Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Kél iermési egy évben Másodnövények termesztésével bővítsük a takarmányalapot Az idei tavasz nem kedvezett az évelő takarmányok fejlődésének, nem nyújtottak nagy tömeget és bizony meggondolandó, hogy ezt a veszteséget valamilyen formában pótoljuk, nehogy a téli takarmányalapunk csorbát szenvedjen. Ajánlatos tehát, hogy minél nagyobb területen termeljünk másodvetésként takarmánynövényt. Ezzel elsősorban zöldtakarmány termesztésünket növelhetjük igen nagy mértékben, de jelentős eredményeket érhetünk el a maglermesztésben is. A zöld takarmány termesztésének nemcsak a zöldetetésben, hanem a silózásban is igen nagy a fontossága. Másodvetéssel ugyanarról a területről egy évben két termést takaríthatunk be. Megoldáshoz segíti a takarmányozás nehézségeit, mert későbbre halaszthatjuk a téli takarmányozás megkezdését. Továbbá javíthatjuk a silógazdálkodást, s ezzel együtt a takarmánytartalékolás lehetőségeit. Talajelökészítés a másodnövények alá Másodtermények alá a talaj előkészítése a legegyszerűbb, hiszen arra kell törekednünk, hogy a másodnövény magja mielőbb a földbe kerüljön. A tarlótörés tehát egyúttal vetöszántás is. A legkorábbi elővetemények tarlója nem szokott száraz lenni, mert a növények jó beárnyékolási érettségben hagyják vissza a talajt. Ha késlekedünk a tarló felszántásával, a talaj kiszárad, nem veszi be az ekét, és ha mégis, nagy rögök képződnek. Felmerülhet az a kérdés is, vajon az ekét hclyettesítheti-e a másodnövények magágyának előkészítésében — éppen a nagyobb gyorsaság végett — a tárcsa, és mikor? A tapasztalat azt mutatja, hogy a nem száraz talajon, jó ferdére állított és megterhelt tárcsa szép munkát végzett, s utána a magágy nagyon is elfogadható volt. Milyen másodnövényeket vessünk ? Az őszi keveréktakarmányok és repce után elég sok növényt vethetünk másodnövénynek; ezek a következők: tarlóburgonya, száznapos kukorica, csemegekukorica, cukorcirok-csalamádé, szudáni cirokfu, silókukorica, cukorcirok silózásra, árpás borsó, köles, muhar, hajdina (pohánka), fehér mustár, csibehúr, gomborka (homoki repce), valamint egyéb növények zöldtrágyának. r ^ TARTALOM Két termést egy évben .... 159 Ján Hrnciar mérnök, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója: Következetes harcot a gyomok ellen! . . . 160 Csuka Gyula: A tudományos diákszervezet munkájáról . . 160 Húsz ti Elemér: Az ammóniumos trágyázás múlt évi tapasztalatai ....................................161 Irtsuk hcreféléink élősködőjét: az arankát....................................161 Állattenyésztés C s u r i 11 a József: Példás állattenyésztés Csehországban . . 162 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád: A gyümölcs jó minőségének feltételei . . . 163 Spisák Géza: Jobb agrotechnika több szőlő ..........................164 Ruttkay Béla: Alakfák nevelése ...................................................164 MÉHÉSZET L u z s i c a László méhészeti tanító: Méhészeti munkák júniusban ..................... ... 165 C s e r n á k Lajos méhészeti tanító: Jelöljük meg az anyákat 165 Csűri 11a Gábor: Az egyszerű anyanevelés....................................166 A mézharmat alakulása .... 166 ^ _ _ ______J Őszi árpa után leginkább vethetők: piros, szürke, és esetleg fehér köles, silókukorica, cukorcirok-csalamádé, szudáni cirokfű, árpás borsó, tarlórépa, fojtott vagy tarlóburgonya, muhar, hajdina, zöldtrágyának kék csillagfürt és lóbab. Tavaszi árpa után leginkább csak a piros köles vethető, de meg lehet próbálkozni a muhar és szudáni cirokfű vetésével is. Őszi rozs után másodterményként azokat a növényeket említjük meg, amelyek homokra valók; ilyenek: csibehúr, csillagfürt zöldtrágyának, ezek édes változata szálastakarmánynak, jobb homokon esetleg a kék köles, a hajdina és későbbi vetésre a fehér mustár. Őszi búza után nagyjában az őszi árpával kapcsolatban említett növények termeszthetők, de a fehér köles már nem. Tavaszi búza után pedig a tavaszi árpánál felsoroltak a mértékadók. Üjburgonya vagy csemegekukorica után is vethetünk; az első esetben kukoricá- és cirokcsalamádét, mindkettőben szudáni cirokfüvet, a két korábbi kölest, muhart, hajdinát, csibehúrt, fehér mustárt, tarlórépát és zöldtrágyának lóbabot. Vessünk tehát minél több másodnövényt, mert annál könnyebben elláthatjuk takarmánnyal állatainkat, annál több termeket értékesíthetünk a piacon. ★ ★ ★ Baktériumtrágyák Az egyik szovjet lap cikke nemrégiben felhívta a figyelmet a talajmikróbák szerepére a talajjavításban és a termés fokozásában. A baktériumtrágyák a cikk szerint nemcsak közvetlenül hatnak, hanem a szerves- és műtrágyák hatását is fokozzák. Ezenkívül a növény gyarapodását serkentő anyagokat választanak ki. A cikk részletesen ismerteti a leghasználatosabb baktériumtrágyák, a mtrogin, azotobakterin, foszforbakterin előállítását és felhasználását. «■■■■■■■■■■■■a bbbbbbbbbbbbbbbbb^bbbbibbbbbbbbbbbbbbibbbbbbbbbbbbbbbbbbbibbbbbbbbbbbbibbbbbbbbibbbbbbbbbbbbb E napokban került gólomba a Nimburkban gyártott hatsoros répakapáló-gép, amelyet Z —25 jelzésű traktor vontat. A traktor 5,2 km sebességgel halad, s a szabályozható kapáló-korongok kettesével egymással szemben úgy működnek, hogy a gyom éppen a sorok között marad. Ugyanis a kapáló-készülék a traktor hátsó hajtójára van szerelve, úgyhogy a kapáló-korongok egymástól függetlenül, egyenletes fordulatszámmal a föld felületéhez alkalmazkodva mindenütt a megkövetelt egyenlő mélységben végzik a munkát.
