Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-29 / 52. szám

A méhcsaládok értékelése Az egyszerű anyanevelésről tervbe vett vita megindulása előtt szükséges­nek tartom a méhcsaládok értékelésé­nek ismertetését. Ez ugyanis az anya­­nevelés feltétele. Minden esztendőben találunk méhcsaládaink között kiválókat és silányakat is. Az egyik család több mézet gyűjt, mint a másik, s ezáltal értékesebb is. Az eredmény sok körül­ménytől függ: az anya életkorától, fej­lettségétől, az időjárástól, a legelőtől, de nem utolsósorban a méhcsalád tu­lajdonságaitól is. A jó méhész minden esztendőben fel­jegyzi, hogy mit tapasztalt az egyes méhcsaládoknál és eszerint értékeli, osztályozza a családokat. A méhésznek saját érdeke, hogy tudja, melyik család rossz, melyik jó és melyik közepes. Eszerint igyekszik aztán azokból a csa­ládokból szaporítani, amelyeknek két vagy bárom évi átlagos eredménye a legjobb, hogy ily módon, vagyis az ál­landó kiválasztás útján minden eszten­dőben javítsa méhcsaládjai értékét, illetve hasznosságát. 1 kg viasz . ....... 1 dm2 építmény (műlép nélkül) 1 dm2 építmény (műlépre építve) . 1 kg méh (építmény nélkül) 100 kg méh (építmény nélkül) . 10 dm1 fedett fiasítás (a iép egy oldalán)..................................... Ezeknek az adatoknak a segítségével könnyen megállapíthatjuk, hogy mit hozott a család. Rendszeres feljegyzés nélkül ez lehetetlen. b) Kísérő tulajdonságok értékelése A gazdasági eredmény szorosan ösz­­szefügg a család életéve), a fiasítás ter­jedelmével, az anya petéző képességé­vel, a méh tömegével, vagyis a méhek súlyával, rajzási hajlamával, egészségi állapotával. A fiasitás terjedelmét négyzetdecimé­­terben fejezzük ki. Segédeszközünk egy költőtéri keret, amelyet fonállal vagy zsinórral négyzetdeciméterekre osztunk. Ezzel a kerettel nagyon egyszerűen, hozzávetőleg állapítjuk meg a fiasítás terjedelmét. A méhcsalád méheinek sűlyát, a méh­család erejét, a kereteket megszálló méhek súlyával fejezzük ki. Tapasztala­taink szerint egy kereten, amelyet két oldalt lepnek a méhek (úgyhogy az építményt a méhektől nem lehet látni), a méhek súlya 250 gramm. A rajok súlya, a rajok száma szintén kísérő és értékelhető tulajdonság. A raj­zási hajlamot nemcsak a rajok számá­val, de a rajbölcsők, esetleg a bölcső­kezdetek számával is kifejezhetjük. Az egészségi állapot is igen fontos fényező. Ez legegyszerűbben megálla­pítható, ha minden esztendőben a kap­tár fenekén talált méhhullákból vizsgá­latra küldünk az illetékes kutatóállo­­mősnak . A haladó méhész családonként 30 mé­­het küld vizsgálatra április és május A Méhész-szövetség fajtakiválasztási és tenyésztési osztálya, a kutatóintézet vezetőségével együtt, ismételten foglal­kozott az értékeléshez szükséges téte­lekkel, és ilyképpen normalizáltuk az előírásszerű szükséges nyomtatványokat, hogy a méhésznek megkönnyítsük a rendszeres feljegyzéseit A 25 lapos kaptárkimutatás (magyar nyelvű nyom­tatvány) kapható a Méhész-szövetség titkárságának irodájában Prievidzán. Az értékelés módjai: a) A teljes hozam megállapítása A teljes hozamot nemcsak a mézper­­getővcl kipergetett méz képezi, hanem az a méztartalék is, amely a családban maradt, továbbá a viaszhozam, valamint az építőkeret és a mülép kiépítésével elért viaszeredmény, ugyancsak az eset­leg elvett fiasításos lépnek méhekre, mézre átszámított értéke is. A tapasztalatok és a kutatások ered­ményeként megállapították: ....................................3,5 kg mézérték ....................................0,4 kg mézérték ....................................0,2 kg mézérték . . . . . 2,5 kg mézérték . . . . 250 kg mézérték . . . . 1 kg mézérték között, valamint a betelelés kezdetén. A fiasítás terjedelme és a gazdasági eredmény összefügg. A főhordás előtt hat héttel megállapított fiasítás terje-0 Art-e a viasznak Sokszor halljuk, hogy a víz forrpont­jánál erősebben hevített méhviasz meg­sötétedik, és egyébként is megváltozik, műlép készítésre alkalmatlanná válik. Pedig a viasz fertőtlenítésére leginkább a hevítés kínálkozik. Lengyelországban C u r y 1 o a követ­kező viaszokat hasonlította össze: 1. közönségesen olvasztott viasz; 2. fél óráig 120 Celsius fokra mele­gített és utána lassan szobahőmérsék­letre hűtött viasz; 3. ugyanaz, de egyórás melegítéssel; 4. fél óráig 120 Celsius fokra melegí­tett, utána 3 óráig —5 Celsius fok hi­degben tartott viasz; 5. ugyanaz, de egyórás hevítéssel. Megvizsgálta a viaszok színének vál­tozását és a belőlük készült mülép „sza­kítás! szilárdságát" a fészekre jellemző 35 fokon. A szakítás! szilárdság azt fe­jezi ki, hogy a mülép mekkora megter­heléstől szakad el. A kísérlet eredménye: 1. A méhviasz 120 fokos hőmérséklet­től gyengén megsötétedik, mégpedig an­nál jobban, minél hosszabban hevítik. 2. A fertőtlenítéskor 120 fokon 0,5 — 1 óráig tartott méhviasz kevésbé szakad le (szakítás! szilárdsága nő). 3. A lehűtés gyorsasága nem változ­tatja meg a viasz szakítást szilárdságát. delme döntő a méhcsalád nagyságának tekintetében a főhordás idejére. Az augusztusi fiasitäs pedig a telelő család erejét határozza meg. Összegezve tehát: a teljes hozam ér­téke szerint szaporítsunk, illetve selej­tezzük a családokat. c) Amíg nem rendelkezünk rendszeres és megbízható feljegyzésekkel, addig azokból a családokból szaporítsunk, amelyeknek a legtöbb fiasításuk van hat héttel a főhordás előtt. A következő esztendőben már egy­éves feljegyzéseink lesznek és ezáltal egy év eredményeképpen értékeljük a családokat. Kizárólag azokból a csalá­dokból szaporítsunk, amelyek teljes ho­zama a fent említett értékelés szerint a legjobb. Minden éven selejtezzük az idős, nem eleget petéző anyákat és azokat a csa­ládokat, amelyek fiatal anyjuk dacára sem fejlődnek eléggé, nem gyűjtenek eleget, vagy pedig betegek. Természetes, hogy a méhész jó mun­kája is igen fontos. A lépek rendszeres selejtezése, újak építése, az épftőkeret rendszeres alkalmazása, a tisztaság fenntartása, az itatők tisztántartása stb., mind igen szükséges dolog. Az említett nyomtatvány segítségével könnyen értékelhetjük mébesaládainkat, s aszerint könnyen megállapíthatjuk, mely családokból neveljünk anyákat. Az anyaneveiés technikai részére most nem térek ki; erről méhészrova­tunkban a gyakorló méhészek tollából közlünk cikkeket. Dr. Novecky Kálmán az erős hevítés? Curylo szerint a méhviasz hevítése 120 fokon 0,5 — 1 óráig minden műlép­­üzemnek ajánlható, mert ez nemcsak fertőtlenít, hanem a műlépet szilárdítja is. ★ ★ ★ TEJES CUKORLEPÉNY Sachs szerint fölösleges a családoknak virágporpótlót adni tavaszi serkentésre, ha az előző évben bőséges virágport raktároztak. Ha azonban ez elmaradt, nagyon hasznos a fehérjés cukorlepény. Sachs többfélével kísérletezett. Az élesz­­tős-szójás lepénynél jobb a tejporos. Egy sűlyrész fölözött tejport és ugyan­annyi porcukrot meleg mézzel kell da­gasztani. Jól záródó edényben sokáig eláll. Egy család hetenként 350 grammot fogyaszt. A kíséijeti családok íiasítása szinte kétszer annyi volt, mint azoké, amelyek nem kaptak tejeslepényt. A le­pénynek a fürtnél kell lennie, hogy a méhek hidegben is elérhessék. Néptelen vagy kevés eleséggel betelelt családok­tól azonban a tejes cukorlepény adago­lása esetén sem lehet csodát várni! 1 M 119 1960. április 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom