Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-17 / 14. szám
Idejében végezzük a korai burgonya előcsíráztatósát Járásunk szövetkezetei az utóbbi két évben szép eredményeket értek el a korai burgonya termelésében. Szlovákiában elsőnek teljesítették az 1958. és 1959. évi beadásokat. Ez nemcsak termelési, hanem pénzügyi szempontból is jelentős eredmény. A jövőben az a célunk, hogy a begyűjtési terv teljesítésén kívül takarmányozásra is jusson korai burgonyából. Ez azért szükséges, mert járásunk a burgonya degenerációs övezetében fekszik, s így megnehezedik a kései és félkései fajták termesztése. Hogy szövetkezeteink a pénzügyi tervet is jól teljesíthessék, fel kell használnunk az összes ismert módszert a termesztési időszak lerövidítésére. Ezt a célt szolgálja az előcsiráztatás is. Bnélkül, ha csak 4 — 5 napos késést számolnánk is, az is mázsánként 40 — 5G koronát jelentene. A múlt évben például egyes időszakban a következő felvásárlási árak voltak: június 25 — 28 között 2B0 korona, június 29-től július 3-ig 200, július 4 — 7 közt 160, július 8 és 15 között 130,. július 16-tól július 30-ig 100 korona. A felületes szemlélő is mindjárt észreveszi, hogy sok pénzt jelent, hacsak 2 — 3 nappal is korábban takaríthatjuk be a korai burgonyát. A korai burgonyát úgy kell csíráztatnunk, hogy amikor a csíráztatás befejeződik, 8 — 10 fok körül legyen a talaj hőmérséklete. Az előcsiráztatás általában 6 — 8 hétig tart, de nagy Jérőhelységre van szükségünk. Ha csak 4 — 6 hektárt akarunk is beültetni, és egy ládára 12,5 kg burgonyát számítunk (legfeljebb két sorba rakhatjuk a ládákat), ez máris 900 — 1000 ládát jelent, ami 420 — 470 m2-t foglal el. Az eredményes csíráztatáshoz még az is szükséges, hogy minden gumó elegendő fényt és világosságot kapjon. Ezért erre a célra a legmegfelelőbb a füles zöldségesláda. Egymásra helyezve a ládák közé is jut elég világosság, s így fénycsírás gumókat nyerünk. Fontos, hogy a fény ne közvetlenül, hanem közvetve érje a gumókat, mert egyébként a gumó héja megzöldül, asszimilálni kezd, s ez a csírázás rovására megy. A gumókat szükség szerint forgatni kell, de a ládákat is fel kell cserélni, főleg ha egyes helyek árnyékosak. Láda hiányában az ültetőanyagot a földre is önthetjük, de olyképpen, hogy elég fény jusson minden gumóhoz. Mindkét esetben utakat hagyunk, figgy ae kelljen a gumókon járni. A' hajtatás sikere még azon is múlik, hogy milyen a helyiség hőmérséklete és páratartalma. A legmegfelelőbb a 15 — 18 fok körüli hőmérséklet, de vigyázzunk, hogy 20 fok fölé ne emelkedjék, mert a csírázás túl gyorsan történnék. Ha a hőmérséklet és a páratartalom megfelelő, akkor a gumókon 1 —1,5, esetleg 2 cm hosszú fénycsírák képződnek. Viszont ha a fény nem megfelelő, a csirák elvékonyulnak, s így a legjobb kezelés mellett is letöredeznek. Ha a fénycsíra már megfejelő, de az időjárás és a talajhőmérséklet még akadályozza a kiültetést, a hőmérséklet és a páratartalom csökkentésével kell megakadályozni a további fejlődést. Általában 2 — 3 fokos csökkentés elég ahhoz, hogy ezt a célt elérjük. Külföldön 40—50 wattos égőket használnak előcsíráztatáshoz. A megvilágítás 10 fokos hő mellett 12 óráig tart. Nálunk ezt a problémát a Ruzynei Növénytermelési Kutatóintézet igyekezett megoldani. A kísérlethez különböző világítást alkalmaztak 2, 12, 16 és 24 óráig. Mivel főcélunk a tenyészidő lerövidítése, szükséges, hogy a gumók 70 nap alatt megfelelő nagyságúak legyenek. Ebből á szemszögből a legjobb eredményeket a naponta nyolcórás megvilágítással érték el, ha azonban a termesztési időt 94 napra hosszabbították meg, a 12 óra megvilágítás bizonyult a legjobbnak. Ezek a kísérletek még kibővültek a gyökereztetéssel. A cstráztatással egyidőben gyökerek is nőttek a gumón, s ez még inkább lerövidítette a termesztési időt. A gumókat tőzegben és termőföldben gyökereztették. At&or érték el a legjobb eredményt, amikor ültetés előtt két nappal kezdték meg a gyökjereztetést és 4 — 6 gyökérke fejlődött körülbelül 4—6 cm hosszúra. A gyökerek elég erősek voltak, nem töredeztek le ültetéskor. A gvökereztetés fontos feltétele, hogy a szemek környéke elég nedves legyen. Ezért ajánlatos a tőzegbe rakott gumókat 3 %-Os szuperfoszfátoldattal permetezni. Járásunkban az eddigi eredményeié alapján a korai burgonyát minden szövetkezetben előcsíráztatják. A legújabb kísérletek szerint pedig ajánlatos lenne, ha a gyökereztetést is elvégeznék. Danis Ferenc, agromérnök (Ipolyság) A csalán mint takarmány A Duna melletti falvak lakosságának nagy jövedelmi forrása a liba- és kacsanevelés. Már kora tavasszal sárga foltként tarkállanak a libacsaládok a zöldülő gyepen. A kislibáknak ez a korai legeltetése inkább csak egy kis biiszkélkedés számba megy a szomszédasszony előtt, akinek még nem keltek ki a libái. Takarmányozás szempontjából nem sokat jelent, csak némi vitaminhoz jutnak ilyen módon. Ezek a korai kelésű kiskacsák és kislibák igen gyorsan fejlődnek a Duna melletti falvakban és alig van belőlük elhullás. Gyors fejlődésük oka az ottani takarmányozásban rejlik. Kukorica-, árpa vagy más darán kívül apróra vágott fiatal -csalánlevelet kapnak, ami takarmányuk legnagyobb részét képezi. A csalán egyik leggyorsabban, legkorábban kiserkedő gyomnövényünk. Amint a kislibák kikelnek, a libatartó asszonyok megkeresik a kerítések tövében korán sarjadzó csalántöveket és — régi, használt kesztyűvel védekezve a csalán csípése ellen — letépik a fiatal hajtásokat, összevágják és ezzel kedveskednek a kislibáknak. Ha kérdezi tőlük az ember, hogy miért etetik csalánnal a fiatal baromfit, nem tudják magyarázatát adni. — így tanultuk az öregektől. Ettől gyorsan fejlődnek és nem betegesznek meg. A baromfi etetése csalánlevéllel régi 50 ' láwfadAShfi I960, február 17, tapasztalatokon alapuló szokás, amit a mai takarmányozási elmélet is igazol és megerősít. A gabonadarával a fiatal baromfi aránytalanul sok szénhidrátot kap, de nem jut elegendő fehérjéhez, ami pedig növekedéséhez nagyon szükséges. A fiatal csalán levelének és szárának viszont magas a fehérjetartalma, vetekszik a lucernáéval; ez pótolja a takarmányból hiányzó fehérjét. Ezenkívül a fiatal baromfinak A-, B- és C-vitamínt nyújt. E- vitamint is tartalmaz, amelyből a baromfi szervezetében tartalék halmozódik fel és megóvja a sokszor fellépő merevgörcstől, továbbá K-vitamint, amely a baromfi vörös vérsejtjeinek fejlődését mozdítja elő. A kerítések mellett növő csalán többszöri vágásával biztosítják a háztáji baromfitenyészet takarmány szükségletét. A csalán levele és szárbegye nemcsak kedvelt zöldtakarmány, hanem szárított állapotban télen is felhasználható. Szára azonban korán megfásodik, rostossá lesz, így takarmányozásra nem alkalmas. Egyes községekben zölden a sertésekkel is etetik igen kedvező eredménnyel. Az EFSZ-ek ezt a régi tapasztalatokon alapuló csalánetetést még nem vették figyelembe, pedig sok Duna melletti község árterében és a szigeteken talán egy hektárnyi területű összefüggő foltokban is található csalán, amelyet többször is lekaszálhatnának. Ezt akár zölden vagy szárítva, elsősorban a baromfival, azonkívül a sertésekkel is etethetnék. Nem akarom ezzel gazdatársaim figyelmét új takarmánynövényre felhívni, hanem olyanra, amelynek a háztáji gazdaságban naponta hasznát látják, — de nagyüzemi hasznosításával késnek. Kuítkay Béla (CsöTösztő) Magenergiából műtrágya Ha a szovjet rádiókémikusok számításai beválnak, úgy az atommáglyák radioaktív zónáin levegóátfúrással ammőniumot, salétromot, végül nitrogén műtrágyát lehet majd olcsón előállítani. Alekszandrov szovjet kutató kijelentette, hogy akövetkező 10 — 20 évben a műtrágyagyártás lesz a magenergia kihasználásénak legjövedelmezőbb módja. ★ Védöszer a nyulak kártevése ellen Magyarországon, a Kertészeti Kutatóintézetben újfajta növényvédelmi szeitt állítottak elő, amely megóvja a fákat a nyúlrágás ellen. Az új növényvédelmi készítmény olvan szagot áraszt, amely elriasztja a nyit7 * de a fában, növényzetben nem okc kart. Az új vegyi védekezési mód lényegesen olcsóbb, mint ha a csemetekerteket körülkerítik vagy a fákat bekötözik.
