Szabad Földműves, 1961. január-július (12. évfolyam, 1-53. szám)
1961-01-08 / 3. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1961. január 8. Ära 30 fillér XII. évfolyam, 3. szám. Teremtsük meg a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének feltételeit MICHAL CHUDlK, az SZNT mezőgazdasági bizottsága elnökének beszéde a Szlovák Nemzeti Tanács harmadik plenáris ülésén A prosenicei szövetkezet a pferovi járás l.e g j o b b a n gazdálkodó szövetkezeteihez tartozik. Tavaly gabonából 34 mázsás átlagos hektárhozamot ért el, és egy hektár mezőgazdasági területről 130 kiló sertéshúst, 1134 liter tejet, 88 kiló marhahúst és 411 tojást termelt. Az egy hektárra eső össztermelés értéke elérte a 9172 koronát. Képünk Mária Leparovát, a szövetkezet baromfigondozóját ábrázolja munka közben. Dolgozóink szép eredményeket értek el a II. ötéves tervben Újabb sikerek felé Michal C h u d í k elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács december 30-i ülésén mondott beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a lakosság életszínvonalának általános emeléséhez nagyban hozzájárult a mezőgazdasági termelés is. A kiskereskedelmi forgalom jelentős részét az élelmiszerek vásárlása képezi. A népgazdaság általános fejlődésével rendszeresen növekszik a lakosság jövedelme és ezáltal vásárlóképessége is. A szocializmus építésének időszakában lényegesen növekedett az egy lakosra eső élelmiszerfogyasztás. így például 1959-ben az 1936-os évhez viszonyítva a húsnál 34 kgról 54 kilóra emelkedett az egy lakosra eső fogyasztás, a cukorfogyasztás 23,2 kilóról 35,6 kilóra, a tojásfogyasztás 138 darabról 169-re növekedett, és az étolaj-, valamint a zsíradékfogyasztás 28 %-kal lett nagyobb. Noha a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az élelmiszerszükséglet kielégítése magas fokon áll és eléri a világ élenjáró államainak színvonalát, azt nem teljes mértékben a mezőgazdasági termelésünk növekedéséből biztosítottuk, hanem a mezőgazdasági termények fokozott behozatalára szorultunk. Az utóbbi két év alatt a mezőgazdasági termelés országos átlagban 17 %-kal növekedett, ugyanakkor a lakosságnak eladott élelmiszermennyiség több mint 88 #/o-kaI lett nagyobb. Mezőgazdasági termelésünk 1959-ben a húsfogyasztást csupán 85 %-ban, a kenyérgabonáét 66,4 %-ban, a növényi zsiradékok fogyasztását pedig 24 %-ban fedezte. A mezőgazdasági termelés a textilipar gyapjúszükségletét 6,2 %-ban, lenszükségletét pedig 38 %-ban elégítette ki. Természetesen szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy mezőgazdaságunk szakaszán a jelenlegi időszakban teljesítettük az egyik legfontosabb és legnehezebb politikai-gazdasági feladatot, a mezőgazdaság szövetkezetesítését. E történelmi átalakulások idején a mezőgazdasági termelés belterjessége nemcsak megmaradt az eddigi színvonalon, hanem még fokozódott is. A harmadik ötéves terv irányelvei szerint élelmiszerfogyasztásunk az 1960-as évi színvonalhoz viszonyítva 30 %-kal növekszik, továbbá 16 %-kal nő a húsfogyasztás, 54 %-kal a tejfogyasztás, a tojásfogyasztás 17 %kai, a gyümölcsfogyasztás pedig 46 %-kal emelkedik. Ezt a megnövekedett élelmiszerfogyasztást saját forrásainkból fedezzük, valamint a mezőgazdasági termelés fokozásával, főként azoknál a termékeknél, amelyeknek termelésére kedvező feltételeink vannak. Ez azt jelenti, hogy a megművelt föld minden hektárján egyre nagyobb mennyiségű termést kell elérnünk. Szlovákiában azonos termelési feltételek között a harmadik ötéves tervben el kell érnünk a cseh kerületek termelési színvonalát. Ezért Szlovákiában a mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme gyorsabb lesz az országos átlagnál. Igv 1965-ben egy hektár mezőgazdasági területen 161 kg húst, 643 liter tejet és 502 tojást termelünk. Az 1959-ben elért eredményekhez viszonyítva a harmadik ötéves terv éveiben az egy hektárra eső hústermelés 42 %-kal, a tejtermelés 68 %-kal, a tojástermelés pedig 89 %-kal növekszik. Az állattenyésztési termelés ilyen gyorsütemű fejlesztése a növényi termelés belterjességének lényeges növelésétől függ, mivel a növényi termelésnek az árutermelés növelésén kívül megfelelő takarmánykészletet köteles biztosítani az állattenyésztés számára. A növénytermelés a harmadik ötéves tervben 26,2 %kai növekszik. Ezen igényes feladat teljesítése érdekében gondoskodni kell a hektárhozamok növeléséről úgy, hogy az 1959. évi színvonallal szemben 1965-b^n búzából átlag 5 mázsával, cukorrépából 35 mázsával, burgonyából 81 mázsával, évelő takarmányfélékből 14 mázsával, réti szénából 11 mázsával nagyobb hektárhozamot érjünk el. Legnagyobb feladatok várnak ránk a takarmányfélék hozamának növelésében, amelyet átlagosan 42 %-kal kell emelnünk. y A mezőgazdaság eme nagy feladatait csupán falvaink szocialista termelési viszonyainak további szilárdításával teljesíthetjük. A mezőgazdaságban a harmadik ötéves terv ideje alatt 64 %-kal kell növelnünk a munkatermelékenységet, ami megköveteli az új technológia és a korszerű technika bevezetésének lényeges meggyorsítását. Ez szükségessé teszi a mezőgazdasági munkálatok egyetemes gépesítését, amely a további jelentős intézkedésekkel együtt a mezőgazdasági termelés színvonalát az ipari termelés szintjére emeli. Elsősorban a gabona betakarításának komplex gépesítéséről, a két- és három szakaszos aratás elterjesztéséről, a szemes és silókukorica termelésének komplex gépesítéséről, valamint a takarmányfélék és hüvelyesek betakarítási munkálatainak gépesítéséről van szó. Az állattenyésztési termelés szakaszán is gyors ütem ben kell érvényesíteni az új technológiát és technikát. Az állattenyésztési termelés egyes ágazatainak összpontosításán alapuló szakosítás az új technika és technológia érvényesítésével együtt lehetővé teszi, hogy mezőgazdasági üzemeinkben többszörösére növeljük a munkatermelékenységet. A népgazdaság érdekeinek és szükségleteinek, különösen a mezőgazdaság, a víz és erdőgazdaság szükségleteinek biztosítása érdekében kormányunk feladatul tűzte ki a földalap delimitációját. A földalap delimitációjának eredményei azt mutatják, hogy Szlovákiában a szántóterületet 149 000 hektárral lehet bővíteni, mégpedig az első szakaszban 92 000 hektárral, a .második szakaszban pedig 57 000 hektárral. A iegelöterületet Szlovákiában csökkenteni fogjuk: az első szakaszban 79 000 hektárral, a másodikban 132 000 hektárral. A földalap delimitációjával és a termékenység fokozására irányuló nagyarányú intézkedésekkel véglegesen felszámoljuk a kapitalisták után ránkmaradt áldatlan örökséget. Michal Chudík elvtárs a továbbiakban a föld termővé tételére irányuló munkálatok eredményeit ecsetelte, majd így folytatta: Az 1960-ban elért sikerek mellett fogyatékosságok mutatkoznak a nemzeti bizottságok szervező munkájában, amelyeknek ezeket az igényes feladatokat főként a föld termővé tételével foglalkozó szakbizottságok útján kell megoldaniuk. A legtöbb járásban és kerületben azonban ez év augusztus végéig csak részben teljesítették szervező feladataikat. A forradalmi szakszervezeti mozgalom a kerületi és járási szakszervezeti tanácsok és a szakszervezeti üzemi bizottságok az idén főként az aratás idején felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak mezőgazdaságunknak. Jó lenne, ha ugyanilyen tevékenységet fejtenének ki a talaj termékenységének fokozása terén is és kötelezettségvállalásokat, valamint más segítséget szerveznének ennek érdekében. Bár a nyári hónapokban az ifjúsági brigádok tevékenyen segítettek, a beruházási talajjavítási építkezés terén nem értük el a várt eredményeket. A kedvezőtlen időjárás következtében aratáskor az ifjúsági brigádok a termés megmentésén fáradoztak, s így nem vehettek részt teljes mértékben a talajjavítási munkákban. Az 1961-es évi fokozott feladatok rendkívül nagy igényeket támasztanak a tervezési előkészítéssel szemben is. A központi vízgazdasági építkezés tervei elkészültek, de fogyatékosságok mutatkoznak a kerületek és a járások által tervezett