Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-15 / 48. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLFTE A föld erejének fokozása: egész népünk ügye M. CHUDlK földművelésügyi megbízott beszédéből a talajjavítási szövetkezetek szlovákiai értekezletén Szlovákia mezőgazdasági termelése a harmadik ötéves terv éveiben további nagy fellendülés előtt áll. Az 1957-es helyzettel szemben 1965-ig 47,2 %-kal kell növekednie. Ebből a növénytermesztésnek 45,8 %-kal, az állattenyésztési termelésnek 49,1 %-kal. Az 1961 —1965-ös években a mezőgazdasági termelés évente mintegy öt százalékkal emelkedik, s ezzel teljesül a CSKP XI. kongresszusán kitűzött alapelv: hasonló termelési feltételek között Szlovákiában elérjük a cseh országrészek mezőgazdasági termelésének általános színvonalát. Az utóbbi időszakban e szakaszon különösen fontos sikereket érünk el a progresszív technológiában, főleg az állattenyésztési termelésben. A gazdasági állatok tipikusan kistermelői tenyésztésének hagyományos módszeréről áttérünk a leghaladóbb technológia bevezetésére, így a növendékállatok mélyalmozású levegős nevelésére, a fiatal állatok és tehenek nyitott istállózására, a sertéshizlalás automatizálására és számos további, ma már ismert módszerre, amelyekkel a munkatermelékenységet több mint 100 %-kal növelhetjük, s a fáradságos és nem higiénikus munkákat fokozatosan megszüntethetjük. Az állattenyésztési termelésben az új irányzatok megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy 1965-ig az egyes termelési típusokban minden szövetkezet és állami gazdaság elérje a gazdasági állatok alábbi minimális sűrűségét és termelékenységét: Sűrűség 100 ha mezőgazdasági földre számítva: r TARTALOM A föld termőerejének fokozása: egész népünk ügye .... 185 Sándor Gábor: Gazdagítsuk az anyaföldet...........................188 Idejében készüljünk föl az aratásra . . . . . . . . . 189 Kúti Szilárd: Érdemes kertészkedni . . . .". . . . 189 Csatlós István: A szőlő zöldoltása ..........................................189 ÁLLATTENYÉSZTÉS Csurilla József: Üj technológia a sertéstenyésztésben . 190 VADÁSZATI SZEMLE Tenyésszünk prémes állatokat . 191 * * » Bállá István: Néhány tanács a selyemhernyótenyésztőknek 192 Tiszta tejet! Tiszta tejet! ................................ ig2 Szedjünk hársfavirágot! . . . 192 ^----------------------7 Emellett a szarvasmarhatenyésztésben, a szocialista nagyüzemi tenyészetekben, gondoskodni keli arról, hogy 100 tehén után évente 100 borjút neveljenek fel, beleszámítva az üszők borjait is. Az új technológia keretében a szarvasmarhatenyésztésben széles alapokon bevezetjük a borjak csoportos nevelését és a fiatal állatok nyitott istállózását. A tehenészetekben négysoros tehénistállókat alkalmazunk, a tehenek automatikus kötözésével, vagy a fejősteheneket nyitottan istállózzuk, lehetővé téve, hogy külön rekeszes és tandem fejőállásokban fejhessék őket. A sertéstenyésztésben elsősorban a kocák tenyészértékének fokozásáról, valamint annak a rendszernek kibővítéséről van szó, amikor a süldőket hizlaldába küldés előtt egyszer elletjük, hogy így elérjük a sertéstenyésztés, főként a hizlalás gyorsabb forgalmát anélkül, hogy növelnénk a törzsállományt. A sertéstenyésztés egyik komoly feladata a harmadik ötéves terv éveiben a hizlalás leghaladóbb módszereinek bevezetése a száraz és nedves etetés automatizálásával, amiben jó példát mutat a Vel'ká Lomnica-i Állami Gazdaság. Ez lehetővé teszi a takarmány következetes kihasználását, a sertések súlygyarapodásának -növekedését, a munkatermelékenység lényeges fokozását, a termelési költségek csökkentését és a hizlalás idejének lerövidítését. A baromfitenyésztésben az állományok 1965-ben, az 1960-as évvel szemben, az EFSZ-ekben több mint 50 %-kal, az állami gazdaságokban 135 %-ka! növekednek. Az EFSZ-ekben az egy tojóstyúkra számított átlagos tojáshozam legalább 130, az állami gazdaságokban legalább 160 tojás lesz. E célból megkezdjük a baromfitenyésztő nagyfarmok építését, amelyek felszerelésüket és tenyésztési módszerüket tekintve elérik e téren a világ legfejlettebb államainak színvonalát. A földmüvesszövetkezetekben bevezetjük a termelékeny ketreces baromfitenyésztést és főként a mélyalmozású tenyésztést. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a módszerek a leggazdaságosabbak. A termelés eme növekedése folytán Szarvasmarha Tehén Fejésátlag Termelési körzet Állami Állami „„„„ Állami gazdaság gazdaság gazdaság Kukoricatermelő 65 68 27 28 2700 3150 Cukorrépatermelő 65 70 27 30 2700 3200 Burgonyatermelő 55 55 23 23 2400 2850 Hegyi 52 52 20 20 2200 2600 A Sväty Michal-i szövetkezet 1500 vagon komposzt készítésére vállalt kötelezettséget (Riport a 188. oldalon.)
