Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A répaegyelö-gépek bemutatójának margójára Irla: Dr. ER1DEC7.KY ÁKOS gazdasági mérnök, egyetemi tanár A szakmelléklet idei 16. számában országunkban elsőként ismertettem a ritkítóborona jelentőségét a répatermesztésben. Most pedig beszámolok a konkrét eredményekről, amelyet a borona használatakor tapasztaltam. A kézi egyelés fárasztó munkájától szabadít meg a réparitkító-gép Cikkem megírására késztetett, hogy május 3-án részt vettem a suranyi cukorgyár által rendezett gépesített répatermesztési bemutatón, amelyen a meghívott szövetkezeti vezetőkön kívül a Nitrai Mezőgazdasági főiskola agrotechnikai tanszékének képviselői és más gazdasági szakemberek is részt vettek. Bemutatásra kerültek a rendelkezésre álló sorátvágó-, csokrozó- és ritkítógépek, valamint a vontatott, mozgó egyelökocsik. A jelenlevő szakemberek túlnyomó többsége a. ritkítő-borona munkáját mondotta a legcélszerűbbnek. A ritkítő-borona „jó gép“ avagy „hasznos eszköz". Jó azért, mert leveszi a munkás válláról a görnyedt testtartással járó egyelés terhét és lehetővé teszi A. állva történő egyelést. A borona használata kizárja a csokrozó átvágással járó összes agrotechnikai és élettani hiányosságokat. Ugyanis a csokrokban meghagyott répa sűrű állása gátolja a növények fejlődését, így egyelésig a répák visszamaradnak a fejlődésben. Répaegyelés vontatott ülőke segítségével A csokrozott répát ugyancsak guggoló helyzetben egyelhetjük. További hátránya az is, hogy a meghagyandó répák töve körül nincs a föld megporhanyítva, gyomtalanítva, ezáltal a gyom együtt nő a répacsokrokkal és károsítja növekedésüket. A csokrozőgép munkájával szemben a ritkítő-borona egyik előnye az, hogy a terület jelentős részét a sorközökben is megporhanyítja. Ez elősegíti a fejlődést. viszont a hengerezéssel járó vízelpárolgást is csökkenti. A répasor-átvágó alapvető hibájának tartom azt is, hogy válogatás nélkül átvágja az útjába eső növényeket, tekintet nélkül fejlett vagy silány voltukra. Ezáltal lehetetlenné válik az egyelés alapvető követelménye, az egyedi válogatás, vagyis azon elv betartása, hogy mindig a legjobban fejlett, egészséges, rovarkárt nem szenvedett egyed maradjon meg. Az ülös répaegyelő-kocsik munkája szintén nem mentesíti a rajtuk ülő egyelőket a görnyedt testtartással járó munkától. Az egyelő dolgozók rövid munka után derék-, láb- és karfájásra panaszkodnak. Ez az egyelési módszer csupán a haladás folyamatától mentesíti a répaegyelöket. de állandó egyoldalú a helyzetük még kényszeredettebb, mint a saját lábukon haladó egyelőké. Az elmondottakat figyelembe véve, az egyelést elősegítő gépek között első helyre kerül a ritldtó-borona, mert lehetővé teszi a növényzet élettani folyamatának zavartalan érvényesülését. A ritkítő-borona egyenletesen ritkítja az állományt. Elpusztítja a gyomokat, Munkában a répacsokrosíté-gép megakadályozza a gyökérrothadást, tá-a mogatja a légkör és a talaj közti lépcserét, ezzel elősegíti a levegőt kívánó aerob baktériumok tápanyagfeltáró és ásványosító hatását; stb. Egyszóval egész sor létérdeket érintő agrotechnikai hatást biztosít. Sokszor f/X hisszük, hogy nem is gépről van szó, de gondolkozó emberről, mert az előbbi gépek és eszközök hátrányául felrótt káros tulajdonságok itt eltűnnek. Tehát hasznos A burgonyabogár kártevése elleni védekezés terén a tudományos kutatóink a legutóbbi időben igen meglepő eredményeket értek el. Sikerült fertőző gomba (Beauveria bassíana Vuil) segítségével elpusztítaniok a burgonyabogár lárváit, mégpedig úgy, hogy ennek a gombának spóráiv.al beporozzák a fejlődés harmadik szakában levő lárvákat, amelyek 10 — 11 nap alatt teljesen elpusztulnak. Bebizonyosodott az is, hogy e gomba fertőző hatása még erélyesíthető is a hő és meleg fokozásával. Az eddig alkalmazott rovarirtó szerekkel és a mechanikai úton végzett védekezés ma már ilyen biológiai beavatkozással bővül. Reméljük, hogy az efajta kártevőrovarok irtásának módja a jövőben teljesen pótolja majd a kémiai és a A ritkítóborona munka közben eszközről van szó, és merem állítani, hogy a jövő igazolni fogja állításomat. A ritkító-borona munkája szintén egyelést előkészítő munka, de egészen más elveken alapul, mint az átvágás. Szintén jelentős kézi munkaerő-megtakarítást jelent a kézi stb. egyeléssel szemben, s lehetővé teszi az eddigi gépi munkáknál hiányzó egyedi kiválasztásL A ritkító-boronákkal megjáratott répaföldeken nem nyurgulhat fel a növény, nem marad vissza a fejlődésben, tehát terméscsökkenés sem állhat elő. A répaegyelés késése itt sohasem jelenthet olyan kárt és veszélyt, mint a sorközi vágókkal ritkított répánál. A legnagyobb előnye pedig az, hogy az egyelést hoszszúnyelű kapákkal, álló helyzetben, különösebb testi megerőltetés nélkül végezhetjük, tehát elmarad az egyelés fárasztó munkája. A répatermesztés gépesítése terén elért szükségszerű a ritkító-boronák minél gyorsabb bevetése. A boronák nagy munkateljesítménye lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt kiritkíthatjuk répavetéseinket, miáltal a répa felnyurgulását megakadályozhatjuk. A Német Demokratikus Köztársaságban elért eddigi eredmények hazai kísérletezés nélkül is indokolttá teszik a ritkítő-borona gyakorlati használatát, mivel ott több tízezer hektáron bebizonyította jelentőségét. Több évi használat után kimutatták, hogy a ritkító-borona használatával 30 — 40 %-ot csökkent a kézi munkaerő szükséglete. Ez az eredmény egymagában elég ahhoz, hogy a répatermesztés gépesítése terén előnybe részesítsük a ritkító-boronát. mechanikai rovarirtást. Az ilyen természetes ellenségek alkalmazása rovarirtásra sokkal olcsóbb és eredményesebb is, mert csakis az élőlények előfordulása egyensúlyának irányítását igényli. Megjegyzendő, hogy a Szovjetunióban a kártevő rovarok elleni védekezés minden terén főleg ilyen biológiai módokat alkalmaznak. Az ottani kísérleti állomások a kártevő rovarok elleni védekezés céljából különféle baktériumokat és rovarokat tenyésztenek természetes ellenségként. 171 1960, június X, A burgonyabogár irtásának újabb módja
