Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-10-30 / 87. szám

Méltóan megünneplik ’I’ ejfehér ködbe burkolózva szunnyad a falu. Szunnyad? Ügy látszik. Valóban. Az utcák üre­sek, a házakban némaság. A látogató kételyeit hamarosan eloszlatja rohanó traktorok dübörgése és a szekerek zörgése. A falu népe ugyanis már régen a határban dolgozik. Kukoricát törnek. A helyi nemzeti bizottság elnöke, Macsica Lajos is csak a szö­vetkezetben lelhető meg. Szintén segít. Hisz ezért vette ki a szabad­ságát. Néhány nap még, aztán vége az őszi munkáknak. Utolsó állomás tehát a kukorica. Máskülönben min­dent idejében elvetettek, betakarí­tottak. No és a szántás? — Napok kérdése — nyugtat meg Macsica elvtárs. Tulajdonképpen nem ezért jöttem. Dehát lehet-e faluról beszélni a szö­vetkezetei mellőzve ? Hát ezt az egyet nem. Legalábbis Boldogon nem. Elő­reláthatólag a barátsági hónap meg­kezdéséig befejezik az összes őszi munkát. S ez nem hivatalos kötele­zettségvállalás. * * * — Engem főleg a barátsági hónap érdekel, Macsica elvtárs; hogyan folynak az előkészületek? — Részletes tervet dolgoztunk ki. Előadások, kultúrműsor, különböző ünnepségek, szovjet film ... — Milyen előadásokat tartanak? — Nagyon időszerű és érdekes Előkészületek Nagy buzgalommal készülnek a , csehszlovák-szovjet barátsági hónap és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 43. évfordulója méltó meg­ünneplésére a krachovóiak. Az ün­nepségek nemcsak külsőségekben nyilvánulnak meg, számos értékes kötelezettségvállalást tettek a falu dolgozói. Nem nagy a község, lakosainak száma alig éri el a 700-at. A Cseh­szlovák-Szovjet Barátsági Szövetség­nek azonban 106 tagja van. S mi több, ez a szám még tovább nő. Az évzáró gyűlésen újabb tagok beszer­vezését tűzték ki célul. Igaz, a szer­vezet nagyon jól működik. Az orosz nyelvtanfolyamokat szívesen látogatja a lakosság, de nemcsak a fiatalabbak, hanem a 60 éven felüli Keder Júlia is újból jelentkezett, hogy tudását tökéletesítse, minél többet értsen meg a világ első szocialista államának nyelvéből. i A barátsági hónap természetesen nem maradhat el kultúrműsor nélkül. Ezért hát készülnek a kultúrmunká­­sok, hogy a hagyományhoz híven az idén is szépen sikerüljenek az ünnep­ségek. Agócs Vilmos (Hajnácska) Az opera keletkezése problémákról. Előadássorozatban vi­lágítjuk meg a lakosságnak az űrku­tatás eredményeit és a rakétatech­nika körüli dolgokat. — A tömegszervezetek hogyan kapcsolódnak be a munkába ? — Egyedül a CSEMADOK. Színda­rabot, vidám műsort tanultak be, s egy előadást rendeznek meg. — A többi tömegszervezet nem képviselteti magát? — Ez a falu fájó pontja. CSISZ- szervezetünk szétesett A Csehszlo­vák-Szovjet Barátsági Szövetség úgy-ahogy működik. Természetesen, jobban kellene. A nőbizottság mun­káján is akad javítani való. Mind­amellett gondoskodtunk arról, hogy a barátsági hónapot méltóan ünne­peljük meg. — .Ha a tömegszervezetek nem működnek úgy, ahogy kellene, kire támaszkodik a nemzeti bizottság ? — Elsősorban az iskolára. Ivamenár igazgató elvtársnő és Nagy Teréz tanító munkájáról csak dicsérőleg nyilatkozhatok. — Lám, az ifjúság nevelése jő ke­zekben van. S ők mivel készülnek? — Biztosítják az állandó kultúr­műsort. — Ezenkívül? — A helyi hangszóróban rendsze­resen adnak műsort a késő délutáni órákban. Nagy elvtársnő pedig egy előadásban számol majd be a cseh­szlovák-szovjet barátság hagyomá­nyairól. — Röviden, a barátsági hónapot tartalmas műsorral töltik ki. — Igen. S reméljük, a tömegszer­vezetekre szintén mozgósítólag hat majd ez. Felébrednek! Szeretnénk, ha bővülne a CSSZBSZ, s természe­tesen nem nyughatunk bele abba, hogy a faluban nincsen CSISZ-szer­­vezet. ДД inden bizonyára megtörténik; a boldogiak becsületes, rend­szerető emberek. Jól dolgoznak, az eredmények is szépek. Nagyobb gon­dot kellene azonban fordítaniuk az önművelésre és a politikai munkára. S ezt a helyi nemzeti bizottság, Ma­csica elvtárssal az élen, minden bi­zonnyal eléri. P. I. ír Őszi kép Találkozás Franciaországgal Hruscsov elvtárs franciaországi útjáról készUlt remekművet tekinthet meg a néző filmszínházaink vásznán. Sz. Jutkevics ezzel az alkotásával az utóbbi évek legjobb szovjet doku­mentációs filmjét készítette el. A színes riportfilm magas színvonalú művészi eszközökkel érzékelteti a francia nép szívélyes, őszinte fogad-Megremeg az este, didereg az éjjel, sárgult levél pöröl a kóborló széllel. Dér csillan a jüvön, köd ömlik az égen, lomharöptű varjak kárognak a réten. Kukoricahaj hull csipkebokor-ágra. Sír a súlyos kerék, az út kövét vágja. hol van a beérés derűs, napos kedve? Szinte kong a határ, minden kincse szedve; Az ősz drága kincsét dús raktárak védik. Akik begyűjtötték, reggeltől estéig sürögnek-forognak, dalt szülnek az ajkak, s bár a köd permetez, kárognak a varjak, ekevas, vetögép járta a föld-méhet, deres felszín alatt zsendül az új élet. Zala József Fesztivál a reflektorok fényében. Bratislavában október 8 — 10. napjain országos jellegű színházi sereg­szemlének voltunk tanúi. Az előző évektől eltérően az idei fesztivál a mai cseh és szlovák dráma jelenleg műsoron levő, valamint a fesztivál zsű­rije által elfogadott alkotásainak bemutatására szorítkozott. így teljes képet nyújtott a cseh és a szlovák dráma jelenlegi helyzetéről. Megmu­tatta, hogy hol tart a szocialista dráma, mennyiben teljesíti feladatát és mik a célkitűzései. A reneszánsz elve, a visszatérés régi görög művészethez a zenében később jelentkezett, mint a többi művészi ágban, de olyan korszakal­kotó új műfajt teremtett, amelynek hatása, jelentősége a mai napig fenn­maradt. A firenzei zenedrámából ki­fejlett „opera“ az emberábrázolás legmagasabb formája, mert felfedi a külső események mögött rejlő aka­ratot, indulatot, érzést, amit a szó már nem — csak a zene tud kifejezni. Rugalmas formája híven tükrözi ko­ránk küzdelmeit, eszmevilágát. . A gazdag felső-olaszországi város­ban, Firenzében írók, zeneszerzők, zenetudósok „Camarata“ nevű társa­sága gróf Bardi házában gyűlt össze és a régi görög tragédia felújítását tűzte ki céljául. Peri művei, majd Caccini „D?iíne“ című műve — a kö­zépkori többszólamúságot elvetve — az egyszólamúságra, a nyitott dalla­­mú beszéd-énekre épültek fel, de a görögökkel ellentétben dallamaikat összhangzatokkal kísérték, az ural­kodó dallamot énekkarok vagy zene-1 karok festették alá. Ezek még csak próbálkozások voltak. Drámai feszült­séget, életet Monteverdi velencei mester vitt zenedrámáiba. Nála a görög istenek és hősök nem papír­figurák többé, hanem élő, szenvedé­lyes és szenvedő emberek. Ez talán annak a kölcsönhatásnak az eredmé­nye, hogy műveit már nemcsak a ki­választottak hallhatták. Aztán 1637- ben megnyílt az első operaház s pár év múlva egy tucatnyi követte. A ka­pukon beözönlik a polgárság, a kar­zatokra betódulnak a gondolások (a velencei víziutak hajóslegényei) s sokszor az ő tapsuk vagy füttyük dönti el egy-egy mű sikerét vagy bukását. A XVII. század végén Nápoly lett az opera fejlődésének színhelye. A nápolyi iskola legkimagaslóbb mes­tere Alessandro Scarlatti. Páratlan termékenységű; 115 operát írt, mű­veiben új stílust teremtett. A drámai tartalommal szemben a zenei elemet hangsúlyozza ki. Szicíliai hazájának népdalai elevenednek meg „da capo“ áriáiban (zárt dallam, ellentétes kö­zéprész, s a dallam ismétlése ékesí­­tésekkel). Megszületik az „opera seria“ (komoly opera), s évszázadokig uralkodik az európai színpadokon. Mindenütt fejedelmek, főurak támo­gatását élvezi, s veszélyes vetély­­társa a polgárság erősödésével meg­jelenő nemzeti . operáknak. Sorsa mégis a hanyatlás; szövegíróinak, (például Metastacio) merev, egy kaptafára írt librettói a zenét is élet­telenné teszik, s az agyondíszített, cifrázott áriák már csak a primadon­nák és kasztráltak énekművészetének csillogtatására szolgáltak. A műfajt új élettel, frissességgel tölti meg a félszázaddal később ugyancsak Nápolyból kiinduló opera buffa (vígopera). Amíg Scarlatti és követőinek művei már letűntek a színpadokról, Pergolesi » „La serva padrone“ (A szolgáló az úrnő) című vígoperáját még’ ma is élvezzük és derülünk az okos szolgáló furfangján, aki túljár ura eszén. A feltörő nemesi opera képviselője Angliában Purcell, Franciaországban Lulli. Utánuk újra az olasz opera fog­lalta el a színteret. Reformátorként lépett fel Párizsban a német szárma­zású Christiph Willibald Gluck, aki az egyszerűséget és a valódi drámai pátoszt hozta vissza operáival. A XIX. században az opera végleg a haladó emberiség eszméinek és nemzeti érzéseinek hordozója lett. Simái Miklósné, zenetanárnő 9 Fényképkiállítás nyílott Prágá­ban, a CSSZBSZ kiállítási termében „A szovjet nép sikerei“ címmel. . e A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Könyvállománya meghaladja a kétmillió kötetet. c Angol-szovjet balett-film forga­tását vették tervbe Csajkovszkij ,,Diótörö“-jének zenéjére. Az ügyesség iskolája tatását és szeretetét, amellyel a szov­jet kormányfőt, Ny. Sz. Hruscsovot fogadta. Pompás fogadtatások, tanácskozá­sok, sajtókonferenciák egész sorát láthatjuk. A film legszebb jelenetei azonban azok a részek, amelyekben Hruscsov elvtársat a nép között lát­juk. Jutkevics nagyon ügyesen húz párhuzamot az egész filmben a fran­cia történelem és a mai francia em­ber között. A filmnek nagy erénye, hogy mű­vészien mutatja be Franciaország történelmi jelentőségű városait, ott járunk Hruscsov elvtárssal Versail­­les-ban, Dijonban, Lillé-ben, Bor­­deaux-ban, Marsseilles-ben. Csodáljuk ezen városok építészeti szépségeit, műemlékeit és rokonszenvezünk az­zal a francia munkással, dolgozóval, aki úgy óhajtja a békét, mint a mi népünk. bsg A nézőtér ma már nem elégszik meg azzal, hogy 2 — 3 órai olcsó szó­rakozásban legyen része, hanem vá­laszt kér a színpadtól azokra a kérdésekre, amelyek leginkább, fog­lalkoztatják gondolatait. Ebben rej­lik a szocialista dráma nagy feladata és ebből a szemszögből kell megítél­nünk a fesztivál keretében bemuta­tott darabokat. Valamennyi darab közül Peter Karvas „Éjféli misé“-jét ismerte el a zsűri a legjobbnak. A darab mes­teri felépítése, formai hibátlansága, eszmei mondanivalójának nagy súlya minden "tekintetben teljesítette fi szocialista dráma követelményeit. A második helyre Frantisek Hrubín drámája, az „Augusztusi vasárnap'’ került. A dráma nagy előnye, hogy nem kommentál, nem magyarázgat. hanem gazdag árnyalatokban beszél a hétköznap valóságáról. Ezzel szent­ben Danék „Szemtől szembe" és Slo­­voj Bleha „Ezer lépcső“ című darabja csak illusztrál és nem keresi a fel­vetett probléma megoldását. Frantisek Pavlícek „Szívek útvesz­tője“ című drámája érdemli meg Kar­vas és Hrubín drámái után a legna­gyobb elismerést. Ez a színmű a ma emberének drámája, aki különböző benyomások útvesztőjében keresi a helyes utat és nem retten vissza semminemű nehézségtől sem, csak­hogy teljesítse emberi és hazafiúi kötelességét. A fesztiválon az érett, a minden tekintetben tökéletes drámák mellett úgynevezett drámai kísérleteket is bemutattak, amelyek formabontásuk­kal, mondanivalójuk újszerű kifeje­zési módjával felkeltették a nézők érdeklődését és sok vitára adtak okot. Ezek közé tartozik Jozef ТороГ drámája is, aki az ifjúság égető prób­áméit igyekezett új megvilágításban i néző elé állítani Említést kell tenni Pavei Kohout „Harmadik nővér" című drámájáról I politechnikai tanítás, amely [ csak kétéves múltra tekint- I bet vissza iskoláinkban, I máris nagy népszerűségnek örvend mind a tanulók, mind azok szülei körében. Az ügyetlen kis gyermekkezek a műhelyekben, gyá­rakban eltöltött órák alatt egyre ügyesebben fogják a szerszámokat, s a serdülő fiata­lok komoly csodá­lattal és megbe­csüléssel néznek fel az ipari és mezőgazdasági munka kérgeske­zű, tapasztalt mes­tereire. S a, szü­lők? Örülnek, hogy gyermekek ügyes keze megjavítja az elrontott vízcsapot és kicsapott bizto­sítékot, mivel a politechnikai taní­tás valóban a gya­korlati életre ké­szíti elő gyerme­keinket. is. Kohout írásaival mindig meglepi a közönséget és ehhez a szokásához ebben az esetben sem maradt hűtlen. Sajnos, érdekes meséje, erős konfik­­tusa ellenére sem tartozik ez a dráma a szerző szerencsés alkotásai közé. Kohout stílusán látni, hogy — ha át­menetileg is — Brecht hatása alá került és háttérbe szorult saját egyénisége. A közönség hálásan tapsolt Ján Drda „A bűnös falu" című, mesterien felépített vígjátékának. Annak elle­nére, hogy a darabnak több hiánya van, mégis teljesíti hivatását, mert szórakoztatva rámutat azokra a csökevényekre, amelyekkel a min­dennapi életben gyakran kell meg­­küzdenünk. A Kosicei Állami Színház bemuta­tásában Peter Sever darabja „A vonat nem vár“, nem hatott úgy, mint ahogy azt a darab megérdemelné. Sever kísérlete a formabontásra túl öncélú, minden belső meggyőződés és kényszer nélkül. A fesztivál megmutatta, hogy drá­maíróink igenis írnak, és jól írnak S ezért nincs szükség arra. hogy kor­szerű drámák „hiányában“ a hivatá­sos és műkedvelő színpadok drama­turgjai és rendezői értéktelen dara­bokat tűzzenek műsorra, amelyet csak rontják a közönség ízlését és elterelik a figyelmet a ma égető problémáinak megoldásától. D. D. Képeink a sahyi tizenegyéves is­kola műhelyében készültek. Az alsóbb osztályok kicsiny tanulói elmélyült figyelemmel birkóznak a kezükbe adott anyaggal és szerszámokkal. Kezük mozgását, arcuk fintorgásával kísérik és boldogok, ha a -rájuk bízott feladatnak legalább részben, eleget tesznek. A másik képen látható magasabb osztályok tanulói már könnyedén elkészítik az . egyes mezőgazdasági gépek és szerszámok fából készült mintáit is. A képen például a tanuló éppen egy hengercsoport fából ké­szült kicsinyített mását vizsgálja.-gir­★ ★ ★ Távirányítású mechanikai kezet szerkesztettek különböző víz alatti munkák elvégzésére a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Oceánológiai Kutatóintézetében. Az irányítóhoz a gépezetre szerelt televíziós felvevő továbbítja a víz alatti képet. A me­chanikai kéz pontosan végrehajtja azokat az utasításokat, amelyeket kezelője a víz felszínéről küld. A kéz ■gész sor műveletet végezhet’ meg­erősítheti a víz színe alatt a horgony­kötelet. különböző tárgyakat emelhet fel a tenger fenekéről és segítséget nyújthat a víz alatti építkezéseknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom