megköveteli, hogy a sertéstenyésztésben és hizlalásban nagyüzemi termelési módszerekét honosítsunk meg, a szövetkezetekben és állami gazdaságokban nagyhizlaldákat létesítsünk, szakosítsuk az anyasertések tenyésztését, vezessük be az előhizlálást és tegyünk meg minden Intézkedést az állatok egészségének megőrzésére. Ezenkívül helyes összetétel ü és elegendő mennyiségű takarmánnyal növeljük a sertések termelési képességét, A kongresszus azt javasolja a szövetkezeteknek, hogy feltételeikhez mérten mindenütt vezessék be a baromfi nagyüzemi tenyésztését, állandóan csökkentsék a baromfihús és tojás termelési költségeit, s így lényegesen járuljanak hozzá a lakosság élelmiszerellátásához. 5 Célszerű beruházási • építkezésekkel biztosítsuk a termelés döntő szakaszainak fejlesztését Az EFSZ-ek országos kongresszusa örömmel fogadja a CSKP KB és a kormány döntését, hogy felemeli a mezőgazdasági beruházásokra előirányzott összegeket. A szövetkezetek, a nemzeti bizottságok és a többi szervezet funkcionáriusai törekedjenek az eszközök célszerű és hatékony felhasználására. E téren még mindig komoly hiányosságokat tapasztalunk, főleg a hosszú Ideig tartó építkezések, az építkezési tervek késése, az új technológia követelményeinek nem megfelelő épületek tervezése és az új technika alkalmazása terén. A kongresszus ezért felhívja az építészeti szervezeteket, tervező-intézeteket, a nemzeti bizottságokat, valamint az illetékes minisztériumok dolgozóit, hogy az építkezési tervek jókori előkészítésével, az új építőanyagok használatával, valamint a beruházási építkezések meggyorsításával járuljanak hozzá az igényes mezőgazdasági feladatok teljesítéséhez. A beruházási építkezés terén eddig fennálló hiányosságok kiküszöbölésével, továbbá a szövetkezeteknek nyújtott hatalmas pénzügyi és anyagi eszközök felhasználásával rövid időn belül több épületet emelhetünk. Javasoljuk, hogy a szövetkezetek saját céljaikra a helyi feltételeknek megfelelően szervezzék meg az építőanyagok, főleg a homok, kavics és kő kitermelését, a hulladékanyagok, többek között a repce szalmájának felhasználását, s a szövetkezeti tagokat kapcsolják be a szövetkezet keretén belül megvalósított építkezésekbe. 6 Gondos kezeléssel , és karbantartással biztosítjuk a gépi eszközök üzemképességét A hsrmadik ötéves tervben mezőgazdaságunk további új gépi eszközöket kap, amelyek megkönnyítik és meggyorsítják a mezőgazdasági munkálatot. összesen 11 760 traktor, 10 900 kombájn, 10 000 tehergépkocsi, valamint más gépek és gépi berendezések birtokában a mezőgazdasági munkálatok gépesítésének vonalán vilánviszonylatban az első helyek egyikére kerülünk. A kongresszus a szövetkezetek vezetőségeihez fordul, hogy fordítsanak rendkívül nagy gondot a gépi munka megszervezésére és a gépek kihaaználására. Határozzák meg az egye* gépek feladatait, vezessék be a kétműszakos üzemeltetést, és szükség szerint ott és úgy vezessék be a gépeket, hogy egyre jobban érvényesüljön a munka egyetemes gépesítése. A kongresszus felhívja a szövetkezeti vezetőségeket, hogy rendkívüli figyelmet szenteljenek a munka szervezésére. Sok szövetkezetben még ma sem kezelik szakszerűen a gépeket, nem törődnek azok rendszeres javításával és karbantartásával; a gépeket a mezei munkálatok elvégzése után gyakran egész télen át a szabad ég alatt hagyják, ahol ki vannak téve az idő viszontagságainak, holott minden községben akad megfelelő térség, ahol a gépeket elraktározhatjuk. Ezek a hiányosságok Idézik elő a gépek üzemzavarait, növelik a pőtalkatrészszükségletet, s a pótalkatrész ellátás terén zavarokat idéznek elő. A gépeket és a gépi berendezéseket olyan szövetkezeti dolgozók gondjaira kell bízni, akik az értékes mezőgazdasági gépeket és eszközöket rendesen kezelik, s hosszú Ideig lényeges javítás nélkül üzemeltetik. Ezért rendszeres Iskoláztatást kelt szervezni a gépek karbantartásának és javításának jelentőségéről, a gépi eszközök célszerű kihasználásáról és komplettlzálásárót, üzemeltetésük gazdaságosságáról, valamint annak szükségességéről, hogy a szövetkezet vezetősége a gépeket minden nap ellenőrizze. Az EFSZ-ek V. országos kongresszusa a gépállomások dolgozóihoz fordul, hogy a szövetkezetek gépesítő kádereinek nevelésével és oktatásával, rendszeres tanácsadói tevékenység kifejlesztésévé!, a mezőgazdasági technika felhasználásával, valamint a gépjavítások meggyorsításával és olcsóbbá tételével az eddiginél hatékonyabban segítsék szövetkezeteinket Mezőgazdaságunk időnként rossz minőségű és nem megfelelő gépeket kap. Az új gépek — különösen ha nehezebb feltételek között dolgoznak — gyakran elromlanák és fékezik a munka termelékenységének növelését. A gyakori Javítások emelik a termelési költségeket, s mivel nem mindig lehet kapni javításukhoz elegendő pótalkatrészt, nem járulnak hozzá a munkálatok meggyorsításához és megkönnyítéséhez. Komoly hiányosságnak számit, hogy a gépeket gyártásuk és leszállításuk alkalmával nem látják el a szükséges felszereléssel és pótalkatrészekkel. Az V. országos kongresszus az illetékes minisztériumokhoz és a mezőgazdasági gépgyárak dolgozóihoz fordult, hogy biztosítsák a gépek és eszközök elsőrendű minőségét és jókor! leszállítását, továbbá gondoskodjanak elegendő pótalkatrészről. Felhívja a tudományos dolgozókat, géptervezőket és újítókat, hogy minél hamarabb oldják meg a legnehezebb mezőgazdasági munkálatok, például a cukorrépa, burgonya és takarmányok betakarításának gépesítését, valamint a szállítás problémáit és az állattenyésztés munkálatainak gépesítését. Elvárja, hogy minden mezőgazdasági gép szerkesztésekor elsősorban azt tartsák szem előtt, hogy a mezőgazdasági termelésben minél több emberi munkát takarítsunk meg. 7 Bontakoztassuk ki ■ szövetkezeteinkben a szocialista munkaversenyt A szocialista munkaverseny összes formáinak kibontakoztatása a mezőgazdasági termelés növelésének és a közös szövetkezeti gazdaságok megszilárdításának döntő tényezője. A kongresszus nagyra értékeli szövetkezeti dolgozóink kezdeményezését, amely a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítésére irányul. E mozgalomban látja a mezőgazdasági dolgozók szocialista öntudatának és annak az akaratának a megnyilvánulását, hogy minden erejükkel hozzá akarnak járulni a fejtett szocialista társadalom építéséhez. Ezért hangsúlyozza e kezdeményezés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fontosságát, hogy ennlk eredményei a termelési és felvásárlási terv túlteljesítésében, valamint az idénymunkák és az összes szervezési, műszaki intézkedések gyors és jó elvégzéséért indult szocialista munkaverseny tömeges kibontakozásában mutatkozzanak meg. Csak így tehetnek eleget munkafelajfinlásuknak, s így teljesíthetik az ötéves tervet négy év alatt. A kongresszus nem ért egyet azoknak a szövetkezeteknek az eljárásával, amelyek a termelési tartalékok tüzetes elemzése és • lehetőségeknek a dolgozókkal való széleskörű megtárgyalása nélkül jelentették be vállalásukat. Helyteleníti, hogy a szövetkezetek vezetői és dolgozói bátortalanul láttak hozzá a helyi tartalékok feltárásához. A munkafelajánlásnak teljesíthetőnek kell lennie, de egyúttal vissza kell tükröznie a szövetkezet lehetőségeit. Nem lehet egyetérteni a csupán alakilag megtett vállalásokkal, amelyeket nem támasztottak alá szervezési és technikai intézkedésekkel. Ezért a kongresszus felhívja azokat a szövetkezeteket, amelyek elégtelenül dolgozták ki az ötéves terv határidő előtti teljesítésére tett felajánlásaikat, hogy a szövetkezeti dolgozók széleskörű részvételével elemezzék újra jelenlegi termelési tartalékaikat a termelés valamennyi szakaszán és a szövetkezet valamennyi munkahelyén. Rögzítsék vállalásaikat és dolgozzák ki teljesítésük módját, osszák el a feladatot a munkacsoportok és dolgozók között, állapítsák meg a szakemberek és a szövetkezet vezetői együttműködésének, valamint az ellenőrzés és a vállalások értékelésének módját. A munkafelajánlások teljesítésének A szövetkezetek új fejlődési szakasza, amelyben már konkrét feltételekét teremtünk arra, hogy a mezőgazdasági termelés elérje az ipari termelés színvonalát, a technikai termelési és technológiai intézkedéseken kívül megköveteli, hogy a szövetkezetek belső gazdaságában is megfelelő intézkedéseket tegyünk. 8 Tervszerűen teremtsük ■ meg a nagyüzemi gazdálkodás bevezetésének teltételeit A nagyüzemi technika és technológia bevezetése érdekében meg kell valósítani a termelés célszerű összpontosítását és szakosítását valamennyi szövetkezetünkben, A nagyüzemi gazdálkodási formák bevezetésének egyik elmaradhatatlan feltétele: a kis szövetkezetek egyesítése. Ennek azonban a mezőgazdasági termelés és a munkatermelékenység növekedését, a termelési költségek csökkenését kell eredményeznie. A szövetkezetek egyesítésekor helyesen kell megoldani a termelési irányzatot, s a konkrét természeti és gazdasági feltételek alapján kell hozzálátni a szövetkezet termelésének és egyes termelési ágazatainak legcélszerűbb szakosításához. Ezzel egyidejűleg tekintetbe kell venni a falu fejlesztésének távlati terveit és az abból származó beruházási építkezéseket is. A kongresszus örömmel fogadja az ötleteket, amelyeket Novotny elvtárs vetett fel a szocialista falu távlatának e komoly problémájával kapcsolatban. A kongresszus nem tartja helyesnek az aránytalanul nagy szövetkezetek létesítését, mivel nehézségek merülnének fel a termelés megszervezésében és a szövetkezetek irányításában. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy sok járási nemzeti bizottság és azok mezőgazdasági albizottságai az állami tervfeladatok felbontásakor nem tartották szem előtt a CSKP KB és a kormány által a termelés széthelyezésére vonatkozólag kiadott irányelveket és nemigen támaszkodtak a mezőgazdasági termelés körzetesftési alapjaira. Sok szövetkezetben ezért a termelés irányzata nem felel meg az adott természeti és gazdasági feltételeknek. Sok szövetkezetben a vezetőség nem dolgozott ki saját tervet a termelés irányzatára és szakosítására. Ezért 1961 folyamán valamennyi szövetkezet felülvizsgálja ötéves fejlesztési tervét, és amennyiben nem tartalmaz a helyi termelési feltételeknek megfelelő világos termelési irányzatot, a tervet a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával módosítja. Az EFSZ-ek V. kongresszusa helyesnek tartja, hogy az év folyamán ne Igyekezzünk további szövetkezetek egyesítésére, hanem minden figyelmünket és törekvésünket az egyesült szövetkezetek megszilárdítására összpontosítsuk. A szövetkezetek további egyesítésére majd a téli időszakban kerül sor, amikor célszerűen felhasználhatjuk az előbb egyesített szövetkezetek tapasztalatait. hajtóerejét a szövetkezeten belüli verseny képezi. A szövetkezet minden vezetője elsősorban a rábízott munkahelyek dolgozóinak szocialista munkaversenyét szervezze, állítsa össze a verseny feltételeit, Javasoljon prémiumokat és jutalmakat, a termelési értekezleten értékelje a verseny eredményeit, hozza nyilvánosságra őket, s a legjobb dolgozóknak dicséretet és jutalmat javasoljon a szövetkezet vezetőségi ülésein. A kongresszus örömmel állapította meg, hogy — az ipari termeléshez hasonlóan - falvainkon is többezer szocialista munkabrigád alakult. Jelenleg 2600 brigád és munkaközösség versenyez mezőgazdaságunkban a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Sok csoport munkaeredményei megmutatják, mennyi erő és lehetőség rejlik a versenyzők kezdeményezésében. Ezért felhívja a szövetkezetesekel, létesítsenek további munkacsoportokat, felszólítja a szövetkezetek vezetőit és a termelés szervezőit, hogy sokoldalúan támogassák a szocialista munkabrigádok mozgalmának további kibontakozását falvainkon, mivel azok tömeges fejlődésében látja a mezőgazdasági dolgozók szocialista nevelésének legfőbb módját. 9 Javítsuk meg • a szövetkezeti termelés vezetését és a munka szervezését Az évzáró közgyűléseken és az EFSZ-ek járási konferenciáin elhangzott felszólalások megerősítették a CSKP KB bírálatának helyességét, amely a szövetkezetek munkaszervezésének és irányításának hiányosságaira vonatkoznak. A kongresszus felhívja szövetkezeteinket, s főleg azok vezetőségét és vezető dolgozóit, hogy gyakorlati intézkedéseket hozzanak munkájuk lényeges tökéletesítésére, növeljék a szövetkezet és az egyes termelési szakaszok vezetőinek tekintélyét és személyes felelősségét a termelés feladatainak teljesítéséért és gazdaságosságáért, valamint a rájuk bízott termelési eszközök kihasználásáért. Feltétlenül szükséges, hogy a leghaladóbb módszerek szerint gazdálkodjunk, állandóan növeljük a munkaszervezés és irányítás színvonalát, s ezzel egyidejűleg elmélyítsük a szövetkezeti dolgozóknak a termelés eredményeitől függő anyagi érdekeltségét. Az állandó munkacsoportok képezik a szövetkezet munkaszervezésének alapvető formáját. Ennek és a szövetkezetek további gépi felszerelésének megfelelően fokozatosan gépesített munkacsoportokat vagy egyetemesen gépesített munkacsapatokat kell létesíteni a szövetkezetekben és kétműszakos üzemeltetést kell bevezetni. A munka fokozott gépesítése egyre nagyob ' igényeket támaszt a munkacsoportok szervezésével szemben. Ezért a csúcsmunkálatok időszakára helyesen kidolgozott munkatervet kell készíteni, s annak alapján összhangba kell hozni a gépek és az emberek munkáját. A szövetkezetek irányítása színvonalának emelkedése is a különböző munkahelyekre kiterjedő jól kidolgozott tervtől, a helyesen vezetett elsődleges és könyvviteli nyilvántartástól függ. A nyilvántartás lehetővé teszi az egyes munkacsoportok és dolgozók tervteljesítésének, valamint munkaeredményének rendszeres értékelését és érdem szerinti díjazását. A kongresszus felszólítja a vezető dolgozókat, s elsősorban a szövetkezetek mezőgazdászait, hogy lényegesen tökéletesítsék a munka és a termelés nyilvántartását, s a nyilvántartás adataira támaszkodva csökkentsék a termelési egység önköltségeit, dolgozzák ki a szövetkezet gazdálkodásának időnkénti és évi egyetemes elemzését, valamint az évi termelési és pénzügyi tervet. • W Vezessük be a munka ■ érdem szerinti bérezését Az EFSZ-ek előző kongresszusainak határozatai ellenére sok szövetkezetben még ma is sok a munka díjazása terén tapasztalható hiányosság, amelyek bírálat tárgyát képezték mind az évzáró közgyűléseken, mind az EFSZ- ek járási konferenciáin. A legtöbb hiányosságot a munka normázása, a nehézségi osztályok megállapítása és a prémiumok körül tapasztaljuk. Némely szövetkezetben gyakran lazítják fi. Szilárdítsuk meg, mélyítsük el az EFSZ-ek munkaszervezését és gazdálkodását a normákat, hogy így minél több terméazetbeni járandóságot kapjanak, Keváa figyelmet fordítanak a szövetkezetek vezető dolgozóinak díjazására. Az EFSZ-ek V. országos kongreszszusa Ismét felszólítja szövetkezeteinket, vizsgálják meg, hogyan növeli bérezési rendszerük a szövetkezeti dolgozók anyagi érdekeltségét, továbbá hogyan használják fel a prémiumokat, hogy még 1961-ben levonhassák ebből a megfelelő következtetéseket. Rövid időn belül el kell érni, hogy a prémiumok szerepe fokozódjék és elérje a béralap 25 %-át. A kongresszus értékelte a munkaegység nélküli szilárd bérezést bevezető szövetkezetek tapasztalata#, és megállapította, hogy ez a bérezési mód fokozza a szövetkezeti dolgozók kezdeményezését és tevékenységét, s hatékonyabban elősegíti a termelés növekedését és gazdaságosságát. Ezért azt javasolja, hogy a szövetkezetek fokozatosan térjenek át erre a progresszív bérezési formára. Ugyanakkor kiemeli, hogy feltétlenül megt kell teremteni a bérezési módszer bevezetésének politikai és szervezési feltételeit, s kellő üzemi tartalékalapot kell létesíteni az egész éven át folyósított szilárd alapbérek kifizetésére. Az új bérezési rendszer bevezetésé megkívánja, hogy a munkálatokat — a Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott elvek szerint - újra nehézségi osztályokba soroljuk, teljesíthető pénzügyi és termelési tervet készítsünk és azt rendszeresen ellenőrizzük. A kongresszus javasolja, hogy azok a szövetkezetek is vizsgálják felül és sorolják űj nehézségi osztályokba a munkálatokat, amelyek még a munkaegységek alapján fizetik tagjaikat. Az anyagi érdekeltség helyes alkalmazásán kívül nagy a jelentősége a szövetkezeti tagokra fordított jóléti gondoskodásnak. A kongresszus megelégedetten hallgatta Novotny elvtársnak a jóléti intézkedésekre és nyugdíjakra vonatkozó elgondolásait, amelyek megvalósítása jelentősen hozzájárul a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának növeléséhez, s a munkaerők, főképpen a fiatalok bevonásához a mezőgazdasági termelésbe. n Helyesen osszuk föl . a szövetkezet termékeit és pénzjövedelmét A kongresszus felszólítja a szövetkezeteket, hogy a közös alapok, s főként a bővített újratermelést szolgáló oszthatatlan alap megfelelő feltöltését gazdasági megszilárdulásuk egyik döntő kérdésének tekintsék. Ebből a szempontból a bérezés részeként osszuk szét a természetbenieket is. Még mindig találunk olyan eseteket, hogy az egyesek nyerészkedő érdekei miatt aránytalanul sok terményt osztanak szét a munkaegységekre s ezek a szövetkezetek takarmányhiánnyai küzdenek és nem teljesítik a feladataikat az állam iránt. A tagok között csak annyi terményt kell fölosztani, amennyi elegendő a dolgozók és azok családja indokolt szükségleteinek fedezésére, s azt is csak abban az esetben, ha a szövetkezet teljesítette kötelességét az állam iránt és feitöitötte a vetomag- és a takarmányalapot. 12 A háztáji gazdaságok A kongresszus felszólítja a gazdaságilag megszilárdult és tagjaiknak a közös termelésből elegendő jövedelmet biztosító szövetkezeteket, hogy vizsgálják meg a háztáji gazdaság nélküli gazdálkodás előnyeit, vitassák meg ezt a gazdálkodási módot a tagokkal és valósítsák meg a gazdálkodás magasabb formáját. Ki kell azonban emelni, hogy a háztáji gazdaság nélküli gazdálkodás bevezetésekor sehol sem szabad megszegni az önkéntes döntés elvét. A háztáji gazdaságok megszüntetése azonban semmilyen körülmények között se vezessen az állatállomány csökkenéséhez és főleg a tehenek létszámának csökkentéséhez, valamint a község össztermelésének süllyedéséhez. 10 A melléktermelést iui alá kell vetni a mezőgazdasági fejlődés érdekeinek A kongresszus hangsúlyozza, hogy a melléktermelés kiegészítő termelőtevékenység legyen, amely a mezöfőL P MŐÍ/FS 9 1961. március 29.
