Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)

1961-03-05 / 19. szám

A. békéért, a népek Ébredő márciusi tavasz, felvidult hangú madárdal, rügyet bontó orgonák, kelyhét nyitó hóvirág köszön­tése száll az emberek felé. S ez a köszöntés, a természet adta, kora tavaszi, madárdalos csokor elsősorban a nőké. Az övéké az első, tavaszi fuvallatokkal érkező ünnep: március 8. Békét! Ezt üzeni négy égtáj felé a nők ünnepe. Békét! Mert ez életet, boldog jövendőt, boldogságot jelent. Március 8-án békéért kiált millió és millió nő, származására, színére való tekintet nélkül. Ez teszi feleme­lővé, gyönyörűvé ezt az ünnepet. Hatalmassá terebélyesedett a nők mozgalma. Immár bátran elmondhatjuk, hogy a nők állanak a békeharc élén világszerte Mert a békéért küzd a fejőnő, amikor arra törekszik, hogy még magasabb hozamot érjen el, az ápolónő, aki mint sajátját gondozza az újszülötteket. Naponta tanúi vagyunk női szocialista munkabrigá­dok alakulásának; kommunista pártunk alapító tagjai között sok száz nőt találunk, olyanokat, akik az elnyo­más sötét éveiben is bátran harcoltak a boldog, békés jövendőért. De nézzünk szét falvainkon. A nőbizottsá­gok, még az alkalmazásban levő nők is, akikre pedig vár a házi munka, találnak időt arra, hogy segítsék a falut, társadalmi munkát végezzenek. Mindez egy hatalmas célkitűzés érdekében történik. Meg kell védenünk a világbékét mindenáron. Ezért küzdenek a nők az első sorokban. Hiszen a háború borzalmai őket sújtották a legjobban. Példát mutat az asszonybrigád A nők minden munkaszakaszon „fér-Czek az asszonyok!... Nem fér­fiason“ helytállnak. Felvételünkön a ^ hetnek a bőrükbe... A szo- Lászlómajori Állami Gazdaság két cialista munkabrigád cím elnyeréséért dolgozónöje, Szarka és Beinstein elv- akarnak versenyezni.. . De majd meg­­társnök a lemorzsolt kukoricát má- látjuk, ki a legény a gáton... zsálják. Ilyen és hasonló megjegyzéseket Szereti foglalkozását Magas, barna, mosolygós arcú fia­talasszony Kankulya Jánosné, a köve­­csesi szövetkezet fejőnője. Férjével együtt 20 tehenet gondoznak, fejnek. A munkát egymás között becsületesen megosztják. Igaz, Kankulyáné nem­csak mint fejőnö szerepel a szövet­kezet nyilvántartásában. Nyáron, ka­pálás idején többnyire csak reggel és este található az istállóban, mert napközben a határban szorgoskodik. — Az elmúlt évben mintegy 447 munkaegységet gyűjtöttem össze — mondja Kankulyáné —, a férjem pe­dig 964-et — teszi hozzá nevetve. — Az én segítségem egy része is benne Osztályunk büszkesége Hogy ki a legjobb tanuló a Tornaijai Mezőgazdasági Technikum II. osz­tályában, erre a kérdésre a diákok, tanárok egyhangú­lag azt a választ adják: Ka szó n yi Ilona. Ha úgy a többiek közt látja öt az ember, nem is gon­dolná, hogy ez a szégyenlős, de ba­rátságos kislány az osztály büszkesége, legjobb tanulója. Ő maga erről így nyilatkozik: — Már a kétéves mezőgazdasági ta­nonciskolát is ki­tüntetéssel végez­tem. így volt ez az elmúlt évben is a Tanulás közben echnikum első osz­tályában és most is a félévi bizonyítványosztáskor. Ha már egyszer itt vagyok az iskolában, hát tanulnom is kell, hogy jó könyvelő legyen majd belőlem. Bizony, jó, körültekintő, szakmájá­ban járatos könyvelőkre nagy szükség van mindenütt. S Ilonka pedig ez akar lenni, s ez is lesz. Szabad idejében a gyengébb tanulóknak segít a számvi­tel elsajátításában. Amint mondja, a . legkedvesebb tantárgya a könyvelés. Ilonka nemcsak jól tanul, hanem a CSISZ-szervezet osztályelnöke is. S bátran mondhatjuk, hogy e téren is szép eredményeket ér el. — Mik a tervei? — Szeretném az iskolát kitüntetés­sel befejezni, aztán valamelyik szö­vetkezetbe könyvelőnek kerülni - mondja szerényen. - Hogy melyikbe, az mindegy. Oda szeretnék menni, ahol a legnagyobb szükség lesz rám. Ilonka bizonyára meg is tartja sza­vát. Jól tanul továbbra is és jó köny­velő lesz belőle, hogy ezzel örömet szerezzen tanárainak, szüleinek és az egész társadalomnak. ★ ★ ★ VERSENYRE KELTEK A borovcei szövetkezet fejőnői a párt megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy ver­senyre kelnek a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért. van, de annyi baj légyen! Egy helyre jött mindkettőnk keresete. A 10 ko­rona előlegen kívül az évzáró gyűlé­sen még 8 koronát kaptunk munka­egységenként. Szép kereset, mondhatja bárki. Pe­dig az összegyűjtött munkaegysége­ket a teljesítmény után, nem pedig átalányba kapták. Minden kifejt 100 liter tej után 1,25 munkaegység jár. Éppen úgy, mint a szövetkezet többi fejögulyásának. De hát ők mindketten kitettek magukért. A gondjaikra bí­zott tehenek 3700 literes évi fejési átlagot értek el. S ebben a férj sze­rint a feleségnek is igen nagy a része. — Húsz tehéntől 21 borjút válasz­tottunk el — újságolja Kankulyáné. — Ugyanis az egyik tehén kettőt borja­zott, s így lett 21 borjú, amelyeket szépen föl is neveltünk. Kankulya elvtársnő szereti a fog­lalkozását. Hiszen már három éve Végzi becsülettel.'Amint mondjs, a tejtermelést csakis úgy lehet növelni, ha a teheneket jól tápláljuk, s helye­sen gondozzuk. Szavai szerint a helyes tögymasszálás legalább fél liter tej­többletet jelent. Amíg férjhez nem ment, a helyi állami gazdaságban dol­gozott. Most pedig a szövetkezet fe­­jönője. De nem is akármilyen. Nincs párja a rimaszombati járásban. Hogy megbecsülik, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy egyike azoknak az asszonyoknak, akiket a nemzetközi nőnap alkalmából, március 7-én Novotny elvtárs fogad a prágai Várban. lehetett hallani a petrzalkai Matador­gyár egyes dolgozóitól, amikor Bradá­­csová, Králiková, Dobrovodská, Kmen­­tová, Horváthová és Unterlenderová a szállítószalag-részlegen elhatározták, hogy versenyre kelnek a büszke cím elnyeréséért. Ma már elismeréssel néz rájuk min­denki. Munkájuk eredményes volt. Az elmúlt év októberében megkapták a szocialista munkabrigád címet, amely­nek együtt örültek a részleg összes dolgozóival. A gúnyos megjegyzéseket a dicséret, elismerés váltotta fel... Zúgó, zakatoló gépek mellett szor­goskodnak, ügyeskednek a brigád tagjai. Köztük Bradács elvtársnő is, a szocialista munkabrigád vezetője, három gyermek édesanyja. Mosoly bújkál a szemében, amikor a brigádról kezd beszélni. — Idén is újabb vállalásokat tet­tünk. Persze fenntartva, hogy az el­múlt évben adott vállalást ez évben is teljesítjük. Többek között minden hónapban legalább 60 kg nyersanyagot takarítunk meg, a termelési tervet pedig 107—110 °/o-ra teljesítjük. A gépek mellett egyre szaporodik a szállítószalaghoz szükséges gumihuzal.- Az elmúlt évben új, korszerű gépeket kaptunk - újságolja a bri­­gádvezetó. — Ez nagyon megkönnyíti munkánkat és lehetővé teszi a terme­lés fokozását. Ennek érdekében mi is mindent megteszünk, hogy mielőbb teljesüljön vágyunk, mégpedig az, hogy a jelenlegi három műszak helyett két műszakban dolgozhassunk. Lám. ezek az asszonyok!... Mi­lyen erős akarat van bennük, s példamutatók. Elért eredményeik ellenére sem pihennek meg. Éppen olyan szigorúak magukkal szemben, mint amikor a cím elnyeréséért ver­senyeztek. Sőt még jobban. Hisz raj­tuk a részleg dolgozóinak szeme. Mindamellett szerények; csupán arra büszkék, hogy megmutatták a kérke­­döknek: az asszonyok is helytállnak a munkában éppúgy, mint a férfiak. SBTS Kettős ünnep Amikor meglátogattuk Lányik anyőt, munka közben találtuk. Magas kora ellenére még fürgén tesz-vesz a konyhában, gyermekei, unokái és déd­unokái boldog körében.- Hiába mondjuk anyusnak - ma­gyarázza a lánya —, hogy pihenjen, nem hallgat ránk, mindig talál mun­kát. Az ezer ránccal borított arc kedve­­san mosolyog fe­lénk. — Azt hiszik ezek a fiatalok — inti le lányát —, hogy a magamfajta em­bert már az ócska­vas közé kell hají­tani. Pedig ... Pedig hát Lányik anyó, aki ebben az esztendőben két nagy jubileumot ünnepel: 85. szüle­tésnapját és negy­ven éves párttagságát, még mindig tenni akar. — Megszoktam én a munkát — szólalt meg csendesen. - Tizenegy gyerek mellett még dolgoztam is a gyárban, mert a férjem keresete még egy karéj kenyérre is „alig futotta. A nyomor, az éhség, a sok igazság­talanság a párt soraiba állította; 1921-ben az elsőkkel lépett be Ko­­rompán a kommunista pártba. Azóta mindig bátran harcolt az igazságért, a proletariátus győzelméért. Még ma is, ebben a korban becsü­letesen el-eljár a pártgyülésekre és gazdag tapasztalatait osztogatja a fiataloknak. ★ ★ ★ A közelgő ünnep tiszteletére A párt megalakulása 40. évforduló­jának megünneplésére készülünk, amit dplgozóink kötelezettségvállalásokkal köszöntenek., Ä trengíni >ferinft.-ijze­­méhen dolgozó Badácová kollektívája, amely a szocialista munkabrigád büsz­ke cím tulajdonosa, a közelgő ünnepet igen szép munkafelajánlásokkal kö­szönti. Többek között vállalták, hogy a termelési tervet 108 °/o-ra teljesítik, a minőségi terv 100 %-os betartása mellett. Nem feledkeznek meg az újí-■ tási mozgalomról sem. Még ez évben két újítási javaslatot nyújtanak be, illetve valósítanak meg. Az üzemi üdülőház környékének rendbeszedé­sére pedig 100 brigádóra ledolgozását vállalták. így köszöntik a közelgő jubileumi évfordulót. Suchá Juca az egyik újszülöttel Mamák kece Sajószárnyában az egykori Batta-kastélyban van a járási szülészeti otthon. Csendes, nyugodt hely ez; szép park veszi körül. Az itt született gyerme­kek számát nehéz volna megmondani már. Suchá Juca szülésznőt azonban nem felejtik el egyhamar g jiatal mamák. Hogy is lehetne megfeledkezni róla, amikor mindig oly ingkedélyü és Kötelesség­tudó. Az újszülöttekkel is úgy törődik, hogy édes­anyjuk sem jobban. — Öt éve dolgozom mint szülésznő — mondja Suchá elvtársnő. - Sajószárnyában már két éve vagyok ... Nagyon szeretem a gyermekeket, hiszen ezért választottam életpályámul a szülésznői hi­vatást. Számára munka akad bőven. Hiszen naponta 12—16 gyermekről kell gondoskodnia és természe­tesen ugyanennyi kismamáról is. A nemzetközi nőnap alkalmából a sok-sok kismama nevében kí­vánjuk neki, hogy az elkövetkező időben szülésznői hivatásában még nagyobb öröme legyen, mint ahogy a mamáknak is van, amikor őt meglátják. Cikora Sarolta Tarka a határ. A hó egyre jobban olvad a tavasziasan melegítő nap suga­raitól, mert bár Csallóközben nyo­ma sincs a hónak, a rimaszombati já­rásban a tél örö­­.meinek még ör­vendenek. Ki tudja, meddig? Talán hol­napig, vagy egy hétig. De egy bizo­nyos: nem sokáig már. mert a tavasz a kert alatt vár, hogy betoppanjon „ajtóstul a házba“. A feledi asszo­nyok, a nőbizottság munkája is a közelgő tavaszhoz hasonlít. A nap su­garainak melege helyett munkájuk eredménye dicsekszik a változásról, amely lényegében az új választások óta állott be Feleden. Már az elmúlt évben agitkettősök járták a falut több ízben. Agitáltak a felvásárlás, adó­fizetés időbeni teljesítése mellett. S az asszonyok munkája után nem maradt el az eredmény sem. — Ez évben meglátogattuk a cigá­nyszármazású polgárokat, főleg kiknek gyermekei nem járnak rendszeresen iskolába - mondja Cikora elvtársnő, a helyi nöbizottság elnöknője. — Ezenkívül az üzletekben a rendet és a tisztaságot is ellenőriztük. Varrő­­tanfolyamot rendeztünk, amely igen szép számmal kezdődött, de sajnos kis létszámmal fejeződött be. — A közeli napokban a 10-25 áros föld- vagy kerttulajdonosokat láto­gatjuk meg. hogy a legalább 100 tojás beadásának fontosságáról győzzük meg őket - szól közbe Malik elvtárs­A szövetkezet élharcosai nő, a járási nőbizottság vezetőségének­­tagja. — Ezután a szövetkezeti tago­kat keressük fel, mivel a 70 közül csupán mintegy 18 kezdte meg a tej beadását a háztáji gazdaságban levő tehén után. Mindezek mellett jól megszervezték a nők téli iskoláját is, amelynek során megvitatták a szövetkezetben előfor­duló hiányosságokat, s az orvoslásra számos kötelezettségvállalást tettek, így például 60 hektár rét trágyázását és rendezését vállalták. Célul tűzték^ ki, hogy a tervezett 4 hektár helyett 3 hektáron érik el a tervben előírt 48 mázsás dohánytermést. A lenből a bevételt mintegy 2000 koronával nö­velik. De talán a legszebb vállalást Babarikné és Garajné tette, akik vál­lalták. hogy a sertések jelenlegi 45 Babarikné kedvenc malacával deka napi súlygyarapodása helyett 60 dekás súlygyarapodást érnek el. — Amit Garajné és Babarikné vál­lalt, azt becsülettel teljesítik is — jegyzi meg Cikora elvtársnő. — Efe­­lől mi, a nőbizottság tagjai biztosak vagyunk. Sőt, az egyik gyűlésen mind­ketten kérték a szövetkezet vezető­ségét, hogy a súlygyarapodás után fizessék őket. — Kár, hogy nem volt itt a tegnapi gyűlésünkön — vág az elnökné sza­vaiba Malik elvtársnő. — Foglalkoz­tunk az idei nemzetközi nőnap meg­ünneplésével, no meg hát természe­tesen a szövetkezetünkkel. Tizennyolc szövetkezetben dolgozó asszony ha­tározta el, hogy egy kollektívaként kezdi el az idei mezőgazdasági mun­kákat, s egyben a szocialista munka­­brigád cím elnyeréséért is versenybe szállnak. Babarikné és Garajné pél­dája nyomán az említett 18 asszony úgy határozott, hogy kérni fogják a szövetkezet vezetőségét, hogy náluk és az egész szövetkezetben vezessék Be az érdem szerinti jutalmazást. A feledi asszonyok lelkesedése a szövetkezeti rend megszilárdításáért biz nemegyszer nem talál megértésre. Néha még a szövetkezet vezetőségé­nél sem. Persze az asszonyok egy része között is akadt olyan, aki ellenzi a teljesítmény utáni jutalmazást. Jő! tudják ezt a nőbizottság tagjai is, de nem riadnak vissza. Erről tanúskod­nak az elnöknő szavai is. — A földművelés a főfoglalkozá­sunk. Azt akarjuk, hogy a mi szövet­kezetünk is rövidesen olyan legyen, mint a belyei vagy a kövecsesi. Sar­kunkra állunk, s addig nem hagyunk Garaj Júlia a gondjaira bízott sertések között békét a vezetőségnek, (amelyben saj­nos ggy nő sincs), amíg határozatunk vagy elhatározásunk megvalósítását elő nem segítik. Dicséret és elismerés illeti a feledi asszonyokat odaadó, kitartó munká­jukért, s bátran mondhatjuk, hogy a szövetkezet élharcosai. Reméljük, hogy az elkövetkező időben még tevé­kenyebben dolgoznak majd, s kíván­ságuk szerint szövetkezetük a járás jobb szövetkezetei közé küzdi fei magát, amelyben nekik, asszonyoknak is nagy lesz az érdemük. Az oldalt szerkesztette és fény­képezte: NÉMETH JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom