Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-20 / 58. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Rakjuk osztagba a gabonát Mezőgazdaságunk dolgozói az őszi talajelőkészítés és vetés óta egészen a gabona beéréséig nem kímélték erejü­ket, megdolgoztak a termésért. Ezekre az erőfeszítésekre a nagyon gondos be­takarítás teszi fel a koronát. A legkisebb veszteséggel történő betakarítás érdeke minden EFSZ-tagnak, az állami gazda­ságok valamennyi dolgozójának, érdeke az egész országnak. Szép a termés, biz­tató a hektárhozam; ne hagyjunk belőle kárba veszni egy szemet sem! A legtöbb szemveszteség a késedelmes aratásból adódhat. A búzakalászból kiülő szemek figyelmeztetnek: minden percet meg kell ragadnunk arra, hogy a búza­tenger mielőbb kévékbe, majd keresz­tekbe kerüljön. A kévék összerakásán is sok múlik: szoros és tömör kereszteket rakjunk, hogy ne ártson azoknak a szél vagy az eső. Tekintettel az esős időre, külön fi­gyelmet szenteljünk a gabona asztago­­lására. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, esős időben a keresz­tekből történő cséplés megnehezítette, késleltette a munkát. Egy-egy zápor vagy pár óráig tartó csapadék több na­pos kiesést is jelentett, a hoszabban tarló esőzések pedig óriási minőségi károkat is okoztak. Mindezt elkerülhetjük, ha a termést asztagba hordjuk. Jó idő esetén a ke­resztekbe rakott gabona pár nap alatt eléri azt a szárazsági állapotot, hogy nyugodtan asztagolhatjuk. Amikor a keresztek belső kévéi a kötés alatt is teljesen szárazak, minden gabona hord­ható. Az asztagok alá néhány szekér szalmát szórjunk, s erre rakjuk a kévéket. Asz­­tagrakásnál ügyeljünk arra, hogy a bé­léskévék szorosan egymás mellé kerül­jenek. Az aszlag közepe mindig dombos legyen, hogy a sorkévék lefelé lejtsenek. Ellenkező esetben az eső nemcsak az asztag tetejéről folyhat be a gabonába, de az oldalakról, a kévéken keresztül az asztag közepéig szivároghat. Fontos, hogy az asztag hajazata meredek legyen, mert a víz így lefolyik róla és nem ázik be a gabona. Az asztagolást mindig hozzáértő em­berekre bízzuk, mert a rosszul asztagolt és hanyagul, betetőzött gabonában az eső vagy a szél' nagyobb károkat okozhat, mint ha azt keresztekben a földön hagy­tuk volna. Ez évben — mivel szeles az időjárás, sőt országszerte viharok dúl­nak — tanácsos, hogy a felső kévéket kössük össze szalmakötéllel, illetve min­den felső kévéből sodorjunk egy marok­nyit — a kéve mindkét végéről össze­hajtva —, hogy a kötésből ki nem csúsz­­szék. Ezenkívül az asztag északi oldalá­nak felső kévéit még nyárssal szúrjuk át, hogy az 5 — 4 kévét lefelé összefog­jon. A szövetkezeti tagok közül sokan ér­tenek az asztagoláshoz, de a tapaszta­latok azt mutatják, hogy munkájuk nincs kellőképpen értékelve. Ugyanis az asz­­tagrakás nemcsak szaktudást, de sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint a többi dolgozó munkája, akik az asztago­­lásnál dolgoznak. Ennélfogva tanácsos, hogy az aszlagrakó munkást külön juta­lomban részesítsük, viszont tegyük fe­lelőssé az asztagrakásért. r ^ TARTALOM Rakjuk asztagba a gabonát . . 225 NÖVÉNYTERMESZTÉS A hibridkukorica címerezése . 226 Bagót a István: A zöldtrá­gyázás jelentősége .... 226 Kemény József: Az évelő takarmányok vetőmagtermesz­tésének kérdései.........................227 Lósy Béla: Vessünk-e bíbor­herét? ..............................................22# Állattenyésztés Három év alatt az ötéves tervet 229 Krajcsovics Ferdinand: Már 1962-ben teljesítik a tej­termelés harmadik ötéves ter­vét ....................................................229 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Bertha Gézáné: Szőlészetünk fellendítéséért...............................230 Védekezzünk a hagymabogár ellen ...............................................230 Ruttkay Béla: Régi tapasz­talatok tanulságai a gyümöl­csösben ...................................231 Csatlós István: Boroshordók kezelése ......................................231 * * * Csurilla József: Sikerült a vándorlás, de...................................232 V J Gyomirtás petróleummal A Szovjetunióban a sárgarépa ter­mesztési területeit gyomirtás céljából petróleummal permetezték. Hektáron­ként 250 kg-ot adagoltak a sárgarépa 2 — 3 leveles fejlődési szakában. Bebizo­nyosodott, hogy ezzel a permetezéssel a gyomok 81 %-a teljesen kipusztult, 15 Vo-a kárt szenvedett és 4 %-ának nem esett bántódása. Csökkentek a kézi, valamint a gépi kultivációs munkálatok és növekedett a terméshozam. A perme­tezett területeken a sárgarépa termés­hozama hektáronként 520 mázsa, viszont a nem permetezett területeken csak 460 mázsa volt. A szakszerűen megrakott és jól betotézett asztag hosszabb esőzésektől is megvédi a terményt. A félig megrakott asztagokat ponyvával takarjuk le, de ennek hiányában sem történik nagy baj, ha dombosán megbéleltük, mert a víz lefut róla; legfeljebb a felső sor kévéi nedvesednek át. Eső után ezeket le­hányjuk az asztagról, keresztekbe rakjuk, s az asztagolást tovább folytathatjuk. Az asztagolás nagy előnye az is, hogy eső után a gabona azonnal csépelhető. IV. ÉVFOLYAM • 29. SZÄM 1960. július 20. Az olyan gabonaféléknél, amelyeknél súlyt helyezünk a minőségre (vetőmag, sörárpa) az asztagok hajazatkévéit, va­lamint a keresztek papkévéit, ha azok ázottak, külön csépeljük. Az ázott kévék magja a napsütés és esőzés folytán rendszerint fakóbb, mint a termés többi része, s ha azzal összecsépeljük, tarkává teszi a gabonát. Ha az ilyen kévék magja csírás, a termés többi részének értékét erősen rontja. Az idei gazdag termés megköveteli, hogy tervszerűbben, kettős műszakban csépeljünk, amelynek számos előnye van: a cséplőgép üzemképességének tel­jes kihasználása, a hajnaltól késő estig történő cséplés és az emberi munkaerő helyes elosztása. A legfontosabb pedig az, hogy mielőbb biztonságos helyre kerüljön a termés. A gabona veszteségmentes betakarí­tása mindnyájunk ügye, előfeltétele második ötéves tervünk betetőzésének, s biztosítéka harmadik ötéves tervünk teljesítésének. S. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom