Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-27 / 60. szám

Újfajta nyitott istálló Négy év alatt az ötéves tervet Ha valakit alvás közben elvinnének a Nagymegyeri Állami Gazdaság újmajori részlegéhez tartozó nagydőri farmra és ott a nyitott istálló előtt felébreszte­nék, törhetné a fejét, hogy hová jutott? Arra is gondolhatna, hogy civilizálódó nomád népek közé került, akik meg­unták az állandó lakhely nélküli pász­toréletet, s most nádból egy olyan sá­torszerű épületet készítettek maguknak, ahol télen-nyáron meghúzódhatnak ál­lataikkal együtt. De nemcsak az alvás­ból ébredő embert lepi meg ez a külön­leges építmény, amelyhez hasonló ha­zánkban nem igen fordul elő, hanem a nyitott szemmel járót is. Az istálló lá­tásától önkéntelenül felvetődik a kér­dés: milyen célt szolgál? — Ez a legújabb fajta nyitott istálló — magyarázza Tamássy Gyula, az álla­mi gazdaság technikai helyettese, aki­nek hatáskörébe az építkezés, gépesítés és a biztonságvédelem tartozik. — A harmadik ötéves tervet négy év alatt akarjuk teljesíteni és ahhoz ez is szük­séges. — Másutt is ezért építenek nyitott istállót, de azok és e között ég és föld a különbség. Beszéljünk őszintén erről a dologról! Mi vezette a gazdaságot ilyen istálló építésére: a szaktudáson alapuló megfontolás, vagy a hírverés? — A fertőző elvetélés és a gümőkór kényszerített rá. Ha ezek a veszélyes fertőző betegségek nem pusztítanának az állatállományunkban, akkor a harma­dik ötéves tervet az állattenyésztésben nem négy, hanem két év alatt teljesít­hetnénk. Hogy csak egy példát említsek, 1965-re tehenenként 3300 literes átla­gos évi tejhozamot kell elérnünk; ezzel szemben a múlt évben 3240 litereset értünk el az egész gazdaságban. — Lényegében itt is az a cél, ami másutt: a harmadik ötéves terv minél előbbi teljesítése. De még mindig nem kaptuk meg a választ arra, hogy mi kü­lönbség van e közt és a többi nyitott istálló között, hisz azok is megakadá­lyozzák a fertőző betegségek terjedé­sét, ha az önetetőkből szükséglet szerint fogyaszthatja a jószág a jó takarmányt. — Ez igaz, de gondoljunk csak vissza a múlt télre! Hány nyitott istállóban nem értek el súlygyarapodást hónapo­kig, néhol pedig még súlyveszteség is előfordult. Az ilyen fajta nyitott istál­lózással nemcsak a betegségeket lehet leküzdeni, hanem az állat termelékeny­sége is lényegesen növelhető. A növe­kedés pedig nem megy az edzettség rovására. Mi bízunk, hogy ebben az is­tállóban télen sokkal jobban gyarapsza­­nak majd a növendékállatok, mint a zárt istállóban, mert a hidegebb hőmér­séklet általában fokozza az anyagcserét, ha a levegő páratartalma kedvező. Még jól emlékszem, amikor gyermekkorom­ban nádfedeles házunk padlásán a szé­nában aludtam. Nyáron hűvös volt, ősz­szel pedig kellemes meleg. Télen is in­kább ott feküdtem volna, mint a szobá­ban, ha édesanyám nem unszol be. A nádfedeles padlás nagyon jó volt, de a palás ház előkelőbb, s ezért (meg azért is, hogy ma már van módja az embernek) felváltották egymást. Az ál­lattenyésztésben viszont nem a díszre, hanem a hasznosságra kell törekedni. 1960. július 27. Ez az istálló nagyon jó és nem hiszem, hogy akadna párja, amely felülmúlná. Csupán annyi a hibája, hogy elég drága: 130 000 koronába került. Igaz, hogy 150 marha kényelmesen elfér benne. Ezen­kívül még két nyitott istállót készítet­tünk: Füzesen gépszínt, Ojmajorban dohányszárítót alakítottunk át. Azok olcsóbbak és a fertőző betegség elleni küzdelemre szintén megfelelnek, de nem lehet velük olyan termelékenységet el­érni, mint ezzel. * * * Ez a különleges istálló kívülről egy­szerű, de belül annál érdekesebb. A be­rendezése a legújabb követelményeknek is megfelel. A nádfal mellett köröskö­rül emelhető jászol van elhelyezve, amely 3 méteres részekből tevődik ösz­­sze. A mélyalomhoz és az állatokhoz mérten emelik vagy süllyesztik. Az is­tálló közepén 14,5 méter magas beton­oszlop körül, amely az istálló gerincét képezi, úszószelepes, önműködő itató­vályút szereltek (szintén köralakú, te­hát az önetetés,, mélyalmozás és az ön­itatás tökéletes). A szellőztetés pedig szinte egyedülálló, már maga az istálló formája is kizárja a huzatot, mert az ajtó távol esik a szellőztetőtől. Az istál­ló 30 méter széles és 14,5 méter magas, s annak tetejében van a szellőztető fő­­ablak. Ez teljesen elegendő a levegő­cserére, amikor az ajtó ki van nyitva. Ha pedig bezárják, akkor az oldalabla­kok kinyitásával ugyanolyan jó a levegő­csere, mint addig volt. Rendes napsü­tésben az istálló belsejében körülbelül olyan a világosság, mint a lombos erdők árnyékában. Este pedig villanyégőkkel oldják meg az istálló belsejének a ki­világítását. Ezzel szemben tűzveszélyes­nek látszik a toronymagas istálló vil­lámlás idején, mert — amint ismeretes — a villám leggyakrabban a magas tár­gyakba üt. Még a közmondás is azt tartja: „Csalánba nem üt a mennykő!“ Hogy pedig az istállónak se ártson, ha még bele is ütne, villámhárítót szerel­tek rá. Hazánkban eddig fiaztató sertésóla­kat és fészereket fedtek be náddal, s remélhető, hogy a növendékállatok is­tállózásánál is jó eredményt hoz a nád­tető. Külföldön is terjed; különösen Magyarországon gyakori a nádfedeles nyitott istállók, fészerek és fiaztatók készítése. Az Uhrinévesi Állattenyésztési Kuta­tóintézetben is nagyon jól bevált a nád­fedeles nyitott istálló, de ott a nádat még kátránypapírral is bevonták, hogy tovább tartson és tűzállóbb legyen. Ennek az istállónak már most is meg­mutatkozik a kedvező hatása. Az istálló hűs árnyékától és friss levegőjétől, ami különösen az éjszakai nyugalmat bizto­sítja, fürgébbek a növendékállatok, mint másutt. A viharok sem idegesítik a benne pihenő jószágot, mert a szél zú­gását, záporeső zuhogását alig hallani az istállóban. A nádtető nemcsak a hő, hanem a hang terjedésének útjában is jó szigetelő. A Szovjetunióban pedig a hűvösebb ólazást az állattenyésztésnek úgyszólván minden szakaszán bevezették, és kiváló eredményeket értek el vele. Retyakov és Kravcsenko a naposcsibéket hűvösebb helyiségben meleg műanya alatt tartot­ták és sokkal szebb eredményeket ér­tek el, mint amikor a nevelőhelyiség is meleg volt. Nyáron a jó nyitott istálló­ban is sokkal hűvösebbnek kell lennie, mint kinn a szabadban, sőt hűvösebb­nek, mint a fa árnyékában.- De nemcsak a meleg és a hideg szél­sőséges váltakozása befolyásolja az állat szervezetének működését és ezzel kap­csolatban a termelékenységét, hanem a levegő páratartalma is. A nedvesség hatása az állati szerve­zetre még viszonylag kevéssé tanulmá­nyozott, pedig a páratartalom döntő az állatok közérzetére. A fagypont alatti hőmérséklet nem idézi elő a fázás ér­zetét, ha alacsony a levegő páratartalma. Ezzel szemben, ha magas a páratarta­lom, akkor a fagypont fölötti hőmérsék­leten is fáznak. Ugyanígy sokkal köny­­nyebben viseli el az állat a száraz me­leget, mint a nedves meleget. Bizonyítja ezt, hogy az ember és az állat teste száraz levegőben rövid időre 100 fok hőmérsékletet is kibír, ezzel szemben 50 fok hőmérsékletű gőzzel telített le­vegőben a halál rövid id.ő alatt bekövet­kezik. A nyitott istállózás tehát csak lát­szatra egyszerűbb, mint a hagyományos istállózás, de a valóságban sokkal több gondot okoz, ijjetve nagyobb szaktudást kíván. Emlékezzünk csak vissza a múlt őszre és télre, hány nyitott istállóba beverte a szél az esőt és a havat? A mélyalom annyira átnedvesedett, hogy nem melegedtek meg, hanem dideregtek rajta az állatok. Mit értek el az ilyen istállózással? Nagyon jó takarmányo­zással elkerülték a gümőkórt, de az állat leromlott. A nagydőri nyitott istálló nem egye­düli megoldás az állatok fertőző beteg­ségének felszámolásában és a termelé­kenység növelésében, de helyes út a sok-sok lehetőség felé, amit a harmadik ötéves terv érdekében nem szabad szem elől tévesztenünk, tehát követésre mél­tó példa. Csurilla József

Next

/
Oldalképek
Tartalom