Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-24 / 7. szám

Ahol az ŰJ MÓDSZEREKÉ a döntő sző

\ Az új technológia \ nyomdokain

t • Sikeresen halad az új

f technológia bevezetése a brnói f kerületben. Eddig már 359 r EFSZ-ben, az állami gazdasá- J gok 20 farmján és 9 iskolai f gazdaságban vezették * be a f szarvasmarhák nyitott istállőv zását.

• Túrócmártonban kitűnő \ eredményeket érnek el a mély! almon tartott sertések tenyész( tése terén. Az egyes rekeszekl ben százával helyezték el az ! állatokat. A napi alomíogyasz- J tás 0,49 dkg darabonként. A J kedvező feltételek kialakítása J érdekében azonban meg kell javítaniuk a trágyalé elvezetését és növelni kell az önetetők i kapacitását.

p • A bratislavai kerület állami gazdaságainak dolgozói az I i elmúlt évben nagyszerű síkéit reket értek el az új technoló,i gia bevezetése által. Az előzó (i évvel szemben 6 dkg-ma! nö,1 vélték minden állatnál az átla|l gos súlygyarapodást. A haladó 4 módszerek alkalmazásával 863 ezer kg sertéshússal többet 4 termeltek, mint 1958-ban. f • Mélyalmozással 437 000 baf romi it nevelnek a brnói kerüf Ietben, s ezáltal az itteni mef zőgazdasági üzemek jelentősen f növelték termelésüket;

— Dolgozunk és gondolkodunk! Ebben semmi különlegesség nincs és nagy érdemnek sem nevezhetjük, hisz ezért fizetnek bennünket.

Valóban ezt teszik: dolgoznak és gondolkodnak. Erről győződtünk meg, amikor a gazdaság dolgozóival együtt megtekintettük a gépállományt, műhelyeket, istállókat, s a munkamódszereket alaposan megvitattuk. De mégsem lehet az eszmecserét annyival lezárni, hogy a gazdaság azért vált országos hírűvé, mert dolgozói nemcsak dolgoznak, hanem gondolkodnak is. Ezt teszik mindenütt, esetleg másképpen.

Régi gép, új módszér

A legnagyobb hóviharban jutottunk el a gazdaság Udvarába. Előttünk hóekék tolták két oldalra a feltorlódott hóbuckákat. Több útvonalon az autóbuszforgalom is megakadt. A gazdasághoz tartozó Lencsehely nevű tanyára pedig a Sztálinyec is csak nagy nehezen jutott el szállítmányával.

— Nekünk való idő — gondoltam —, legalább a gazdaság vezetőit itthon találjuk, és nem rázhatnak le a nyakukról, hogyhát sürgős a dolguk.

— Rosszkor jöttek, elvtársak! — szólt az egyik dolgozónő, amikor beléptünk az irodába — Kmet elvtárs kiment Lencsehelyre.

Amíg ő ottjár, mi addig itthon szétnézhetünk. A gépparkban a gépek nem a legnagyobb rendben állnak. Nincsenek megzsírozva, de még megtisztítva sem, rájuk fagyott a sár.

A sok gép közül óriásként emelkedik ki két gőzgép, amelyeket valamikor különleges mélyszántásokra használtak. Hiányzik róluk a kazán és a tető. Azt hinné az ember, hogy kimustrálták őket ócskavasnak, de nini, a gép elejére terített ponyva alatt új Diesel-motort fedeztünk föl. A másik gépre is hasonlót szereltek.

A gép régi, de új módszerrel dolgozik. Már nem kell hozzá lajtokkal hordani a vizet és nincsen baj a rengeteg üzemanyaggal. A két géphez csak két gépész, az ekéhez pedig két ekevezető, meghosszabított műszakban három szükséges.

De ne feledkezzünk meg a kis gépekről sem. Itt az egyik saraboléra műtrágyaszórő- és trágyaléöntözőszerkezetet szereltek. Egy kis traktornak pedig elől van a sarabolőja.

Akad itt újítás bőven, de mivel hazaérkezett a gazdaság vezetője, menjünk hozzá egy kis eszmecserére.

A kukoricatermesztésre terelődik a szó- Száz hektár kukoricát két emberre bízunk, ök vetik be a földet, nekik kell elvégezni a gyomirtást, kapálást és a betakarítást is.- Hógyan?- Géppel. Minden munkát géppel végeznek — felelte Kmet elvtárs, — még a gyomirtást is. Van hozzá Dikotex és Kimazin bőven.

így már elképzelhető a kukorica teljéé gépi művelése, de jól fontoljuk meg a dolgot, mert akkor sem egyszerű. Kezdjük a vetéssel.- Ugye. négyzetesen vetik?- Nem. Nincs hozzá megfelelő gépünk. A négyzetes vetéshez olyan gép kellene, amely egy szemnél kevesebbet, kettőnél pedig többet nem vetne egy helyre. Jelenlegi vetőgépeink viszont néhol három szemet is leszórnak egy helyre, másutt meg egyet vagy egyet sem. Ha ez az egy szem nem kel ki, vagy még egy sem kerül a kívánt helyre, akkor jó darab föld növény nélkül marad a négyzetes ültetési módszer esetében. Ezért a 100 hektáros parcellára 70 cm sor- és 25-30 cm-es növénytávolságra úgy állítjuk be a vetőgépet, hogy egy helyre csak egy-két szemet vessen. Ha valamelyik nem kelne ki, akkor is csak 60 cm-es lehet a növényköz. Csupán arra kell ügyelnünk, hogy három kukoricaszem ne perdüljön egy helyre, mert akkor az egyik növényt ki kellene tépni, ehhez pedig kézi erőre lenne szükség. A sarabolást csak hosszában fogjuk végezni azzal a géppel, amelyiken elöl van a sarabolószerkezet. Ezáltal a gép vezetője állandóan figyelheti, s a kések 5 cm-re megközelíthetik a növényt.

Mivel ezt az új módszert először alkalmazzák ebben a gazdaságban, jó lenne, ha szakembereink is kifejtenék nézetüket ezzel kapcsolatban, esetleg hasonló kísérletekre felkészülnének. A Szenei Állami Gazdaság nagyfödémesi részlege már több kísérletet végzett a kukorica termesztéssel kapcsolatban, néhányat pedig a Mezőgazdaságtudományi Akadémia irányított, és könyvet is írtak róla. Az eddigi kísérletek révén legjobban bevált az a négyzetes-fészkes ültetési módszer, amely szerint egy fészekben két növényt és minden másodikban

csak egyet hagynak meg. Ez körülbelül 2—4 mázsával több térmést eredményezett hektáronként, mint ahol mindenütt két kukorica volt.

Szerintünk ez a módszer lesz a legjobb, amelyet most akarnak alkalmazni, mert itt a növényállomány hamar beárnyékolja a növényközöket, a sorközöket pedig 3—4 alkalommal is megsarabolhatják. Ezáltal a talaj jó szerkezetűvé válik. Ha netalán sűrűnek mutatkoznék a kukorica, akkor keresztbe is megsarabolhatják. A sarabolót úgy kell beállítani, hogy a kapák minden második növényt kivágjanak, s akkor 70 X 60-aá kötés jön létre a 70 X 30-as helyett, tehát majdnem olyan, mint az előző kísérletek alkalmával volt. Mind a két esetben a betakarítás kombájnnal végezhető. Az egészet összegezve: a kísérlet szép eredményt ígér a kukorica teljes gépi művelése terén.

sem két hónap óta. De ez köztünk máradjon!...

Nem csinálhatunk belőle titkot, és azért, hogy a hibákat felfedik, nem feddést, hanem dicséretet érdemelnek ezek az emberek, mert amit mondanak, az állatok iránti aggodalomból mondják. Igazuk van, nincs értelme annak, hogy az istállót a lehető legridegebbé tegyék. Fölöslegesek az ablakok az északi falon, mért a déli oldal teljesen nyitott. Ha pedig ez is zárt, akkor itt kell az ablakoknak lenniük.

Az eredeti tervvel ellentétben padlást már készítettek az istállóra. Keresztben fektetett rudakra kőrót raktak, Elől pedig részben döngölt szalma, részben melegágyi ablakok képezik a falat. A szalmát drótháló védi, hogy a jószág ki ne rágja. Ügyes megoldás.

Az önetetésre készített siló a verEzekre a „gőzgépekre" Diesel-motort szereltek, tehát már nem gőzgépek.

Minden új módszerrel, amelyet ebben a gazdaságban alkalmaznak, nem foglalkozhatunk egy cikk keretében, de azokról feltétlenül szólnunk kell, amelyek országos érdekűek. Ilyen például a növendékmarha nyitott istállózása. A lencsehelyi gazdasági részlegen már 1958-ban nyitott istállóban teleltették a nüvendéküszőket, s a kételkedők nagy csodálkozására, igen szép eredménnyel. Ennek mi is szemtanúi voltunk, ezért most inkább a Szőgyénpusztára látogatunk el, ahol a múlt év októberében hajtották nyitott istállóba a növendékmarhát.

— Azokat kellene ide zárni, akik kitalálták! Jönnének ök ide, hogy megtudnák, mennyit szenved benne a marha!

Ezekkel a szavakkal úgy fogadott bennünket az egyik állatgondozó, — mintha mi találtuk volna ki az efajta nyitott istállózást.

De nemcsak az állattenyésztők panaszkodnak, a részlegvezető is dohog.

— Nincs egy deka súlygyarapodás

mekben megfagyott, ahol a jószág megkezdte, ezért jászolból etetik az állatokat. De nem ehetnek tetszés szerint, hanem csak annyit, amennyit eléjük tesznek.

Annak ellenére, hogy két hónapja nincs súlygyarapodás, az állatok Igen jó erőben vannak, s tavaszra behozzák a lemaradást. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem télre való a nyitott istálló, hanem egy hiányosságra szeretnék rámutatni. Ugyanis csak tavaszra lesz elég meleg a mélyalom. Már most is elég vastag, de nem meleg. Későn került a jószág az istállóba, s emiatt a trágyában későn indult meg a bomlási folyamat. Csak márciusra érheti el a kívánt hőfokot, s ekkorra legalább 60—70 dkg-os átlagos napi súlygyarapodásra számíthatnak. A zárt istállóban pedig éppen az időszakban legrosszabb a helyzet, ilyenkor terjed a legnagyobb mértékben a gümőkór, mert legpárásabb a levegő, és ez nemcsak betegséggel, de súlycsökkenéssel is jár.

Amíg a természet alszik

A Szenei Állami Gazdaság nagyfödémesi részlegén dolgozó 32 tagú gépesítési csoport a szocialista munkabrigád büszke cím tulajdonosa. Hogy e címet mennyire megérdemli, erről legjobban' elért eredményei tanúskodnak. A csoport tagjai szorgos munkájukkal alig 9 hónap alatt közel 59 000 koronás értéket takarítottak meg üzemanyagból és a javítási munkák leegyszerűsítése által.

De pillantsunk csak a számok mögé, s nézzük meg, milyen munkát végeztek az elmúlt évben, és hogyan halad a gépek téli javítása ?

A gazdasági udvar közepén hatalmas épület áll. Már messziről hallani a kovácsüllő csengését, a fúrógép zakatolását.

Amíg kinn a természet alszik, ők készülődnek, hogy amire a mező felébred. gépjeik készen álljanak a munkára. Cséfalvai Zoltánt, a gépesítési csoport veze- Takács Gyula és tőjét is itt találtuk meg. Kezet fogtunk, majd az elmúlt évben végzett munkájáról kezdtünk beszélgetni. Első, ami szóba került, a sarabológép volt.

— Sokat gondolkodtunk, hogyan lehetne a répa trágyázását és darabolását leegyszerűsíteni — mondja. - Aztán egyszer Svojcer János így szólt: „Fiúk, mi lenne, ha a Zetor elejére szerelnénk föl a műtrágyaszórót?“ A fiúk munkához is láttak, s az ötlet testet ökött.

Hogy mi is ez tulajdonképpen? A Zetor elején műtrágyaszórő? A traktor húzza a sarabolőt, amely trágyalével öntöz is. így egy traktort, annak üzemanyagát és két embert sikerült megtakarítaniuk. Amíg azelőtt az említett munkálat egy hektárrá 26,50 koronába került, úgy ennek az új eljárással csak 1,15 korona a költsége.

Halász Ferencz a boronákkal bíbelődik.

Csupán ezeknél a munkálatoknál a tiszta megtakarítás 7349 koronát tesz ki.

A cséplésre is jól felkészültek. Az egyik cséplőgéphez szacskavágőt szereltek, ami a kévéket felvágta és a ventillátor ilyen állapotban juttatta a cséplőbe a terményt, ahonnan a szalmát (szecskát) ugyancsak elfúvatták. Ezzel az eljárással a munkaerő szükségletét 50 %-ra csökkentették, s mintegy 12 vagont szemet csépeltek ki.

— Mi következett aztán? — kérdem Kmef elvtárstól, a gazdaság vezetőjétől.

— A szántás okozott nagy gondot. Volt ugyanis gőzekénk, de ahhoz szén és víz kellett. A javítók összedugták a fejüket, tanácskoztak. Aztán egyszer azzal jöttek, hogy mi lenne, ha a gőzgépre mi is Diesel-motort szerelnénk ?

— Hamarosan hozzá is kezdtünk — szól közbe Nágel Ede, az üzemi szakszervezet elnöke. — Az elmúlt ősszel már ki is próbáltuk. A kísérlet sikerült, egyszóval beváltak az új típusú gépek. Az átépítés mintegy 207 ezer koronába került. De megérte, jobb munkát végez, mint azelőtt. Tizenkét óra alatt 14 hektárt is felszánt. A kísérlet folyamán hektáronként 36 liter nyersolajat fogyasztott, de ezl a mennyiséget 22 literre akarjuk csökkenteni. S így hektáronként mintegy 100 koronával lesz olcsóbb a szántás.

— A hagyma osztályozásáról is mondjon valamit! - szól közbe az egyik traktoros.

— Ügy volt az, hogy sok volt a dughagymánk. Egy hektáron 200 mázsa termett. Kézzel 10 ember két hónapig is válogathatta volna. De segítségünkre sietett a brigád. Egy cséplőgépet átalakítottak, s egy hét alatt végeztünk a hagyma osztályozásával.

— A gépek javításával hogyan állnak? — fordulok kérdésemmel Gál Ferenchez.

— Három Zetort, két Skodát és egy lánctalpast már középjavításban részesítettünk. Hét traktor javítása még

Peiler Lajos az állómotorokat javítja

hátra van. De megy már a munka szaporán. A traktorosok is bejöttek segíteni.

Az egyik csoportban Takács Gyula és Halász Ferenc a boronákat javítja. Harmadik társuk, Wiedermann János pedig a boronák fogait élesíti a kovácsműhelyben.- Ügy van ez nálunk - mondja Gál Gyula —, hogy mindenki a saját gazdasági gépét javítja, de traktora ..gyógyításából“ is kiveszi részét. No de ez nem azt jelenti, hogy ha a magáéval elkészül, a másiknak nem segít.

Peller Lajos az állőmotorok javításával foglalatoskodik, hiszen ezekből is van vagy 30 darab. Ügy tervezik, hogy a javítások első szakaszával február 20-ra végeznek. Hiszen ebben az évben még jobb munkát akarnak végezni, hogy a gazdaságuk a lehető legjobban felkészüljön a második ötéves terv teljesítésére.

Németh János

Jó példáért nem kell a szomszédba menni

Ezt bizonyítja a gazdaság lencsehelyi nyitott istállója is, ahol a növendék állatoknak csak 4 %-a reagált a tuberkulin-vizsgálatra egyéves istállózás utón, a zárt istállóban pedig 40 százalék.

A gazdaság fajállattenyésztéssel foglalkozik. Ezért nemcsak a súlygyarapodást kell tekintetbe venni, hogy 1956 óta, amikor először végeztek tuberkulin-vizsgálatot, az egész állomány 60 %-a még mindig gümőkóros.

Ha az előforduló hibákat idejében nem küszöböljük ki (de ez nemcsak a nagyfödémesi részlegre vonatkozik, mert itt rövidesen nagy eredmények következnek be a nyitott istállózás terén), akkor a nyitott istállózással is úgy járhatunk mint a Stejmanbódékkal, amelyek sok helyen szélsőséges eredményekhez vezettek; vagy nagyon jő, vagy nagyon rossz volt bennük a borjú. A Stejman-bódé csak egy része volt a levegős vagy más szóval rideg nevelési módszertől ez a módszer annyiban különbözik, hogy a jószág természetszerűbb tartását célozza, aminek alapja a több mozgás, friss levegő és napfény. Ezt a célt szolgálja a borjak ketreces fészeristállója és a nyitott istállók legelös kifutója is.

Az új módszerrel felnevelt növendéküszőből nemcsak jobb tehén lesz, hanem 2—3 évvel, vagy még többel is tovább élhet, mint az, amelyik a rossz istáliózás miatt gümőkórban szenved.

Csuriila József vTxivd _

______Földműves j

I960, január 24.

Az új módszerek egész sorát kipróbálták a Szenei Állami Gazdaság tagyfödémesi részlegén. Ezeknek a módszereknek legnagyobb része igen szép jövedelmet eredményezett a jazdaságnak. viizont akadtak olyanok is, amelyekből :sak tapasztalatok származtak. Amlcor megkérdeztük <mef Jaroslavot, 8 jazdaság vezető« iét, hogy miben rejlik a jó hírnevük titka, azt felelte:

Az edzett és jó erőben levő növendi marha jóízűen eszi a silót a Szögyénpusztán.