Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-27 / 60. szám

I Gyorsítsuk meg a gabonabetakarítás ütemét! 1 Nagy darab föld tulajdonosai a tardőskeddi szövetkezetesek. Igaz, hogy a község is nagy. Népes­ségénél fogva városnak is béillenék. De mivel ezt a nagyközséget nem díszítik büszke gyárkémények, ezért mindmáig sem vetette le a falusi gúnyét, csak éppen kicsinosított t magát az utóbbi években a nagyab­lakos, új lakóhá­zakkal. Szóval Tar. doskedd megma­radt falunak. Л fiatalok nagy több­sége apja mester­ségét folytatja, így is van ez rend­jén, mert még a gépek mellett is sok dolgos kéz keli ahhoz, hogy pél­dául az idei 1241 hektár gabona mi­előbb biztos hely­re, raktárba ke­rüljön. Az 1241 hektár gabona betakarítá­sát 16 napra tervezték a szövetkeze­tesek. Nem kis dologra vállalkoztak, de Hudák Vince mezőgazdász szerint nem is lehetetlenre, mert a rendel­kezésükre álló gépi és emberi erők célszerű felhasználásával minden a maga rendjén megvalósulhat. Számí­tásukat elsősorban a legfontosabb mozgósító erőre, a szocialista mun­kaversenyre alapozták, és arról is gondoskodtak, hogy az egyes munka­­szakaszok élenjáró dolgozói jó mun­kájukért meg is kapják a megérde­melt jutalmat. A gabonabetakarltási munkálatok prémiumozására 10 000 koronát irányoztak elő. A legered­ményesebb kombájnos 500, a második helyezett 300, a harmadik 100 koro­na prémiumot kap. Hasonló jutalom­ban részesülnek a lánctalpasok, ké­vekötőgépek és szalmagyűjtők legjobb traktorosai is. A legjobb cséplőkol­lektívának 1500 korona üti a markát, a további két díj 1000, illetve 800 ko­rona. A szalma kazalozására 800, a magtisztításra 600 korona az első díj. Hét mezei csoportja van a szövet­kezetnek. Nehéz helyzet előtt állt a vezetőség, amikor a 11 kombájnt, 5 kévekötőgépet és a 8 cséplőt kel­lett szétosztania. Márcsak azért is, mert a kombájnok közül kettő any­­nyira kiöregedett a munkából, hogy a legnagyobb igyekezet mellett sem állíthatták a gabonába. Végül is úgy döntöttek, hogy a kombájnokat ¥s kévekötőket nem osztják szét a cso­portok között, hiszen helyesebb, ha parcellák szerint takarítják be a gabonát, mert akkor mindjárt elvé­gezhetik a szalma összevonását és tarlóhántást is. Mi minden történt az alapos elő­készület óta? Július 20-ig már több mint 500 hektárról learatták a gabo­nát, bár a gépállomáson kijavított kombájnok n«m működtek hibátlanul. A szocialista munkabrigád tagjai gondoskodnak róla, hogy ki ne száradjon a tarló tortörést már kétszer javítottak. Ed­dig a Gábris-csoportnak kedvezett legkevésbé a szerencse. Egyszer tö­rés miatt álltak, máskor a motor romlott el. Az is hátráltatta munká­jukat, hogy a Skoda-motor fordulat­­száma kevés a MAR-90-es automa­tikus cséplő jó meghajtásához. Pedig ók igazán szeretnének kitenni ma­gukért, hiszen nem azért jöttek ide az érsekújvári Elektrosvitből, hogy a cséplésben ők legyenek a kullogók. Bár jól halad a cséplés, mégis még kell jegyezni, hogy a sikeres befejezéshez még nem tettek meg mindent. Hiányzik a gabona asztagoiása. Az egyik cséplőgépnél akkor is 5 megrakott kocsi sorako­zott. amikor a helyszínre érkeztünk. És egy kis gépromlás, aztán állhat­nak órákat. Ha pedig esó esik, akkor a cséplő állhat. Az asztagolásra tehát akkor Is szükség van, ha jelenleg a cséplés üteme kielégítőnek mutatko­zik. A négy DT traktorosai szintén nem maradtak ki a versenyből, ök azon­ban nemcsak a dijakért, hanem má­sért is versenyeznek. A szocialista munkabrigád címért. És nekik elsőd­legesen ez a fontos, mert az már természetes, hogy ezt csak jó mun­kával érdemelhetik ki. Mojzes Károly. Csányi Kálmán, Boross Lajos és Ja­­nege Ferenc nem is hagyják kiszá­radni a tarlót, felhántják mindjárt, mihelyt lehet. Ez a helyzet a tardőskeddi szövet­kezetben. Most gyümölcsözik a helyes szervezés, a jő felkészülés. Persze az aratás 16 nap alatt történő befejezé­séhez még sok mindent kell tenni. Ök tesznek is. További gépeket szer­veznek be az aratásba. Jánosmajor­­ból már megérkezett az első kéve-Az utolsó forduló- Még időben jöttek, de esek éppen-éppén - ezzel fogadtak Bá­­torkeszln, amikor az aratás felől ér­deklődtünk. beélesitettük, akkorra már az utolsó rend búzát falta a kombájnja. — Ne engem fényképezzenek, mert az idén talán én arattam a legkeve-Több mint 30 %- az üzemzavar miatti kiesés. Az is igaz, hogy amelyik jó, az aztán megy kifogástalanul. Az 500 koronára eddig Drenyina József mu­tatkozott legesélyesebbnek, bár Ladies Vince erősen a sarkát tapossa. Az előző napon is csak 2 mázsával ma­radt el mögötte. Pedig Ladies kom­bájnos dolga nem könnyű, hiszen Drenyina bácsinak a családja segéd­kezik a munkánál és SZ —4-es kom­bájnjával az elmúlt 7 esztendő alatt igazán jól összeszokott. Persze Vince szorgalommal pótolja hátrányát. Sok­szor az ebédjét is úgy eszi meg, hogy szárnysegédje, Borbély Antal menet közben rakja szájába az ételt. Ott­­jártunkkor sem mutatott hajlandósá­got, hogy legalább kődobásnyira le­maradjon a nagy vetélytárstól. A kévekötőgépek traktorosai kö­­zött is nagy a versengés. Az utóbbi napokban Tóth Vince és Tóth Ferenc ugyan jól megugrottak a szo­ros bolyból, mert egy nap alatt 31,5 hektárról vágták le a gabonát. Mind­két traktoros előre is és hátra is saroglyát rakott a munkanapnak. Ványa Jóska még Így is a nyomukban jár. Négy helyen folyik a cséplés, ugyanannyin a magtisztitás. Két-két cséplőt könnyen belátható közelségbe állítottak le egymástól. Halad is a munka. Például a Balogh-csoport gyengébb gabonából is 196 mázsát csépelt az egyik napon. Ványa Gyula csoportjának olyan 150-160 mázsás napi átlag mutatkozik, pedig ventillá-A végzést elmosta az eső — Sajnos, a végzést elmosta az eső — sóhajtotta Dobri Jenő, az alső­­szeli szövetkezet elnöke, amikor az aratás menete iránt érdeklődtem. Szó szót követett, és az elnök el­panaszolta, hogy a szombati eső az utolsó 8 hektár búza aratását gátolta meg. így a 11-ik napon nem fonhat­ták meg az aratási, végzési koszorút, pedig nagyon szerették volna 5 nap­pal lerövidíteni az aratás tervezett idejét. — A csépléssel hogyan álinak? — kérdeztem. — Nem panaszkodhatunk az Igye­kezetre. Például árpából 250 mázsát csépeltünk el egy-egy cséplővel na­ponta. Szombaton még esőben is dol­goztak a cséplőgépek. Persze nem sokáig, mert a nedves gabona elrak­tározására nem vagyunk még be­rendezkedve. — Milyen hektárhozamok mutat­koznak? — Van kiváló is, közepes is — mondotta az elnök, rnajd-^ elmagya­rázta, hogy a szövetkezet határa két helyen terül el. Az egyik rész, több mint 1000 hektár, a falutól 16 kilo­méterre, Alsóhatáron van. Ott, mint mindig, most is kisebbek a hozamok. Árpából például ott csak 29 mázsa termett hektáronként, míg az alsó­szeli határban 35 mázsa. Búzából átlagosan 32 mázsa mutatkozik, de 3 parcella ennél sokkal többet adott. Egyik 38,8, a másik 39,7, s a harma­dik rekordtermést, 40,5 mázsát hek­táronként. — Akkor jut eladásra bőven - vetem közbe. — A tervezett 25 vagon árpát már beadtuk, 9 vagon eladásra szánt ve­tőmagot helyben raktároztunk. A többi adatot már a főkönyvelőtől tudtam meg. mert az elnököt komoly kötelesség hívta. Az Argentínából érkezett 10 tagú küldöttség fogadá­sára sietett. A főkönyvelő tudtomra adta, hogy a 45 vagon búzából 30 va­gonnal már beadtak, 4 vagonnal ve­tőmagnak tettek félre. Ez is eladásra kerül. Kissé elgondolkodtam a szép ered­mények hallatára. Az elmúlt évet idéztem, amikor az alsószeli határban még augusztus elején is sok gabona állt lábon. És akkor hiába mutatko­zott a jó termés, mégis 40 %-kal alacsonyabbak voltak a hektárhoza­mok, ebből legalább 35 % a földön maradt; kiverte az eső és a vihar. S most? íme, a szorgalom gyümölcse. Gondolataimból a főkönyvelő szavai zökkentenek ki. — Ha minden jól megy, e hónap 30-ára a cséplést is befejezzük. Per­sze a beadást még előbb. Az eddigi szolgalom kezesség rá, hogy a terv meg is valósul, — igv— A Ványa-csoport 150-160 mázsát csépel ki naponta kötőgép, a komáromi járás szövet­kezeteiből, (ahol már befejezték az aratást) kombájnokat farnak. Szóval a gépi és emberi munkaerők helyes megszervezésével valóra váltják a tervet. Haraszti Gyula Már csak néhány méter — él vége az aratásnak Kirobogtunk a mezőre, hadd lássuk a végzést. Egyik táblában lányok rakták keresztbe a súlyos kalászú búzakévéket, a másik táblában alig 50 méterre egymástól két cséplő állt komoly versenyben egymással. A kombájnosokat a távolabbi dűlőben találtuk. Egyik kombájn a parcella túlsó végén kerülgette a fordulások­nál elmaradt háromszögű táblácskát, ugyanezt tette ezen a végen Péli Ferenc kombájnos. Mire a lencsét sebbet — szerénykedik. — Inkább ott, a túlsó végen a szaktársat, ö sokkal Jobb eredményt ért el. A hosszú táblán kár lett volna a futásért, mert közben a másik kom­bájn is kifeneklett a bátorkeszi ha­tárból. Ezen a héten már más szö­vetkezetekben folytatják a kenyér­csatát, mert az ö szövetkezetükben befejezték az 1119 hektár gabona aratását. -h Lesz ez még másképp is Vészeién? E hónap 8-án történt, hogy a zsemléri EFSZ elsőként szállította be az államnak járó gabonát Vészeiére. Megérkezésünk első pillanatában csa­lódás ért mindannyiunkat. Ugyanis a magtár bejáratit ily alkalommal szokás szerint üdvözlő jel­mondattal díszítik föl. De sajnos, a Zselizi Begyűjtési Üzem dolgozói ezt nem tartják kötelességüknek. Vagy talán elegendőnek tartják azt a né­hány papírcafatot, amelyet évek óta lebegtet a szél? Kívülről azt hinné az ember, hogy — a technika idejében — villany is van a raktárban. Am ez csak ábránd. Egyetlen kapcsolót sem lehet látni. Az sem éppen kellemes dolog, hogy néha sötétben, létrán kell a nehéz, gabonával telt zsákokat az első emeletre felvinni. Vajon mit szólnának a begyűjtési üzem vezetői, ha — mondjuk este ottjárva — a dolgozók az ő vállukra tennék a terhes zsákot, s föl kéne hordaniuk néhányat a sötétben, létrán az első emeletre? Legfőbb ideje, hogy korszerűsítsék a gabona emeletre szállítását... Elvégre szállítószalag is van a világon, azaz még inkább a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, nemde ... ? L. K. Az elmúlt héten országszerte jó ütemben haladt az aratás. A lévai járásban is szép eredményeket ér­tek el a gabonabetakarítási munkák­ban. Július 25-ig az összes kenyér­­gabonának 72,8 e/o-át, a takarmány­­gabonának pedig már 87,5 °/i-át le­aratták. A kombájnok után szétma-Búzaasztag Tikkadt szérűn búzát raknak: épül a nagy búzaasztag. Ügy épül, mint egy új lakás; minden kéve aranytégla, s szőke szalma rajta a máz ... Ügy rakják jel az emberek, mint falat a kőművesek. S verítékük hulló gyöngye, mint malter a téglákat, a 'kévéket úgy köti össze. Kezüket sok toklász sebzi, de nem bánja ezt most senki; a munka oly szent hévvel ég, már a tetöszegést végzik: a sok kalász aranycserép! És mire a Nap jámborul az ég alján arcra borul, készen áll a magas osztag. S a nagy nyárfák, mint fkincsörzök, körül díszórséget adnak ... Várkonyi István radt szalmát az említett időig 913 hektárról lehúzták és kazalozták. A járásban eddig 27 szövetkezet­ben fejezték be az aratást. A tarió­­hántás is jói halad. Eddig 5912 hek­táron végezték el ezt a fontos mun­kát, másodnövényt pedig 2351 hek­tárba vetettek. A cséplés szintén jól ütemben halad. A sikereket elsősor­ban annak köszönhetik, hogy a mun­kákat helyesen megszervezték. Pél­dául 27 cséplőgép dolgozott két mű­szakban. Az azonban kevés, hogy a lánctalpasok közül csak 13 gép hasz­nálta ki a kétváltásos szántás elő­nyeit. ★ SOKAT ÍGÉRŐ KEZDET A kosutyi szövetkezet tagjai a pre­­rovi felhívásra tett munkafelajánlá­sukban megígérték, hogy árpából ez évben 28 mázsát termesztenek hek­táronként. Az idei aratás megmutatta, hogy ígéretüket nemcsak teljesítik, de túl is szárnyalják. Már az első 18 hektárnyi árpa betakarítása után megállapították, hogy a hektárho/am eléri a 36 mázsát. F. K. Nagymácsédon az iskolás diákok a szövetkezet mag­­takarmány káposz­táját villázzák, hogy minél előbb felszáradjon, s a cséplőgépbe ke­rüljön. (Kovács 1. felvétele) * verseny* a Nanai Állam:i Gazdaságban Lám, mit jelent a jó felkészülés? A mi állami gazdaságunkban már az aratás befejeződött. Ez annak kö­szönhető, hogy szakképzett gépke­zelőink vannak, akik derekas munkát végeztek. Egyetlen géphiba sem tör­tént az aratás ideje alatt. Márpedig ar aratás versenyszerűen folyt. Most meg 4 cséplőcsoport versenyez. Ha az időjárás nem hátráltat, július 26-ra vagy 27-re a cséplést is befejezzük. A tarló 95 százaléka már felhántva, a tervezett tarlókeverék elvetve, mely már csírázik is. Dicséretet érdemelnek Csizmár Já­nos, J'akus Vince és S/tankovics Gyu­la gépfelelős és még sokan mások, akik fáradságot nem ismerve azon iparkodnak, hogy a nép kenyere mi­nél előbb fedél alá kerüljön. Őszi árpából 37 mázsát takarítot­tak be állami gazdaságunk dolgozói hektáronként. Búzából is meglesz a 27 mázsa hektárára. Meidlik Kálmán (Nána) 1960. július 27. Jó felkészülés: eredményes munka Jelentés a levicei járásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom