Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-28 / 78. szám

ASZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Silózzuk a kukoricaszárat A szövetkezeti és állami gazdaságok — lehetőségeik alapos megfontolásával — kötelezettséget vállaltak, hogy a harma­dik ötéves terv feladatait 4 év alatt tel­jesítik. Az idei őszi munkálatok tulaj­donképpen már az ötéves terv megala­pozását jelentik. Ezért már most gon­doskodnunk keli az állatállomány terv szerinti növeléséről _s egyben a saját takarmányalapról. Nem mondunk újat, ha azt állítjuk, hogy a sikeres állat­­tenyésztés főfeltétele az elegendő és jó minőségű takarmány. E célból ki kell használni minden forrást és minden lehetőséget. A cukorrépa, a burgonya és a kukorica betakarításának idején sem szabad megfeledkezni a takarniányalap gyarapításáról, mert itt alkalom és lehe­tőség nyílik értékes silótakarmányok készítésére, főleg kukoricaszárból. Szlovákia területén idén 172 000 hek­táron termelünk kukoricát. Ez annyit jelent, hogy szántóföldjeink minden tizedik heklárát a kukorica foglalja le. Ez a számadat elegendő ahhoz, hogy el tudjuk képzelni azt a hatalmas lehető­séget, amelyet e növény másodtermé­kének, a kukoricaszárnak a silózása je­lenthet. Sajnos, még sokan a kukorica termesztésében csupán a mag termést látják, nem tekintik a szárát tömegta­karmánynak, s nem is fordítanak kellő gondot annak betakarítására. Állatte­nyésztőink többsége nem sokra becsüli a kukoricaszárat, s csak szükségből használja föl takarmányozásra. Pedig a kukoricaszár igen értékes takarmány a szarvasmarha részére. Kísérletek bizo­nyítják, hogy minden mázsája 1 kg emészthető fehérjét és 18 keményítő­egységet tartalmaz. Ha tehát egy hek­tárról csak 50 mázsa kórót takarítunk be, ez már állattenyésztésünknek 50 kg emészthető fehérjét és 900 keményítő­­egységet biztosít. Ez tejre átszámítva annyit jelent, hogy az egy hektárról be­takarított kukoricaszár 1000 liter tej termelésére elegendő. Ila tehát valame­lyik mezőgazdaságban 50 hektáron ter­melnek kukoricát — ilyen Dél-Szlová­­kiában sok van —, s ha annak szárát idejében lesilózzák, ezzel 50 000 liter tej termeléséhez szükséges takarmányt nyernek. Közvetlen a törés után a kukoricaszár vágásával már csak azért sem lenne sza­bad késlekedni, mert emiatt nemcsak tápértékét veszíti el, de elmulasztjuk a vetésforgóban következő növény számára a talajmüvelés feltételeit is. Rendelke­zésünkre álló gépeinkkel vágjuk a kórót, s járműveinkkel gyorsan fuvarozzuk a silótelepre, ahol maga a silózás már nem nehéz munka. A szakszerűen betakarított kukorica­szár répafejjel, répaszelettel vagy cu­korcirokkal összeházasítva, kitűnő ta­karmánnyá válik. ízletes lesz a silótakar­mány akkor is, ha a feltépett kukorica­­szárat hígított melasszal, esetleg sós vízzel locsoljuk. A jó minőségű siló a legbiztosabb esz­köze a takarmányalapnak, mert gazdag tápanyaglehetöséget biztosít a haszon­állat számára, s az értékes szénhidrátok, fehérjék, karotin, vitaminok igen gazdag forrása. Magas színvonalon tartja az állatok erőnlétét, elősegíti a jobb ter­mékenyülést, életerős utódokat biztosít. A kukoricaszár silózásához nem ok­vetlenül szükséges az épített, szilárd silótelep. Jó silót készíthetünk a talaj felületén is, kint a határban. Ezzel meg­takarítjuk a nagy tömeg fuvarozásának költségeit és felszabadulnak fogataink, járműveink, amelyekre igen nagy szük­ség van az őszi csúcsmunkálatok idő­szakában. A silózásra szánt kukoricaszárat ap­rózzuk föl minél kisebb darabokra, majd lerakás közben alaposan tapossuk meg. A taposás nemcsak azért fontos, hogy Г Л TARTALOM Santa Michal mérnök: Silózzuk a kukoricaszárat..........................365 C s u r i 11 a József: Magas a hek­tárhozam, de kísérleti par­cellájuk nincs...............................366 Készítsünk silótakarmányt a baromfi részére is ... . 366 Pankovics László: Tároljuk kisebb veszteséggel a takar­mányburgonyát ...............................367 Komposztérték a szemétdombo­kon ....................................................367 Állattenyésztés Vándor fejőállás a legelőn . . 368 Kacsák, ludak hizlalása . . . 568 Lósy Béla: Becsüljük meg a fehérjéket . .....................................569 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS Gábris József, a búcsi EFSZ könyvelője: Üj munkaszerve­zéssel a harmadik ötéves terv sikeréért..........................................316 Sárogh Endre tanár: önkölt­ségvizsgálat az állami gazda­ságokban ..........................................311 MÉHÉSZET R a c s к ó János: Méhészkedési tapasztalataim...............................312 A méz kezelése...............................312 ^__________________________J több anyag férjen a silótérségbe, hanem azért is, mert ilyképpen szorítjuk ki a kóródarabkák közé rekedt levegőt. Más­különben a leggondosabb tiprás, döngölés ellenére is előfordulhat, hogy a nyomás következtében kiszivárgó takarmánylé helyébe levegő tódul, s a silótakarmány megromlik. Mindenesetre igyekezzünk a silóvermet lehetőleg 2 — 3 nap alatt meg­tölteni. Végül pedig a jól tömített silóanyagot szalmával, pelyvával kellően betakarjuk. Tetejébe 36 — 46 cm vastag agyagréteget teszünk. A felsorolt feltételek betartása elengedhetetlen, különben silótakarmá­nyunk értéktelenebbé válik, sőt tönkre is mehet. A kukoricaszár silózására már a ku­korica törése előtt kell felkészülni, hogy egy hektárnyi kóró se menjen veszen­dőbe, illetve ne maradjon a határban. Ha soká hagyjuk a mezőn, a szél letör­deli a leveleket, az eső kimossa a köny­­nyen oldható anyagokat, úgyhogy a lábon maradt kukoricaszár tápértéke gyorsan hanyatlik, s pár hét alatt a felére csök­ken. A fagy is árt a szárnak, tehát a késedelem igen nagy veszteséget jelent. Ha a kukoricaszár silózására valami­lyen okból képtelenek vagyunk, akkor se hagyjuk a kórót betakarítatlanul. Rögtön a csövek betakarítása után hord­juk össze kúpokba Becsüljük meg a kukoricaszárat, mert mérsékli az állatok takarmányozásának gondját. Idei betakarítását abban a tu­datban végezzük, hogy a betakarított kukoricatáblák lényegében silótelepeket, illetve több állati termékeket jelentenek. SANTA MICHAL mérnök A brnói nemzetközi árumintavásáron ki­állított SRUZ - 42-es egyetemes szecská­­zó-aratógép mindenekelőtt a szálastakar­mányok betakarítására szolgál. De ezzel a géppel takaríthatjuk be a 3,3 méternél nem magasabb kukoricát is. A gép órán­kénti teljesítménye: körülbelül 250 mázsa zöldtakarmány. IV. ÉVFOLYAM • 39. SZÄM 1960. szeptember 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom