Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-07 / 72. szám
Alacsony komposzt készítése Liszenko módszerével Hogy a komposzt kellőképpen beérjék és felesleges veszteségek ne csökkentsék értékét, néhány fontos elvet kell következetesen betartani. Legelsősorban szükséges az, hogy az alom, amely az istállótrágya jelentős hányadát teszi ki, a Liszenko-féle komposztkészítési módnál lehetőleg rövidre aprított, szecskázott legyen. Egy 0,25 hektáros területen (amely a komposztkészítésnél a legkisebb kifizetődő terület), a Liszenko-féle módszer szerinti komposzttelep létesítésénél úgy járunk el, hogy erre a területre 1000 — 1500 mázsa istállótrágyát, száz mázsa nyersfoszfátot és 150 mázsa őrölt mészkövet terítünk el egyenletesen. Ezt a munkát úgy kell megszervezni, hogy ne tartson két napnál hosszabb ideig, már az istállótrágya beszántását is beleértve. Még helyesebb, ha az egész munkát egyetlen nap alatt végezzük el, nehogy a szerves anyagok és az értékes nitrogén elillanjanak. • Döntő fontosságú a gyors beszántás Az istállótrágya és az ásványi trágyák kihordására minden munkaerőt, gépi eszközt, trágyarakót, trágyaszőrót, traktorokat és — ha szükséges — a fogatokat is mozgósítani kell. Az egész munkafolyamat alatt gondolnunk kell arra, hogy szép idő esetén a széttérítés és a beszántás közötti néhány óra alatt több nitrogén vész kárba, mint szakszerű kezelés és gondozás mellett néhány hét folyamán. Mivel nagy mennyiségű trágyával kell dolgozni, így minden óra nagy értékét jelent. Ha például a nitrogénveszteség egy óra alatt csak 2 % (de 10 °/o is lehet), akkor minden óra 15 kg tiszta nitrogén elvesztését jelenti, tehát majdnem annyit, mint amennyit egy mázsa mészsalétrom vásárlásával szerezhetünk meg. Műtrágyák, főleg foszfátok hozzáadása igen fontos. Az őrölt mészkövet ott mellőzhetjük, ahol a talaj mészben elég gazdag. A cukorgyári mésziszap kellőképpen helyettesíti az őrölt mészkövet a mészben szegény talajok esetében. Oltott meszet Vagy más mésztartalmú anyagot sohase tegyünk közvetlenül a trágyára, mert az ilyen tevékeny mész kiszorítja a trágyában levő szalmiákot és ezáltal növeli a trágya nitrogénveszteségét. Ugyanezen okból a nyersfoszfátot sem szabad Thomas-liszttel vagy ihermofoszfattal pótolnunk. A nyersfoszfátot csakis szuperfoszfáttal helyettesíthetjük. A munka megkönnyítése érdekében, és hogy az ásványi trágyákat egyenletesebben szórhassuk szét, a nyersfoszfátot és az őrölt mészkövet összekeverhetjük. A mészkő és a szuperfoszfát azonban csak röviddel felhasználása előtt keverhető össze, s eet sohasem szabad zárt helyiségben végeznünk, mert a keverés folyamán felszabaduló széndioxid igen veszélyes a szervezetre, annál is inkább, mivel szaga sincs. • Káliummal gazdagítjuk a talajt E trágyákon kívül az alacsony komposztot káliumos műtrágyákkal is feljavíthatjuk. Például ha a komposztot a cukorrépa tábláján használjuk hektáronként 500 mázsás adagokban, akkor egy hektárra 2 mázsa kálisót tervezünk. Tehát 100 mázsa komposztba 40 kg kálisót teszünk. Egy 0,25 hektár nagyságú területen 6000 mázsa komposztot nyerünk és az egész területre 60X0,4 mázsa, tehát 24 mázsa kálisót számítunk. Ilyen nagy mennyiségű műtrágya szétterítése nemcsak sok munkát, hanem sok időt is követel. Mivel a műtrágya kihordásakor és szétterítésénél nagy nitrogénveszteség lép fel, a munkát úgy szervezzük meg, hogy az istállótrágyát mielőbb beszánthassuk. Ezért a mütrá— gyákat még az istállótrágya kihordása előtt terítsük szét. Az ásványi trágyákat már egy nappal előbb szétszórhatjuk a kijelölt területen. Ügyelnünk kell azonban arra, nehogy ezeket az ásványi trágyákat mélyre szántsuk be. A mély leszántás megnöveli ugyan a komposztmennyiséget, azonban erősen lecsökkenti a szerves és az ásványi tápanyag tartalmát, úgyhogy mennyisége ugyan nagyobb, de tápértéke lényegesen kisebb lesz. Ezenkívül a túlságosan mély szántás azért is káros, mert a termőföldet a komposzt összegyűjtésénél mélyebb rétegben is kivesszük. Ez esetben a termőtalaj rekultiválását, újra termővé tételét kellene elvégezni, ami igen hoszszadalmas és költséges művelet. Az istállótrágyát könnyen beszánthatjuk, ha a benne levő alom rövidre szecskázott. • A komposztkészítés technikája Egy 80 — 100 hektárnyi terület megtrágyázására a következőképpen készítjük el a szükséges komposztot: egy 0,5 ha nagyságú területet 8 — 12 cm mélyen felszántunk, a rögöket hengerrel vagy tárcsásboronával feltörjük. Erre a területre legalább 3000 mázsa istállótrágyát, 300 mázsa finomra őrölt mészkövet és 200 mázsa őrölt nyers foszfátot hordunk. Az ezekből a nyersanyagokból készített keveréket egyenletes'rétegben elterítjük az egész 0,5 hektáron és 15 cm mélyre beszántjuk. Az istállótrágyát földdel jól be kell takarni. Az így elkészített komposztot 8 — 10 nap múlva rugósszárű kultivátorral vagy tárcsával munkáljuk meg. A kultivátorozásnál ügyelnünk kell arra, nehogy a trágya a felszínre kerüljön. Ezt a kultivátorozási műveletet 7 — 10 napos időközökben megismételjük. A komposztot hígtrágyával, hígított trágyalével vagy hígított ürüléktrágyával öntözzük, a szükség szerint egyszer vagy többször 20 — 30 tonnás adagokkal, éspedig a kultivátorozás előtt. Ilyen módon a komposzt 40 — 50 napon belül érik meg, és már fel is használhatjuk trágyázásra, • A komposzt felhasználása Az érett komposztot garmadákba gyűjtjük és olyan mennyiségben szállítjuk el, amilyenre a megtrágyázandó növénynél szükségünk van. Gabonaneműek alá hektáronként 100 mázsa komposztot számíthatunk. Az előzetes számítások szerint állíthatjuk, hogy a jelenleg fennálló istállótrágyahiány miatt érdemes komposzttal trágyázni a gabonák alá, ami által nagyobb hektárhozamokat érhetünk el. Az alacsony komposztok készítésénél további szerves trágyamennyiséget nyerünk, amellyel kellőképpen pótolhatjuk az istállótrágya hiányát. Komposztolás nélkül nem tudnánk a gabonafélék és a kapások megtrágyázására elegendő istállótrágyát előteremteni. A 0,5 hektárnyi területen készített alacsony komposzttal 20 — 24 hektár kapásnövényt tudunk 500 mázsás hektáronkénti adagokkal megtrágyázni, míg csupán a komposztkészítésnél felhasznált 3000 mázsa istállótrágyával, 300 mázsás adagok mellett, 7 hektárt (de legfeljebb 10 hektárt) tudnánk csak megtrágyázni mivel figyelembe kell venni az istállótrágya tápanyagveszteségét is a hosszas elraktározás alatt. A Liszenko akadémikus módszerével előállított komposztot a kapások termesztésénél ősszel szántjuk be a földbe, az őszi vagy tavaszi gabonaféléknél azonban úgy alkalmazzuk, hogy nem Szántjuk be a komposztot, hanem csak kultivátor segítségével keverjük össze a felszántott földdel. Jozef Z i g о mérnök Szállítószalag segítségével lényegesen könnyebb az érett komposzt felrakása. 1960. szeptember 7.
