Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)
1960-09-07 / 72. szám
A vegyszeres gyomirtás idei tapasztalataiból A gyomnövények terméscsökkenté hatosa már mindenki előtt ismeretes, ezért jerröl a kérdésről már nem szükséges be-; gzélni. Az elburjánzott gyomféleségek Sztoklasz Éva gyomnövényeket készít elé a kísérletekhez mechanikai irtása mellett legújabban a vegyszeres gyomirtás van előtérben. Mielőtt egy-egy ilyen gyomirtószer a gyakorlatban forgalomba kerül, azt a kísérletek egész sorának kell megelőznie. Ezt a felelősségteljes és fontos munkát az Agrokémiai Technológiai Kutatóintézet dolgozói végzik Bratislavában. Synák György mérnök munkacsoport(Befejezés az előző oldalról.) zetöje a kérdés hallatára elmosolyodik, majd szája szögletéből kiböki: — • Mondanák valamit, de ... Látom rajta, hogy valami nagyot, fontosat akar mondani. — Az árpa... No de hagyjuk! Hátha megírja az újságban, s erről még senkinek sem szóltunk. — Csak ki vele! — biztatom. — Hiszen nem kell, hogy minden szó nyomdafestéket lásson. — Nem a búza, de az árpa lepett meg jobban bennünket. Igaz, csak három hektárról van szó, de az valóban kitett magáért. Kereken 52 mázsával fizetett hektáronként. Tudja, olyan félreeső héjának is köszönhető, hogy már a gyakorlatban is alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást, amelynek fő célja a munkaerő szükségletének csökkentése, ami a jövedelmezőbb termelés egyik alapfeltétele. A vegyszeres gyomirtásnak kétféle módja van, mégpedig a vegyszer földbejuttatása és a levélre juttatása. Ezek közöl az utóbbi bizonyult jobbnak. Ez abból áll, hogy a vegyszert megfelelően hígított állapotban mind a gyomnövényekre, mind a kultúrnövényekre permetezzük. A vegyszer hatása következtében a gyomnövények rövid időn belöl aksárgulnak és elpusztulnak, a termelt növények pedig sértetlenek maradnak. Ilyen gyomirtó vegyszer például a Dikotex 30, amelynek kitűnő a gyomirtó hatása, főleg a kukoricában. Tavaly például a Trnava melletti siladicei EFSZ földjein alkalmazták nagy sikerrel. Itt a P-900 jelzésű permetezőgép segítségével szórták be a növényzetet. Az eredmény meglepő volt. Idén többek között a vlcanyi EFSZ földjein Perec elvtárs, növényvédelmi dolgozó irányításával sikeresen alkalmazták a különböző vegyszereket, közöttük a Dikotex 30-at is. A borsónál a BMP-30 nevű külföldi vegyszerrel kísérleteztek. A vlcanyi EFSZ-ben idén a gomboshere és lucerna 500 ha-os területén ezzel a szárító és fejlődést meglyen fekszik az a három hektár, és úgy került, hogy három éven át trágyát kapott. Most busásan meghálálta. — Ez aztán az újság! Az elért eredmény, nem dicsekvés. Nemec elvtárs rátapintott a dolog lényegére. Talajerőfokozással és helyes agrotechnika alkalmazásával semmi akadálya annak, hogy Csallóközben vagy országunk más tájain kétszeresére emelkedjék a hektárhozam. S ha a föld erejét szaktudással párosítjuk, céltudatos tervszerű munkánk nyomán minden bizonnyal a pártkongresszuson kitűzött 40 mázsás terméshozamokat 1965-ig 10 — 20 mázsával meg is tetézhetjük. SÄNDOR GÄBOR szüntető vegyszerrel akartak szemveszteség nélküli heremagfogást végezni. Mégpedig úgy, hogy a kombájn, hereíejtővel felszerelve, öt nap múlva ment rá a permetezett heretáblára, s így 20 azázalékkal jobb lett a terméseredmény. Ä Simazin nevű külföldi gyomirtó’ Szerrel még csak kísérleteznek. A Sládkovicovói Állami Gazdaság kukoricájában és a Bratislava-Vinohrady-i EFSZ szőlőiben is azt tapasztalták, hogy a Simazint nagyon óvatosan kell adagolni. A gyomirtó vegyszerek gyakorlati alkalmazását a kísérleti állomások több' évi kísérletei előzik meg. A jól bevált Dikotex 30-cal is lenben, füves kaszá-Juránek Márta a Simazin hatását ellenőrzi lókon előzőleg néhány évig kísérleteztek. A Dikotex 30-at ma már a bratislavai J. Dimitrov Vegyi Üzemben gyártják és részletes használati utasítással hozzák a forgalomba. A gyomirtó szerekkel végzett kísérletek fó célja, hogy olyan vegyszereket találjanak fel, amelyek irtják a gyomot, nem ártanak a védett növénynek, sőt ezt a fejlődésben is elősegítik. Az említett kísérleti állomás foglalkozik növényvédelmi és növénytáplálási kérdésekkel is, ami tulajdonképpen igen szoros kapcsolatban áll egymással. Kúti Szilárd Hordjuk ki haladéktalanul az istállótrágyát Az istállótrágya termésfokozó hatása akkor a legnagyobb, ha azt legkésőbb szeptember folyamán juttatjuk a talajba. Ennek természetes oka az, hogy ilyenkor a kedvező hőviszonyok következtében a baktériumok életműködése még igen erőteljes és a trágya televénnyé átalakítását rövid idő alatt végzik el. ősszel, vagy különösen télen, már lényegesen lassúbb ez a folyamat és sokkal nagyobb veszteségek árán megy végbe. A trágya kihordását és leszántását a gabonabehordás befejezésével egy időben olyan erővel kell megkezdeni, hogy a kukorica és a cukorrépa betakarításáig már a talajba is munkáljuk. Nagyüzemekben ez gondos szervezést kíván Nagyüzemekben a trágya kihordását előzze meg a készlet felmérése. A trágya mennyiségét köbméterben határozzuk meg, mégpedig 8 mázsával számítva köbméterenként, kapjuk meg a trágya súlyát. Ennek ismeretében kijelöljük a trágyázandó területet és a hektáronkénti adagot. Szántóföldre homokos talajon 350 mázsa szalmás trágyát, laza talajon 200 mázsa középérett, középkötött talajon 350 mázsa érett, kötött talajon 350 mázsa középérett istállótrágyát számítsunk. Ha ilyen normák mellett a rendelkezésünkre álló mennyiség nem elegendő a szántóterület legalább negyedének trágyázásához, akkor inkább az adagokat csökkentsék valamivel, mint a területet. Nem helyes azonban a mennyiség csökkentése a televényben túl szegény, kizsarolt talajok esetén. Legyünk figyelemmel még arra is, hogy az őszi vetések alá az érettebb, a tavasziak alá a kevésbé érett trágyát használjuk fel. A trágya kihordását úgy szervezzük meg, hogy az minél rövidebb idő alatt a talajba kerüljön. Sem kupacokban, sem szétterítve ne álljon fél napnál, leg-, följebb egy napnál tovább. A szétterített trágya 48 óra alatt közepes hőmérséklet mellett nitrogéntartalmának már 20 И-St veszíti el, ami egy hét alatt 50 %-ra Is felmehet. A trágyázandó területet a mezőgazdász mérje fel, és a trágya mennyiségéhez igazodva fogásokra ossza be, amit kapavágásokkal jelöljön meg. A fogások egyezzenek meg a szántás irányával. A vonóerő jobb kihasználása és az egyenletes trágyaterítés érdekében a trágyát egyenletes, párhuzamos sorokba rakjuk le. A sarok és a kupacok távolsága általában nyolc lépés, vagyis 6 méter legyen. Ha a trágyázott terület rövidesen vetés alá kerül, ügyeljünk, hogy ne tiporjuk össze és ne létesítsünk mély csapásokat. Ha a jármű erősen bevág, akkor a teher egy részét már a tábla elején rakjuk le. • A kihordással egy időben a leszántást is úgy szervezzük meg, hogy a terítést nyomban kövesse az eke. Általában közönséges eke is jól alkalmazható trágyaleszántásra. A gyorsan haladó egyetemes traktorok azonban a közönséges ekével nem biztosítanak jó alátakarást. Vagy lasúbb járattal, több ekefejjel dolgozzunk, vagy feltétlen alkalmazni kell az előhántót. Az alátakarás akkor jó, ha a területnek legfeljebb csak az 5 *A-án látható felszíni trágyamaradvány. 1960. szeptember 7.