építkezések terveinek elkészítésében. Ezért szükséges, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok ezt a helyzetet más tervezési intézetekből, üzemekből és iskolákból vett szervezők fokozott segítségével oldják meg és a nagy építkezések számára szakaszonként dolgozzák ki a terveket. Egyetlen kerület sem tartja be azt az alapelvet, hogy egy év leforgása alatt befejezzenek egymillió korona értékű akciót. Szlovákiában egy talajjavítási építkezés 1961-re tervezett költségei átlagosan 592 000 koronát tesznek ki. Legrosszabb a helyzet a közép-szlovákiai kerületben, ahol egy építkezés átlagos költsége csupán 480 000 korona. A harmadik ötéves tervben a föld termővé tételére előirányzott eszközök lehetővé teszik, hogy az évek folyamán felmerülő minden sürgős problémát megoldhassunk. Hisz a harmadik ötéves tervben csupán az állami terv keretében a vízgazdaság rendezésére több mint 3 milliárd koronát irányoztunk elő, és számos terület vízviszonyainak szabályozását egyetemesen oldjuk meg. Az országos mozgalom eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a föld termővé tételét még nem mindenütt értelmezik egyetemes intézkedések egészeként. Sokszor csak az alapvető talajjavítási munkákat végzik el, a többi szükséges intézkedést pedig elhanyagolják. A további agrotechnikai intézkedések nélkül számos esetben a vízrendszer szabályozásába fektetett alapvető beruházás öncélúvá válik és nem teljesítheti küldetését. Hasonlóképp rendkívüli gondot kell fordítani a már felépített talajjavítási építkezések karbantartására és rendes üzemeltetésére is. Mezőgazdaságunkban még mindig kevés figyelmet (ordítunk az öntözésre, számos egységes földművesszövetkezet és állami gazdaság nem használja ki teljesen öntözőberendezését sem pedig a többi öntözési lehetőséget. Szlovákia szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban mintegy 50 000 hektár termőterületen van öntözőrendszerünk és berendezésünk, további berendezéseket építünk a következő években. Egyáltalán nem kielégítő a helyzet a trágyalével való öntözés kiépítésében. A szövetkezetek és az állami gazdaságok a termelés növelését szolgáló eme fontos tényezőnek nem szentelnek kellő figyelmet. Közvetlen feladat a legrövidebb idő alatt gondoskodni az eddig elszállított trágyalépermetező berendezések felszereléséről és a szükséges dolgozók kiképzéséről. A harmadik ötéves terv folyamán Szlovákiában 77 000 hektárnyi területen épül öntöző berendezés, ebből 34 400 hektárt trágyalével öntözünk. (Folytatás a 3. oldalon) Hozzáláttunk harmadik ötéves tervünk feladatainak teljesítéséhez. Szükséges azonban, hogy néhány pillantást vessünk a múltba s felmérjük mindazt, amit előző, II. ötéves tervünkben elértünk. Bátran elmondhatjuk, hogy történelmi jelentőségű sikerek részesei voltunk. Hazánk ma szocialista köztársaság, s harmadik ötéves tervünk tulajdonképpen első lépésünk a kommunista társadalom felé. Ezzel a boldog tudattal álltak a munkapadok mellé gyáraink, üzemeink dolgozói, szövetkezeti tagjaink, az állami gazdaságok dolgozói az új esztendőben, amely egyben az űj, hatalmas célkitűzésekkel teli terv, a harmadik ötéves terv kezdetét jelentette. A második ötéves terv folyamán alapvető változásokat értek el mezőgazdasági dolgozóink. Az egységes .földműves szövetkezetek megerősödtek; leraktuk a szocialista falu alapjait. Pártunk és kormányunk határozatait becsülettel teljesítette a falu népe. Mindenki jól tudja, milyen hatalmas méreteket öltött a komposztkészítés, az új technológia bevezetésével sem késlekedtek, ahol erre az előfeltételek megvoltak. Földműveseink jól tudják, hogy mindezek az intézkedések egy cél érdekében történnek: többet és jobban termelni, gazdagítani dolgozóink asztalát. Ezért a harmadik ötéves tervben még nagyobb lendülettel, még több lelkesedéssel és akarással kell dolgoznunk, hogy elérhessük a döntő fordulatot mezőgazdaságunkban. Ehhez az útmutatást szintén megkapták szövetkezeteink. Az EFSZ-ek V. kongreszszusának a vitaanyaga, s később maga a kongresszus lényeges változások előidézőjévé válik. A harmadik ötéves terv vegyiparunk ötéves terve, mondogatják az emberek. Hát igen, nagy igazság ez. Az utóbbi tíz év alatt háromszorosára növekedett vegyiparunk termelése. Mindez azonban nem elég népgazdaságunk szükségleteinek fedezésére. A harmadik ötéves terv valóban hatalmas feladatok elé állítja iparunk e fontos ágát. A harmadik ötéves terv végéig például a műanyag-gyártás 197 000 tonnával gyarapszik, 120 %-kal több nitrogéntartalmú, 90 %-kal több foszfortartalmú műtrágyát állítunk elő. Ügyszintén nagy feladatok várnak nehéziparunkra is. Vasöntödéink jelesre vizsgáztak, s bebizonyították, hogy képesek még nagyobb feladatok elérésére. Évente több mint 3 millió tonna hengerelt anyagot állítanak elő, amely a kapitalista Csehszlovákia termelésének a kétszerese. Ezen a téren egyik legnagyobb feladatunk a kelet-szlovákiai vasgyár felépítése, amely harmadik ötéves tervünk egyik legnagyobb építkezése. Emlékeznek még az idősebbek azokra az időkre, amikor az estéket petróleum lámpa mellett töltötték. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk villanyosítását 100 (Folytatás a 3. oldalon) EGY PERC ÉRTÉKE A Szovjetunióban kiszámították, hogy a szovjet emberek az ötéves terv utolsó évében minden percben 510 tonna szenet fejtettek ki, 72 tonna acélt, 12 000 m2 gyapotárút és 6600 kiló cukrot készítettek. S 1965-ben? Minden termelési szakaszon nagyot ugrik egy-egy perc értéke. Például csak acélból a mostani 72 tonna helyett 175 tonnát gyártanak majd percenként! Készülnek a távlati tervek Szövetkezeteink a zárszámadások befejezésén dolgoznak • Bevezetik az új bérezést • Az új normák emelik a munkatermelékenységet Az elmúlt év utolsó hetei szövetkezeteinkben az ötéves tervek kidolgozásának jegyében teltek el. Ez év első napjaiban pedig már az elkészített tervek jóváhagyásán fáradoznak. Sok helyen a járási nemzeti bizottságoktól kapott hozzászólások alapján átdolgozzák a tervek egyes pontjait. Szövetkezeteink most a legnagyobb figyelmet az ez évi termelési tervek és az év végi zárszámadások kidolgozására fordítják. • A trebisovi járás szövetkezeteinek és helyi nemzeti bizottságainak funkcionáriusai, valamint az ipari üzemek, az állami bank, és a járási nemzeti bizottság aktivistái iskoláztatáson vettek részt, ahol aprólékosan megismerkedtek nemcsak azzal, hogyan kell kidolgozni a terveket, hanem azzal is, hogyan biztosíthatják a terv teljesítését a szövetkezetekben. Most, a normák kidolgozásának befejezésénél tartanak. A szövetkezetek számára többfajta normát készítettek a különböző gazdasági és termelési feltételek figyelembevételével, amelyeknek alapján azután az egyes szövetkezetek kidolgozzák a saját feltételeiknek legjobban megfelelő normákat. • A senicei járás szövetkezetei a normákat már nemcsak kidolgozták, de ki is próbálták. ■ A Spisská Nová Ves-i járásban is minden szövetkezeti funkcionárius és instruktor a tervek készítésével van elfoglalva. • Szövetkezeteink az évvégi zárszámadással még nincsenek készen, habár a legtöbb szövetkezet könyvelője már csaknem minden szükséges adatot előkészített és azok összegezéséhez látott. Minden jel arra mutat, hogy több szövetkezetben már a jövő héten készen lesz az évvégi zárszámadás. így például a martini járás öszszes szövetkezetei január közepére befejezik az évvégi zárszámadás készítését. A galántai járásban pedig január 8-án kezdik meg a termelési és pénzügyi tervek ellenőrzését. • A termelési és pénzügyi tervekkel egyidőben sok szövetkezetben megkezdték a szilárd teljesítménybérezésre való áttérés előkészületeit. A martini járásban hét szövetkezet, a galántai járásban 5, és a senicaiban is 5 szövetkezet készül áttérni a szilárd teljesítménybérezésre. Az eddigi jelentések azt mutatják, hogy szövetkezeteink ez évben sokkal alaposabb gonddal látnak hozzá a tervek kidolgozásához és a gazdálkodás fellendítéséhez szükséges előfeltételek megteremtéséhez, mint az utolsó években.
