Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-24 / 7. szám

A szocialista faluért Gyorsítsuk meg a tervkészítést Országszerte nagy munkát végez­nek most földműveseink. Ha az em­ber végigjárja a szövetkezeteket, mindenütt számolgatnak, latolgatnak, tervezgetnek. Nagy dologról van szó. Most zárják a múlt évi gazdasági mérleget és előkészítik az 1960-as tervet. A szólásmondás is azt tartja, hogy „a jó terv fél siker“. Bizony, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy amelyik szövetkezetben alapos termelési tervet dolgoztak ki és ez párosult a szorgalmas termelőmun­kával, ott szép eredményeket értek el. Földműveseink munkája tehát nagy­jelentőségű. Sajnos azonban, ha job­ban a tervkészítés mélyére tekintünk, nagy lemaradást észlelhetünk. Sok szövetkezet még be sem fejezte a múlt évi termelési mérleg értékelé­sét. Mezőgazdasági termelésünk fellendítéséért — Ülésezett a nemzetgyűlés — A csehszlovák nemzetgyűlés költ­ségvetési és gazdasági bizottsága folytatta az Állami Tervbizottság költségvetési tervezetének vitáját. A bizottság ülésén, amelyet Jozef Stetka képviselő, a bizottság elnöke vezetett, jelen volt Stanislav Vlna, az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese. A vitában a bizottság tagjai rá­mutattak azokra a nagy sikerekre, amelyeket népgazdaságunkban évről évre elérünk. Ugyanakkor rámutattak néhány fogyatékosságra is. Főleg a mezőgazdaság az. amely lemarad a népgazdaság többi ágazata mögött. A mezőgazdaság magasabb színvo­nalra emelése érdekében nagy figyel­met kell szentelni a kádereknek, a mezőgazdasági munkálatok minősé­gének, valamint annak is, hogy a többi népgazdasági ágazat is telje­sítse feladatait a mezőgazdaság iránt. A nemzetgyűlés földművelésügyi bizottsága Karel Mesteknek, a föld­művelésügyi miniszter első helyette­sének részvételével megtárgyalta a Földművelésügyi Minisztérium költ­ségvetési tervezetét. J. Pesák előadó, képviselő rámutatott, hogy mezőgaz­daságunk szocialista szektora hazánk mezőgazdasági földterületének már több mint 83,6 %-át tartja művelés­ben. A tartalmas vitában a képviselők mezőgazdasági termelésünk legfon­tosabb kérdéseivel foglalkoztak. Véget ért a szlovákiai cukorrépatermesztők értekezlete Aballisztikus rakéta sikeres felbocsátása • A rakéta utolsó előtti lépcsője óránként 26 000 kilométeres sebességet ért el • Az utolsó lépcső alig két kilométerre esett a Csendes-óceánon kitűzött célponttól • A kísérleteket terv szerint tovább folytatják • Moszkvából jelentik (TASZSZ): Január 20-án, szerdán este a Szovjet­unióban többlépcsős, ballisztikus rakétát bocsátottak fel a Csendes-óceán irányában. Ez volt az első felbocsátás annak a kísérletsorozatnak a kereté­ben, amely nehéz mesterséges holdak felbocsátására és a naprendszer bolygóinak elérésére szolgáló nagy teljesítményű többlépcsős ballisztikus rakéta kidolgozására irányul. A rakéta utolsó előtti lépcsője, az utolsó lépcső modelljével együtt, pontosan a kiszámított pályán haladt, mégpedig óránként több mint 26 000 kilométeres sebességgel. Moszkvai idő szerint január 20-án 20 óra 05 perc­kor a rakéta elérte a Csendes-óceán egyenlítői térségében az előre kijelölt területet, amelynek a felbocsátási ponttól a föld felületén mért távolsága mintegy 12 és V2 ezer kilométer. A rakéta utolsó előtti lépcsője, miután feladatát teljesítette, a sűrűbb légrétegekbe kerülve, mintegy 80-90 kilométeres magasságban szétroncso­­lódott és részben elégett. A rakéta utolsó lépcsőjének modellje, amelyet úgy készítettek el, hogy áthatolhasson a sűrű légrétegeken, a kiszámított becsapódási pont közelé­ben érte el a tengerfelületet. A szovjet tengerészet különleges egységei, amelyek a rakéta várható becsapódásának körzetében helyezkedtek el, értékes távmérést végeztek a rakéta pályájának leszálló ágán. A rakéta utolsó előtti lépcsőjének modelljét észlelték részben a lég­körökön való áthatoláskor, majd a hajókon elhelyezett rádiólokációs, opti­kai és akusztikai állomások rögzítették a vízbe zuhanását. A mérési ada­tokban megállapították, hogy a rakéta becsapódási pontjának a kiszámí­tott becsapódási ponttól való eltérése kevesebb, mint 2 kilométer. A rakéta fellövése pontosan meghatározott időben történt. A rakéta egész útját a kidolgozott programnak megfelelően tette meg: összes lépcsői működtek. A rakétán elhelyezett mérőrendszerek és műszerek az egész röppályán biztosították a szükséges adatok leadását a szárazföldi és a hajókon elhelyezett állomások számára. Ülésezett az SZLKP Központi Bizottsága A napokban felkerestük Ján Groh­­m a n n elvtársat, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal szövetkezeti osz­tályának dolgozóját. Beszélgetés köz­ben kiderült, hogy a tervkészítésben nagy a lemaradás. Hogy valamelyest javítsanak a helyzeten, újabb kilenc brigádost küldtek ki a leggyengébb járásokba. Az országos terv szerint január végéig minden szövetkezetben be kellett volna fejezni a tervkészí­tést. A legutolsó jelentések szerint azonban Szlovákiában mindössze nem sokkal több, mint 20 szövetkezet hagyta jóvá a taggyűlésen az idei termelési tervet. Ehhez a számhoz nem kell kommentár. Ha megvizsgál­juk, láthatjuk, hogy szövetkezeteink január végéig nem lesznek kész ezzel a komoly munkával. Pedig a múlt évből levonhatták volna már a tanul­ságot a földművesek. Ha a szövetke­zetekben járunk, sok helyen már le­mondóan legyintenek, ha megemlítjük az osztalékra járó összeget. Csatán, Pásztón és máshol a ^övetkezeti ta­gok már nem is számítanak a munka­egységekre járó év végi összegre. Természetesen ez abból ered, hogy a tervet későn és felületesen készítik el. A kamocsai szövetkezetben pedig maga a szövetkezet elnöke a követ­kező kijelentést tette: — Előre tudom, hogy a terv nem jó. Az ilyen tervkészítés után persze nem várhatjuk azt, hogy a szövetke­zet gazdaságilag megszilárdul és meglesz a munkaegység tervezett értéké. A tervkészítésnél figyelembe kell venni az ötéves terv mutatószámait, a píerovi felhívást, az új technológia bevezetését és a munkatermelékeny­ség lényeges emelkedését. Ha jobb eredményeket akarunk elérni, nem maradhatunk a réginél. Ne felejtsük el, hogy az alacsony tejhozam vagy súlygyarapodás megdrágítja a ter­melést és szegényebbek a szövetke­zeti tagok is. A szimöi szövetkezetben csak 33 dekás súlygyarapodást értek el a sertéseknél, s 100 kg súlyhoz 300 napra volt szükség, tehát 100 nappal többre, mint szokásos körül­mények között. Ezzel szemben a král'ovái szövetkezet 5018 literes tej­hozammal lényegesen olcsóbbá tette a tejtermelést. Amíg csak 1280 liter volt az évi átlagtejhozamuk tehenen­ként, 2,60 korona volt az önköltség. Ma már 1,03 koronára csökkentették. Az új begyűjtési árak lehetővé teszik, hogy több takarmányt hagyja­nak meg az állatállomány számára. A szövetkezeti falué a döntő szó. Kell, hogy a tervkészítés mindenkit érde­keljen. Szövetkezeteink nem várhat­nak csak a járási nemzeti bizottságok segítségére. Végeredményben a ter­melési terv a szövetkezet ügye és a járás csupán tanácsolhat, segíthet. A tervkészítésbe be kell kapcsolód­niuk a szövetkezeti elnököknek, cso­portvezetőknek, a legjobb szövetke­zeti tagoknak, hogy a közös tervek alapján a legjobb minőségű munkát végezhessék. Ötátrafüreden január 19-én véget ért a szlovákiai cukorrépatermesztés kérdéseivel foglakozó kétnapos érte­kezlet, amelyen részt vettek az EFSZ- ek cukorrépatermesztői, az iskolák, magnemesítő állomások, állami gaz­daságok, gépállomások, kísérleti in­tézetek dolgozói. Az értekezlet vitája rámutatott arra, hogy a cukorrépa valamennyi agrotechnikai határidő betartása és a haladó termesztési módszerek al­kalmazása mellett a legjövedelmezőbb mezőgazdasági termékek egyike. Nemcsak a cukorgyártás fontos nyersanyaga, hanem egyben nagy mennyiségű kiváló takarmány jelen­tős forrása is. Háromszáz mázsás át­lagos hektárhozam elérése esetében a cukron kívül 8000 liter tej vagy több mint 400 kg hús kitermeléséhez elegendő takarmányt is ad. A magasabb hektárhozamokért cí­mű mozgalom terén szerzett tapasz­talatokról Lopatník György, a tőke­­terebesi szövetkezet elnöke mondott beszámolót, amelyben rámutatott a bőséges termelés elérésének egyik módjára. Feleségével tavaly egy kí­sérleti hektáron átlag 18,3 %-os cu­kortartalmú 917 mázsa cukorrépát termesztett 104 000 egyeddel. A tere­­besi szövetkezetesek elnökük kísér­letének alapján úgy döntöttek, hogy az idén 240 hektáron termesztenek cukorrépát. Hektáronként 500 mázsás hozamot akarnak elérni. Ezenkívül vállalták, hogy az említett területből 5 hektáron 1300 mázsás hektárhoza­mot érnek el. A beszámoló elhangzása után Mi­­chal Chudík földművelésügyi megbí­zott értékelte a vitát, s jutalmakat nyújtott át annak a 22 termesztőnek, akik a múlt év folyamán a legkiválóbb Kicsi, alig ezer lakosú falu a füleki járás legdélibb csücskében Egyhá­­zasbást. Lakosainak többsége a fel­­szabadulás előtt is, ma is az iparban talált megélhetést. A földművesek szövetkezetben gazdálkodnak, csupán 26 hektár van még az egyénileg gaz­dálkodók kezében. A múlt évben azonban 14 új tag lépett a szövetke­zetbe, s a helyi nemzeti bizottság ebben az évben be akarja fejezni a falu szövetkezetesítését. A felszabadulás előtt bizony ráillett a falura az isten háta mögötti jelző. A vasútállomás közel 20 kilométerre volt. Hol volt még akkor a busz meg a motorkerékpár?! Ha végignézünk Egyházasbáston, nagyon messzinek tűnik ez az idő. Talán igaz sem volt — gondolná az ember —, amikor a faluban az elmúlt 15 év alatt épült 60 gyönyörű új házat szemléli. A helyi nemzeti bizottságra betér­ve, Ä d á m József titkártól és M e d e l Menyhért elnöktől sok érdekeset Imegtudhat a kiváncsi. A faluban már 12 éve működik mozi. Orvosi rende­lőt, postát, önkiszolgáló-áruházát és eredményeket érték el a cukorrépa termesztése terén. Az értekezlet résztvevői felhívással fordultak a szlovákiai cukorrépater­mesztőkhöz, hogy kövessék a tőke­­terebesi szövetkezet példáját. 1960. január 21-én ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, amely megtárgyalta a CSKP ez év január 13-14-i ülésé­nek határozatait a területi átszerve­zésről. A határozatokból a Szlovákia Kommunista Pártjára háruló felada­tokról Karol B a c í 1 e k elvtárs, az SZLKP KB első titkára mondott be­számolót. Jobban gazdálkodjunk, használjuk ki a tartalékokat Irta: EMIL SlMEK, a Jihlavai Állami Gazdaság igazgatója Üjév napján lépett hatályba a pénzgazdálkodás új módja. Az állami gazdaságokat ezzel összefüggésben öt csoportba osztották. Az első csoportba tartozó gazdaságoknak egyensúlyban kell tartaniuk anyagi méríegüket, esetleg nyereséggel is kell dolgoz­niuk. Ebbe az első csoportba került a mi mezőgazdasági üzemünk, a Jih­lavai Állami Gazdaság is. Rá kell szolgálnunk a bizalomra, s a köztár­saság legjobb állami gazdaságai közt sikerrel meg kell állni a helyünket. Ez bizony komoly igyekezetét, jó munkaszínvonalat követel alkalma­­zottainktól. Elsőrendű feladatunknak tekintjük, hogy minden koronával a legjobban gazdálkodjunk, kihasználjunk minden tartalékot a termelési önköltségek csökkentésére, s a munka még kö­rültekintőbb szervezésére törekszünk. Továbbra is az marad a döntő kér­dés, vajon mennyire tudjuk fokozni a termelést és a munka termelékeny­ségét? Idén a mezőgazdasági talaj­terület minden hektáraként 550 liter tejet, 149 kg húst, 152 db tojást és 66 kg gyapjút akarunk előállítani. Ennyit irányoz elő a terv, s remélhe­tőleg kitűzött feladatainkat nemcsak teljesítjük, hanem túl is szárnyaljuk. Dolgozóink bérrendszerének módo­sításával egyidejűleg minden intéz­kedést megteszünk, hogy az új bé­reket már április 1-től folyósíthas­suk. Annyit máris mondhatunk, hogy az új bérrendszer jóvoltából számot­tevő mértékben emelkedik dolgozóink jövedelme. Itt említem meg, hogy a fokozot­tabb jövedelemhez az új munkamód­szerek is hozzásegítenek bennünket, így például a rantírovi farmon rend­szeresítettük a sertések önetetéses hizlalását. Ezáltal négy állatgondozó helyett csupán kettőre mutatkozik szükség, aminek eredményeként a hústermelési költségek mérséklőd­tek. A növénytermesztésben attól függ a dolgozók jövedelmének emelkedése, hogy mennyire fokozzák a munka­­szervezés színvonalát és milyen mér­tékben érvényesítik a gépesítés elő­nyeit. A tavaszi munkálatok idején hiánytalanul kihasználjuk a trakto­rok vonóerejét, éspedig olyképpen, hogy nagy teljesítményű gépcsopor­tokat állítunk össze. Tehát a trakto­rokat mindenképpen előnyben része­sítjük, s ez a magyarázata, hogy igáslovaink számát 9 °/«-kal csök­kentettük. A gépcsoportokkal végzett munka előnye, hogy a munka jobb és gyorsabb, a traktoros pótlékot kap, de az állami gazdaság is megtakarí­tást ér el. A bérrendszer módosításának egyik velejárója, hogy a dolgozóknak gya­­rapítaniuk kell szaktudásukat. Mű­szaki dolgozóink ezt tudatosították, s ez idő szerint szorgalmasan láto­gatják a szaktanfolyamokat. Az okta­tás végeztével azok a dolgozók, akik­nek a beosztása magasabb szakkép­zettséget igényel, vizsgán kötelesek tanúságot tenni tudásukról. Végül még azt is megemlítem, hogy a többi dolgozónk sem tétlen­kedik, ugyanis mindnyájan az üzemi munkaiskolában tanulnak. Ezenkívül az állami gazdaság vezetősége 10 traktorost a Jihlavai Mezőgazdasági Mesteriskolába küldött szaktudásának kibővítése végett. Tehát tanulunk, mert el akarjuk sajátítani a nagyobb termelékenysé­get elősegítő új módszereket, s az a célunk, hogy gazdaságunkat továbbra is az élvonalban tartsuk. (z. n.) IBB villanyt kapott a falu. Az áruházban adtak el. E számok mögött ott látjuk nagy a forgalom. A múlt évben 80 az embert, aki fejlődik, művelődik, rádiót, 40 mosógépet, 4 televíziót Az egyházasbástiak a munkában is Rövidesen befejezik az egészségügyi központ építését. Egyházasbást 15 éve megállják a helyüket. Az üzemekben alig akad párjuk. A szövetkezet min­den munkát idejében és rendesen végzett el. A falu csinosodik. Kockaköveken koppan a járókelők lába. A faluszépí­­tési mozgalom keretében 600 métert köveztek ki. Rövidesen minden utcát sártalanítanak. Államunk gondosko­dik azokról is. akik már nem dol­gozhatnak. Havonta 60 000 koronát fizetnek ki nyugdíj és egyéb társa­dalmi járadék címén. Az idén befe­jezik Medvesalja büszkeségét, a kor­szerűen felszerelt egészségügyi köz­pontot. Röntgen, fogászat, szülészet lesz ebben az épületben. Az építkezés öt község hozzájárulásával a Z-ak­­cióban épül. A társadalmi munkában az egyházasbástiak haladnak az élen. A legtöbb brigádórát dolgozták le. Oj négytantermes iskolát is építettek Egyházasbáston és előirányozták az új középiskola építését. A szövetkezeti építkezés is nagy fejlődést mutat. Két év alatt 100 férőhelyes tehénistálló, 500 sertés számára önetetéses ól és egy kor­szerű baromfifarm került tető alá. . Agócs Vilmos A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. január 24. Áia 30 fillér XI. évfolyam, 7. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom