Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-22 / 50. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A termésbetakarítás új technológiája A gabona betakarítása kétségtelenül a mezőgazdaság legnehezebb és legigényesebb feladatainak egyike. Az aratás idején a munkaerőkkel, a gépekkel és főleg a munkaszervezéssel szemben támasztott nagyobb követelmények gyakran okozzák, hogy ezeket a munkákat nem végzik el a megszabott agrotechnikai határidőben, s a többi munka, mint a len nyüvése, s a takarmányok betakarítása és más egyéb sürgős munka, elmarad. Az eddig önkötözőkkel és közvetlenül a kombájnokkal végzett aratás főként azért nem felel meg a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság termelési formáinek, mert az önkötözőkkel végzett aratás igen sok munkaerőt igényel, s így megnövekszik a termésbetakarítás önköltsége. A közvetlenül kombájnnal végzett aratás esetében^ még többnyire hiányzanak a.cséplést követőleg szükséges önműködő gabonaszárító berendezések, a szalmagyűjtő és asztagoló gépek. Az említett hiányosságokat figyelembe véve, a gabona betakarításának új technológiai módszerét próbálták ki a gyakorlatban, s ez teljes mértékben bevált. Elsősorban azért, mert megőrzi a mag biológiai és feldolgozási értékét, s ugyanakkor lehetővé teszi az aratási munkák nagyobb hányadának, esetleg teljes gépesítését. A javasolt ún. részleges betakarítást két módon végezhetjük, éspedig: a) kétszakaszos, b) háromszakaszos módszerrel. A kétszakaszos módszer az önkötözővel és a kombájnnal végzett aratás öszszekapesolása. A gabonát beérése előtt kaszálógépekkel lekaszálják, kint a földön rendekben hagyják megszáradni, beérni, ezután pedig az erre alkalmassá tett kombájnnal a rendekből felszedik és kicsépelik. Ennek a módszernek a közvetlenül kombájnnal végzett aratás előtt több előnye is van: 1. A szakaszos aratással a munkákat egy héttel előbb kezdhetjük meg, mintha kombájnnal aratnánk, ami által lényegesen megnyúlik a betakarítás agrotechnikai határideje. 2. Jelentősen csökken a szemveszteség és jól megőrizhető a mag biológiai és feldolgozási értéke. 3. A szakaszos aratás egyes olyan nehézségeket is megszüntet, amelyek a kombájnnal végzett aratásnál adódnak, ha a növényzet nem egyformán érett be, túl gyomos, vagy ha a betakarításra váró növényzetnek szalmája igen hosszú. 4. Kétszakaszos aratás esetén a kombájn teljesítménye tiszta táblákon 20 — 30 %-kal, az elgyomosodott táblákon 100 %-kal is emelkedik. A munkaidőt naponta 2 — 3 órával lehet meghosszabbítani és a kombájn cséplőszerkezetének a szárazabb szalmával könnyebb dolga van. 5. Szakaszos aratással lényegesen csökkenthetjük a termésbetakarítás és az ezzel kapcsolatos összes munka önköltségét. Ezzel a módszerrel olyan nedvességtartalmú gabonát nyerünk, amelyet tisztítása, átszeleltetése után azonnal raktározhatunk, csakúgy mint a pelyvát és a szalmát is. A háromszakaszos aratás első munkaüteme a kétszakaszoséhoz hasonló, azaz a gabonát kaszálógépekkel levágják és sorokban hagyják megszáradni. A kiszáradt gabonát azonban nem kombájn gyűjti össze, hanem Sf?Z — 42-es vagy SftUZ silókombájnok szedik fel, a magot a felszecskázott szalmával együtt takarmányszállító kocsikra rakják, így szállítják a cséplőhelyre, ahol a gabonát kicsépelik. Ez a módszer kevés munkaerővel, a többi módszernél lényegesen A saraboló gerendája már a kukorica leveleit horzsolja, de kárt nem tesz a növényben r TARTALOM Ján Ceresna, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója: A termésbetakarítás új technológiája.....................193 NÖVÉNYVÉDELEM Irtsuk a burgonyabogarat . . . 194 A répafélék gombakártevői . . 194 Meddig tart a DDT hatása? . . 194 Az aranka irtásának új módszere 194 KUTATOK, KÍSÉRI,ETEZÖK Dr. Fekete Zoltán: Talajaink és az öntözővíz kölcsönhatása 195 ÁLLATTENYÉSZTÉS Csűri 11a József: A lúd nagyüzemi tenyésztése..........................196 Dr. Holló Ferenc: Megszabadulhatnak-e háziállatok élősködőiktől?^ ....................................197 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Kúti Szilárd: A fásítás üteme Gbelcén .........................................198 Juhász Árpád: Fiatal gyümölcsfák gondozása .... 198 MÉHÉSZET Vizsgálatok az akác nektártermeléséről .....................................199 * * * Dr. T a n g 1 Harald, a biológiai tudományok doktora: Tavaszi C-vitaminforrásunk: az újburgonya 200 Ottmár Lajos: Védekezés a vírusbetegségek ellen . . . 200 V_________________J kisebb önköltség mellett teszi lehetővé a termésbetakarítást. Távlatilag feltételezhető, hogy a szakaszos aratás a harmadik ötéves terv éveiben jelentősen elterjed, hiszen a gyakorlati kísérletek bebizonyították, hogy a többivel szemben a legelőnyösebb. A szemveszteség, a szalmaveszteség és a tarló magassága nem nagyobb, mint az önkötözővel végzett aratáskor, a munka termelékenysége azonban 273 — 298 %-kal emelkedik és a munkaidőszükséglet hektáronként 59,12 óráról 19,2 órára csökken. Ajánlatos a kétszakaszos aratást akkor végezni, ha a gabona az önkötözős betakarításra alkalmas. Rossz idő esetén nem sokkal teljes érettsége előtt is kezdhetjük az aratást. A mag és a szalma kiszárítása az érettség fokától és az időjárástól függ. Jó időben a szem viaszérettsége mellett 3 — 4 napon belül, teljes érettségében 1 — 3 nap alatt szárad ki. Kedvezőtlen időjárás esetén a rendek megforgatása nem ajánlatos, de szükségtelen is, mivel a szalmán fekvő kalászokat a szél gyorsan átjárja és kiszárítja. Forgatáskor a kalászok közelebb kerülnének a földhöz, lelassulna a száradás! folyamat, s esetleg a kalászok elértéktelenednének. A sorokat összegyűjtő gépek, az átalakított kombájnok, esetleg a szecskázó silógépek munkaideje a szakaszos aratással napi 2 — 3 órával, a kombájn teljesítménye pedig 25 %-kal emelkedik. A szakaszos aratás több olyan kérdést is megold, amely a kombájnnal végzett aratás esetén csak nehezen küzdhető le, s egyben elősegíti az új nagy termelékenységű technológiai eljárások alkalmazását a gabonafélék betakarításában. Ján Ceresna, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója
