Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Komposzttal pótoljuk az istállólrágyái A mezőgazdasági termelés trágyahiánnyal küzd. Ez a hiány a gyakorlatban évről évre fokozódik, vagyis tulajdonképpen kizsaroljuk talajainkat. A termesztést akadályozó trágyahiány aránylag elég egyszerű módon megszüntethető. A szervestrágya jelenlegi készletei ugyanis kiegészíthetök a városok és általában a lakosság napi életének hulladékaiból származó szervesanyaggal. A komposztipar szükséges fejlesztése már folyamatban is van. Hazai kutatási eredményeink a komposzttrágyák értékével és használatuk eredményével kapcsolatban jelenleg még kezdetlegesek, de az üzemi tapasztalatok túlnyomó többsége igen kedvező. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban óriási mennyiségű városi hulladékot komposztolnak, s hogy Kína 4000 éve erre alapozza mezőgazdasági termelést, de Nyugat-Európában is hatalmas erőfeszítésekkel igyekeznek a mezőgazdasági termelésbe visszajuttatni a városok szerves hulladékait. Ha az ötéves tervben előirányzott mezőgazdasági termelési feladatokat 1965-ig meg akarjuk oldani, úgy évente 430 000 hektár földet kell megtrágyáznunk, mégpedig hektáronként 300 - 350 mázsa istállótrágyával. Ehhez évente 15 millió tonna istállótrágyára lenne szükségünk. Mivel ennek az istállótrágyamennyiségnek körülbelül csak 75 °/o-a áll rendelkezésünkre, a hiányzó 4 millió tonna hiányt pótolnunk kell. Az istállótrágyahiányt pótolhatjuk: a) a helytelen trágyakezelésből, valamint az elszörásból származó veszteségek megszüntetésével; b) zöldtrágyázással; c) komposzt gyártásával. A komposztgyártáshoz elegendő nyersanyag áll rendelkezésünkre, úgyhogy a hiányzó istállótrágyamennyiség pótlására á tőzegüzemek termelésén kívül még szükséges 2.5 millió köbméter komposztot könnyen előállíthatjuk, ha jól értékesítjük a mezögazadságból származó hulladékokat, a városok és lakhelyek szennyvizét, valamint a helyben található és alkalmazható természetes nyersanyagokat. Ugyanis a komposzt készítéséhez felhasználhatunk minden bomlandó és rothadó szervesanyagot.. Ilyenek például az ürülékek, meszes vizek, utak és árkok sara, tavak és mocsarak iszapja, tőzeg, kender- és lenhulladék, a szesz-, kender-, bőr- és gyógyszergyárak szennyvize, a cukorrépamosóvíz, komlóhulladék, a dohány és napraforgó maradványai, a romlott zöldség, a burgonya és egyéb növények szára, gyomnövények a virágzás előtt, gyümölcsösök és parkok hullott lombjai, halhulladék, gázgyárak ammóniumos vize, fahamu, dolomit, nyersfoszfátok, a lecsapolás vezetékeinek tisztításából eredő televényes anyag, kukoricakóró, repceszalma, silómaradvány, kazlak alja, a melegágyban kihasznált trágya stb. A jó komposzt készítéséhez 15 % szervesanyag, 20 */# tőzeg, 10 % meszes hulladék és 10 •/» istállólrágya kell. A többi anyagmennyiséget a helyben található megfelelő nyersanyagból egészítjük ki. A tőzeg hiányát pótolhatjuk az istállótrágya nagyobb adagolásával, vagy pedig kukoricakóróval, fák levelével stb. A tőzeget, vagy az azt pótló anyagot lehetőleg a komposzt alsó rétegében helyezzük el. A komposzt készítéséhez szükséges, illetve rendelkezésünkre álló anyagokat alaposan összekeverve könnyedén tégla alakjába rakjuk. Ezt a komposzttelepet vékony föld- vagy tőzegréteggel befödjük. Hígított trágyalével öntözzük, hogy az nyirkos legyen, de a víz ne folyjék belőle. Többször átforgatjuk, azaz szellőztetjük. A kész komposztot azután kihordjuk a szántóföldekre vagy a rétekre és ott szétszórjuk, yagy pedig a termesztett növények sorközében helyezzük el. A telep érése körülbelül 6 — 7 hétig tart, ha zöldhulladékból, és 4 hónapig, ha szalmából rakjuk. Legtovább — hat hónapig — tart az érés, ha a komposztot napraforgó- vagy dohányszárból készítjük. Az alacsonyabb komposzttelepek felületén különféle növényeket termelhetünk. Nagyon jól díszük rajta például a tök. Igaz ugyan, hog^ a komposzt gyártásának, illetőleg a szükséges anyagok adagolásának aránya nagyon vitás. Ugyanis a gyártásra általános érvényű receptről szó sem lehet, mert ez mindig a helyi körülményektől, illetőleg attól függ, hogy milyen anyagforrások állanak rendelkezésünkne. Jó komposztunk csak akkor lesz, a) ha nem lesz benne felesleges, illetve kevés nem bomlandó anyag; b) ha a vízmennyiség nem haladja meg a komposztmennyiség 55 %-ál; c) és ha a komposztot alkotó anyagok - mennyiségének 15 °/o-a szervesanyag. Ha az istállótrágya értékét teljesen ki akarjuk használni, illetőleg a benne levő összes nitrogént meg akarjuk védeni, úgy azt komposztoljuk, vagy pedig gyorsan olyan telepalakzatba rakjuk, amplynek a telepfelülete a lehető legkisebb. Ajánlatos tehát az istállótrágyát komposztolni azért is, mert ezáltal már teljesen kész televényt kapunk. Ily módon ugyanis a növényi eredetű tápanyagok teljes egészében a komposztban maradnak, mégpedig igen megfelelő alakban a kultúrnövények számára. Istállótrágyát egész éven át komposztolhatunk a mezőn, mégpedig egy rész földet (szükség szerint) keverünk 6 — 12 rész istállótrágyával. Fontos azonban, hogy ezt alaposan keverjük. Komposzttelepet sohasem szabad taposni, hanem azt könnyedén kell rakni. Ez azután hét napon belül körülbelül 15 fokra is felhevülhet. Ha a felhevülés igen magas, akkor vízzel vagy hígított trágyalével öntözünk, hogy a felhevülést csökkentsük. A komposztot azután öt hétért»'belül átrakjuk, hogy az tíz hét alatt teljesen beérjék. M. Gy. Hasznos mezőgazdasági növény: n7 nnunr/ije BBaaäiSBMgsäigexjrEsg&srfisaaff&iEssaaBBaiaa Uí. üllf Ul U4J Hazánk húsz legjobb anyarozs-termesztő szövetkezetének szakemberei tapasztalatcserére ültek össze a közelmúltban. Az anyarozzsal kapcsolatban véleményük egyöntetű volt: egyik legjobban fizető mezőgazdasági növényünk. Az elmúlt évben a prelouci járás pelechovi EFSZ-e érte el a legjobb eredményt az anyarozs-termesztés terén. Egy 10 hektáros oltott rozsföldön 1910 kg anyarozsot termelt ki. Ezért a mennyiségért a Gyógynövénybegyüjtö Nemzeti Vállalat 229 000 koronát fizetett ki. A hektáronkénti 22 900 koronás jövedelemhez ezenfelül még hozzá kell számítani a szalmát és 10 mázsa rozsmagot is. De nemcsak a pelechovi EFSZ,- hanem a Banská Bystrica-i kerületben levő Hrnciarské Záluzany-i, valamint a nitrai kerületben levő Ol’any nad Zitavou-i szövetkezetek és még sokan mások magasan túllépték a 100 kg-os hektárhozamot. Ha számításba vesszük, hogy; 1 kg anyarozsért 120 koronát kapnak, könynyen kiszámítható, milyen jelentős anyagi hasznot hoz az anyarozs termesztése minden szövetkezetnek és állami gazdaságnak. Az anyarozs tapasztalt tern.esztői a következő tanácsot tudják adni: Anyarozs termesztésre ne túl sürü, de erős és egyenletesen fejlődőit rozsot válasszunk, lehetőleg olyan fajtát, amely nem bokrosodik. Az erős gazdanövény kialakítja jó anyarozstermés feltételéi. A rozsot lehetőleg trágyázott kapásnövények után vessük. Az oltást (fertőzést) a rozs kalászbas/ökésének kezdetén végezzük, éspedig — amennyiben lehetséges — kétszer. Fejtrágyázást az oltás után végezzünk, hogy a rozs növekedési ideje hosszabb legyen és gyorsabban kiheverje az oltást. Az újraoltást a mézharmat megjelenése idején végezzük. Az. oltőgép vételára, amelyet nálunk is gyártanak, még az átlagos terméseredménynél is (hozzávetőlegesen 15 000 koronába kerül) már az első évben megtérül. Az anyarozs-termesztés gépesítése a legutóbbi években mérföldes léptekkel fejlődött. A kézi oltás és a kézi begyűjtés lassan a múlté, hiszen a gépek egyre nagyobb teret hódítanak. A hajdanában tömeges mérgezéseket okozó anyarozs ma korszerű, nagyhozamú mezőgazdasági növény, amely igen gazdag alkaloidokban. Ezek pedig a gyógyszergyártás és a gyógyászat különböző területein igen fontos alapanyagot képeznek. Röviden KUKORICACUKOR A Szovjetunióban a kukoricából már szirupot, sőt kristálycukrot is gyártanak, amelyet fagylalt, gyümölcskonzervek és egyéb cukrászati ínyencségek készítésére használnak. A kukoricacukor előnye a cukorrépához viszonyítva, hogy a belőle készült cikkek tartósabbak, s a cukor nem kristályosodik meg bennük. Komposztozással a nagy termésért A galántai járásban köztudomású, hogy a hodyi szövetkezet tavaly 70 mázsa kendert termelt hektáronként. Ezt a szép eredményt a komposzttrágvázásnak köszönhetik. Hasonlóan növelték a burgonya és a többi növények tekméshozamát is. Idén 650 tonna komposztot akarnak készíteni burgonyaszárból, kazlak maradványaiból, napraforgószárhól, valamint a kertészet és baromfitelep hulladékaiból. (K) ] IkmfjtiZiihShfi 139 1960. május 4.
