Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Az állat és a szeretet A múlt hónapok az EFSZ-ek évzáró taggyűléseinek jegyében zajlottak le. A tagok szép számban jelentek meg, mert kíváncsiak voltak az újonnan megválasztott vezetőség programjára és az egész évi munkájukról szóló beszámolóra. A vezetőségben az elnök után a zootechnikusnak van a legfőbb szerepe. Ezért fontos, hogy ezen a helyen olyan ember álljon, aki szaktudása mellett szereti az állatokat. Csak az ilyen zootechnikus követelheti meg az állatgondozóktól a jó munkát, az állatok iránti szeretetet. Az embernek az állat iránti viszonya különböző. Van állatgondozó, aki szereti, megérti az állatot, szinte beszélni tud vele. Örülni tud az elért eredménynek, a gyors súlygyarapodásnak. Élvezettel nézi a malacok jókedvű, fürge játékát, ártatlan marakodását, a tyúkok szelídségét, bőséges tojáshozamát a fészekben, a kakasok féltékeny udvarlását, elkeseredett küzdelmét. Az állatvilág érdekes életére csak az az állatgondozó döbben rá, aki az állatokat szereti, megérti és a szeretet nyelvén tud velük beszélni. Az állatok ezt a szeretetet nagyon meghálálják. Az állatok iránti szeretet nélkül jó bánásmód el sem képzelhető. Nagyon sok szakember ír és beszél az állattenyésztésről, de az állatoknak az emberhez való érzelmi viszonyáról még keveset olvastunk, pedig hasznos dolog lenne, ha minél több ember tudná, hogy az ember és állat között nemcsak fizikai, de érzelmi kapcsolat is létezik, és éppen ez a vonzódás az állatokhoz teszi lehetővé sok kiváló gondozó jó eredményét. Ez kivételes adottsága az embernek, éppen úgy, mint zenésznek a jó hallás, szobrásznak az alkotóképesség, politikusnak az előrelátás. Mi ezt az adottságot tehetségnek nevezzük. Bizony tehetség az, ha valaki az állatok beszédét, kívánságát, panaszát, örömét felfogja, megérti. Az állatnak is van esze, értelme és emlékezőképessége. Az ember és az állatagyveleje között különbség csak súlyban és az agytekervények mélységében mutatkozik meg. Az emberek agyveleje nagyobb, súlyosabb, agytekervényei pedig mélyebbek az állaténál. De fejlődéstani, szövettani, élettani különbség a két agyvelö kijött csak kevésnek mondható. Az állatok is tudnak értelmesen nézni, kérni, félni, haragudni, aggódni, figyelni, a veszélyre jelt adni. Az állatnak is van többé-kevésbé kifejező arcjátéka, ahogy szokták mondani, mimikája. Mennyire eltorzul az arca egy kutyának, ha társát megtámadni készül. Vagy milyen gorombán tud nézni a macska a felé közeledő kutyára. Az állatok érzelmeiket hang, mozdulatok által ki tudják fejezni. Az állat megérzi a feléje közeledő ember szándékát. Tudja, hogy szeretettel vagy más szándékkal közeledik-e felé az ember. Egy élénk mozdulattal párosult indulatos kurjantásra például a tízliteres fejőstehén a csendes istállóban megijed, és ha ez az indulatos hang fejés közben hangzik el, ösztönideg hatásra a tőgy csecsbimbóinak záróizma görcsösen összehúzódik. Ennek következtében a tehén egy-két liter tejjel kevesebbet ad. Az állatok maguk sajátságos nyelvén beszélni is tudnak. A tyúk például változatos hangon tud beszélni kiscsirkéivel. A tojás lerakása előtt aggodalmas, gondterhes hangon beszél önmagával: hová is tojhatna le a tojást, ahol meleg is van, a fészek puha, és nem látják meg. No és a tojás elég hosszadalmas kitolása bizony nemcsak fájdalommal, de életveszéllyel is jár, ha az túlnagy és benne reked. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a meg nem tojt tojás a hasfalon ejtett metszéssel életveszély nélkül eltávolítható. Az állat is elvárja a szeretetet. Ha az állatgondozó megérti és megadja azt, amit az állat teste és érzelme kíván, azért nagyon hálás tud lenni. Szép, értékes külemével és magas termelékenységével nemcsak a szövetkezet, de a gondozó anyagi jólétét is emeli. Példa erre a lestini EFSZ sertésgondozója, akinek háromszobás központi fűtéses lakása van már, és tavaly saját autóján látogatott meg. Dr. Izsót Zoltán, körállatorvos (Rimaszécs) Előrehaladottan vemhes tehenek etetése A tehenek etetése előrehaladottan vemhes időszakukban nagyobb gondosságot igényel. Ilyenkor nem elegendő csak a létfenntartásra szükséges takarmányadagot megadni, mivel a tehén szervezetének már elő kell készülnie a borjazás utáni időszakra is. Ezenkívül a tehén szervezetének meg kell pihennie és erőt kell gyűjtenie. A borjazás után a bőtejelő tehén nem képes annyi takarmányt felvenni, amenynyivel pótolni tudná a tej által leadott és szervezetéből elvont tápanyagokat. A legfontosabb tápanyagok: a fehérjék, mész és foszfor. A fejletlen, életképtelen borjak oka is legtöbbször a mészhiány. A hiányzó meszet leginkább mésztartalmú takarmányokkal pótoljuk, vagy ennek hiányában az abraktakarmányba meszet keverünk. A tehenek fejését borjazásuk előtt 2 hónappal beszüntetjük (a tehenet szárazra állítjuk). Magas tejhozamú teheneknél ezt egy fél hónappal korábban tesszük. Elapasztás előtt ha csak 2 — 3 liter tejet ad, a fejést egyszerűen elhagyjuk. Ellenkező esetben szűkítjük a takarmányadagot, mégpedig úgy, hogy mellőzzük a nedvdús takarmányokat, például silót, répát, burgonyát és ezenkívül abraktakarmányokat nem adunk. Külön figyelmet kell szentelni a borjazás előtti időszakra, abból a szempontból is, hogy kellő legyen a tehenek testmozgása friss, szabad levegőn (kifutóban). A mozgás élénkíti a vérkeringést, az izmok, csontok rugalmasságát, ezek pedig elsődleges feltételei a zavarmentes, könnyű ellésnek. A legjobb minőségű takarmányokat is ebben az időszakban etetjük. Pillangósvirágú növények szénájából 10 — 15 kg-ot, kapásnövényekből, répából, burgonyából és silóból 8 — 10 kg-ot adunk naponta. A legújabb tapasztalatok szerint jó minőségű silót lehet etetni az egész időszakban, minden káros következmény nélkül. Az egész napi takarmánynak anynyi zabegységet kell tartalmaznia, mint a legnagyobb tejtermelés idején. Közvetlen az ellés előtt 1 — 2 nappal csökkenteni kell a takarmányadag menynyiséget, mégpedig azért, hogy a megfeszült gyomor ne nehezítse a légzést és a szív működését. A tehenet 5—7 nappal ellés előtt áthelyezzük az ellető istállóba, vagy ha ez nincs, az istálló külön részébe, amelyet száraz szalmával bealmozunk. A tehén itt tartózkodik elléskor is. A takarmányadagból az abraktakarmányok és a lédus takarmányok kivonása azért fontos, hogy ezekben a napokban ne legyen túl nagy a tejképződés. Ellenkező esetben tőgygyulladás fordulhat elő. Ellés előtt kéthárom nappal ajánlatos a takarmányadagba gyönge hashajtó hatású takarmányt adnunk, például lenmag lisztet. Ellés után fél órával megitatjuk a tehenet 25 — 30 fokos vízzel és 2—3 óra múlva jó minőségű tiszta szénát adunk neki. Ezután fokozatosan emeljük a takarmányadagokat a tejhozam mennyisége szerint. Smajda József, mezőgazdasági mérnök (Torna) EZ IS AGROTECHNIKA? Szél fúja, eső marja az ősszel kihordott, kupacokba rakott trágyát a hontfüzesgyarmati EFSZ földjein. A jelek azt mutatják, tavasszal trágya helyett csak szalmát szántanak alá. A tápanyagot már megemésztette a természet. Ilyen agrotechnikával üres marad a pénztárca és az ötéves terv is csak terv marad. 69 I960, március 2.
