Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-07-13 / 56. szám
Ж tudomány segíti n mezőgazdcségot Az utóbbi időkben sok sző esik az atomenergia békés {elhasználásáról. Az atomerő békés felhasználásának gondolata hatja át a kosicei Pavol Józef Safárik Tudományegyetem orvostudományi karának dolgozóit is, akik dr. Milan Praslicka szakmai irányításával ün. kísérleti gammamezőt rendeztek be a repülőtér közelében. Ezen a kísérleti parcellán a tudományos dolgozók azt vizsgálják, hogy a gammasugarak élettanilag miképpen hatnak a növényzetre. A sugárzó-készüléket a parcellán állították föl, s egyidejűleg az egész területet beborító különböző növényfajokat teszik ki a gammasugarak hatásának. Ez a parcella közel 2 ha-ra terjed, szabálytalan alakú, betonoszlopok veszik körül, amelyek tetején szöges drót húzódik. Mondanunk sem kell, hogy a gammamezőt a tudományos dolgozók állandó felügyelet alatt tartják. A legkülönbözőbb növényfajták vetése sávokban, sugárszerüleg húzódik a sugárzó-készüléktől, úgyhogy minden növényfajta a sugárzás egész színképének a hatása alá jut. Ezzel összefüggésben meg kell említenünk, hogy még a gammamező létesítése előtt az orvostudományi kar dolgozói már megfelelő tapasztalatokra tettek szert, éspedig azon a kis terjedelmű gammamezőn, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia fűvészkertjével együttműködésben rendeztek be. Ezen a kis gammamezön élőlényekkel is kísérleteztek. Többi között megállapították, hogy az egy óra hosszat tartó sugárzás hatása halálos. Tapasztalatok szerint a gammasugarakat mindenekelőtt a növénynemesítési munkában használhatjuk igen előnyösen. Ilyenkor viszont nagyon fontos, hogy céltudatosan válasszuk meg azokat a mutációkat, amelyek változott életkörülmények hatására szemlátomást változtatják meg sajátosságaikat és alakjukat, s amelyek mennyisége kevesebb, mint 1 %. Ez a magyarázata, hogy a sikeres munka érdekében sok egyeddel kell kísérletet folytatnunk, ami a növényvilágban könnyebb, mint az állatok között. időben tesszük ki sugárzásnak. A kosicei gammamező főként az utóbbi célt szolgálja. A nemesítés! munkát a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal nemesítő-állomásai végzik. Ilyen kísérleteket külföldön is végrehajtottak. Az eredmények nagyon szépek, főleg ami a gabonaféléket illeti. A kísérletezők az igen hasznos tulajdonságú fajták százait termesztették ki. A legszerencsésebb kísérleti alanynak ebből a szemszögből az árpa bizonyult, amelynek új válfajai nagyobb hozamot adtak, magjuk minősége jobb, gyorsabban beérnek, szalmájuk szilárdabb, tehát néni dűlnek meg, ellenállóbbak a betegségekkel szemben; stb. A svéd mezőgazdaságnak például az ilyen kísérletekkel foglalkozó kutató-intézet évente átlag-A természetes rádioaktív elemek — rádium, tórium, urán — a természetben rendkívül elterjedtek, bár nagyobb bőségben csak kevés helyen fordulnak elő. A természetben előforduló mennyiségük az analízis szokásos módszereivel általában nem mutatható ki. A rádióaktív anyagok a talajból a növénybe jutnak, bennük kisebb-nagyobb mennyiségben felhalmozódnak, majd a gyümölcsökbe, magvakba kerülnek. Minden növény tartalmaz természetes rádioaktív anyagokat, de kimutathatók a Földet benépesítő egyéb szervezetekben is. Szerepük az állatok és növények életében még pontosan nem ismeretes, de annyi már megállapítható, hogy jelentős. A természetes rádioaktív anyagok is töménységben nemcsak nem károsak, hanem szükségesek is: a sejtekben elősegítik az életfolyamatokat, gyorsítják a növények növekedését, javítják a terméseredményeket; stb. Szovjet kutatók kimutatták, hogy a talaj mikroorganizmusai képesek a talaj teljesen eloszlott, nagyon kis töménységben található természetes rádioaktív ban 6 új, gazdaságilag értékes gabonafélét bocsát rendelkezésére. Stube professzor intézetében, a Német Demokratikus Köztársaságban, egyszeri röntgensugárzással az árpa, szója és paradicsom rendkívül értékes fajtáihoz jutottak. Az alma oltóvesszőjét is sugárzásnak tették ki, s ez a fa azután nagyobb és szebb színű gyümölcsöt termett. Azt is említsük meg, hogy Svédországban a gammasugarakat az erdei kultúrák átöröklési jelenségeinek vizsgálatára szintén felhasználják. A csupán testi sejteket érintő hasznos mutáció a dísznövények termesztésében is nagy fontosságra tehet szert. Itt a besugárzás eredményeként a virágok feltűnő színt vagy nagy változatosságot mutatnak föl, vagy pedig az ágak némelyikén a virágok sziromlevelei megváltoztathatják színüket. Ha a növény rövidebb besugárzás alá kerül, ennek következményeként meggyorsulhat a sejtosztódás, ami a növényzet fejlődését és gyarapodását kedvező irányban befolyásolja. Ezáltal a kérdéses növény nagyobb hozamot, több gyümölcsöt ad, illetőleg hamarabb virágzik és érik be. A serkentő hatás a termésemelkedés szempontjából csak egy nemzedékben nyilvánul meg. Ezek a növények további nemesítésre alkalmatlanok, mivel már a kisebb besugárzás is káros öröklődő tulajdonságokat válthat ki, esetleg a következő nemzedékek termőereje hanyatlik. Mindenesetre a felsorolt kérdések körül még sok a vita; így például a serkentő hatás érvényesülését igen sok növény esetében még nem ellenőrizték. De okvetlenül figyelmet érdemlő tény, hogy a kosicei fűvészkert kis gammaparcelláján a tudományos dolgozók a besugárzás jóvoltából 40 %-kal fokozni tudták a lóhere zöldhozamát. Ebből láthatjuk, hogy a rádióaktív sugárzás immár a mezőgazdaságban is tért hódít. Nincs messze az idő, amikor a kosicei gammamezön élért eredményekre nemcsak a mi szakembereink figyelnek föl, hanem a külföldi tudósok is. Vircík Jozef (Bratislava) anyagát elnyelni. Ezeket az anyagokat a mikrobák sejtjeiben gyűjti össze, ahol töménységük a talajban levő szokásos töménységüknek a tíz-, száz-, sőt az ezerszerese is lehet. A kísérletekhez a rádium, urán és tórium sóit használták fel, amelyeket jelentéktelen koncentrációkban adagolták a talajba? és ebben a közegben tenyésztették a vizsgálandó mikroorganizmusokat. E koncentrációk a szokásos számoló berendezésekkel nem mutathatók ki, s a szervezetekre teljesen ártalmatlanok. Megállapították, hogy a rádiumot, az uránt és tóriumot a nitrogénbaktériumok nyelik el leginkább. Sok riádoaktív anyagot nyelnek el és akkumulálnak az egyéb, nem spóratermő baktériumok is. A spóratermő baktériumok, mikrokokkuszok, fürtkokkuszok azonban csak kismértékben halmoznak fel magukban rádioaktív anyagokat. A sugárbombák (Actinomycetes) egyes törzsei viszont igen sok természetes rádioaktív anyagot használnak fel; körülbelül annyit, mint a nitrogénbaktériumok. Más törzseik ismét alig gyűjtenek természetes rádioaktív anyagokat. A virágok színének különböző mutációi a besugárzás hatására. Fönt, középütt klorofilios mutációt figyelhetünk meg. Lent, balra a zab nagyított szára, mellette jobbra rozsdával megtámadott zabszalma. A talaj mikroorganizmusai Egyébként a vetőmagvakat vagy egyszeri nagy adaggal sugározzuk át, vagy pedig a növényzetet az egész tenyész-1960. július .13.
