Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-11-09 / 90. szám

Gondozzuk a rétet és a legelőt! A harmadik ötéves terv idő előtti teljesítését célzó összes vállalást az ál­lattenyésztés terén a saját termelésű takarmányokkal kell biztosítani. Ennek a feladatnak megoldásánál döntő jelen­tőséggel bírnak legelsősorban a jómi­­nöségű terimés takarmányok, de nem utolsósorban a rétek és legelők termés­átlagának növelése. A jól ápolt, gon­dozott legelő az év nagy részében biz­tosítja állataink számára a megfelelő takarmányt. De egészségügyi szempont­ból is előnyös állatállományunkat ta­vasztól őszig a legelőn tartani. Ez főleg a növendékállatokra érvényes. Sokkal egészségesebbek, fejlettebbek, arányo­sabban növekedők a legelőn tartott ál­latok. A napsugár hatására D-vitamin képződik, amely a mész lerakódását szabályozza a csontokban, és ellenállób­bakká teszi az állatokat a betegségek­kel szemben. Viszont be kell ismernünk, hogy nem áll még rendelkezésünkre kellő kiter­jedésű, jó minőségű legelő. Ebben nagy szerepe van annak, hogy nem fordítunk elegendő gondot a legelők ondozására. Pedig gondozás nélkül a legjobb minő­ségű legelők is rövid időn belül lerom­lanak. Legelőinket ősszel megboronáljuk. Erre a célra könnyű boronákat haszná­lunk. Az elhalt szerves anyag (Szár, gyökér stb.) a talaj felső részében hal­mozódik föl és megakadályozza a le­vegő talajbajutását. Levegő nélkül pe­dig a tápanyagok feltáródása nem megy végbe (vagy csak csekély mértékben). Ez pedig nagy befolyással van a jövő évi zöldtömeg-termésre. De boronálás­­sal a gyökérképződést is élénkebbé tesszük. Boronálással továbbá megaka­dályozzuk a mohák elterjedését. A mo­hák jelenléte mindig a legelő minőségé­nek rovására megy. Boronálás után trá­gyázzunk. Nagyon jó komposzttal trá­gyázni, amelynek adagja hektáronként 200—250 mázsa is lehet. De kontposzt ilyen nagy mennyiségben még kevés he­lyen áll rendelkezésre. Nagyon megfe­lelő 2—2,5 mázsa Xhomas-salakot és körülbelül 1,5 — 2 mázsa kainitot ki­szórni. A kainit a tápanyagszolgáltatá­son kívül a moha kiszárításában is sze­repet tölt be. Ősszel végezzük el a vakondtúrások stb. elegyengetését. Nagy területen ezt “ЯУ hajthatjuk végre rövid időn belül, ha a borona fogai közé ágakat rakunk és a boronát kissé elnehezítjük (hasáb­fával, kövekkel stb.). Ma az így módo­sított boronával legelőinket megjárjuk, sikerült tökéletesen elegyengetni a fe­lületet. Öreg, nem termő legelőket nem érde­mes meghagyni. Ezeket szántsuk fel. A legelők felszántásánál ne feledkez­zünk meg az elöhántóról. Az előhántón kívül éles csoroszlyát is alkalmazzunk. Legelőn elöhántó nélkül nem végezhe­tünk tökéletes munkát. Végül az ősz a legmegfelelőbb idő­szak a nedves rétek megjavítására. A gyakorlatban nálunk a legelterjedtebb javítási mód a meszezés. A meszezésről azonban tudnunk kell, hogy csak akkor jár haszonnal, ha a legelő nem túlságo­san nedves. Ugyanis a nedves legelőkön általánosak az oldott vasvegyületek. Ha ilyen közegbe szórjuk a meszet, a vas­vegyületek lekötik azt és a mész nem mérsékelheti a talaj savanyúságát. Te­hát a nagyon vizes legelőről először le kell engednünk a vizet. Továbbá a me­szezésről tudnunk kell, hogy a mész­szel nem trágyázunk, csak a talaj sa­vanyúságát csökkentjük, s feltételeket teremtünk az édes füvek megtelepülé­sére. Ám ahhoz, hogy az édes füvek minél előbb és gyorsabban fejlődjenek, trágyáznunk kell. Csak így érünk el jó eredményeket a meszezéssel. Meszezés-Komposzt hiányában műtrágyázással is növelhetjük a fütermést —N TARTALOM Gondozzuk a rétet és a legelőt 345 A cukorgyári takarmányok he­lyes felhasználása .... 346 Tusán Michal mérnök: A mun­kák komplex gépesítésére utat mutat a kukorica.....................347 ÁLLATTENYÉSZTÉS A tehenek természetszerű tar­tásának tapasztalatai . . .. 346 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS Sárogh Endre: Anyagilag te­gyük érdekeltté a dolgozókat az önköltség csökkentésében . 350 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Kúti Szilárd: Hazánkat virág­zó gyümölcsössé változtatjuk 351 VADÁSZAT A fácán megfigyelése .... 352 Vígh Jenő: Az állatok életkora 352 Stollmann András: Hallgas­sanak a beavatottak .... 352 V.________________________________J re égetett meszet használunk körülbelül 8-12 mázsa mennyiségben ha-onként. Nagyon elterjedt a mésziszap alkalma­zása. A mennyiséget a talaj savanyúsága szabja meg. A rétek és legelők termésének eme­lése hatalmas tartalék a takarmány­alap szilárdításában. Az ősz folyamán tehát ragadjunk meg minden alkalmat arra, hogy egy talpalatnyi rét és le­gelő sem maradjon gondozatlanul. Gazdakafendárium Sok helyütt látni még a dűlők mentén kazalba rakott, érett istállótrágyát. Ezeket a trágya­kazlakat minél előbb szállítsuk a fel­­használás színhelyére és késedelem nél­kül teregessük szét, szántsuk alá. A trá­gya gyors szétteregetésére és alászán­­tására vegyünk igénybe minél több jár­müvet és gépi erőt, hogy minél előbb befejezhessük az istállótrágya gyors kiszállítását és alászántását. Gondosan tároljuk a magkukoricát, mert ez a tárolásra nagyon érzékeny. Az októberben tört kukorica — különö­sen a későn érő fajták — még sok ned­vességet tartalmaznak, azért gondos­kodjunk azok kellő szárításáról. Szigorú télben a szabadon tárolt kukoricában károkat okozhat a fagy. Ezért helyesebb a magkukorica-füzéreket zárt helysé­gekben aggatva tárolni. Egy szekér kukoricaszár 7 mázsa. Ebből csak körülbelül 3 mázsa könnyebben emészthető mennyiséget eszik meg a jószág, a többi veszendőbe megy. Silózással azonban ez a négy má­zsa is jó takarmánnyá válik: a négy mázsa szárban 24 liter tej termeléséhez elegendő fehérje van. Sok tejet önt ki hát az az üzem, amely nem silózza az összes kukoricaszárat. A zöldségesben jelöljük ki a jövő évi melegágyak helyét, s ezt száraz szalmával takarjuk be, hogy megvédjük a talajt az átfagyástól. IV. ÉVFOLYAM • 44. SZÁM 1960. november 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom