Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-27 / 60. szám
Újfajta nyitott istálló Négy év alatt az ötéves tervet Ha valakit alvás közben elvinnének a Nagymegyeri Állami Gazdaság újmajori részlegéhez tartozó nagydőri farmra és ott a nyitott istálló előtt felébresztenék, törhetné a fejét, hogy hová jutott? Arra is gondolhatna, hogy civilizálódó nomád népek közé került, akik megunták az állandó lakhely nélküli pásztoréletet, s most nádból egy olyan sátorszerű épületet készítettek maguknak, ahol télen-nyáron meghúzódhatnak állataikkal együtt. De nemcsak az alvásból ébredő embert lepi meg ez a különleges építmény, amelyhez hasonló hazánkban nem igen fordul elő, hanem a nyitott szemmel járót is. Az istálló látásától önkéntelenül felvetődik a kérdés: milyen célt szolgál? — Ez a legújabb fajta nyitott istálló — magyarázza Tamássy Gyula, az állami gazdaság technikai helyettese, akinek hatáskörébe az építkezés, gépesítés és a biztonságvédelem tartozik. — A harmadik ötéves tervet négy év alatt akarjuk teljesíteni és ahhoz ez is szükséges. — Másutt is ezért építenek nyitott istállót, de azok és e között ég és föld a különbség. Beszéljünk őszintén erről a dologról! Mi vezette a gazdaságot ilyen istálló építésére: a szaktudáson alapuló megfontolás, vagy a hírverés? — A fertőző elvetélés és a gümőkór kényszerített rá. Ha ezek a veszélyes fertőző betegségek nem pusztítanának az állatállományunkban, akkor a harmadik ötéves tervet az állattenyésztésben nem négy, hanem két év alatt teljesíthetnénk. Hogy csak egy példát említsek, 1965-re tehenenként 3300 literes átlagos évi tejhozamot kell elérnünk; ezzel szemben a múlt évben 3240 litereset értünk el az egész gazdaságban. — Lényegében itt is az a cél, ami másutt: a harmadik ötéves terv minél előbbi teljesítése. De még mindig nem kaptuk meg a választ arra, hogy mi különbség van e közt és a többi nyitott istálló között, hisz azok is megakadályozzák a fertőző betegségek terjedését, ha az önetetőkből szükséglet szerint fogyaszthatja a jószág a jó takarmányt. — Ez igaz, de gondoljunk csak vissza a múlt télre! Hány nyitott istállóban nem értek el súlygyarapodást hónapokig, néhol pedig még súlyveszteség is előfordult. Az ilyen fajta nyitott istállózással nemcsak a betegségeket lehet leküzdeni, hanem az állat termelékenysége is lényegesen növelhető. A növekedés pedig nem megy az edzettség rovására. Mi bízunk, hogy ebben az istállóban télen sokkal jobban gyarapszanak majd a növendékállatok, mint a zárt istállóban, mert a hidegebb hőmérséklet általában fokozza az anyagcserét, ha a levegő páratartalma kedvező. Még jól emlékszem, amikor gyermekkoromban nádfedeles házunk padlásán a szénában aludtam. Nyáron hűvös volt, őszszel pedig kellemes meleg. Télen is inkább ott feküdtem volna, mint a szobában, ha édesanyám nem unszol be. A nádfedeles padlás nagyon jó volt, de a palás ház előkelőbb, s ezért (meg azért is, hogy ma már van módja az embernek) felváltották egymást. Az állattenyésztésben viszont nem a díszre, hanem a hasznosságra kell törekedni. 1960. július 27. Ez az istálló nagyon jó és nem hiszem, hogy akadna párja, amely felülmúlná. Csupán annyi a hibája, hogy elég drága: 130 000 koronába került. Igaz, hogy 150 marha kényelmesen elfér benne. Ezenkívül még két nyitott istállót készítettünk: Füzesen gépszínt, Ojmajorban dohányszárítót alakítottunk át. Azok olcsóbbak és a fertőző betegség elleni küzdelemre szintén megfelelnek, de nem lehet velük olyan termelékenységet elérni, mint ezzel. * * * Ez a különleges istálló kívülről egyszerű, de belül annál érdekesebb. A berendezése a legújabb követelményeknek is megfelel. A nádfal mellett köröskörül emelhető jászol van elhelyezve, amely 3 méteres részekből tevődik öszsze. A mélyalomhoz és az állatokhoz mérten emelik vagy süllyesztik. Az istálló közepén 14,5 méter magas betonoszlop körül, amely az istálló gerincét képezi, úszószelepes, önműködő itatóvályút szereltek (szintén köralakú, tehát az önetetés,, mélyalmozás és az önitatás tökéletes). A szellőztetés pedig szinte egyedülálló, már maga az istálló formája is kizárja a huzatot, mert az ajtó távol esik a szellőztetőtől. Az istálló 30 méter széles és 14,5 méter magas, s annak tetejében van a szellőztető főablak. Ez teljesen elegendő a levegőcserére, amikor az ajtó ki van nyitva. Ha pedig bezárják, akkor az oldalablakok kinyitásával ugyanolyan jó a levegőcsere, mint addig volt. Rendes napsütésben az istálló belsejében körülbelül olyan a világosság, mint a lombos erdők árnyékában. Este pedig villanyégőkkel oldják meg az istálló belsejének a kivilágítását. Ezzel szemben tűzveszélyesnek látszik a toronymagas istálló villámlás idején, mert — amint ismeretes — a villám leggyakrabban a magas tárgyakba üt. Még a közmondás is azt tartja: „Csalánba nem üt a mennykő!“ Hogy pedig az istállónak se ártson, ha még bele is ütne, villámhárítót szereltek rá. Hazánkban eddig fiaztató sertésólakat és fészereket fedtek be náddal, s remélhető, hogy a növendékállatok istállózásánál is jó eredményt hoz a nádtető. Külföldön is terjed; különösen Magyarországon gyakori a nádfedeles nyitott istállók, fészerek és fiaztatók készítése. Az Uhrinévesi Állattenyésztési Kutatóintézetben is nagyon jól bevált a nádfedeles nyitott istálló, de ott a nádat még kátránypapírral is bevonták, hogy tovább tartson és tűzállóbb legyen. Ennek az istállónak már most is megmutatkozik a kedvező hatása. Az istálló hűs árnyékától és friss levegőjétől, ami különösen az éjszakai nyugalmat biztosítja, fürgébbek a növendékállatok, mint másutt. A viharok sem idegesítik a benne pihenő jószágot, mert a szél zúgását, záporeső zuhogását alig hallani az istállóban. A nádtető nemcsak a hő, hanem a hang terjedésének útjában is jó szigetelő. A Szovjetunióban pedig a hűvösebb ólazást az állattenyésztésnek úgyszólván minden szakaszán bevezették, és kiváló eredményeket értek el vele. Retyakov és Kravcsenko a naposcsibéket hűvösebb helyiségben meleg műanya alatt tartották és sokkal szebb eredményeket értek el, mint amikor a nevelőhelyiség is meleg volt. Nyáron a jó nyitott istállóban is sokkal hűvösebbnek kell lennie, mint kinn a szabadban, sőt hűvösebbnek, mint a fa árnyékában.- De nemcsak a meleg és a hideg szélsőséges váltakozása befolyásolja az állat szervezetének működését és ezzel kapcsolatban a termelékenységét, hanem a levegő páratartalma is. A nedvesség hatása az állati szervezetre még viszonylag kevéssé tanulmányozott, pedig a páratartalom döntő az állatok közérzetére. A fagypont alatti hőmérséklet nem idézi elő a fázás érzetét, ha alacsony a levegő páratartalma. Ezzel szemben, ha magas a páratartalom, akkor a fagypont fölötti hőmérsékleten is fáznak. Ugyanígy sokkal könynyebben viseli el az állat a száraz meleget, mint a nedves meleget. Bizonyítja ezt, hogy az ember és az állat teste száraz levegőben rövid időre 100 fok hőmérsékletet is kibír, ezzel szemben 50 fok hőmérsékletű gőzzel telített levegőben a halál rövid id.ő alatt bekövetkezik. A nyitott istállózás tehát csak látszatra egyszerűbb, mint a hagyományos istállózás, de a valóságban sokkal több gondot okoz, ijjetve nagyobb szaktudást kíván. Emlékezzünk csak vissza a múlt őszre és télre, hány nyitott istállóba beverte a szél az esőt és a havat? A mélyalom annyira átnedvesedett, hogy nem melegedtek meg, hanem dideregtek rajta az állatok. Mit értek el az ilyen istállózással? Nagyon jó takarmányozással elkerülték a gümőkórt, de az állat leromlott. A nagydőri nyitott istálló nem egyedüli megoldás az állatok fertőző betegségének felszámolásában és a termelékenység növelésében, de helyes út a sok-sok lehetőség felé, amit a harmadik ötéves terv érdekében nem szabad szem elől tévesztenünk, tehát követésre méltó példa. Csurilla József
