Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-08-21 / 67. szám

Bratislava, 1960. augusztus 21. Ära 30 fillér XI. évfolyam, 67. szám. követelményeknek. Sajnos, az eddigi eredmények azt mutatják, hogy kü­lönösen Közép- és Kelet-Szlovákiában nem fogják betartani az agrotechni­kai határidőt, mert a tervezett repce­vetésnek még csak néhány százalék­ban tettek eleget. Pedig a repcevetés­sel egy időben az őszi keveréktakar­mányok és a rozs vetéséhez is elő kell készíteni a talajt. Szlovákiában augusztusban legalább 100 000 ha földet kell megművelni, előkészíteni az említett növények vetéséhez. Ehhez pedig az szükséges, hogy a lánctalpas' traktorokat két műszakban kihasználjuk, sőt a nappal egyéb munkát végző kerekes trakto­rokat is használjuk fel éjjel a szán­tásra és talajelőkészítésre. Számol­junk azzal, hogy amilyen munkát vé­geztünk a talajelőkészítés és vetés idején, úgy fizet majd a föld ara­tfí QÍíOr Vasutasaink, a „kék hadsereg“ tagjai, ma ünnepük hagyományos ünnepnapjukat, a VI. vasutasnapot. Ebből az alkalomból egész dol­gozó népünk nevében köszöntünk benneteket, csehszlovák vasuta­sok. Kívánjuk, hogy a kommunista társadalom építéséért küzdő munkálatokban még nagyobb sikereket érjetek el. Ünnepetek tisz­teletére számos kötelezettséget vállaltatok a közlekedés megjaví­tására, amelynek nagy részét becsülettel teljesítettétek. A harmadik ötéves terv nehéz, de teljesíthető feladatot ró rátok. A szállítás terjedelmét tonnákban kifejezve csaknem 35 százalékkal kell növelni oly módon, hogy az átlagos szállítási távolság ne ha­ladja meg 1965-ben a 224 km-t. Dolgozó népünk tudja, hogy bízhat bennetek, s az elkövetkező vasutasnapot még szebb eredményekkel ünnepelhetjük meg. Gyorsabb cselekvésre sürget a kozelgo ősz Nemzeti bizottságaink segítsége Immár több mint két hónapja, hogy megválasztottuk a nemzeti bizottsá­gok képviselőit. Az a kereken 200 000 dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az állam igazgatásában, hatalmas erőt jelent, s következetesen érvényesíti társadalmi rendünknek azt az alap­elvét, hogy szocialista államunkban minden hatalom a népet illeti. A nemzeti bizottságok, főleg a já­rásokban és községekben, az új alkot­mány szerint sok olyan ügyben hoz­hatnak döntést, amelyek előzőleg a magasabb vagy központi szervek jog­körébe tartoztak. Világítsuk meg ezt példával. Amíg a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek közül a kerületi nemzeti bizottságok eddig 54,5 %-ot igazgattak (a dolgozók szá­ma szerint), az új intézkedések ered­ményeként az általuk igazgatott üze­mek mennyisége 19 %-ra csökkent. Ezzel szemben a járási nemzeti bi­zottságok hatáskörébe utalt üzemek és vállalatok száma az eddigi 34 °/o-ról 56 %-ra, a községi és városi nemzeti bizottságok által irányított üzemek száma pedig az előző nem egészen 11 %-ról 25 %-ra emelkedett. Igaz ugyan, hogy a nagyobb jog­kör fokozott felelősséggel is jár. Ez­zel összefüggésben fölmerül a kér­dés: vajon mi a biztosítéka annak, hogy a nemzeti bizottságok által el­fogadott intézkedések nemcsak a fal­vak, városok javát szolgálják majd, hanem — s ez a legfontosabb — az egész társadalom érdekeit is szem előtt tartják. A válasz nem nehéz. Az első és leglényegesebb követel­mény, hogy a képviselők minden alapvető kérdést tárgyaljanak meg a választókkal, a dolgozókkal. Sok­szor megtörtént már, hogy a dolgo­zók kezdeményezése még a legbonyo­lultabb kérdések megoldását is előse­gítette. Ez a magyarázata, hogy a nemzeti bizottságok olyan albizottsá­gokat alakítanak, amelyekben nem­csak a képviselők, hanem a polgárok is helyet foglalnak. Ami a fokozott felelősséget illeti, ez a nemzeti bizottság körzetében a mezőgazdasági termelés fejleszté­sére is kiterjed. Nem vitás, hogy az a segítség, amelyet a nemzeti bizott­ságok a földmvesszövetkezeteknek nyújtanak, a legkülönbözőbb forrná ban nyilvánulhat meg. Ez az adott körülményektől függ. Némelyütt a szövetkezeti tagság nem tartja be az alapszabályokat, tehát ilyen esetben a nemzeti bizottságnak meg kell kö­vetelnie az EFSZ vezetőségétől, hogy az alapszabályok betartására, ame­lyek a szövetkezeti élet alaptörvényei, fordítson kellő gondot. Másutt viszont a munkaszervezés körül akadnak hi­bák, vagy pedig a szövetkezeti dol­gozók közötti kapcsolatok nem a leg­jobbak. Ilyen esetekben a nemzeti bizottságoknak mindig közbe kell lép­niük, adjanak tanácsot és segítsenek. Sok helyütt a nemzeti bizottságok már ilyen vonatkozásban is hivatásuk magaslatán állnak. Tudunk esetekről, amikor a nemzeti bizottság segítette elő az aránytalanul nagy és jogtala­nul kimért háztáji gazdaságok ügyé­nek rendezését, vagy pedig kiemel­kedő érdemeket szerzett abban, hogy a meglazult szövetkezeti munkafe­gyelem megszilárdult, s a kérdéses szövetkezet élete ismét rendes ke­rékvágásba került. Ez a pár példa is azt bizonyítja, hogy a nemzeti bizottságok tekinté­lyét mindenekelőtt az alapozza meg, ha hatékonyan elősegítik a községük­ben felmerült problémák megoldását. A kombájn után a tarlón hagyott szalmát fotyadéknyomásos trágyara­­kóval könnyű a kocsikra rakni. Ezzel a módszerrel a Záturcicei Állami Gaz­daság dolgozói hatszorosára növelték e művelet termelékenységét. (Jozef Nosko felvétele) A gabonának a raktárban a helye Csütörtökön az esti órák­ban a nyugat-szlovákiai ke­rületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság vezető tényezői rendkívüli ülést tartottak. Az ülésről levélben értesítették a CSKP Központi Bizottságát és kormányunkat, hogy a ke­rület 1960. augusztus 18-án este 19,45 ő. — a szövet­kezetek, állami gazdaságok, traktorállomások és a fel­­vásárlási üzemek dolgozói­nak aktív segítségével, — 100,01 %-ra teljesítette ga­bonafelvásárlási tervét. A gabona felvásárlásának tervét augusztus 17-ig Szlovákiában 76,1 %­­ra teljesítettük. Az elsőbbséget to­vábbra is a nyugat-szlovákiai kerület tarja 100,01%-kai. E kerület 12 járása közül 9 már a célba ért. Hátra van­nak még a topofcanyi (84,7%), seni­­cai (72,9 %) és a trencíni (72,7 %) járások. A közép-szlovákiai kerületben a helyzet a legrosszabb, mivel gyakori az esőzés. A felvásárlás tervét kerü­leti méretben augusztus 17-ig csak 25,6%-ra teljesítették. A felvásárlást legjobban a Povazská Bystrica-i (42,3 %) és a prievidzai (45,3 %) járások teljesítették. A kerület egyik legtermékenyebb járásában, a Rimav­­ská Sobotai-ban még mindig csak 16,7 %-nál tartanak. Mikor fogják már végre megemberelni magukat? A kelet-szlovákiai kerület földmű­vesei az utolsó napokban szép ered­ményeket értek el a felvásárlás te­rén. Az említett napig a tervezett gabona 47,1%-át vásárolták fel. Külö­nösen a trebisoviakat illeti dicséret, mivel kötelességünknek 88,6%-ra tet­tek eleget. E kerületben a sereghajtó a bardejovi (2,0 %) és a presovi (8,2) %) járás. Megtorpant a talajjavítási munkák lendülete A talaj termőerejének fokozása országos feladat, s a feladat megol­dása érdekében az országos mozgalom meg is indult, amelynek kezdeti len­dülete azonban megtorpant. Ez főleg a talajjavítási munkálatokra vonatko­zik. Egész sor komoly fogyatékosság került felszínre. Az alaphiba ott ke­resendő, hogy a nemzeti bizottságok a munkálatok irányításában nem állnak hivatásuk magaslatán, de a Ke­rületi Mezőgazdasági és Erdőtechni­kai Talajjavítási Vállalatok, valamint a munkálatokhoz nélkülözhetetlen gé­pek és alagcsövek szállítására hiva­tott üzemek munkája sem kielégítő. Gyorsan hozzuk be a tanonctoborzásban mutatkozó lemaradást! Szövetkezeteinkben a dolgozók életkorának átlaga egyáltalán nem kielé­gítő. Ennek csak a fiatalok mezőgazdasági tanonciskolákba küldésével vehet­jük elejét. Az innen kikerülő fiatalok a szövetkezetekbe jutva friss vérke­ringést idéznek elő a közös gazdaság életében; úgymond megfiatalodik a szövetkezet. Lássuk hát, miképp törődnek ezzel a fontos kérdéssel egyes helyeken. Szlovákiában a toborzási tervet eddig csak 79,7 százalékra teljesí­tették, holott már májusban el kel­lett volna érni a száz százalékot. A nyugat-szlovákiai kerületben eddig 3750 fiatal (81 %), a közép-szlovákiai­ban 82,3 %, s a kelet-szlovákiai ke­rületben — amely az utolsó helyet tartja — csak'72 °/o írta alá a szerző­dést a jelentkező fiatalok közül. Hogyan lehetséges, hogy a levicei, trencíni és még 14 járás teljesíteni tudta a toborzási tervet, s a többi nem? Ügy, hogy például a trencíni járásbeli illetékesek nem ültek a zöld­asztalnál, hanem elmentek a falvak fiataljai közé. Itt jó együttműködés folyt az iskolai és kulturális szak­osztály, valamint a JNB tanácsa kö­zött. Ez utóbbi 40 tanítót, küldött segítségül, hogy a toborzást sikeresen tudják végezni. Az eredmény: 24-gyel több f atal írta alá a szerződést, mint ahogy azt a toborzási terv előirá­nyozza. A másik oldalon viszont a trebisovi járás 567 helyett csak 397-et, a roz­­iíavai 180 helyett csak 80 fiatalt tu­dott toborozni a kétéves mezőgazda­­sági tanonciskolára. Mi erre a nyílt válasz? Az, hogy itt nem működik, vagy csak nagyon gyengén tevékeny­kedik a járási, illetve a helyi toborző bizottság. A nyolcéves középiskola végzettjei, a szövetkezetek vezetői, szülők nincsenek kellően tájékoztatva a mezőgazdasági tanonciskolák külde­téséről, a tanulás lehetőségeiről. Az illetékesek távolról sem használják ki a lehetőségeket, mint például a mezőgazdasági iskolák tanárainak se­gítségét, a szülök munkaközösségé­nek támogatását stb. Tények igazolják, hogy a jó szerve­­ző-toborzó munka eredményei nem maradnak el. Tehát végezzük ezt a munkát a falvak fiataljai között, s használjunk ki minden lehetőséget a még hátralevő rövid idő alatt, hogy a tanonctoborzás tervének teljesítése körül mutatkozó, lemaradást gyorsan behozzuk. (rn-szf) Január 1. óta augusztus 10-ig a Szlovákiában végrehajtott vízrende­zési munkálatok értéke 108 millió 823 000 koronát tesz ki, tehát keve­sebbet, mint az előirányzott összeg, s eddig az állami terv teljesítése is csupán a 43,6 százaléknál tart. A nyu­gat-szlovákiai kerület 45,1, a közép­szlovákiai kerület 38,7 és a kelet­szlovákiai kerület 46,3 százalékra tel­jesítette a tervet az említett napig. Rá kell mutatnunk arra, hogy a ke­rületi és járási nemzeti bizottságok mellett megalakult új albizottságok ez idő szerint jóformán semmilyen tevékenységet sem fejtenek ki. Nem lehetünk elégedettek az utóbbi idő­ben a brigádok segítségének mérté­kével sem. Legföljebb a CSISZ hosz­­szabb időre megalakult brigádjai dol­goznak rendszeresen. Komoly hiba az is, hogy a kerületi és járási nem­zeti bizottságok mezőgazdasági ügy­osztályai nem fordítanak kellő figyel­met a szocialista munkaversenyek szervezésére. Ennek döntő bizonyítéka például, hogy a szocialista munkaver­senyeket a Vjjrös Vándorzászló oda­ítélése szempontjából eddig egyetlen kerületben sem értékelték* Am amit elmulasztottunk, még be­hozhatjuk. Minden kerületben a leg­nagyobb körültekintéssel vizsgálják meg a talajjavítási munkálatok kér­dését, mozgósítsák a talajjavítási szö­vetkezeteket, a fiatalságot és egyéb illetékes szerveket. A gépi eszközö­ket két műszakra kell beállítani, s ahol a termés már lekerült a mező­ről, haladéktalanul kezdjék meg az ott esedékes talajjavítási feladatok megoldását. • Ez év első felében hazánk pol­gárai 97 millió órát dolgoztak le a város- és faluszépítési akció kereté­ben. Az elvégzett munkálatok pénz­értéke több mint 1 milliárd 200 mil­lió korona. Legjobban kitűntek példás munkájukkal a kelet-szlovákiai, észak­­morvaországi és a közép-szlovákiai kerület dolgozói. — (tk) ár augusztus kétharmada mögöttünk van, de orszá­gos méretben az összes gabonának még csaknem 35 százalékára aratás vár. Szlovákiá­ban ugyan jobb a helyzet, mint a csehországi kerületekben, de a kö­zép-szlovákiai és kelet-szlovákiai ke­rületnek még mindig van behozni­­valója) mert az előbbi augusztus 16-ig az összes gabonának csak 74,2, a ke­let-szlovákiai kerület pedig 81,5 %-át aratta le. A délibb járások közül leg­jobban a Rimavská Sobota-i járás maradt le, ahol ezekben a napokban naponként több mint ezer brigádos segédkezik, hogy megmentsék az eső­től veszélyeztetett termést. Legjob­ban a nyugat-szlovákiai kerület áll, amely az említett időig a gabonater­més 99,9 %-át learatta. Van még tennivaló bőven, hiszen most már a repcevetés s a talajelő-. készítés is sürget, bár az utóbbi na • pókban még a tarlóhántással sem sokkal jutottunk előbbre. A tarlóhán­tást leginkább az késlelteti, hogy a lánctalpas traktorokat nem használ­juk ki két váltásban, továbbá az is, hogy a kombájnok után szétmaradt szalmát még alig 55 százalékban ta­karítottuk be. Szlovákiában különösen a kelet- és középszlovákiai kerület maradt le a tarlóhántással. Augusztus 16-ig még a 30 százalékot sem ér­ték el. Az említett kerületekben ezzel pár­huzamosan a tarlótakarmányok vetés­tervének sem tettek eleget. Közép- Szlovákiában augusztus 16-ig csak 6904 ha földbe vetettek tarlókeveré­ket, Kelet-Szlovákiában pedig 7628 ha-ba, ami a tervezett mennyiségnek csupán 46,7 százaléka. Az aratás kezdetén úgy terveztük, hogy minden kombájn legalább 100 ha gabonát learat. Bár 180 kombájnosunk már túlteljesítette feladatát, közöttük néhányan már 200 ha-on is felül arat­tak, országos átlagban még mindig csak 38 ha learatása és cséplése jut egy-egy kombájnra. Ez pedig nagyon kevés, és azt bizonyítja, hogy sem a gépek kijavítása, sem pedig a gép­csere megszervezése, s így a kom­bájnok kellő kihasználása nem volt hibátlan. Leggazdaságosabb olajnövényünk, az őszi repce vetése sem tűr haloga­tást, hiszen feltételeink között az, augusztus ,15 —25-e közötti .vetés fe­lel meg legjobban az agrotechnikai A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA A döntő fordulatért a mezőgazdaságban Célban a nyugat-szlovákiai kerület

Next

/
Oldalképek
Tartalom