Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-17 / 31. szám
Rendkívüli jutalmak ét kitüntetések o kukorica- és cukorrépa-termelőknek A földművelésügyi miniszter felhívása Lubomír Strougal földművelésügyi miniszter felhívással fordult a szövetkezeti tagokhoz, az állami gazdaságok, valamint a gépállomások dolgozöihoz, hogy az idén a tavaszi munkák során nagy figyelmet szenteljenek a silókukorica vetésterületének maximális bővítésére és a cukorrépa hozamának fokozására. E terményeknél a legfontosabb a termelés és a munka új haladó formáinak érvényesítése. A silókukorica termelésénél a legfontosabb minden munka teljes gépesítése. Tekintettel a gépesitők munkájának és a növénytermelési feladatok fontosságára a Rajtuk múlik.... Falusi dolgozók! Szövetkezetesek, az állami birtokok, gép- és traktorállomások dolgozói! A tudomány és kutatás eredményeinek, a haladó technikának és technológiának széleskörű alkalmazásával törekedhetek a termelés és a munkatermelékenység növelésére! Termesszetek silókukoricát, gondoskodjatok minden egyes mezőgazdasági üzemben a takarmányellátás eléréséről! Növeljétek a gazdasági állatállományt és hasznosságát! (A CSKP KB és a Nemzeti Front KB jelszavaiból május 1-re és Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 15. évfordulójára.) A Seneei Állami Gazdaság didinkai tehenészete nem tartozik a légkorszeriibben berendezettek közé. Sőt. i Az itatáson kívül minden egyéb munkát emberi erővel végeznek. A dedinkai állatgondozók a kedvezőtlen körülmények ellenére is 9-9,5 literes fejésátlagot érnek el. Tény és való. hogy a Seneei Állami Gazdaság legjobb tehenészete a dedinkai; már ami az eredményeket illeti. Gyakran látogatnak el ide a környező mezőgazdasági üzemek dolgozói. Amikor hallják az aránylag szép eredményeket, csóválgatják a fejüket. Hihetetlennek tűnik. Bevallom, először én sem értettem. Hetven tehenet gondoz H ob o t Ferenc, H ob ot János, Chytil László, Takács János és Vadó ez Mihály. Az összes teendőket ők végzik. Tehát etetnek, tisztítnak, fejnek. A takarmányt szintén maguk készítik elő. — Hogyan győzik ezt öten? - kérdeztem meg Hobot Feri bácsit, aki egyébként a legjobb fejő. — Hogyan? Hát jól megszerveztük a munkát. A takarmány előkészítését és a trágya kihordását közösen, az etetést és a fejést természetesen egyedül, ki-ki a maga szakaszán végzi. — Ez bizony így is erőfeszítö munka. Miért nem használják ki a fejőgépeket? Amint látom, a berendezés megvan. — Próbáltuk. Nem váltak be a gépek. Gyakran elromlottak. Feri bácsi magyarázatát a fejögépekkel kapcsolatosan nem tartottam egészen kimerítőnek. Megkérdeztem hát Wojnár mérnök elvtársat, a gazdaság vezetőjét. — A karbantartással volt a hiba — mondja Wojnár elvtárs. — A fejögépet ugyanis minden használat után gondosan, meleg vízzel kell kimosni. Máskülönben a zsiradék lerakódik a szerkezetben, aztán bizony a gép nem működik úgy, ahogy kellene. Sajnos, itt nem tudunk hol vizet melegíteni. Ezért nem használjuk a gépeket. Volt rá okom, hogy csóválgassatn a fejemet. Először is, mert 10 fejögép hever kihasználatlanul a raktárban. Másodszor: az az öt becsületesen dolgozó ember tényleg megérdemelné, hogy könnyítsenek a munkáján. Az jíszont nehezen hihető el, hogy kis 'óakarattal nem lehetne akár a szabad 'g alatt egy katlant felállítani; addig s, amíg elkészül a tervbe vett tejcsarnok. Hobot Feri bácsival többször elbetzélgettem. Lassan világossá vált Höttem a dedinkai fejésátlag titka. Feri bácsi úgy véli, hogy nemcsak jó is bőséges takarmány szükséges. — Sokat számít — magyarázza — i takarmányadag összeállítása. Velünk is megtörténik, hogy idő előtt elfogy egyik vagy másikféle takarmányunk. Ilyenkor úgy igyekszünk, hogy a meglevőkből olyan takarmányadagot állítsunk össze, amely legalább megközelíti tápértékben az előzőt. így állandóan jó erőnlétben tudjuk tartani teheneinket. Igen, ez mind nagyon sokat számít. Még többet a dedinkai állatgondozók viszonya a munkájukhoz. Vadócz Mihály - hogy csak egy példát említsek — egy kocsi szénát ajánlott fel a sajátjából, amikor elfogyott a lucerna. Fáradságot nem ismerve dolgoznak mind az öten. Segítik egymást. A dedinkai példán el lehet gondolkodni. Milyen lelkes dolgozók ..., milyen szép eredmények... és még mennyivel szebbek lehetnének, ha jobban megértenék a korszerű technika jelentőségét. P. I. A kalondal szövetkezet újonnan épült üvegházában, Jeftimol Dániel elvtárs vezetésével, egy csoport jókedvű, fiatal lány szorgoskodik. eredményt elérő traktorosa és gépkezelője külön jutalmat kap a minisztertől. Azok a traktorosok és gépkezelők, akik ezen feltételek mellett 100 hektárnyi területet vetnek be kukoricával és azt egész éven át gondozni fogják, hektáronként legalább 500 mázsa tejes-viaszos érettségű silókukoricát takarítanak be, elnyerik „A Szocialista Mezőgazdaság Építője“ címet és 2000 korona jutalmat kapnak. A versenybe az EFSZ-ek és az állami gazdaságok is bekapcsolódhatnak. Amennyiben a mezőgazdasági üzem minden fejőstehenére 150 q jóminőségü silőtakarmányt és 20 q szénát termel, elnyeri „A Szocialista Mezőgazdaság Építője" címet. A fent említett mennyiséget túlszárnyaló tíz üzemet 10 000 koronáig terjedő különdíjjal jutalmazzák. * A cukorrépa-termelésben Ha a mezőgazdasági üzemek cukorrépából 400 q-ás hektárhozamot érnek el legalább 30 hektárnyi területen, a gépesítés teljes kihasználása mellett, a „A Szocialista Mezőgazdaság Építője“ címet kapják. A tíz legjobb mezőgazdasági üzem 5000 koronáig terjedő jutalmat kap. Azok az agronómusok, gépesitők vagy zootechnikusok, akik személyes érdemet szereztek e mutatók elérésénél a , cukorrépatermesztésben, elnyerhetik , „A Szocialista Mezőgazdaság Építője“ elmet és 500 korona pénzjutalmat kapnak. A szövetkezet vagy állami gazdaság azon agronómusa, akinek érde. meként a cukorrépát a vetés után i 30—35 napon belül egyelik, négyszer . gyomlálják s a cukorrépa fejlődésé. nek egész idején legalább 30 hektárnyi területen megfelelően gondozza, . több mint 400 mázsa hektárhozam elérése esetén elnyeri „A Szocialista , Mezőgazdaság Építője“ címet és 500 . korona pénzjutalmat kap. LUBOMlR STROUGAL, földművelésügyi miniszter oiamuveiesugyi miniszier ez evre endkívüli kitüntetéseket és jutalmait hirdetett ki. A kukoricatermelésben A traktoros és gépkezelője, akik íégyzetes-fészkes módszerrel 100 íektár kukoricát vetnek el gépükkel, raktorukra elnyerik a földművelésigyi miniszter díszjelvényét és 300 corona pénzjutalmat kapnak. Ha pelig 150 hektárnyi területet vetnek be ! módszerrel ugyanezen kitüntetés nellett 1000 korona jutalmat kapnak. \ köztársaság első három legjobb {/ts-ve-ddmej dUmíty Az ember igyekszik, dolgozik és s minden útlevél vagy vízum nélkül em is gondol arra, hogy munkájának vándorolnak egyik országból a máredményeit valaki vagy valami tönk- síkba. Átkússzék vagy átrepülik a »teheti. Csak a nagy ellenségektől határokat, észrevétlenül terjednek * szállításával. Hiszen a burgonyabogarat még 100 évvel ezelőtt alig ismertük! Nyugodtan éldegélt valahol Észak-Amerika hegyei között. Ki tudja, miért kezdte meg világkörüli útját. Aztán 1949-ben megjelent nálunk is és azóta neadjisten megszabadulni tőle! Hasonló a helyzet a kaliforniai pajzstetű, az amerikai fehér szövőlepke és a répaaknázó moly esetében is. Az említett kártevők csak a második világháború után kerültek más államokból hozzánk és úgy megtetszett nekik parasztjaink közömbös magatartása, hogy letelepedtek és most a földművesek munkáján élősködnek. Ivanka prl Dunaji községben egy tudományos intézet alakult, ahol az apró kártevők és növényi betegségek elleni védőszerek előállításával kísérleteznek. A harc eléggé egyenlőtlen, mivel ezek az apró ellenségek nagyon gyorsan szaporodnak. Bizony, sok okos fej és ügyes kéz együttműködésére van szükség, hogy végül győztesen' kerüljünk ki az apró ellenségek ellen indított harcból. Az emberek és növények közös ellensége ellen indított harc békés, tudományos együttműködést hívott életre a különböző országok tudósai között és szoros kapcsolatot teremtett az elmélet és a gyakorlat terén is. Az Ivanka pri Dunaji-i Növényvédelmi Intézet alig néhány éve létezik, de nyugodtan állíthatjuk, hogy ez alatt a rövid néhány év alatt világhírre tett szert. Olyan híres szakemberek látogatják, mint Rubcov és Stenberg professzorok, valamint Usatyinszkaja a Szovjetunióból, Wigglesworth professzor, a rovarok élettanának megalapítója és dr. Kennedy az angliai Oxford-egyetemröl, dr. Bergold Kanadából, valamint Auszttrália, India, Kína és más országok tudósai. A külföldi vendégek kicserélik a növényvédelmi intézet dolgozóival eddig szerzett tapasztalataikat és űj ismeretekkel gazdagodva térnek vissza hazájukba, hogy az egész világ tudósai egységesen harcoljanak a közös ellenség, a kártevő rovarok és a növényi betegségek ellen. De a tudósok a mezőgazdasági dolgozók segítsége nélkül ezt a har; cot nem tudnák győzelemre vinni. ; Tehát ha ezek az apró ellenségek valahol megjelennek, minden eszközzel meg kell akadályoznunk továbbterjedésüket. A növényvédelmi intézet dolgozói azt üzenik a szövetkezetek dolgozóinak, hogy minden eszközzel harcoljanak a kártevők ellen. : Hiszen ez a harc a termelés növelésének egyik fontos formája. Továbbá j szükséges, hogy a szövetkezeti dol; gőzök sokkal gondosabban, mint ed: dig, tanulmányozzák át az erre vo) natkozó szakirodalmat, igyekezzenek ; idejében felismerni az ellenséget és ; tanuljanak hatékonyan harcolni elle: ne. Erre különösen most, a tavaszi ! hónapokban mutatkozik nagy szükt ség. M. L. — más, régebbi szövetkezetek esc- >; i tében is — javulnia kell az irányító, ll szervező és ellenőrző munkának, a ami jövedelmezőbbé teszi a közös « gazdálkodást. sj És. most hogyan hívják a négy \ ■ faluból létesült községet? Ez a | • fogas kérdés merült föl... Gondol- | , koztak, törték a fejüket, végül i- megegyeztek: mind a négy falu | z szövetkezeti, a névben is valahogy | k ki kellene emelni — mind a négy 2 \ a Hornád mellett van, ennek is 1 s benne kéne lenni.,. így született ■ . meg a név: Druzstevná prl Hornáde. A térképen még nem szerepel, s Am, rövidesen rajta lesz... Az új :- térképen! Sőt, az anyakönyv-vezelö :. így írja majd be az újszülöttet: 1- X. Y„ Druzstevná pri Hornáde, Se- \- kol utca... és (gy tovább. k Akárhogy is vesszük: nagy mun- ka ez! Nagy lépés az új, szocialista ' falu kialakításához vezető úton... : e Merkovszky Imre elvtársra, — aki j- ezelőtt a Kosicei Járási Nemzeti ; :. Bizottságon dolgozott — az új köz- ség HNB-titkárára még nehéz feladatok várnak. De már eddig is ‘ a megmutatta, hogy nem hátrál meg _ a nehézségektől, s a lakosság tevékeny közreműködésével néhány l< éven belül valóban szocialista faluvá fejlődött ez a Hornád menti ; ,e újonnan létesült szövetkezeti köz- ! y ség. y *** “ C'került házasságnak mond! tó ez az egyesülés. Mindannyiukon múlik, hogy a házasságot gyű: mölcsöző „házasélet” kövesse. n Iván Sándor (Koálce) — Mondanék egyet, emberek - ;zólalt meg a HNB elnöke —, mi ii negtanácskozhatnánk a Valá Vies ca-i vezetőkkel az egyesülési szán lékunkat. Majd a helyi pártszervezet, a he lyi nemzeti bizottság és a szövet kezet vezetőinek egyöntetűen elfő kiadták a javaslatát, annál is Inkábt mivel tudták, hogy a Malá Vieska iaknak nem lesz ellenvetésük a egyesülést illetően (az ő határu termőbb, mint a vieskaiaké)... anácskozást nyilvános közgyűlé követte, a javaslatot elfogadás. Itt a Hernád völgyében a negye ük falu: Sokol Ennek a határa i szomszédos a Malá Vieska-i határ ral. Csak a falu kicsit odébb esil A sokoli lakosokban is jó visszhang ra talált a három falu egyesülésé nek híre. No meg aztán ők is csa mostanában kezdték a közös gaz dálkodást. — Mi is csatlakozhatnánk, d hogyan? Csak a szövetkezet, vagy pedig a falu is?! — így a sokolial ők mintegy 2 — 3 kilométerre var nak Maié Vieskától. \7égül úgy döntöttek, hogy * falu szövetkezetestül csat lakozik Malá Vieskához. Stofcso elvtárs, szövetkezeti élne Újra érvelt: — Emberek! Négy szövetkezeti négy elnök, négy agronómus, néf könyvelő, négy ... négy ... és í£ tovább. Viszont egy szövetkezetne elég egy elnök, egy agronómus, e{ könyvelő, egy . . és Így tovább. Természetes, hogy így a legtehe ségesebb, legjobb szervezöképessi gü, s legtapasztaltabb vezetők révi ebből csak előnyök származhatnak, hiszen a nagyobb gazdaságokban s jobban kihasználhatók a korszerű r gépek, jövedelmezőbb a közös gaz- 1 dálkodás. Én a magam részéről i csak javasolni tudom, hogy Kostoíany nad Hornádom szövetkezetével 1 együtt kapcsolódjék a mi közsé- 1 günkhöz: annál is inkább, hogy ne- j kik csak 120 hektár a szántójuk, erre nemigen érdemes korszerű gazdasági udvart építeni. Nekünk meg amúgy is van elegendő istállónk. Az okos szavak hatottak a tagokra. s a vita vége az lett, hogy még aznap este egyesült a két falu és a két szövetkezet. Evés közben jön meg az étvágy. Ugyanis, az egyesülés híre futótűzként terjedt Tepliöany lakosainak, szövetkezeti tagjainak körében. Itt hasonlóképp a szövetkezet nemrégiben létesült. — Bizonyára csak jobbat akarnak ... — mondogatták a tepliéániak. — Mi is csatlakozhatnánk Malá Vieskához. A Kostol'any nad Hornádom-iakat a Hernád választja ■ el Malá Vieskától, minket meg az új, most épülő nyolcéves középiskola. (ezt a két falu közé építik). 0' Úgy szokták mondani az idősebbek: a házasság nem tréfa. Ezzel a házasélet komolyságára intve a fiatalokat, mielőtt egybekelnének, Mert, az elhamarkodott, meggondolatlan házasság ritkán szokott sikerülni. Ilyen tapogatózó, szimatoló cselekedetre szánták el magukat a ■ Kostol'any nad Hornádom-i szövet; kezet tagjai közül egynéhányan, ; amikor átrándultak Malá Vieskára, ; hogy az ottani szövetkezet zárszá; madási közgyűlésén saját szemük i kel lássák, mire vitték a szomszé| dók.•• í Két oldalról is érdekelte őket a ! dolog. Egyrészt azért, mert náluk I csak nemrég alakult meg a szövet» kezet, s kíváncsiak voltak a közösen i gazdálkodó szomszédjaik eredményeire. Erről meg is győződhettek, [ hiszen a zárszámadási gyűlésen jó[ néhányan több ezer koronát kaptak í a tagok közül. Másrészt meg . azt I szimatolták, mit szólnának a Malá I Vieska-i szövetkezet tagjai a két f EFSZ egyesítéséhez ... Hiszen csak E a Hernád folyó választja el a két [ falucska határát. | — Most, amikor már jól állunk, [ hát Ti jöttök a nyakunkra — hang- I zott el egyik-másik tag szájából a | barátságosnak éppen nem mondható ? megjegyzés... Majd az ágálok vi- I tájának Stofcsó József, a szövetke| zet elnöke vetett véget: I — Elvtársak! — mondotta - í Pártunk Központi Bizottságának ha| tározata is arra hívja fel a figyelői met, ahol a szövetkezetek egyesi» tésére kedvezőek a feltételek, ott A mezőgazdasági légiszolgálat ebben az évben is nagy segítséget nyújt földműveseinknek. Az Agrolet számos repülőgépe ebben az évben csaknem 500 000 hektár földet szórt be műtrágyával, több mint 200 000 holdat kártevők elleni vegyszerrel permetez be és 29 900 hektár erdő ápolását végzi el. A képen a Mosti Állami Gazdaság dolgozóit látjuk, akik műtrágyával töltik meg az Agrolet repülőgépének tartályát. (Foto: CTK - Rj) fél és csak azok ellen védekezik. Az tpró ellenségeket sokszor figyelembe se veszi, vagy pedig lekicsinylőén legyint: ugyan kérem, csak nem gondolják, hogy ez a parány árthat nekem! S közben elfelejti, hogy az apró ellenség is veszedelmet jelent. Gondoljunk csak az apró kártevő rovarokra és a növények különféle betegségeire. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek az apró ellenségek tavaly annyi kárt tettek a kultúrnövényekben, hogy az elpusztított termények fedezni tudnák 50 000 000 ember évi élelmiszerszükségletét. A Szovjetunióban egyedül a gabonaüszög évente annyi gabonát tesz tönkre, amennyi 15 000 000 ember kenyérszükségletének felel meg. Ezek az apró ellenségek a mi hazánkat sem kerülték el. Tavaly nálunk egyedül a fekete répa-levéltetü (méktetü) több mint 200 000 000 koronás kért okozott. Az a legkellemetlenebb, hogy ezek és a hozzájuk hasonló kis állatkák nem ismernek semmilyen határt, növényfélék vagy növényi termékek