Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A mángold termesztése Nyár folyamán a kacsatenyésztéssel foglalkozó EFSZ-ek a fiatal kacsáknak nem tudnak mindig állandó friss, gyengerostú összevágott zöldtakarmányt biztosítani. Ez a probléma sok gondot okoz a csölösztői, somorjai, de a többi szövetkezetben is. Ez a kérdés megoldható a mángold termelésével. A mángold magját a magárjegyzékekben a salátafélék között tüntették fel, pedig növényrendszertanilag nem a salátafélékhez, hanem a répafélék családjába tartozik. Ezt bizonyítja a latin neve is (Beta cicla). Június közepétől, amikor az egyéb zöldtakarmányok már kezdenek megfásodni, a fiatal kacsák és a többi szárnyasbaromfi számára nincsen megfelelő fiatal zöldtakarmány, a mángold takarmányozható. A mángold leveleit vastag, húsos levélnyelükkel és levélerezetükkel együtt takarmányozzuk. A baromfi a húsos levélnyelet összeszecskázva nagyon szívesen fogyasztja, semmi hulladékot nem hagy belőle. A levelek a gyökérfejből törnek elő. Minden alkalommal a külső, legnagyobb leveleket kell takarmányozásra letörni, így a gyökérfejekről egészen októberig friss levelet kaphatunk. A külső levelek folytatólagos letörése nem kerül sok munkába, mivel a levelek nagyok és húsosak, belterjes műveléssel a 70 — 100 cm-es magasságot is eléri. Lehet tar kaszálást is végezni, amikor a szükséges mennyiséget lekaszálják. Ez esetben a gyökér újra kihajt, s még egyszer, sőt kedvező,- esős időben pedig harmadszor is kaszálható. A tar kaszálásokkal azonban nem tudunk olyan mennyiségű takarmányt elérni, mint a kifejlett levelek leszedése útján. A mángold levelei sötétzöld színűek, a levélerek sárgák, a napot nem érő részen majdnem fehérek, bölevelűek, roppanóak. Takarmányozása gazdaságosabb, a baromfi édes íze miatt levelesen is szereti és sokat fogyaszt belőle. Nagy víztartalma miatt csak egynapi szükségletet szecskázzunk egyszerre. Termése belterjes művelés mellett hektáronként a 400-500 mázsát is eléri. A fel nem etethető mennyiség akár magában vagy más, kevésbé lédús takarmánnyal keverve silózhalő. Étrendi hatása szinte felbecsülhetetlen; számottevő szénhidrátot, a vitaminok közül C- és K-vitamint tartalmaz. Termelése megegyezik a cukorrépa termelésével, ősszel az istállótrágyázás és mélyszántás el nem hagyható. Műtrágyázása megegyezik a belterjes művelésű cukorrépáéval. Ritkítás után és ezt követőleg három hét múltán nagyon meghálálja a fejtrágyázást (70 — 70 kg osztravai salétrom). Magja teljesen hasonló a répáéhoz; barna gomoly, amelyben 3 — 6 kis barna mag foglal helyet. Vetési ideje: március vége, április eleje. Sortávolsága 40 — 45 cm. Vetőmagszükséglet hektáronként 25-30 kg. Soroláskor, száraz években a földiboiha károsítja, amely ellen hektáronként 20 — 25 kg Dynocid-oldatával védekezünk. Sorolás után kapáljuk, majd 35 cm-ej növénytávolságra ritkítjuk. Fejlődése gyorsabb a répáénál, azért a ritkítás utáni kapálást minél előbb végezzük el. Amíg a levelek altalajt teljesen be nem árnyékolják, sarabolóval többször kapáljuk meg. Vízigénye nagy, az öntözést meghálálja. A mángold takarmányozásra szánt értékes levelét megtámadhatja a levéltetű. Ellene 1 %-os Floron nikotinos oldatával védekezünk. Mivel a nikotin bőrméreg, csak az a tetű pusztul el tőle, amelynek a testéhez a permetlé közvetlenül hozzáér. Tehát a levéltetves foltokat áztatásszerüleg permetezzük, s lehetőleg a levéltetvek fő tartózkodási helyét, a levelek fonákját érje a permet. A vetésterületen a levéltetű fellépését állandóan kell figyelni, és amint fellép, azonnal védekezzünk, mert ha a kártevő elhatalmasodik, nehezebb a védekezés ellene a mángold sűrű levélzete miatt. Augusztus .elejétől felléphet a répa cerkospórás levélragyája (Cercospora beticola) és más levélbetegség is. Ha ez a levélragya fellépett, terjedését meggátolni nem tudjuk, mivel ezt a betegséget csak a levél egészséges korában előzhetjük meg, ha 2 %-os bordóilével vagy 1 %-os Cupricol-oldattal permetezünk. A mángold éppúgy, mint a répafélék, kétéves növény. Az első év őszén gyökereit kiszedjük és a takarmányrépához hasonlóan elvermeljük. A töveket tavasszal 80X10 cm-es távolságra kiültetjük. A telep többszöri kapálása után júliusban érik be a magja, amelyet úgy kezelünk, mint a cukorrépa magját. A learatott maghozót aratás után 1 — 2 napon belül csépelni kell, mert ilyenkor a szárban levő nedvesség meggátolja, hogy a szár apróra törjék, ami akadályt jelent a mag tisztításakor. Ha valaki a mángoldról magot termel, a közelben legalább egy km távolságra nem szabad cukor- vagy takarmányrépamagot termeszteni, mivel kölcsönösen termékenyülők, s így virágzatuk kereszteződik. A mángotdot eddig mint kerti növényt termelték, főleg Franciaországban. Háztartásban a levelét spenót helyett használják nyáron, amikor a tulajdonképpeni spenót már szárba indult. Levélbordáit spárga módjára készítik el; a bordák külső hártyáit lehúzzák, belsejét csíkokra hasítják, majd sós vízben puhára főzik, azután különféle módon édesítik. A töveket a földből levelesen kiemelik, azokat pincében tárolják, ahol a levelek elhalványodnak. Ezeket a leveleket halványzöld salátaként fogyasztják. Ruttkay Béla A hagyma gyomnövényeinek vegyszeres irtása Az elgyomosodás ellen elsősorban helyes vetésforgóval és jó agrotechnikával védekezünk. Kiegészítésül vegyszeres gyomirtókat használunk. Így például a gabonafélék tábláin a Dikotexet. Újabban a zöldségtermesztésben is kísérleteznek a gyomok vegyszeres irtásával. Az eredmény jónak ígérkezik. Fontos a védekezés, mert az amúgy is sok kézi munkaerőt igénylő zöldségtermesztés költségei még jobban megnőnek az elgyomosodás következtében. A múlt évben a hagyma gyomnövényeit irtottuk kísérletképpen egy új készítménnyel, az Alisánnal. Ezt a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyipari Üzem gyártja. Por alakban kerül forgalomba. Hatékony anyaga a kalciumcianát (KOCN). Kontakt hatású szelektív gyomirtó, amely a hagyma, párhagyma és metélőhagyma gyomnövényeinek pusztítására szolgál. Az Alisán főleg a kikelő fiatal, széleslevelű gyomokra hat, mint például a vadrepcére, repcsényretekre. Egy-két %-os oldatban használjuk, ami 100 liter vízre 1 — 2 kg készítményt jelent. Magról nevelt óriás vöröshagyma gyomkártevőinek irtásával kísérleteztünk. Az első permetezést 1,5 %-os oldattal végeztük, egy hektárra 1000 liter vízben, még a hagyma kihajtása előtt. A repcsényreteknek és a vadrepcének ekkor két levele volt. Körülbelül két héttel a permetezés után megvizsgáltuk a kísérleti és az ellenőrző parcellák gyomosodását. Az utóbbiakon 1 m2-re eső területen a gyomok száma átlagban 177.2 volt, míg a kísérleti parcellákon csak 100,7. Ha az ellenőrző parcellákon 100 %-osnak veszszük az elgyomosodást, akkor gyomosság a kísérleti parcellákon csak 56.8 %-ot jelent, ami lényeges különbség. Összehasonlítottuk az ápolásra fordított munkaórák számát is. Amíg az ellenőrző parcellákon a gyomláláshoz és egyeléshez hektáronként 230 munkaórára volt szükség, a kísérleti parcellákon ez a munka csak 140 órát igényelt, vagyis ez hektáronként 90 munkaóra időmegtakarítást jelent. A második permetezést az egyelés után 20 nappal végeztük, ugyanolyan adagolásban, mint az elsőt. A permetezés után 25 nappal végzett értékelés szerint az ellenőrző parcellák vadrepcé-' vei és repcsényretekkel erősen begyomosodtak. A gyom zöldanyagának súlya m2-ként átlagban 177 grammot tett ki, míg az Alisánnal kezelt parcellán csak 45 gramm volt. Ennek is nagy részét a libapimpó, laboda, bogáncs és évelő gyomok alkották. A vadrepce és repcsényretek majdnem teljesen kipusztult. A hagymán semmi káros hatást nem lehetett észlelni. Végül ha a hozamot vizsgáljuk, az ellenőrző parcellákon az átlagos hektárhozam 282,3 mázsát, az Alisánnal kezelt parcellákon pedig 344,6 mázsát tett ki. Tapasztalataink alapján a helyes eljárás a következő: A hagyma kibújása előtt 4 — 6 nappal permetezzünk először 2 — 4,5 %-os oldattal. Ez a permetezés elpusztítja a gyomokat, amelyek előbb kelnek ki, mint a hagyma. A második permetezést akkor végezzük, amikor a hagyma szára 5—8 cm-t ér el, mégpedig 1 — 1% %-os oldattal. A további permetezést szükség szerint 1% —2 %-os oldattal végezzük. A permetezést célszerű saraboláSsal egybekötni. Az Alisán ebben az évben forgalomba kerül. Használata költségmegtakarítást jelent és nagyobb terméshozamot eredményez. Molitoris Milan, mérnök Nagy ritkaság a fehér páva Egy ilyen albino-házaspárt kapott most a Budapesti Állatkert: a külföldön járt artisták pedig fehér selyemtyúkot ajándékoztak az állatkertnek. Ez a dísztyúk is igen ritka, s ilyen lakója még nem volt a Budapesti Allatkertnek. I960, március 16.
