Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-09-11 / 73. szám

Jubileumi évforduló HARCOS MÚLTRA TEKINT VISSZA A KOMMUNISTA SAJTÓ Szeptember 2l-e a Síjíó napja. Ünnep ez, a kommunista sajtó ünnepe, amely negyven évvel ezelőtt indult el harcos útjára* hogy a dolgozók ezreit nevelje, tanítsa, s vezesse a nehéz harcban. Negyven éven keresztül, sok-sok nehézséget leküzdve, mindig eljutott a dolgozókhoz. Sok esetben a cenzor „jóvoltából" tehér tóitokkal volt tarkítva. A dolgozók azonban tudtak olvasni a sorok közt is. Kézről kézre adták egy­másnak, amíg csak teljesen olvashatatlanná nem vált. Hisz fegyver, igazi fegyver volt ez kezükben a nehéz osztályharcban. Negyven év nagy idő Az akkori szerkesztők, levelezők közül már többen nem élnek. Azok, akik megérték a proletariátus győzelmét és ma Is az élők soraiban vannak, augusztus 5 —6-án összejöttek Bratislavában, hogy elbeszélgessenek a múltról, okuljanak belőle és felidézzék a régi emlékeket. Két kormányhatározat öcsém ajtóstul rontott a konyhába. Hóna alatt két jókora csomag. Alig cipelte „szegény“. Örömtől sugárzó arccal rakodott le az asztalra. — Anyu, ezt mind kaptam! — uj­jongott. Nézzük csak. Vadonatúj rajztábla, töltőtoll, töltőceruza, vonalzók, egy dobozban színes ceruzák, korzó, fü­zetek, tushúzó, seregnyi könyv. Fe­jemben önkéntelenül is cikáznak a számok: 20... 43... 57... 65... 76 ... 94 ... a könyvek körülbelül 150, összesen 240 — 250 korona. Nagyjából! Öcsém boldogan rakosgatja szekré­nyébe a kapott holmit. Ide teszi, oda teszi; annyira boldog, nem is tudja hová rakja. Várakozásteli pillanatok következnek. Csikordul az utcaajtó. Az udvaron barátságosan vakkant a kutya. Jönnek a többiek. Tudniillik még egy öcsém és húgom jár isko­lába. Mit kaptak ők? Üjabb csoma­gok, újabb öröm. újabb számolgatás. Végül aztán... — Hát ez 700-800 koronámba ke­rült volna — mondja anyám. Mi persze élénken érdeklődünk, mire szándékozik ezt a pénzt elköl­teni. • * * Jegyzetfüzetemben lapozgatok. A napokban a „Munkás“ megsárgult lapjait böngészgettem. Ha jól emlék­szem, feljegyeztem magamnak né­hány érdekességet. Igen, megvan. Munkás — 1924. január 18. (15. év­folyam.) .......A kormány 10 millió koronát engedélyezett az egész köztársaság­ban levő munkanélküliek gyermekei­nek a segélyezésére. Az összeg két­harmada ruházati, egyharmada pedig élelmezési segély céljaira lesz fel­használva." Hm. Szép összegnek tűnik, 10 mil­lió. Mit írnak tovább? „ .. .az egész akció komolytalanná válik, hiszen 10 milliót a köztársaság lakosságával elosztva egy lélekre alig 70 fillér esik." Az nehezen lenne megtudható, hogy ebből az Összegből, míg a gyerekek­hez ért, mennyi kallódott, el az „egye­bek" jelzésű rubrikákban. Végered­ményben azonban a Munkás cikkírója megállapítja: .......a kormány elénk dobott egy alamizsnát, amiből talán minden hu­szadik munkanélküli gyermekének fog valami kevés morzsa jutni." Lehangoló emlék, szomorú doku­mentum. Nem árt azonban,'' ha pár­huzamot vonunk a két kormányhatá­rozat között. Persze ebben az eset­ben feleslegessé válik a kommentár, a magyarázgatás. Késő este van. A konyhában még nem oltották el a lámpát. Két öcsém a könyveket csomagolja. Polák Imre Az értekezlet résztvevői nagy figyelemmel hallgatják Hysko elvtárs beszámolóját. Őszülő emberek és fiatalok ülnek a teremben. A régi harcosok és utódaik várták türelemmel, hogy megkezdődjék az emlékünnep. Jacz elvtárs, a „Pravda" főszerkésztőhe­­lyettesének megnyitó szavai után Miroslav Hysko, a Sajtótörténeti In­tézet igazgatója lép a mikrofon elé. hogy a kommunista sajtó negyven éves múltját méltassa: — Negyven évvel ezelőtt jelent meg először a Rudé právo és Szlovákiában a Pravda chudoby, amelyet Ruzom­­berokban adtak ki. Már első számá­ban a „Világ proletárjai egyesülje­tek" jelszót használta. így született meg az első mózgalmi újság, amely új történelmét nyitott meg Szlovákia életében. Küldetését már az első számban Így jellemzi: „Felelősségünk teljes tudatában megyünk a harcba, azzál az érős meggyőződéssel, hogy előbb vagy később eljön az idő és a nemzeti felszabadulás után a tár­sadalmi felszabadulás.“ A décémbéri sztrájkók Idején a Rudé právo és a Pravda chudoby volt az, amely harcba szállt a dolgozók érdekeiért. Nagy figyelmet szentelt a magyar és a szlovák mezőgazdasági dolgozók sztrájkjának, amely 1921 áprilisában volt. Már ebben áz Időben több cikk jelent meg a szegény­parasztság elnyomásáról, és rámuta­tott a munkás-paraszt szövetség fon­tosságára. A későbbi években a Pravda chudoby élére Kleniént Gottwald elv­társ került, aki már ekkor nagy új­­ságlrőtapasztalattal rendelkezett. A lap 1923-ban folytatásokban közli Le­nin „Az állam és a forradalom" című írását. A szlovák dolgozók nemcsak olvasói, hanem terjesztői. levelezői is lettek a párt lapjának. 1925-ben a lap Pravdá címmel na­pilap lett. azonban alcímként továbbra is megmaradt a Pravda chudoby. Mindössze 800-1000 példányban je­lent meg és - mint elődje, a Pravda chudoby, - tovább folytatta a harcot a dolgozók érdekeinek megvédéséért és az árverezések megszüntetésé­ért. 1933-ban hat hónapra betiltották, de csak hét hónap múlva jelent meg újból. 1934-ben Ismét egy évre füg­gesztették fel megjelenését. Az 1929 - 1936-os évek között Csehszlovákiában körülbelül 900 lap jelent meg. amely közül csupán hét volt a kommunistáké. Ezért szük­ségessé vált. hogy Szlovákiában a párt újabb lapot adjon ki. Az új lap „Ludovy dennlk" címmel 1933. július 15-én jelent meg először. Gottwald elvtárs egyik cikke elmében világo­san meghatározta a lap küldetését (A vörös Szlovákiáért). Igazságos harcot folytatott a lap a köztársaság védel­méért. Am a reakció nem jó szem­mel nézett a lapra és beszüntette. Nem telt el azonban tíz nap sem, Szlovákiában ismét megjelent a párt lapja, amelynek hihettek a dol­gozók. A „Slovenské zvesti" tovább folytatta a harcot. Nagy figyelmet szentelt a spanyol polgárháborúnak, amely 1936. június 18-án tört ki. Fel­hívta olvásói figyelmét arra. hogy nemcsak Spanyolország* de Csehszlo­vákia sorsa Is a spanyol harctéren dől el. Küldetését az Ország szét­­darabolásálg becsületté! teljesítette Az úgynevezett szlovák államban a párt illegális sajtója a Hlas fudu lett amelynek főszerkesztője Öuris elv­társ volt. Először kétezer, később öt­ezer példányban jelent meg. Szün­telen harcot folytatott az ország egy­ségéért az új Csehszlovák Köztársa ság megalakításáért. A Hlas l’udu mellett Szlovákiában számos helyen jelentek meg sokszorosított lapok, mint például a Kladivo, Iskra, Brat­­stvo, Hlas dediny és mások. A felkelés ideje alatt több sokszo­rosított röplap formájú sajtótermé­kek jelentek meg. A párt központi lapja ekkor a Pravda volt, amelyet a felkelés ideje alatt Zvolenban nyomtak. A nyomda hiányos felsze­relése miatt naponta csak 16 000 — 18 000 példányt tudtak kiadni. Mind a helyi sajtónak, mind pedig a Prav­­dáhak nagy jélentősége volt a fel­­kélési harcokban, amelyekben több kiváló újságíró, köztük Ján Sverma is életét vesztette. JJTosszú volt az út, amelyet a párt lapja, a kommunista sajtó nap­jainkig megtett. írásért, terjesztésért sok-sok elvtársat „hűvösre“ helyez­tek, de ók nem törtek meg. A Rudé právo, a cseh munkásság lapja és a szlovákiai lapok között testvéri vi­szony alakult ki, és ezt végig fenn is tartották. így közös akarattal, összefogással jutottunk el az öröm­teli mához, s így jutunk el a boldo­gabb holnaphoz is. — Szolgáljon mindig példaképül Gottwald, Urx, Jilemnicky és a többi kommunista újságíró munkássága — fejezte be beszédét Hysko elvtárs. Aztán Ondrej Klokoc, a Pravda fő­­szerkesztője „A Pravda a szocializ­musért vívott harcban" címmel tar­tott beszámolót, amelyben a legutób­bi tizenöt év eseményeit összefog­lalva rámutatott, milyen feltételek között jelent meg a Pravda a fel­­szabadulás után. Klokoö elvtárs beszámolóját vita követte, amelynek folyamán Dénes Ferenc, az Üj Szó főszerkesztője vá­zolta a s7,lovákiai magyar kommunista sajtó harcos történetét, amelyről többek között ezeket mondotta: — A Csehszlovákiában élő magyar dolgozók megbecsült, olvasott újságja a Kassai Munkás, öreg munkásmoz­galmi lap volt. A lapot több esetben betiltották, de a lap hű maradt min­dig a baloldalhoz. 1920 február 15-től napilap lett. A kommunista párt meg­alakulása után a párt megbízható újságává vált. 1936-ban a reakció be­szünteti, s helyette a Magyar Nap jelenik meg. — Szerkesztői számára mindig pél­daképül szolgált a Rudé právo — hangsúlyozta Dénes elvtárs, — akik türelmetlenül várták megjelenését, hogy helyesen tudják tájékoztatni a magyar dolgozókat, mert ez volt az egyetlen megbízható hírforrásuk. Ladislav Zajac, я Práca főszerkesz­tője a kommunista sajtóban elemzett szakszervezeti kérdésekről beszélt Őt követően Július Sefránek, a Bra­tislava! Komensky Egyetem tanára Szecskavágóval ellátott cséplőgépünk. vetőgép, amelyet a kukorica és a napraforgó négyzetes vetésénél lehet jól használni, mivel 12 cm mélyre teszi le a magot, s egy óra alatt 1,3 hektáron lehet elvégezni a vetést. Sokat fejlődött a Lengyel Népköz­­társaság ipara az utolsó években. Erről tanúskodik az „F“ pavilon, amelyben különböző szerszámgépe­ket, berendezéseket láthatunk. A me­zőgazdasági gépek közül érdemes megemlíteni az istállótrágyaszórót, amely könnyű szerrel felszerelhető bármely traktor pótkocsijára. Már az elmúlt évben is híres volt a magyar pavilon (A) az energetikai és az egészségügyi műszereiről.- így van ez most is. Ezek mellett nem hiányzanak a különböző rádió- és televízió-újdonságok sem. A mező­­gazdasági gépek közül a kukorica­kombájn vonja magára a figyelmet, amely egy Zetor 25-ös traktorra van szerelve, éppen úgy, mint bármilyen kultivációs gép. Nos, a Német Demokratikus Köz­társaság (H-pavilon), Bulgária (D- pavilon) és Kína is az érdekességek egész sorával lepi meg a látogatókat. Olvasóinknak csupán nagy vonalak­ban mutattunk be a kiállított tár­gyakból néhányat. A többieket a sa­ját szemükkel láthatják meg szep­óra alatt 300 mázsa zöldtömeget le­het betakarítani. Alkalmas 30 — 350 cm magas növények silózására. Köny­­nyen átalakítható. Lehet kombájn után szalmagyűjtésre használni, úgy­szintén a háromszakaszos aratásra is. Cséplőgépeink közül figyelhet ér­demel az AR 90 cséplő, amely ÍÍVN — 42-es szecskavágóval van ellátva. Ez­zel a géppel a cséplés munkaeró­­megtakarítást jelent, mivel a szecs­kának felvágott anyagot fúvóberen­dezés továbbítja a cséplőbe, majd a szalmát egészen 40 m távolságra. A Szovjetunió kiállítási tárgyait az „A-1“ pavilonban tekinthetjük meg, amely 4500 m!-en terül el. A szabadtéri kiállítási hely, amelyen mezőgazdasági gépújdonságaikat mu­tatják be. 1500 m2-t tesz ki. Két korszerű mezőgazdasági gépet emlí­tünk meg olvasóinknak. Az egyik nem más, mint az OSN-3 U jelzésű ga­bonaszárító, amely egy óra alatt 3 tonna gabona szárítását végzi el. A másik újdonság pedig az SKGN —6-os A szovjet OSN —3 U gabonaszárító. tember 25-ig.- Reméljük, megnyeri tetszésüket a második brnói áru­mintavásár. Németh János Hasznos a kölcsönös vifa Ez a hatalmas tartály ivóvizeinket tisztítja hamarosan. Mezőgazdasági dolgozóink két új­típusú traktort tekinthetnek meg. A Zetor 3011 háromhengeres, vízzel hütött Diesel-motorral van ellátva. A zeliezovcei nemzeti bizottság so­kat foglalkozik a földművesszövetke­zet munkájával. Célja, hogy a szövet­kezet megerősödjék és minden tag biztos jövőjét lássa a szövetkezetben. Az elmúlt esztendőben a zeliezovcei szövetkezet nem a legjobb eredmé­nyeket érte el. Ez azonban lényege­sen megváltozott, ami nagyrészt a nemzeti bizottságnak köszönhető. A nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottságának tagjai tervet dolgoz­tak ki, amelyben a szövetkezet és a mezőgazdasági termelés megjavítását tűzték ki célul. Minden ülésükön meg­vitatják a szövetkezet eredményeit, s rámutatnak az előforduló hibákra is. Azon fáradoznak, hogy a szövet­kezet a harmadik ötéves terv muta­tóit négy év alatt érje el. Molnár elvtárs — a városi nem­zeti bizottság új elnökével, Terem elvtárssal — eljár a szövetkezet min­den gyűlésére. Több esetben a nem­zeti bizottság és a szövetkezet veze­tősége közös gyűléseken vitatja meg a fölmerülő problémákat. Az ilyen közös munka egészen bizonyosan meghozza a kellő eredményt. A zeliezovcei szövetkezet már eb­ben az évben is szép eredménnyel dicsekedhet. Búzából 26,7, árpából 32,9 mázsás hektárhozamot ért el. Bátran elmondhatjuk, hogy a zelie­zovcei szövetkezet? a fejlődés útjára lépett, s ez a helyi nemzeti bizottság körültekintő munkájának köszönhető. TÓTH KAROLY, 2eIiezovce tartott előadást „A Rudé právo és Szlovákia" címen. Az előadást Ismét vita követte, s sokan felszólaltak az öreg „harco­sok" közül. Hréko elvtárs elmondot­ta, hogyan is terjesztették akkor a sajtót. A nehézségek ellenére is 350 — 400 példányt is eladtak körzetük­ben. — Ma is lapterjesztő vagyok — je­lentette ki büszkén Hrcko elvtárs. — Üzemünkbe több mint 500 Pravda, 350 Práca és 360 Slovenka jár. Másnap a délutáni órákban ért vé­get a hasznos vita, amelyet Klokoc elvtárs értékelt kl. S az öreg vete­ránok a fiatalokkal együtt elindultak. Tovább folytatják a megkezdett mun­kát, hogy ezután még jobb munkát végezzen a kommunista sajtó. N. 3. Tíz sebessége van előre (2 hátra), amely alkalmassá teszi bármilyen talaj megművelésére. A kiállításon két változatban, traktoros fülkével és nélküle mutatják be kiállítók. Az elő­ző nyáron szellős, télen pedig fűteni lehet. Magas fekvésű alváza alkal­massá teszi a nagy növésű kultúrák megművelésére is. A Zetor 50-Super a világhírű Zetor Super traktor leszármazottja, ame­lyen lényeges változásokat eszközöl­tek mind a motoron, mind pedig a sebességszekrényben. Megemlítésre méltó a SRUZ-42-es jelzésű silókombájn is, amellyel egy tsárnafb, szeptember 11-én nyitotta meg kapuit a má­sodik brnói árumlntavásár, amelyen ismét sok érdekes­ségnek, újdonságnak lehe­tünk szemtanúi. Az idei vásár, mint az elmúlt évben, úgy az idén is a gépipari termékek bemutatására fek­teti a fősúlyt. Az árumintavásár 65 ezer ma és 60 ezer m2-*nyitott terü­leten került megrendezésre. A be­mutatott tárgyakat felsorolni nehéz lenne, hisz többtízezer a számuk. Né­hányat azonban bemutatunk olva­sóinknak, különösen azokat, amelyek a mezőgazdasággal függnek össze. A csehszlovákiai külkereskedelmi vállalat több mint 3Ó0 újdonságot ál­lít ki. A „C“ pa­vilonban - amely 9500 m2-en terül el - a „Kovo" kül­kereskedelmi vál­lalat szövőgépeket, a pavilon galériá­ján pedig fényké­pezőgépeket, író­gépeket, telefon­készülékeket látha­tunk és kőt újtípu­sú televízióban gyönyörködhet a látogató. Az érde­kességek közé tartozik a ún. mosó­ház, amely 24 óra alatt 500 kg ruhát mos és vasal ki. Külön mosódik a színes és a fehér ruha. A mosógépek önműködők. A kiäiytas befejeztével ezt a hasznos újdonságot a bratisla­­vai lakosok kapják meg. A „C“ pavilon szomszédságában a mezőgazdasági gépeink kaptak elhe­lyezést. A szemlélőnek sok esetben úgy tűnik, hogy már látta ezeket a gépeket. Igen, csakugyan látta, de az itt látható gépek már újítások, mó­dosítások után kerültek ide.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom