Szabad Földműves, 1960. július-december (11. évfolyam, 53-104. szám)

1960-07-03 / 53. szám

HRUSCSOV elvtárs ausztriai látoga­tása a nemzetközi helyzet, legkiemel­kedőbb eseményének számit. A szov­jet kormányfő jelenlegi útja Ausztriá­ban a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése lehetősé­gének újabb bizonyítéka, s gyakorlati igazolása a Szovjetunió lenini béke­politikájának. Washingtonban - job­ban mondva az egész Nyugaton — gyanakvóan tekintenek a szovjet­osztrák megbeszélésekre, s az impe­rializmus ügynökei mindent elkövet­tek annak érdekében, hogy zavargá­sokat idézzenek elő az osztrák nép körében és megakadályozzák Hrus­csov elvtárs szívélyes fogadtatását Ezzel szemben keserű pirulaként kel­lett lenyelniük az osztrák kormány, valamint az egész osztrák nép hatá­rozott állásfoglalását, amely rendkí­vüli bizakodással várta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. R a a b kancellár külön rádióbeszédet inté­zett az osztrák néphez, amelyben rendkívül barátságos hangon emléke­zett meg az elmúlt esztendők szovjet­osztrák együttműködéséről, és kiemel­te, hogy a hivatalos tárgyalásokon politikai nézeteltérésekről nem kell majd beszélni, mert ilyenek — a kü­lönböző társadalmi rendszer ellené­re — Ausztria és a Szovjetunió között nincsenek. Ez a határozott álláspont már önmagában is a szovjet kormány­fő ausztriai látogatásának rendkívül nagy nemzetközi jelentőségét bizo­nyítja. * * * Amíg a Szovjetunió vezette szocia­lista béketábor egyre nagyobb gazda­sági, politikai és erkölcsi sikereket ér el, Nyugaton a szó szoros értelmé­ben pánik uralkodik. Már közöltük, hogy a genfi tízhatalmi leszerelés munkájában részvevő nyugati küldöt­tek merev álláspontja miatt a Szov­jetunió és a többi szocialista orszá­gok képviselői kijelentették, hogy ilyen körülmények között nem haj­landók tovább tárgyalni, mert ez csak a világ népeinek félrevezetését szol­gálná. A világ közvéleménye helyesli a Szovjetunió lépését; ez a hangulat nemzetközi politikai körökben. A le­szerelési tárgyalások nehézségei már régóta ismeretesek. A nyugati orszá­gok megbízottai Genfben tulajdon­képpen azt az irányvonalat követték, amely a csúcsértekezletet még meg­kezdése előtt eleve Iehetlenné tette. Az amerikai diplomácia szemmel lát­hatólag egy vágányra állt rá, és min­den eszközzel arra törekszik, hogy még a Fehér Házban bekövetkező sze­mélyi változás előtt befagyasszon minden tárgyalást, sőt ha lehet, visz­­szacsempéssze a hidegháború légkö­rét a nemzetközi kapcsolatokba. Ez elég világosan kiütközött a genfi le­szerelési megbeszéléseken, ahol a nyugati országok küldöttei lényegé­ben csak szócsatákba voltak hajlan­dók belemenni anélkül, hogy érintet­ték volna a leszerelés lényegét. Ez a taktika azonban visszafelé sült el. A nyugati diplomácia veszteség-szám­lája, az U-2 kémrepülés botránya, a csúcsértekezlet megtorpedózása és Eisenhower szégyenteljes távol-keleti útja után újabb tétellel gyarapodott. A Nyugat úgy áll a világ előtt, mint a leszerelési tárgyalások akadályo­zója. * * * Anasztáz M i к о j a n elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa első el­nökhelyettesének norvégjai látogatása magára vonta a világsajtó érdeklő­dését. A szovjet államférfi, aki az Oslóban megrendezett szovjet ipari kiállítás megnyitására utazott a nor­vég fővárosba, beszédet mondott, amelyben többi között foglalkozott a szovjet-norvég kapcsolatokkal, va­lamint a skandináv államok jelenlegi politikai álláspontjával. Mikojan elv­társ kijelentette: A Szovjetunió min­dig arra törekszik, hogy jó szomszédi kapcsolatait tovább mélyítse Norvé­giával, ugyanakkor leszögezi, hogy a Szovjetunió ellenzi Norvégia NATO- tagságát, mivel az egykori semleges országot az amerikai imperialisták veszélyes kalandba sodorhatják. A továbbiakban Mikojan elvtárs rámu­tatott, hogy a szovjet és a norvég nép a második világháborúban együtt harcolt a közös ellenség, a hitleri fasizmus ellen, ami a két ország kö­zötti jó szomszédi kapcsolatok leg­nagyobb erőforrása. 2 Földműves I960, július 3. (Folytatás az L oldalról.) megkötésének távlatait. Bebizonyítot­ta, hogy ön őszinte barátja Ausztriá­nak és függetlenségének, személye­sen és határozottan is hozzájárult ahhoz, hogy az ország megszabadul­hasson a megszállás kötelékeitől. Ezért biztosíthatom önt hálánkról. Személyesen és az osztrák nép, vala­mint a szövetségi kormány nevében szívélyesen üdvözlöm önt Ausztriá­ban. — Győzzön az egész világon a megértés és a jóakarat, az igazi és a tartós világbéke, hogy a népek békében és barátságban élhessenek. Hruscsov elvtárs válaszában meg­köszönte az osztrák köztársaság ve­zetőinek szívélyes meghívásukat, örömét fejezte ki, hogy meglátogat­hatta Ausztriát és találkozhat annak vezetőivel és népével. Majd átadta a szovjet* nép szívélyes üdvözletét és jókívánságait Bécs város lakosságá­nak és az osztrák népnek. Hangsú­lyozta, hogy a szovjet nép nagyon rokonszenvez az osztrák néppel és őszintén kívánja a jóbaráti kapcso­latok megszilárdulását. Beszédét ez­után így folytatta: — A Szovjetunió és Ausztria baráti kapcsolatainak fejlődése a különböző társadalmi és politikai rendszerű ál­lamok békés együttélésének és gaz­dasági együttműködésének rendkívül meggyőző példája. A Szovjetunió tá­mogatta és mindig támogatni fogja Ausztria semlegességét, mert ennek "agy jelentősége van az európai béke és a biztonság szempontjából. — Reméljük, hogy a Szovjetunió és Ausztria népeinek barátsága el fog mélyülni és meg fog erősödni, tehát szilárdítsuk meg barátságunkat! Él­jen a világbéke Raul Castro kubai honvédelmi miniszter vezetésével néhány^napos látoga­tást tett hazánkban egy kubai gazdasági küldöttség. Felvételünkön a sata­­licei szövetkezetek az aratás előkészületeiről beszélgetnek a kedves ven­dégekkel. Hruscsov elvtárs Ausztriában • Meghalt Harry Pollit, Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártjának elnöke, a nemzetközi munkásmozgalom kiváló képviselője. (CTK) • A. Dulles, az amerikai kémszol­gálat főnöke, londoni és bonni látoga­tása után Párizsba érkezett, hogy titkos megbeszéléseket folytasson a francia kémszolgálat vezetőivel. (CTK) • A csehszlovák küldöttség, amely Genfben részt vett a tízhatalmi le­szerelési bizottság ülésén, visszatért Prágába. (CTK) 9 Lengyelországban ez év első fe­lében 19 százalékkal több gépet gyár­tottak. mint a múlt év azonos idő­szakában. Főleg a mezőgazdaság szá­mára készült nagyobb mennyiségű gép. (CTK) • Praszad indiai elnök a Szovjet­unióban tett látogatása során elláto­gatott Ukrajnába és a Fekete-tenger partvidékén kétnapos pihenőt tar­tott. (CTK) 9 Argentínában elfogták az ausch­witzi halál-orvost. Hírügynökségek jelentései szerint az argentin ható­ságok letartóztatták dr. Mengelét, az auschwitzi haláltábor volt főorvosát. (CTK) • Tokióban szüntelenül tart a ja­pán-amerikai katonai szerződés ha­tálytalanításáért folyó küzdelem. Saj­tójelentések szerint Washingtonban egyre inkább aggódnak a tokiói ese­mények miatt. (CTK) • Amerikai repülőgépek provoká­ciós repülést hajtottak végre egy szovjet tudományos kutatóhajó felett, amely az Atlanti-óceánon több mint 500 km-re az amerikai partoktól, a Golf-árammal kapcsolatban tudomá­nyos kutatásokat végzett. (CTK) • Ojabb kommunistaellenes kira­katperek Nyugat-Németországban. Az alsó-szászországi Hamelnben meg­kezdődött a Németország Kommu­nista Pártjának négy volt tagja ellen indított terrorista per tárgyalása. Azzal vádolják ókét, hogy illegális pártmunkát végeztek, terjesztették a párt lapját és más propagandaanya­got. (CTK) Koreai emlékeztető Tíz évvel ezelőtt a dél-koreai had­sereg, amerikai parancsra, megtá­madta Észak-Koreát. Megkezdődött a második világháború utáni Időszak egyik legvéresebb háborúja: a világ­­imperializmus nagy kísérlete a tör­ténelem kerekének visszaforgatására. Koreát a második világháború után éppúgy kettéosztották az amerikaiak, mint Európában Németországot. S amíg az ország északi részében a koreai nép vette kezébe a hatalmat és hozzálátott a demokratikus, békés fejlődést szolgáló nagy munkához, az ország déli részében az amerikai imperializmus által támogatott hazai reakció erői kerekedtek felül. Amint ismeretes, a koreai háború az imperializmus csúfos vereségével ért véget. A kínai önkéntesek önfel­áldozó harci segítségével a koreai nép megsemmisítő csapásokat mért a támadókra, míg végül meghátrá­lásra kényszerítetfc őket. Az ameri­kai vezetők egyre jobban ráeszméltek, hogy a háború éveiben dédelgetett nagy álomból, az egész világ feletti amerikai uralomból semmi sem lesz, sőt a szocialista eszmék terjedése következtében a világ valamennyi részében egyre jobban háttérbe szo­rulnak. A koreai háború örök tanulság az imperializmus számára. Ott, a messzi Ázsiában sok ezér fiatal amerikai élettel egyetemben sírba szállt az az illúzió, hogy Amerika mindenható, s az az őrült elképzelés is, hogy a történelem kerekét a küllők közé dugdosott fegyverekkel meg lehet állítani. Most, hogy az Amerikai Egyesült Államok a vereségek vereségeit szen­vedi el - gondoljunk csak az U-2 kudarcára, a párizsi pofonra, Eisen­hower „eltanácsolására" Tokióból, és végül az elnök balul sikerült távol­keleti kőrútjára - nem időszerűtlen feleleveníteni a tíz év előtti esemé­nyek tanulságait. Űj szovjet rakétakísérletek a Csendes-óceánon MOSZKVÁBÓL jelenti a TASZSZ: A Szovjetunió körülbelül a . július 5—31. közötti időszakban kísérlete­ket végez újfajta többlépcsős raké­tákkal. A hordozó rakétákat a leg­utolsó lépcső nélkül a Csendes-óceán középső részében fogják kilőni. A TASZSZ jelentésében beszámol arról, hogy a Szovjetunió a világűr­kutatás keretében éz év januárjában a Csendes-óceán térségében hordozó rakétákat lőtt ki az utolsó lépcső nél­kül. A világűrproblémák terén végzett további tudományos kutató- és kísér­leti munkák alapján a szovjet tudó­sok most újfajta többlépcsős hordozó rakétát készítenek elő kísérletezésre. Tudományos alapokra helyezett mezőgazdaság — Miről tárgyaltak a szovjet mezőgazdasági szakemberek — Június 14-től 17-ig tartott Moszk­vában, a Kreml palotájában a szovjet mezőgazdasági szakemberek és szak­értők első össz-szövetségi értekez­lete, amelyen több mint 3500 tudós és szakember tárgyalta meg a szov­jet mezőgazdasági termelés további fokozásának legjelentősebb időszerű kérdéseit. Az értekezlet V. V. Mac­­klevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere zárószavaival ért véget, aki felhívást intézett a Szovjetunió valamennyi mezőgazdasági szakértő­jéhez, szakemberéhez. Alapvető kérdés most a szovjet mezőgazdaság irányí­tása tudományosan indokolt rend­szerének kidolgozása és ennek alkal­mazása a termelésben. A Szovjetunióban már eddig is foglalkoztak a körzetesítéssel. Léte­sítettek olyan mezőgazdasági öveze­teket. ahol 4000 szovjet tudós és szakember járási és körzeti üléseken megtárgyalt javaslatai alapján végez­ték a munkát. Az itt nyert gazdag tapasztalatokat most felhasználják a mezőgazdaság irányítási rendszeré­nek minden járásra, területre, kol­hozokra és szovhozokra történő ki­dolgozásánál és bevezetésénél. A mezőgazdaság körzetesítése to­vább mélyül és tökéletesedik. Minden övezetnek egyéni arculata lesz. A ve­zetés szervezése és a gazdaság kör­zetesítése a kolhozok és szovhozok esetében egy gazdaság-szervezési tervben nyer összpontosítást, amely meghatározza majd az egyes gazda­ságok termelését, a gépek használa­tát. a technológiai alapot, a munka­módszereket, a termékek mennyisé­gét. A nagy kiterjedésű kolhozok és szovhozok a tervgazdaság nyújtotta lehetőségek alapján lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés olyan fajta körzetesítését, hogy az alapágazato­kat a megfelelő termelési mellék­ágakkal kötik össze. Az állattenyésztés hatalmas fokú gépesítése Kubát nem félemlítik meg a washingtoni mesterkedések Az Amerikai Egyesült Államok kor­mányköreinek sehogyan sincs ínyére, hogy a szomszédos Kubában a forra­dalom megdöntötte Furgencio Batista diktátor uralmát, s olyan társadalmi rendszert épít, amely megfelel a ku­bai nép érdekeinek. Az amerikai bur­­zsoá sajtó nem tudja megbocsátani Fidel Castro miniszterelnöknek, hogy kormánya figyelmen kívül hagyja az amerikai monopóliumok érdekeit, s a nagybirtokosok földjét a szegénypa­rasztok, valamint a földtelen mező­gazdasági munkások között osztja szét. Ugyanakkor ez a földreform egyáltalán nem kíméli az amerikai nagybirtokosok és monopolista társa­ságok vagyonát sem. Kuba gazdaságilag nemrég még egészen az Amerikai Egyesült Álla­moktól függött. Ilyen körülmények között az amerikai kormány abban a tévhitben ringatta magát, hogy meg­töri a hős kubai nép ellenállását, ha a kubai gazdasági élet aláaknázása végett különböző megtorló intézke­déseket szervez. így például a was­hingtoni kormány mérsékelte a kubai nádcukor behozatalát, éspedig azzal a körmönfont elgondolással, hogy a nádcukrot más állam úgysem veszi át, tehát Castro kormánya mégiscsak úgy táncol majd, ahogyan az ameri­kaiak fütyülnek. Ám nem így történt. Kuba a nádcukor részére, amely az ország legfőbb kiviteli cikke, űj pia­cot talált: a Szovjetuniót és a szocia­lista tábor országait. Az a kereske­delmi egyezmény, amelyet A. I. Miko­jan, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese legutóbbi kubai látogatása alkalmával aláírt, olyan előnyös a kubai nép számára, amire nincs példa Kuba külkereske­delmi életében. Egyébként ez az egyezmény azt is meghatározza, hogy a Szovjetunió a kubai cukor bizonyos hányadát kő­olajjal fizeti meg. Ez ellen viszont a kapitalista olajtársaságok háborod­tak föl, amelyek számára a szovjet kőolaj versenye elviselhetetlenül kel­lemetlen. Ez idő szerint ezek a tár­saságok rendelkeznek Kubában az egyetlen olajfinomítóval és övék a benzinkutak egész hálózata is. így tehát az amerikai monopóliumok, például az Esso és Texas Oil Com­pany, továbbá az angol-holland Shell Oil Company arra akarták kihasználni kiváltságos helyzetüket, hogy megta­gadták a szovjet kőolaj feldolgozá­sát. Ezt azzal az ürüggyel indokolták meg, hogy a texasi és venezuelai kő­olaj összetétele eltérő, s nem tudják olajfinomítójukat a szovjet nyers­anyag feldolgozására átállítani. Ez az ürügy bizony sántít, s hogy mennyire más a lényeg, ezt a más­különben reakciós New York Herald Tribune leplezi le, amikor így ír: — A szovjet kőolaj kubai megjele­nése következtében könnyén előáll­hat, hogy egyéb országok is inkább szovjet kőolajat akarnak majd vásá­rolni. Egyszóval Kubát nem félemlítik meg a washingtoni mesterkedések; nem retten meg az amerikai gazda­sági, politikai és katonai fenyegeté­sektől. Erre célzott Castro miniszter­­elnök, amikor kijelentette: — Kuba független ország, s a for­radalmi kormány rá tudja kényszerí­teni az olajtársaságokat a forradalmi törvények tiszteletben tartására. Ha ezek a társaságok nem változtatják meg álláspontjukat, rájuk hárul a felelősség a következményekért. A vita még nem ért véget. De az előjelek mindenesetre arra vallanak, hogy a kubai angol-amerikai társasá­gok mégis vállalják majd a szovjet kőolaj feldolgozását, mive! megrend­­szabályozásukra Castro kormánya ele­gendő törvényes eszközzel rendelke­zik. Az amerikai imperialistáknak mindinkább tudatosítaniuk kell, hogy letűntek azok az idők, amikor holmi erőpolitikával és gazdasági ellenin­tézkedésekkel szófogadásra kénysze­­ríthették a kisebb államokat. S ez immár nemcsak Európára és Ázsiára vonatkozik, hanem - amint a kubai példából láthatjuk — az Amerikai Egyesült Államokkal közvetlenül szomszédos országokra, a latin-ame­rikai államokra is. (—EFE) A fő feladat továbbra is a gabona -termelés emelése marad, hiszen ez alkotja a mezőgazdasági termelés minden ágazatának alapjá(, de ezzel egyidejűleg nem szorulhat háttérbe a takarmányfélék és ipari növények termelésének emelése sem. Az állattenyésztési technológiában most úgyszólván fordulat áll be — amint Mackievics miniszter mondotta —, mert az űj technikai módszerek, tudományos kutatások eredményeinek alkalmazásával gyökeresen megvál­toznak az állattenyésztésben elérhető munkatermelékenységgel kapcsolatos eddigi felfogások. Például a tehenek ayitott istálló­zása mellett egy gondozó az új tech­nológia alkalmazásával 50 — 100 tehén gondozását vállalhatja az eddigi 8 — 10 helyett. Eddig 100-150 sertés gondozását végezte egy-egy gondozó, most a nagy csoportokban történő istállózás mellett 1000 — 2000 darabnál is több sertés ellátására lesz képes. A baromfitenyésztésben éppilyen óriási a munkatermelékenység emel­kedése. Az új rendszerű, mélyalmo­­zású gépesített baromfitelepeken egy gondozónő 6000-12 000, míg a régi módszerekkel csak 400-500 baromfi gondját viselheti. E néhány kiragadott kérdés csak ízelítőt ad azokból a fontos és nagy jelentőségű problémákból, amelyekről a szovjet mezőgazdasági szakemberek á Kremlben tárgyaltak. Megoldásuk és rendszeresítésük a termelésben messzeható jelentőségű lesz majd a szovjet mezőgazdaságban mind a hét­éves terv idején, mind ^zon túl is. ★ ★ ★ • Nyugat-Németországban tovább fokozzák a fegyverkezési hajszát. A bonni hadügyminiszter a jövő évre hárommilliárd márkával nagyobb ősz­­szeget kér fegyverkezésre, mint az elmúlt évben. (CTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom