Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-10-30 / 87. szám
Méltóan megünneplik ’I’ ejfehér ködbe burkolózva szunnyad a falu. Szunnyad? Ügy látszik. Valóban. Az utcák üresek, a házakban némaság. A látogató kételyeit hamarosan eloszlatja rohanó traktorok dübörgése és a szekerek zörgése. A falu népe ugyanis már régen a határban dolgozik. Kukoricát törnek. A helyi nemzeti bizottság elnöke, Macsica Lajos is csak a szövetkezetben lelhető meg. Szintén segít. Hisz ezért vette ki a szabadságát. Néhány nap még, aztán vége az őszi munkáknak. Utolsó állomás tehát a kukorica. Máskülönben mindent idejében elvetettek, betakarítottak. No és a szántás? — Napok kérdése — nyugtat meg Macsica elvtárs. Tulajdonképpen nem ezért jöttem. Dehát lehet-e faluról beszélni a szövetkezetei mellőzve ? Hát ezt az egyet nem. Legalábbis Boldogon nem. Előreláthatólag a barátsági hónap megkezdéséig befejezik az összes őszi munkát. S ez nem hivatalos kötelezettségvállalás. * * * — Engem főleg a barátsági hónap érdekel, Macsica elvtárs; hogyan folynak az előkészületek? — Részletes tervet dolgoztunk ki. Előadások, kultúrműsor, különböző ünnepségek, szovjet film ... — Milyen előadásokat tartanak? — Nagyon időszerű és érdekes Előkészületek Nagy buzgalommal készülnek a , csehszlovák-szovjet barátsági hónap és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója méltó megünneplésére a krachovóiak. Az ünnepségek nemcsak külsőségekben nyilvánulnak meg, számos értékes kötelezettségvállalást tettek a falu dolgozói. Nem nagy a község, lakosainak száma alig éri el a 700-at. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetségnek azonban 106 tagja van. S mi több, ez a szám még tovább nő. Az évzáró gyűlésen újabb tagok beszervezését tűzték ki célul. Igaz, a szervezet nagyon jól működik. Az orosz nyelvtanfolyamokat szívesen látogatja a lakosság, de nemcsak a fiatalabbak, hanem a 60 éven felüli Keder Júlia is újból jelentkezett, hogy tudását tökéletesítse, minél többet értsen meg a világ első szocialista államának nyelvéből. i A barátsági hónap természetesen nem maradhat el kultúrműsor nélkül. Ezért hát készülnek a kultúrmunkások, hogy a hagyományhoz híven az idén is szépen sikerüljenek az ünnepségek. Agócs Vilmos (Hajnácska) Az opera keletkezése problémákról. Előadássorozatban világítjuk meg a lakosságnak az űrkutatás eredményeit és a rakétatechnika körüli dolgokat. — A tömegszervezetek hogyan kapcsolódnak be a munkába ? — Egyedül a CSEMADOK. Színdarabot, vidám műsort tanultak be, s egy előadást rendeznek meg. — A többi tömegszervezet nem képviselteti magát? — Ez a falu fájó pontja. CSISZ- szervezetünk szétesett A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség úgy-ahogy működik. Természetesen, jobban kellene. A nőbizottság munkáján is akad javítani való. Mindamellett gondoskodtunk arról, hogy a barátsági hónapot méltóan ünnepeljük meg. — .Ha a tömegszervezetek nem működnek úgy, ahogy kellene, kire támaszkodik a nemzeti bizottság ? — Elsősorban az iskolára. Ivamenár igazgató elvtársnő és Nagy Teréz tanító munkájáról csak dicsérőleg nyilatkozhatok. — Lám, az ifjúság nevelése jő kezekben van. S ők mivel készülnek? — Biztosítják az állandó kultúrműsort. — Ezenkívül? — A helyi hangszóróban rendszeresen adnak műsort a késő délutáni órákban. Nagy elvtársnő pedig egy előadásban számol majd be a csehszlovák-szovjet barátság hagyományairól. — Röviden, a barátsági hónapot tartalmas műsorral töltik ki. — Igen. S reméljük, a tömegszervezetekre szintén mozgósítólag hat majd ez. Felébrednek! Szeretnénk, ha bővülne a CSSZBSZ, s természetesen nem nyughatunk bele abba, hogy a faluban nincsen CSISZ-szervezet. ДД inden bizonyára megtörténik; a boldogiak becsületes, rendszerető emberek. Jól dolgoznak, az eredmények is szépek. Nagyobb gondot kellene azonban fordítaniuk az önművelésre és a politikai munkára. S ezt a helyi nemzeti bizottság, Macsica elvtárssal az élen, minden bizonnyal eléri. P. I. ír Őszi kép Találkozás Franciaországgal Hruscsov elvtárs franciaországi útjáról készUlt remekművet tekinthet meg a néző filmszínházaink vásznán. Sz. Jutkevics ezzel az alkotásával az utóbbi évek legjobb szovjet dokumentációs filmjét készítette el. A színes riportfilm magas színvonalú művészi eszközökkel érzékelteti a francia nép szívélyes, őszinte fogad-Megremeg az este, didereg az éjjel, sárgult levél pöröl a kóborló széllel. Dér csillan a jüvön, köd ömlik az égen, lomharöptű varjak kárognak a réten. Kukoricahaj hull csipkebokor-ágra. Sír a súlyos kerék, az út kövét vágja. hol van a beérés derűs, napos kedve? Szinte kong a határ, minden kincse szedve; Az ősz drága kincsét dús raktárak védik. Akik begyűjtötték, reggeltől estéig sürögnek-forognak, dalt szülnek az ajkak, s bár a köd permetez, kárognak a varjak, ekevas, vetögép járta a föld-méhet, deres felszín alatt zsendül az új élet. Zala József Fesztivál a reflektorok fényében. Bratislavában október 8 — 10. napjain országos jellegű színházi seregszemlének voltunk tanúi. Az előző évektől eltérően az idei fesztivál a mai cseh és szlovák dráma jelenleg műsoron levő, valamint a fesztivál zsűrije által elfogadott alkotásainak bemutatására szorítkozott. így teljes képet nyújtott a cseh és a szlovák dráma jelenlegi helyzetéről. Megmutatta, hogy hol tart a szocialista dráma, mennyiben teljesíti feladatát és mik a célkitűzései. A reneszánsz elve, a visszatérés régi görög művészethez a zenében később jelentkezett, mint a többi művészi ágban, de olyan korszakalkotó új műfajt teremtett, amelynek hatása, jelentősége a mai napig fennmaradt. A firenzei zenedrámából kifejlett „opera“ az emberábrázolás legmagasabb formája, mert felfedi a külső események mögött rejlő akaratot, indulatot, érzést, amit a szó már nem — csak a zene tud kifejezni. Rugalmas formája híven tükrözi koránk küzdelmeit, eszmevilágát. . A gazdag felső-olaszországi városban, Firenzében írók, zeneszerzők, zenetudósok „Camarata“ nevű társasága gróf Bardi házában gyűlt össze és a régi görög tragédia felújítását tűzte ki céljául. Peri művei, majd Caccini „D?iíne“ című műve — a középkori többszólamúságot elvetve — az egyszólamúságra, a nyitott dallamú beszéd-énekre épültek fel, de a görögökkel ellentétben dallamaikat összhangzatokkal kísérték, az uralkodó dallamot énekkarok vagy zene-1 karok festették alá. Ezek még csak próbálkozások voltak. Drámai feszültséget, életet Monteverdi velencei mester vitt zenedrámáiba. Nála a görög istenek és hősök nem papírfigurák többé, hanem élő, szenvedélyes és szenvedő emberek. Ez talán annak a kölcsönhatásnak az eredménye, hogy műveit már nemcsak a kiválasztottak hallhatták. Aztán 1637- ben megnyílt az első operaház s pár év múlva egy tucatnyi követte. A kapukon beözönlik a polgárság, a karzatokra betódulnak a gondolások (a velencei víziutak hajóslegényei) s sokszor az ő tapsuk vagy füttyük dönti el egy-egy mű sikerét vagy bukását. A XVII. század végén Nápoly lett az opera fejlődésének színhelye. A nápolyi iskola legkimagaslóbb mestere Alessandro Scarlatti. Páratlan termékenységű; 115 operát írt, műveiben új stílust teremtett. A drámai tartalommal szemben a zenei elemet hangsúlyozza ki. Szicíliai hazájának népdalai elevenednek meg „da capo“ áriáiban (zárt dallam, ellentétes középrész, s a dallam ismétlése ékesítésekkel). Megszületik az „opera seria“ (komoly opera), s évszázadokig uralkodik az európai színpadokon. Mindenütt fejedelmek, főurak támogatását élvezi, s veszélyes vetélytársa a polgárság erősödésével megjelenő nemzeti . operáknak. Sorsa mégis a hanyatlás; szövegíróinak, (például Metastacio) merev, egy kaptafára írt librettói a zenét is élettelenné teszik, s az agyondíszített, cifrázott áriák már csak a primadonnák és kasztráltak énekművészetének csillogtatására szolgáltak. A műfajt új élettel, frissességgel tölti meg a félszázaddal később ugyancsak Nápolyból kiinduló opera buffa (vígopera). Amíg Scarlatti és követőinek művei már letűntek a színpadokról, Pergolesi » „La serva padrone“ (A szolgáló az úrnő) című vígoperáját még’ ma is élvezzük és derülünk az okos szolgáló furfangján, aki túljár ura eszén. A feltörő nemesi opera képviselője Angliában Purcell, Franciaországban Lulli. Utánuk újra az olasz opera foglalta el a színteret. Reformátorként lépett fel Párizsban a német származású Christiph Willibald Gluck, aki az egyszerűséget és a valódi drámai pátoszt hozta vissza operáival. A XIX. században az opera végleg a haladó emberiség eszméinek és nemzeti érzéseinek hordozója lett. Simái Miklósné, zenetanárnő 9 Fényképkiállítás nyílott Prágában, a CSSZBSZ kiállítási termében „A szovjet nép sikerei“ címmel. . e A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Könyvállománya meghaladja a kétmillió kötetet. c Angol-szovjet balett-film forgatását vették tervbe Csajkovszkij ,,Diótörö“-jének zenéjére. Az ügyesség iskolája tatását és szeretetét, amellyel a szovjet kormányfőt, Ny. Sz. Hruscsovot fogadta. Pompás fogadtatások, tanácskozások, sajtókonferenciák egész sorát láthatjuk. A film legszebb jelenetei azonban azok a részek, amelyekben Hruscsov elvtársat a nép között látjuk. Jutkevics nagyon ügyesen húz párhuzamot az egész filmben a francia történelem és a mai francia ember között. A filmnek nagy erénye, hogy művészien mutatja be Franciaország történelmi jelentőségű városait, ott járunk Hruscsov elvtárssal Versailles-ban, Dijonban, Lillé-ben, Bordeaux-ban, Marsseilles-ben. Csodáljuk ezen városok építészeti szépségeit, műemlékeit és rokonszenvezünk azzal a francia munkással, dolgozóval, aki úgy óhajtja a békét, mint a mi népünk. bsg A nézőtér ma már nem elégszik meg azzal, hogy 2 — 3 órai olcsó szórakozásban legyen része, hanem választ kér a színpadtól azokra a kérdésekre, amelyek leginkább, foglalkoztatják gondolatait. Ebben rejlik a szocialista dráma nagy feladata és ebből a szemszögből kell megítélnünk a fesztivál keretében bemutatott darabokat. Valamennyi darab közül Peter Karvas „Éjféli misé“-jét ismerte el a zsűri a legjobbnak. A darab mesteri felépítése, formai hibátlansága, eszmei mondanivalójának nagy súlya minden "tekintetben teljesítette fi szocialista dráma követelményeit. A második helyre Frantisek Hrubín drámája, az „Augusztusi vasárnap'’ került. A dráma nagy előnye, hogy nem kommentál, nem magyarázgat. hanem gazdag árnyalatokban beszél a hétköznap valóságáról. Ezzel szentben Danék „Szemtől szembe" és Slovoj Bleha „Ezer lépcső“ című darabja csak illusztrál és nem keresi a felvetett probléma megoldását. Frantisek Pavlícek „Szívek útvesztője“ című drámája érdemli meg Karvas és Hrubín drámái után a legnagyobb elismerést. Ez a színmű a ma emberének drámája, aki különböző benyomások útvesztőjében keresi a helyes utat és nem retten vissza semminemű nehézségtől sem, csakhogy teljesítse emberi és hazafiúi kötelességét. A fesztiválon az érett, a minden tekintetben tökéletes drámák mellett úgynevezett drámai kísérleteket is bemutattak, amelyek formabontásukkal, mondanivalójuk újszerű kifejezési módjával felkeltették a nézők érdeklődését és sok vitára adtak okot. Ezek közé tartozik Jozef ТороГ drámája is, aki az ifjúság égető próbáméit igyekezett új megvilágításban i néző elé állítani Említést kell tenni Pavei Kohout „Harmadik nővér" című drámájáról I politechnikai tanítás, amely [ csak kétéves múltra tekint- I bet vissza iskoláinkban, I máris nagy népszerűségnek örvend mind a tanulók, mind azok szülei körében. Az ügyetlen kis gyermekkezek a műhelyekben, gyárakban eltöltött órák alatt egyre ügyesebben fogják a szerszámokat, s a serdülő fiatalok komoly csodálattal és megbecsüléssel néznek fel az ipari és mezőgazdasági munka kérgeskezű, tapasztalt mestereire. S a, szülők? Örülnek, hogy gyermekek ügyes keze megjavítja az elrontott vízcsapot és kicsapott biztosítékot, mivel a politechnikai tanítás valóban a gyakorlati életre készíti elő gyermekeinket. is. Kohout írásaival mindig meglepi a közönséget és ehhez a szokásához ebben az esetben sem maradt hűtlen. Sajnos, érdekes meséje, erős konfiktusa ellenére sem tartozik ez a dráma a szerző szerencsés alkotásai közé. Kohout stílusán látni, hogy — ha átmenetileg is — Brecht hatása alá került és háttérbe szorult saját egyénisége. A közönség hálásan tapsolt Ján Drda „A bűnös falu" című, mesterien felépített vígjátékának. Annak ellenére, hogy a darabnak több hiánya van, mégis teljesíti hivatását, mert szórakoztatva rámutat azokra a csökevényekre, amelyekkel a mindennapi életben gyakran kell megküzdenünk. A Kosicei Állami Színház bemutatásában Peter Sever darabja „A vonat nem vár“, nem hatott úgy, mint ahogy azt a darab megérdemelné. Sever kísérlete a formabontásra túl öncélú, minden belső meggyőződés és kényszer nélkül. A fesztivál megmutatta, hogy drámaíróink igenis írnak, és jól írnak S ezért nincs szükség arra. hogy korszerű drámák „hiányában“ a hivatásos és műkedvelő színpadok dramaturgjai és rendezői értéktelen darabokat tűzzenek műsorra, amelyet csak rontják a közönség ízlését és elterelik a figyelmet a ma égető problémáinak megoldásától. D. D. Képeink a sahyi tizenegyéves iskola műhelyében készültek. Az alsóbb osztályok kicsiny tanulói elmélyült figyelemmel birkóznak a kezükbe adott anyaggal és szerszámokkal. Kezük mozgását, arcuk fintorgásával kísérik és boldogok, ha a -rájuk bízott feladatnak legalább részben, eleget tesznek. A másik képen látható magasabb osztályok tanulói már könnyedén elkészítik az . egyes mezőgazdasági gépek és szerszámok fából készült mintáit is. A képen például a tanuló éppen egy hengercsoport fából készült kicsinyített mását vizsgálja.-gir★ ★ ★ Távirányítású mechanikai kezet szerkesztettek különböző víz alatti munkák elvégzésére a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Oceánológiai Kutatóintézetében. Az irányítóhoz a gépezetre szerelt televíziós felvevő továbbítja a víz alatti képet. A mechanikai kéz pontosan végrehajtja azokat az utasításokat, amelyeket kezelője a víz felszínéről küld. A kéz ■gész sor műveletet végezhet’ megerősítheti a víz színe alatt a horgonykötelet. különböző tárgyakat emelhet fel a tenger fenekéről és segítséget nyújthat a víz alatti építkezéseknél.
