Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-05-29 / 43. szám
A szocialista faluért Lejárt az agrotechnikai határidő Minden pere drága • Fejezzük be a cukorrépa egyelését • Ne feledkezzünk el a kártevők elleni harcról Sürget a silókukorica vetése • Sarabolással őrizzük meg a talaj nedvességét. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. május 29. Ära 30 tillér XI. évfolyam, 43. szám. zetei haladnak a legjobban. Ebben .a járásban a rybanyi szövetkezet volt a kezdeményező. Megígérte, hogy a harmadik ötéves terv feladatainak egy részét már 1963-ban teljesíti, a többit pedig 1964-ben. A vállalás teljesítése széleskörű intézkedéseket kíván. Elsősorban komposztolással növelik a talaj televénytartalmát, 70 hektáron hígtrágya-gazdálkodást vezetnek be, kiszélesítik az öntözéses gazdálkodást, a gabonafélék rovására növelik a kukorica vetésterületét, másodvetésként takarmánynövlnye,ket termesztenek, s mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben bevezetik az új technológiát. A munka szervezése terén is új intézkedéseket foganatosítanak. Már 1961. január l-től áttérnek a szilárd pénzjutalmazásra, továbbá az irányítómunka javítása és a tagok szaktudásának növelése érdekében két főiskolát végzett szakemhert nyernek meg a szövetkezet számára. A zelenecí szövetkezet, amely Peter Jilemnicky nevét viseli, még merészebb elhatározásra jutott. Az ötéves terv feladatait három év alatt akarja teljesíteni. A szövetkezet dolgozói már 1963-ban minden hektárnyi mezőgazdasági földről 232 kg húst, 719 liter tejet és 514 tojást adnak közellátásunknak. Terjed o mozgalom Négy év alatt az ötéves tervet! A cukorrépa hektárhozamának (okozását nagyban elősegíti az időjében és a jól végzett növényápolás. Tudják ezt a Budmericei Állami Gazdaság dolgozói is. Ezért igyekeznek a cukorrépa egyelésével.- A képen Júlia Cierna, Viera Mikulová és Rozália Harmanová munka közben. (Foto: ’RN — Noga) — Végre egy kis eső! — sóhajtottak fel megkönnyebbülten az emberek, amikor villámlások és dörgések közepette megérkeztek az esővel terhes felhők. A szomjas föld magába szívta a lehulló esőcseppeket, s a cukorrépa felfrissülve, újult erővel fejlődésnek indult. Még szerencse, hogy Szlovákia területén május 25-ig már 600 szövetkezet befejezte a cukorrépa egyelését. Annál sürgősebb munka vár azokra, akik az egyelésben lemaradtak, mivel május 25-e egyúttal az agrotechnikai határidő lejártát jelenti. Minden erőt mozgósítanunk kell, hogy egyrészt a többi szövetkezet is jelenthesse: a cukorrépa egyelését befejeztük, másrészt, hogy az eső után keletkezett földkérget sarabolással megbontsuk, s Így megakadályozzuk az aranyt érő nedvesség gyors párolgását. • Az első sarabolást 3 —4 cm mélységben, a másodikat pedig 5-6 cm-es mélységben végezzük. A répa mindkét oldalán hagyunk 5 — 7 cm-es védőcsíkot, nehogy földréteg kerüljön a répára. Ugyanis, ha a még gyenge répára föld kerül, akkor 4—6 nappal elmarad a fejlődésben. • A kukorica vetését sikeresen befejeztük és 5000 hektárral túlszárnyaltuk a vetési tervet. A silókukorica vetésével azonban igen lassan haladunk és a tervezett vetésterületnek még csak az 58,5 %-át vetettük el. • A Banská Bystrica-i kerület már a burgonya ültetését is befejezte. De i többi kerület parasztjai még a burjonyaföldeken szorgoskodnak, mivel nég 20 000 hektár, és ebből a presovi <erületben 4000, a kosicei kerületben Jedig 2500 hektár vár a burgonyavetésre. • Most, a lehullott eső' után az elvetett kukoricát és burgonyát is sürgősen sarabolni kell, s el kell távolí.anunk a gyomot, mielőtt még méyebb gyökeret eresztene. • A növényápolási munkálatok mellett ne feledkezzünk el a kártevők illeni harcról sem. Különösen a földijolha és a drótféreg ellen kell fölcészülnünk. Már megkezdték a takarmányfélék betakarítását A tavasz langyos leheletétől kalászt bontanak a smaragdzöld gabonatáblák, kasza alá fejlődnek az őszi keverékek s af évelő takarmányok, terebélyesedik a répa, a burgonya levele magasodik, erősödik a kövér talajba vetett kukorica. Reménykedéstől, bizakodástól úgy duzzad a parasztember szíve, mint májusi esőtől s napfénytől a vetés. Hiszen a tavaszutói határból csak úgy árad felé az ígéret. A reményzöldes ígérettől a munka gyümölccsé éréséig még hosszú az idő, ám a kapásnövények hektárhozamának növelésére gyakorolható befolyás ideje már nem is olyan hoszszú, jobbadán a nyár beköszöntése előtti időszak áll rendelkezésünkre. Ezek a hetek pedig a gépi, de főképp a kétkezi munkát illetően annyira zsúfoltak, mint az évnek talán még egyetlen szakasza sem. Mert a saraboláshoz, kapáláshoz, egyeléshez, a takarmány betakarításhoz és a sokféle egyéb munkához egyszerre kell a munkaerő. A munkaszervezéstől függ, hogy mindent idejében és jó minőségben elvégzünk-e. Ahol a cukorrépa gondozását egyéni megművelésre osztották ki, ott részben már meg is teremtették a növényápolás egyik fontos feltételét. Az egyéni érdekeltség érvényesítése, a prémiumrendszer nemcsak a cukorrépa, de hasonlóképpen a kukorica, burgonya és egyéb kapásnövény munkálatainak minőségi elvégzésében is döntő szerepet játszik. A növényápolási munkák helyes megszervezésére sok jó példát találunk. Például az olyan esetekben, amikor cukorrépából 500, szemeskukoricából 50 — 60, burgonyából 200 mázsás hektárhozam elérésére tett vállalással találkozunk, Ilyenkor az is bizonyos, hogy emögött jó szervezés, sok kezdeményezés rejlik, vagy úgy is mondhatnánk, hogy az ilyen esetekben a sokéves tapasztalat már gyümölcsöt terem. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy pár év előtt még a 300 mázsás cukorrépa-hektárhozamra is kételkedéssel néztünk, ma pedig a trebisovi szövetkezetesek a kísérleti parcella 900-1000 mázsás hozamáról beszélnek. És mert a cukorrépa többszöri gépi sarabolását, háromszori kézi kapálását, fejtrágyázását, öntözését és a répabetegségek elleni védekezést már szinte törvényesnek tartják, azért a valószínűtlennek látszó vállalás is valósággá válik szaktudásuk és jó munkájuk nyomán. Már beszámoltunk arról, hogy a poíanyi EFSZ gépi csoportja hektámanyieieket íüoBen íekaszága es rostélyokon megszárítva minél hamarabb asztagokba rakja. Az obidi szövetkezet kölcsönkérte az út szélén heverő hófogókat és ezeken szárítja a 60 hektárról betakarított lucernát. A Bajci Állami Gazdaság üzemegységeiben szárítórostélyokat készítettek. így az eddig 200 hektáron lekaszált lucerna legnagyobb részét ezeken száríthatják. A nitrai és bratislavai kerületek déli járásaiban megkezdték az évelő takarmányok kaszálását. A nitrai kerületben a 46192 hektárból 6000 hektáron már lekaszálták és 650 hektárról asztagokba hordták a lucernát. Tudják, hogy a lucernát a virágzás kezdetekor kell lekaszálni, mivel ilyenkor legnagyobb a fehérjetartalma. Minden szövetkezet és állami gazdaság azon igyekszik^ hogy a takarronkent öt) mazsa szemeskukorica elérését vállalta. Ez sem lehetséges jó munka nélkül. Géppel annyiszor sarabolnak, ahányszor' csak megkívánja a talaj, kapálni háromszor akarják. Az ammóniumozás, trágyaleves öntözés szintén ott szerepel tervükben. Vagyis megadják a földnek s a növénynek mindazt, ami elengedhetetlen feltétele a bő termésnek. Talán sokan felvetik a kérdést: Igen ám! Mi is tudjuk, mi mindent kellene tenni a magas hektárhozamok érdekében. De honnan vegyük az alapos munkához szükséges munkaerőt? Akármennyire jogos is a kérdés, srre mégiscsak az lehet a válasz: a munkaerőhiány megoldása szervezési kérdés. Például a Hubicei Állami Gazdaság egyik részlegén a cukorrépa egyelésekor az egyik napon 180 asszony segédkezett. Tégyük hozzá: az egyeléssel már május első felében végeztek. A trnavai járás pedig áztál büszkélkedhet, hogy naponként 500 hektár répát egyeltek ki. Persze, fogy itt is a jó szervezés áll a szép aredmény mögött, ugyanis e fontos munkába a tanuló ifjúságot is bevonták. Vefké Trakanyban a munkátok nyújtottak segédkezet a szövetkezeteseknek azzal, hogy 6,5 hektár cukorrépa és 5 ha kukorica egész ;vi munkálatait vállalták. Bár mar erősen benne vagyunk a lövényápolási munkák döntő szakaszában, az említett példák figyelemjevétele mégsem fölösleges, mert a jépek és emberi munkaerők jó bevonásával még sokat tehetünk a növényápolási munkák sikeres elvégtéséért. Szervezzük úgy a munkát, íogy mindent idejében végezzünk, íliszen az eredmények elsősorban a jól és időben végzett munkától függlek. Lebegjen szemünk előtt, hogy fa az évvégi jutalom kiosztásakor tét kezünket akarjuk odatartani, ak<or most, a növényápolási munkák döntő szakaszában is két marokkal kell a munka után nyúlnunk. Számoljunk azzal, hogy gazdálkodásunk tredményessége nagyrészt attól függ, miképp biztosítjuk a szükséges takarmányalapot; vagyis hogyan műveljük kapásnövényeinket, hogy azok Földje az egész tenyészidő alatt jyommentes, porhanyós maradjon, s fogy a legmegfelelőbb egyedszámot kialakítsuk. Rohan az idő, a tavasz lassan a nyárba fut. Ne késlekedjünk tehát Mozgósítsunk minden erőt, hogy második ötéves tervünk utolsó évét kiváló eredményekkel zárhassuk. Mielölt nyárba fut a tavasz Csehszlovákia Kommunista Partja Központi Bizottságának levele, amelyet a mezőgazdaságban dolgozó alapszervezetekhez intézett, nagy megértésre talált a földművesek között. A nyugat-szlovákiai kerületben eddig már 70 szövetkezet vállalta, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. A tervek átdolgozásában és a termelés növelésére irányuló munkálatokban a topol'canyi járás szövetke-A magasabb hektárhozamokra serkentő verseny kezdeményezéséről ismert prosenicel szövetkezetesek ebben az évben csúcstermést akarnak elérni. Nem akarják, hogy számításukat keresztülhúzza az esetlege? szárazság, s ezért könnyen hordozható öntözőberendezést vettek. A cukorrépa, kukorica és gabonafélék öntözéséhez szükséges vizet a közeli patak szolgáltatja. * • * A zavari szövetkezetben május 16-án kedves vendégeket üdvözöltek. Matvejev Ivanovics Berbaszov és Alekszej Ivanovics Szmoljanov vezetésével a Szovjet-Csehszlovák Barátok Szövetségének küldöttségé látogatott el hozzájuk. A kedves vendégek megtekintették a Csehszlovák- Szovjet Barátság nevet viselő szövetkezet gazdaságát. * *. * Ráztocno község 215 kis- és középparasztja az elmúlt napokban szövetkezetét alakított. A prievidzai járásban ez már ebben az évben a harnadik újonnan alakult szövetkezet. A szövetkezet dolgozói 560 hektáron kezdik meg a közös gazdálkodást és Főleg állattenyésztéssel akarnak foglalkozni. * * * Az észak-morvaországi kerülőt Földművesei ebben az évben védnökiégi üzemeik segítségével már 1 miliő 200 ezer köbméter komposztot cészítettek. Minden hektárnyi mezőgazdasági területre két köbmétert, Is minden hektárnyi szántóterületre íárom köbméter- komposztot bizto-Czita Béla lyik. Régebben a munkanélküliek száma is egyre sokasodott a községben. A harmincas években átlag 80 ember ténfergett munka nélkül. Motorkerékpárt nem lehetett . találni a faluban. Bár három könyvtár volt a községben, összesen csak 200 könyvük volt. Alkotmányunk 15. cikkelyének 2. bekezdése kimondja: „Az állam< gondoskodik a dolgozó nép jólétének megteremtéséről." Vajon hogyan valósult meg ez? Nincs munkanélküli. Motorkerékpár minden második háznál van. Már személyautót is Vettek a szövetkezet tagjai, s 1200 kötetes könyvtár szórakoztatja az olvasni vágyókat. A szövetkezet 9000 000 koronás vagyonnal -endelkezik. Az alkotmánytervezethez híven a község is programtervet tűz ki. Hamarosan felépítik az emeletes kultúrpalotát. * Társadalmi munkával rendbehozzák az utakat. A szövetkezet a prerovi felhívásra 300 000 korona értékű felajánlást tett, ami arra serkent, hogy az ötéves tervet négy év nlntt tet-iesítik. Minden dolgozónak joga van egészsége védelmére A minap Veiké Kosihyban tartam, és bizony meglepett a nagy változás. Szeretném felvázolni a falu múltját és jelenét. Először mint dunaparti kis telepü\és szerepelt a térképen. Környékét halászok lakták. Később egy vízimalom épült a faluban. Amíg 1890-ben még csak 116 házszámot olvashattunk, ma már azonban 280-at. A 30-as években az építkezés szinte teljesen szünetelt. Ezzel szemben a felszabalulás után nem kevesebb mint 50 családi házat építettek. Az új alkotmánytervezet 22. cikke lye a következőképpen szól: „Min len dolgozónak joga van egészsége védelmére, gyógykezelésre, s öreg ségben és munkaképtelenség esetén ellátására.“ Vajon a községben hogyan valósul meg az alkotmánytervezet ezen része. A múltban a községben alig volt egészségügyi szolgáltatás. Az 1908-1938 között született 969 polgár közül 549 meghalt. Tüdőbajban 138, torokgyíkban 12, rákbetegségben 10 ember pusztult el, nyolcán pedig öngyilkosságot követtek el. Ma példás egészségügyi szolgálat gondoskodik a falu lakóiról. A pezinoki szövetkezet konyhakertészetében az elmúlt napokban új palántaültető-gépeket mutattak be az Agrotechna dolgozói. Az A-811 jel-» zésú gépet a baráti Német Demokratikus Köztársaság lipcsei VSB üzemében készítették. A gép, amelynek munkáját figyelemmel kísérték a nitrai és bratislavai kerület legnagyobb szövetkezeteinek dolgozói, derekasan megállta a helyét. Egyetlen gép nyolc óra alatt 45 ember munkáját végzi el. Amint a mellékelt kép is mutatja, a palánta adagolásához öt emberre, valamint egy traktorosra és egy gépkezelőre van szükség. A palánta elültetése előtt a gép megöntözi a kivájt mélyedéseket és biztosítja a palánták növekedéséhez szükséges feltételeket. J. Vydaren^ EGY GÉP 43 EMBER MUNKÁJÁT VÉGZI
