Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-29 / 26. szám

Äz EFSZ-ek V. országos kongresszusának határozata Ki V. kongresszus felhívja az állat­gondozókat, zootechnikusokat, a szö­vetkezetek vezetőségét, a fajnemesitö állomások dolgozóit, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia kí­sérleti Intézeteinek, valamint a nem­zeti bizottságok felelős dolgozóit, hogy az állattenyésztési termelésben fennálló komoly helyzetnek megfele­lően minden szövetkezetben és járás­ban tegyék meg a szükséges gyors Intézkedéseket. Az állattenyésztés gyors növelésé­nek egyik alapfeltétele az állatállo­mány egészségi állapotának rendsze­res feljavítása, a főleg a gUmőkór elleni hare. Legkésőbb 1068-ig a szarvasmarhaállomónyt meg kell sza­badítanunk a gUmőkórtól. A gUmőkór elleni harc döntő része: a tenyész­­munkára szánt növendékállatok lelki­ismeretes és egészséges nevelése. A növendékállatokat csakis nyitott Istállókban szállásoljuk el és biztosí­tanunk kelt, hogy rendszeresen a ki­futókban tartózkodjanak. Ahol meg­vannak a feltételek, ott a leghelye­sebb, ha az állatokat a legelőkön tartjuk. Az EESZ-ek V. kongresszusa helyesnek tartja, ha a hegyvidéki és a déli körzetek között megfelelő agyUttmüködés fejlődik kL A harmadik Ötéves terv megkívánja, hogy 1965-ig 53,6 H-kal növeljük a hízósertések tenyésztését az 1960-ban elért termelési eredményekkel szem­ben. Ez megköveteli, hogy a sertés­tenyésztésben és hizlalásban nagy­üzemi termelési módszerekét hono­sítsunk meg, a szövetkezetekben és állami gazdaságokban nagyhizlaldákat létesítsünk, szakosítsuk az anyaser­tések tenyésztését, vezessük be az előhizlálást és tegyünk meg minden Intézkedést az állatok egészségének megőrzésére. Ezenkívül helyes össze­tétel ü és elegendő mennyiségű takar­mánnyal növeljük a sertések terme­lési képességét, A kongresszus azt javasolja a szö­vetkezeteknek, hogy feltételeikhez mérten mindenütt vezessék be a ba­romfi nagyüzemi tenyésztését, állan­dóan csökkentsék a baromfihús és tojás termelési költségeit, s így lé­nyegesen járuljanak hozzá a lakosság élelmiszerellátásához. 5 Célszerű beruházási • építkezésekkel biztosítsuk a termelés döntő szakaszainak fejlesztését Az EFSZ-ek országos kongresszusa örömmel fogadja a CSKP KB és a kormány döntését, hogy felemeli a mezőgazdasági beruházásokra elő­irányzott összegeket. A szövetkeze­tek, a nemzeti bizottságok és a többi szervezet funkcionáriusai törekedje­nek az eszközök célszerű és hatékony felhasználására. E téren még mindig komoly hiá­nyosságokat tapasztalunk, főleg a hosszú Ideig tartó építkezések, az építkezési tervek késése, az új tech­nológia követelményeinek nem meg­felelő épületek tervezése és az új technika alkalmazása terén. A kong­resszus ezért felhívja az építészeti szervezeteket, tervező-intézeteket, a nemzeti bizottságokat, valamint az illetékes minisztériumok dolgozóit, hogy az építkezési tervek jókori elő­készítésével, az új építőanyagok hasz­nálatával, valamint a beruházási épít­kezések meggyorsításával járuljanak hozzá az igényes mezőgazdasági fel­adatok teljesítéséhez. A beruházási építkezés terén eddig fennálló hiá­nyosságok kiküszöbölésével, továbbá a szövetkezeteknek nyújtott hatalmas pénzügyi és anyagi eszközök felhasz­nálásával rövid időn belül több épüle­tet emelhetünk. Javasoljuk, hogy a szövetkezetek saját céljaikra a helyi feltételeknek megfelelően szervezzék meg az építő­anyagok, főleg a homok, kavics és kő kitermelését, a hulladékanyagok, töb­bek között a repce szalmájának fel­­használását, s a szövetkezeti tagokat kapcsolják be a szövetkezet keretén belül megvalósított építkezésekbe. 6 Gondos kezeléssel , és karbantartással biztosítjuk a gépi eszközök üzemképességét A hsrmadik ötéves tervben mező­gazdaságunk további új gépi eszkö­zöket kap, amelyek megkönnyítik és meggyorsítják a mezőgazdasági mun­kálatot. összesen 11 760 traktor, 10 900 kombájn, 10 000 tehergépkocsi, valamint más gépek és gépi berende­zések birtokában a mezőgazdasági munkálatok gépesítésének vonalán vilánviszonylatban az első helyek egyikére kerülünk. A kongresszus a szövetkezetek ve­zetőségeihez fordul, hogy fordítsanak rendkívül nagy gondot a gépi munka megszervezésére és a gépek kihaaz­­nálására. Határozzák meg az egye* gépek feladatait, vezessék be a két­­műszakos üzemeltetést, és szükség szerint ott és úgy vezessék be a gé­peket, hogy egyre jobban érvényesül­jön a munka egyetemes gépesítése. A kongresszus felhívja a szövetkezeti vezetőségeket, hogy rendkívüli fi­gyelmet szenteljenek a munka szer­vezésére. Sok szövetkezetben még ma sem kezelik szakszerűen a gépeket, nem törődnek azok rendszeres javításával és karbantartásával; a gépeket a me­zei munkálatok elvégzése után gyak­ran egész télen át a szabad ég alatt hagyják, ahol ki vannak téve az idő viszontagságainak, holott minden köz­ségben akad megfelelő térség, ahol a gépeket elraktározhatjuk. Ezek a hiá­nyosságok Idézik elő a gépek üzem­zavarait, növelik a pőtalkatrészszük­­ségletet, s a pótalkatrész ellátás terén zavarokat idéznek elő. A gépeket és a gépi berendezéseket olyan szövetkezeti dolgozók gondjaira kell bízni, akik az értékes mezőgaz­dasági gépeket és eszközöket rende­sen kezelik, s hosszú Ideig lényeges javítás nélkül üzemeltetik. Ezért rendszeres Iskoláztatást kelt szer­vezni a gépek karbantartásának és javításának jelentőségéről, a gépi eszközök célszerű kihasználásáról és komplettlzálásárót, üzemeltetésük gazdaságosságáról, valamint annak szükségességéről, hogy a szövetkezet vezetősége a gépeket minden nap el­lenőrizze. Az EFSZ-ek V. országos kongresszusa a gépállomások dolgo­zóihoz fordul, hogy a szövetkezetek gépesítő kádereinek nevelésével és oktatásával, rendszeres tanácsadói tevékenység kifejlesztésévé!, a mező­gazdasági technika felhasználásával, valamint a gépjavítások meggyorsítá­sával és olcsóbbá tételével az eddigi­nél hatékonyabban segítsék szövetke­zeteinket Mezőgazdaságunk időnként rossz minőségű és nem megfelelő gépeket kap. Az új gépek — különösen ha nehezebb feltételek között dolgoznak — gyakran elromlanák és fékezik a munka termelékenységének növelését. A gyakori Javítások emelik a terme­lési költségeket, s mivel nem mindig lehet kapni javításukhoz elegendő pótalkatrészt, nem járulnak hozzá a munkálatok meggyorsításához és meg­könnyítéséhez. Komoly hiányosságnak számit, hogy a gépeket gyártásuk és leszállításuk alkalmával nem látják el a szükséges felszereléssel és pótalkat­részekkel. Az V. országos kongresszus az ille­tékes minisztériumokhoz és a mező­­gazdasági gépgyárak dolgozóihoz for­dult, hogy biztosítsák a gépek és eszközök elsőrendű minőségét és jó­kor! leszállítását, továbbá gondoskod­janak elegendő pótalkatrészről. Fel­hívja a tudományos dolgozókat, gép­tervezőket és újítókat, hogy minél hamarabb oldják meg a legnehezebb mezőgazdasági munkálatok, például a cukorrépa, burgonya és takarmányok betakarításának gépesítését, valamint a szállítás problémáit és az állat­­tenyésztés munkálatainak gépesítését. Elvárja, hogy minden mezőgazdasági gép szerkesztésekor elsősorban azt tartsák szem előtt, hogy a mezőgaz­dasági termelésben minél több emberi munkát takarítsunk meg. 7 Bontakoztassuk ki ■ szövetkezeteinkben a szocialista munka­­versenyt A szocialista munkaverseny összes formáinak kibontakoztatása a mező­gazdasági termelés növelésének és a közös szövetkezeti gazdaságok meg­szilárdításának döntő tényezője. A kongresszus nagyra értékeli szö­vetkezeti dolgozóink kezdeményezé­sét, amely a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesíté­sére irányul. E mozgalomban látja a mezőgazdasági dolgozók szocialista öntudatának és annak az akaratának a megnyilvánulását, hogy minden erejükkel hozzá akarnak járulni a fejtett szocialista társadalom építé­séhez. Ezért hangsúlyozza e kezde­ményezés továbbfejlesztésének és el­mélyítésének fontosságát, hogy ennlk eredményei a termelési és felvásárlási terv túlteljesítésében, valamint az idénymunkák és az összes szervezési, műszaki intézkedések gyors és jó elvégzéséért indult szocialista munka­verseny tömeges kibontakozásában mutatkozzanak meg. Csak így tehet­nek eleget munkafelajfinlásuknak, s így teljesíthetik az ötéves tervet négy év alatt. A kongresszus nem ért egyet azok­nak a szövetkezeteknek az eljárásával, amelyek a termelési tartalékok tüze­tes elemzése és • lehetőségeknek a dolgozókkal való széleskörű megtár­gyalása nélkül jelentették be vállalá­sukat. Helyteleníti, hogy a szövetke­zetek vezetői és dolgozói bátortalanul láttak hozzá a helyi tartalékok feltá­rásához. A munkafelajánlásnak telje­síthetőnek kell lennie, de egyúttal vissza kell tükröznie a szövetkezet lehetőségeit. Nem lehet egyetérteni a csupán alakilag megtett vállalásokkal, amelyeket nem támasztottak alá szer­vezési és technikai intézkedésekkel. Ezért a kongresszus felhívja azokat a szövetkezeteket, amelyek elégtele­nül dolgozták ki az ötéves terv határ­idő előtti teljesítésére tett felajánlá­saikat, hogy a szövetkezeti dolgozók széleskörű részvételével elemezzék újra jelenlegi termelési tartalékaikat a termelés valamennyi szakaszán és a szövetkezet valamennyi munkahelyén. Rögzítsék vállalásaikat és dolgozzák ki teljesítésük módját, osszák el a feladatot a munkacsoportok és dol­gozók között, állapítsák meg a szak­emberek és a szövetkezet vezetői együttműködésének, valamint az el­lenőrzés és a vállalások értékelésének módját. A munkafelajánlások teljesítésének A szövetkezetek új fejlődési sza­kasza, amelyben már konkrét feltéte­lekét teremtünk arra, hogy a mező­­gazdasági termelés elérje az ipari termelés színvonalát, a technikai ter­melési és technológiai intézkedéseken kívül megköveteli, hogy a szövetkeze­tek belső gazdaságában is megfelelő intézkedéseket tegyünk. 8 Tervszerűen teremtsük ■ meg a nagyüzemi gazdálkodás bevezetésének teltételeit A nagyüzemi technika és techno­lógia bevezetése érdekében meg kell valósítani a termelés célszerű össz­pontosítását és szakosítását vala­mennyi szövetkezetünkben, A nagyüzemi gazdálkodási formák bevezetésének egyik elmaradhatatlan feltétele: a kis szövetkezetek egye­sítése. Ennek azonban a mezőgazda­­sági termelés és a munkatermelé­kenység növekedését, a termelési költségek csökkenését kell eredmé­nyeznie. A szövetkezetek egyesítése­kor helyesen kell megoldani a ter­melési irányzatot, s a konkrét termé­szeti és gazdasági feltételek alapján kell hozzálátni a szövetkezet terme­lésének és egyes termelési ágazatai­nak legcélszerűbb szakosításához. Ezzel egyidejűleg tekintetbe kell venni a falu fejlesztésének távlati terveit és az abból származó beruhá­zási építkezéseket is. A kongresszus örömmel fogadja az ötleteket, ame­lyeket Novotny elvtárs vetett fel a szocialista falu távlatának e komoly problémájával kapcsolatban. A kongresszus nem tartja helyes­nek az aránytalanul nagy szövetkeze­tek létesítését, mivel nehézségek me­rülnének fel a termelés megszerve­zésében és a szövetkezetek irányítá­sában. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy sok járási nemzeti bizottság és azok mezőgazdasági albizottságai az állami tervfeladatok felbontásakor nem tartották szem előtt a CSKP KB és a kormány által a termelés szét­­helyezésére vonatkozólag kiadott irányelveket és nemigen támaszkod­tak a mezőgazdasági termelés körze­­tesftési alapjaira. Sok szövetkezetben ezért a termelés irányzata nem felel meg az adott természeti és gazdasági feltételeknek. Sok szövetkezetben a vezetőség nem dolgozott ki saját tervet a termelés irányzatára és sza­kosítására. Ezért 1961 folyamán valamennyi szövetkezet felülvizsgálja ötéves fej­lesztési tervét, és amennyiben nem tartalmaz a helyi termelési feltéte­leknek megfelelő világos termelési irányzatot, a tervet a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával módosítja. Az EFSZ-ek V. kongresszusa helyes­nek tartja, hogy az év folyamán ne Igyekezzünk további szövetkezetek egyesítésére, hanem minden figyel­münket és törekvésünket az egyesült szövetkezetek megszilárdítására össz­pontosítsuk. A szövetkezetek további egyesítésére majd a téli időszakban kerül sor, amikor célszerűen felhasz­nálhatjuk az előbb egyesített szövet­kezetek tapasztalatait. hajtóerejét a szövetkezeten belüli verseny képezi. A szövetkezet minden vezetője elsősorban a rábízott mun­kahelyek dolgozóinak szocialista mun­kaversenyét szervezze, állítsa össze a verseny feltételeit, Javasoljon pré­miumokat és jutalmakat, a termelési értekezleten értékelje a verseny eredményeit, hozza nyilvánosságra őket, s a legjobb dolgozóknak dicsé­retet és jutalmat javasoljon a szövet­kezet vezetőségi ülésein. A kongresszus örömmel állapította meg, hogy — az ipari termeléshez hasonlóan - falvainkon is többezer szocialista munkabrigád alakult. Je­lenleg 2600 brigád és munkaközösség versenyez mezőgazdaságunkban a szocialista munkabrigád cím elnyeré­séért. Sok csoport munkaeredményei megmutatják, mennyi erő és lehető­ség rejlik a versenyzők kezdeménye­zésében. Ezért felhívja a szövetkeze­­tesekel, létesítsenek további munka­­csoportokat, felszólítja a szövetkeze­tek vezetőit és a termelés szervezőit, hogy sokoldalúan támogassák a szo­cialista munkabrigádok mozgalmának további kibontakozását falvainkon, mivel azok tömeges fejlődésében látja a mezőgazdasági dolgozók szocialista nevelésének legfőbb módját. 9 Javítsuk meg • a szövetkezeti termelés vezetését és a munka szervezését Az évzáró közgyűléseken és az EFSZ-ek járási konferenciáin elhang­zott felszólalások megerősítették a CSKP KB bírálatának helyességét, amely a szövetkezetek munkaszerve­zésének és irányításának hiányossá­gaira vonatkoznak. A kongresszus felhívja szövetkeze­teinket, s főleg azok vezetőségét és vezető dolgozóit, hogy gyakorlati in­tézkedéseket hozzanak munkájuk lé­nyeges tökéletesítésére, növeljék a szövetkezet és az egyes termelési szakaszok vezetőinek tekintélyét és személyes felelősségét a termelés feladatainak teljesítéséért és gazda­ságosságáért, valamint a rájuk bízott termelési eszközök kihasználásáért. Feltétlenül szükséges, hogy a legha­ladóbb módszerek szerint gazdálkod­junk, állandóan növeljük a munka­­szervezés és irányítás színvonalát, s ezzel egyidejűleg elmélyítsük a szö­vetkezeti dolgozóknak a termelés eredményeitől függő anyagi érdekelt­ségét. Az állandó munkacsoportok képezik a szövetkezet munkaszervezésének alapvető formáját. Ennek és a szö­vetkezetek további gépi felszerelésé­nek megfelelően fokozatosan gépesí­tett munkacsoportokat vagy egyete­mesen gépesített munkacsapatokat kell létesíteni a szövetkezetekben és kétműszakos üzemeltetést kell beve­zetni. A munka fokozott gépesítése egyre nagyob ' igényeket támaszt a munka­­csoportok szervezésével szemben. Ezért a csúcsmunkálatok időszakára helyesen kidolgozott munkatervet kell készíteni, s annak alapján összhangba kell hozni a gépek és az emberek munkáját. A szövetkezetek irányítása színvonalának emelkedése is a külön­böző munkahelyekre kiterjedő jól ki­dolgozott tervtől, a helyesen vezetett elsődleges és könyvviteli nyilvántar­tástól függ. A nyilvántartás lehetővé teszi az egyes munkacsoportok és dolgozók tervteljesítésének, valamint munkaeredményének rendszeres érté­kelését és érdem szerinti díjazását. A kongresszus felszólítja a vezető dolgozókat, s elsősorban a szövetke­zetek mezőgazdászait, hogy lényege­sen tökéletesítsék a munka és a ter­melés nyilvántartását, s a nyilván­tartás adataira támaszkodva csök­kentsék a termelési egység önköltsé­geit, dolgozzák ki a szövetkezet gazdálkodásának időnkénti és évi egyetemes elemzését, valamint az évi termelési és pénzügyi tervet. • W Vezessük be a munka ■ érdem szerinti bérezését Az EFSZ-ek előző kongresszusainak határozatai ellenére sok szövetkezet­ben még ma is sok a munka díjazása terén tapasztalható hiányosság, ame­lyek bírálat tárgyát képezték mind az évzáró közgyűléseken, mind az EFSZ- ek járási konferenciáin. A legtöbb hiányosságot a munka normázása, a nehézségi osztályok megállapítása és a prémiumok körül tapasztaljuk. Né­mely szövetkezetben gyakran lazítják fi. Szilárdítsuk meg, mélyítsük el az EFSZ-ek munkaszervezését és gazdálkodását a normákat, hogy így minél több ter­­méazetbeni járandóságot kapjanak, Keváa figyelmet fordítanak a szövet­kezetek vezető dolgozóinak díjazására. Az EFSZ-ek V. országos kongresz­­szusa Ismét felszólítja szövetkeze­teinket, vizsgálják meg, hogyan növeli bérezési rendszerük a szövetkezeti dolgozók anyagi érdekeltségét, továb­bá hogyan használják fel a prémiu­mokat, hogy még 1961-ben levonhas­sák ebből a megfelelő következteté­seket. Rövid időn belül el kell érni, hogy a prémiumok szerepe fokozód­jék és elérje a béralap 25 %-át. A kongresszus értékelte a munka­egység nélküli szilárd bérezést beve­zető szövetkezetek tapasztalata#, és megállapította, hogy ez a bérezési mód fokozza a szövetkezeti dolgozók kezdeményezését és tevékenységét, s hatékonyabban elősegíti a termelés növekedését és gazdaságosságát. Ezért azt javasolja, hogy a szövetkezetek fokozatosan térjenek át erre a prog­resszív bérezési formára. Ugyanakkor kiemeli, hogy feltétlenül megt kell teremteni a bérezési módszer beve­zetésének politikai és szervezési fel­tételeit, s kellő üzemi tartalékalapot kell létesíteni az egész éven át folyó­sított szilárd alapbérek kifizetésére. Az új bérezési rendszer bevezetésé megkívánja, hogy a munkálatokat — a Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott elvek szerint - újra nehézségi osztályokba soroljuk, teljesíthető pénzügyi és termelési tervet készít­sünk és azt rendszeresen ellenőriz­zük. A kongresszus javasolja, hogy azok a szövetkezetek is vizsgálják felül és sorolják űj nehézségi osztá­lyokba a munkálatokat, amelyek még a munkaegységek alapján fizetik tag­jaikat. Az anyagi érdekeltség helyes alkal­mazásán kívül nagy a jelentősége a szövetkezeti tagokra fordított jóléti gondoskodásnak. A kongresszus meg­elégedetten hallgatta Novotny elv­társnak a jóléti intézkedésekre és nyugdíjakra vonatkozó elgondolásait, amelyek megvalósítása jelentősen hozzájárul a szövetkezeti dolgozók életszínvonalának növeléséhez, s a munkaerők, főképpen a fiatalok bevo­násához a mezőgazdasági termelésbe. n Helyesen osszuk föl . a szövetkezet termékeit és pénzjövedelmét A kongresszus felszólítja a szövet­kezeteket, hogy a közös alapok, s fő­ként a bővített újratermelést szolgáló oszthatatlan alap megfelelő feltölté­sét gazdasági megszilárdulásuk egyik döntő kérdésének tekintsék. Ebből a szempontból a bérezés részeként osszuk szét a természetbe­nieket is. Még mindig találunk olyan eseteket, hogy az egyesek nyerészke­dő érdekei miatt aránytalanul sok terményt osztanak szét a munkaegy­ségekre s ezek a szövetkezetek takar­­mányhiánnyai küzdenek és nem telje­sítik a feladataikat az állam iránt. A tagok között csak annyi terményt kell fölosztani, amennyi elegendő a dolgozók és azok családja indokolt szükségleteinek fedezésére, s azt is csak abban az esetben, ha a szövet­kezet teljesítette kötelességét az állam iránt és feitöitötte a vetomag- és a takarmányalapot. 12 A háztáji gazdaságok A kongresszus felszólítja a gazda­ságilag megszilárdult és tagjaiknak a közös termelésből elegendő jövedel­met biztosító szövetkezeteket, hogy vizsgálják meg a háztáji gazdaság nélküli gazdálkodás előnyeit, vitassák meg ezt a gazdálkodási módot a ta­gokkal és valósítsák meg a gazdálko­dás magasabb formáját. Ki kell azon­ban emelni, hogy a háztáji gazdaság nélküli gazdálkodás bevezetésekor sehol sem szabad megszegni az ön­kéntes döntés elvét. A háztáji gazda­ságok megszüntetése azonban semmi­lyen körülmények között se vezessen az állatállomány csökkenéséhez és főleg a tehenek létszámának csökken­téséhez, valamint a község összterme­lésének süllyedéséhez. 10 A melléktermelést iui alá kell vetni a mezőgazdasági fejlődés érdekeinek A kongresszus hangsúlyozza, hogy a melléktermelés kiegészítő termelő­tevékenység legyen, amely a mezö­főL P MŐÍ/FS 9 1961. március 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom