Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-13 / 4. szám
Mit tesz a tornaijai szövetkezet a termelés tokozásáért? H§ A termelési évet befepf jeztük, s így fel tudjuk HP mérni elért eredményeinggj két és az előfordult hiá§g| nyosságokat. Ezek fagyéig- lembevétele mellett a jövő IH évi tervet reálisabb ala=l| pokra tudjuk helyezni. Fel§p adatunk a termelés foko§1 zása, ehhez pedig nagyban === hozzájárul az agrotechnijp kai határidők betartása, §= valamint a termelési költ- Ijj ségek csökkentése. Ezt jól =p tudjuk mi, a tornaijai szögi vetkezet tagjai is. Éppen IjÉ ezért mielőtt az 1960-as isi évi tervet végérvényesen == papírra vetnők, megbe^ széltiik a tervből ránk há- 9 ruló feladatok biztosítását. Elsősorban Is szigorúan betartjuk a helyes vetésforgót; ezáltal megváltozik a talajszerkezet, s könnyebb lesz a megművelése. A hektárhozamok fokozásában nagy szerepet játszik az ÍStállőtrágya, különösen akkor, ha azt Szakszerűen kezelik. Ezt szem előtt tartva fogjuk trágyatelepeinket gondozni. Hogy a harmadik ötéves tervből ránk jutő feladatokat minél jobban még tudjuk valósítani, nagy gondot fordítunk a talaj víztartalmának biztosítására és a belvizek lecsapolására. Az év folyamán 90 hektárt alagcsövezlink, s ezáltal 50 %-kal emelkedik majd a termelékenység. Szövetkezetünk a vetőmagot és a szemestakarmány nagyobb részét pénzért vásárolta. Az 1960-as évben a szükséges vetőmagot és szemestakarmányt magunk biztosítjuk. Az építkezéseket ugyancsak magunk végezzük, így sok kiadástól menekülünk meg. Helyet adunk az új technológiának is. Bevezetjük a sertések száraz hizlalását és a növendékmarha nyitott istállózását, nem utolsósorban pedig a gépi fejést. A lehető legnagyobb százalékban gépesítjük a növénytermelés minden szakaszát, ezáltal megmentjük tagjainkat a fárasztó kézi munkáktól, s ugyanakkor csökkentjük az önköltséget. Az új termelési és pénzügyi terv, valamint az új könyvvitel lehetőséget nyújt az egyes termékek termelési költségeinek pontos kimutatására. De mindez, amit itt felsoroltam, csak akkor válik hasznossá, ha az nemcsak papíron marad, hanem a következő gazdasági évben meg is valósítjuk. Lukács Béla, a tornaijai EFSZ könyvelője A Meghízottak Testületé a mezőgazdaságról tárgyalt Két kerület üzemeiből, szövetkezeteiből A Megbízottak Testületi január 7-1 rendes ülésén a mezőgazdasági termelés egyes kérdéseivel foglalkozott. A földműveseknek, nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdaság igazgatási szerveinek a CSKP KB 1959 márciusi határozata értelmében különösen a takarmányalap gyarapítására és a talaj termőerejének növelésére kell fokozottan törekedniük. E cél elérése érdekében szükséges, hogy a járási nemzeti bizottságok szervező és irányító tevékenységükkel már a téli hőnapok folyamán megalapozzák a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzését. Az állattenyésztés szakaszán figyelmünket elsősorban a szarvasmarhatényésztés fejlesztésére, a tervben előirányzott hústermelés biztosítására kell összpontosítanunk, az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban pedig az eddiginél bátrabban kell az új technológiát alkalmaznunk. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok, a Nefcnzeti Front valamennyi szervezete, s a védnökségi üzemek már most, az évi termelési- és pénzügyi tervek kidolgozása folyamán az eddiginél hathatósabb segítséget nyújtsanak az EFSZ-eknek. A Megbízottak Testületé ezenkívül az üzemi étkezdék színvonalának emeléséről és jelenlegi helyzetéről tárgyalt. Az ülésen értékelték a beruházási építkezések gazdasági hatékonysága növelése érdekében tett lépéseket. A múlt évi beruházási építkezési terv teljesítésének általában kedvező eredményeit rontják az alacsony színvonalú szervező-irányító munka következtében gyakran előforduló fogyatékosságok. A Megbízottak Testületé végül a távbeszélő-hálózat további kiterjesztéséről, valamint egyéb gazdasági és kulturális jellegű kérdésekről tárgyalt. • Az eperjesi kerületben a homonnai Chemkostav-üzem ifjú munkásai hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából kötelezettségvállalást tettek, hogy a helyi EFSZ beruházási építkezéseinél 1800 órát dolgoznak le. A fiatalok vállalásukat már eddig is magasan túlteljesítették. A Zbudská Dlhá-i EFSZ tehénistállójának építésénél 15 000 órányi társadalmi munkát végeztek. • Szinnát a Vihorlát-üzem dolgozói a járás három EFSZ-e fölött vállaltak védnökséget. Kötelezetségvállalásaikat az új kollektiv, szerződésbe is belefoglalták. A dlhái és a pclinnéi EFSZ-ekben 700 órát, a Stakcinská Ráztoka-iban 600 órát dolgoznak le. A felsorolt segítségen kívül kultúrműsort és időszerű mezőgazdasági kérdésekről előadásokat fognak szervezni az üzem dolgozói a védnökségbe vett EFSZ-ekben. Sjbar Rudolf, Kassa Szálkán még nemrég egyéni gazdálkodás folyt, ma pedig már gépesített nagyüzemi gazdálkodás folyik. A sekély barázdákban poroszkáló lovakat a traktoros brigád pufogó traktorai váltották fel. Ä Trencsík elvtárs által vezetett traktoros brigád feladatait az elmúlt évben jól teljesítette. Szálkán és Kiskeszin dolgoztak. Kiskeszin 400, Szálkán 1000 hektár földet szántottak föl. A szántásban Vavrík és Hangya traktorosok tűntek ki. akik utolsó negyedévi tervüket 150 °/o-ra teljesítették. A traktorosbrigád múlt évi tervét 155 °/o-ra teljesítette. Sikeresen zárták az elmúlt esztendőt, s a jövőben még szebb eredményeket akarnak elérni. A szálkái traktorosok jelentkeztek a „szocialista munkabrigád“ címért folyó versenybe. Az új gazdasági évben azonban a Trencsík elvtárs által vezetett traktoros brigád már a szálkái szövetkezet keretében működik, s gépei az említett szövetkezet gépállományát gyarapítják. Kovács József, Leléd Az őszi vetéa idején az 59 éves Lupa János járt az élen. 4300 literes fejési átlag A rimaszombati járásban a Rimaráhöi Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdaságában id. S t e f a n i k István az állatgondozó. Idős kora ellenére fiatalos szorgalommal gyarapítja tudását. Szorgos munkája és tudása nyomán ö érte el a múlt évben a rimaszombati járásban a legjobb fejési átlagot. Eredetileg 3000 liter átlagos tejhozamot vállalt, majd hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából kötelezettségvállalásában a tejhozam átlagát 200 literrel megtoldotta. Az év végi értékeléskor azonban megmutatkozott, hogy Stefanik bácsi magasan túlteljesítette vállalását. A vállalt 3200 liter helyett átlagosan 4300 liter tejet fejt ki egy-egy tehéntől az elmúlt esztendőben. A d a m e c József (Rimaszombat) ☆ Hasznos időtöltés Napról napra több szemléltető eszköz díszíti a Tornaijai Mezőgazdasági Technikum folyosóit. Ugyanis az isgBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBI kola minden tanulója részt vesz az ifjúsági alkotőversenyben, s ennek keretében háromméretű szemléltető eszközt készítenek. Például: Stejmanbódét, írógépmodelleket, kukoricaszárítót, rádiót és sok más hasonló dolgot. Ezenkívül jó munkát végez az olvasókör is Tizslavic János vezetésével. A kör tagjai minden héten egy könyvet olvasnak el, s a meghatározott napon közösen megvitatják az olvasott könyv tartalmát. Varga Éva, Tornaija ☆ • A kassai kerületben a makrancl EFSZ (szepsi járás) végzett elsőként a silónövények betakarításával. Hatvannégy hektár földterületről 3328 tonna silóanyagot gyűjtöttek össze. ezáltal a marhaállomány részére szarvasmarhánként átlagosan 86,4 mázsa jóminőségű silőtakarmányt biztosítottak. • A silőnövények begyűjtési versenyéből a kassai kerületben Dobos Mihály a terebesi gépállomás kombájnosa került ki győztesen: 200 hektár földterületről 6204 tonna silóanyagot takarított be. IBBBBBBBBBB9BBBBS8BBBBBSB A szövetkezetek 1960. évi termelési tervének összeállításakor figyelembe kell vennünk bizonyos változásokat, ugyanis a terv és költségvetés kidolgozásának módja ezúttal némelyütt eltér az eddigi gyakorlattól. Bár az évi termelési terv kidolgozásának szemszögéből (a különböző előkészítő munkák mellett) igen fontosak a tavalyi mérleg és a zárszámadás adatai, a szövetkezetek a részlettervek kidolgozását már ezektől az adatoktól függetlenül, korábban is megkezdhetik. Máris elkészíthetik például a beruházási építkezések, az erdőgazdálkodási és melléktermelési feladatok, valamint a főjavítások tervét, továbbá a szerszámok, kisebb termelési eszközök beszerzésének és javításának, azután a gépek és épületek karbantartásának feladatait is tervbe foglalhatják. A zárszámadás előtt megkezdhetik az egyes növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok tervének előkészítését is. Az évi termelési terv kidolgozására előirányzott idő legjobb kihasználása végett a következő munkafolyamatot ajánljuk: Amíg régebben az állattenyésztés fejlesztésének feladatait a növénytermesztésben előállított takarmányalap szabta meg, jelenleg már a növénytermesztést az állattenyésztés követelményeinek figyelembevételével kell megterveznünk, de az állami terv biztosítását is szem előtt kell tartanunk. Az állattenyésztés fejlesztésének egyik fontos tényezője a takarmányalap, amelyet a következő években a szövetkezetnek mindenekelőtt saját termesztésű takarmányokból kell biztosítania. A növénytermesztés fokozását számtalan, eddig kihasználatlan tartalék segítheti elő, főként ami a talajerő javítását illeti. _ 'J’rtltmtí 2 Földműves I960, január 10. időszakban, mégpedig az állatok korának figyelembevételével (24—28). A melléklet ledolgozását szintén megkezdhetjük, mivel a téli takarmányadagok meghatározására alapul szolgáló tavalyi takarmánybetakarltási mérleget már ismerjük, míg a nyári, valamint a következő téli időszak takarmányadagját az állattenyésztés állami terve alapján határozzuk meg. Tehát nem az elért takarmánytermesztési eredmények szerint, ami az elmúlt években sokszor nem felelt meg az állattenyésztés követelményeinek. Amikor a zootechnikus és az állattenyésztők összeállítják a „Melléklet a zootechnikus számára“ adatait, a mezőgazdász a hozzá beosztott szövetkezeti tagokkal megkezdheti a „Tcrménylapok“ (Karta plodln) kitöltését, persze csak akkor, ha a teljesitménynormák és a teljesítménybérek pontos megállapítása már megtörtént. Ezeken a lapokon (az őszieken kívül) csupán a különböző munkafolyamatokat, a teljesítménybér munkaegységekben kifejezett értékét és az egyéb költségeket (gépállomás, brigádok) tüntethetjük föl, míg a földterületet (tavasziak, köztesek) és a hektárhozamgkat minden növény esetén csak a takarmányszükséglet ismeretében, valamint a vetésterületek összetételének meghatározása után állapíthatjuk meg. Ennek az a magyarázata, hogy a takarmányalap biztosítása érdekében esetleg meg kell változtatnunk a vetésterület öszszotételét, mivel a takarmányok tervezett betakarítási eredményeinek összhangban kell állniuk az állattenyésztés feladataival. Ugyanakkor tovább' dolgozhatunk a „Melléklet a zootechnikus számára“ egyéb adatainak összeállításán, tehát elkészíthetjük a tehenek és üszők behágatásának, valamint a kocák bezőinak feladatait (15 — 22), egyidejűleg meghatározzuk a termelés biztosításának szervezeti és anyagi lehe^ tőségeit (főleg a takarmányalap biztosításának módját), s ugyancsak itt tüntetjük fel a dolgozók bérét munkaegységekben, ami alapot szolgáltat az állattenyésztésben felhasználásra kerülő munkaegységek tervének öszszeállítására. A szövetkezeti dolgozókkal egyetértésben megállapított termelési feladatok kitűzésekor nem szabad megfeledkeznünk a dolgozók vállalásairól sem, s igyekezetünk arra irányuljon, hogy az állattenyésztési feladatok teljesítését minden dolgozd szívügyének tekintse. A letárgyalt termelési feladatok alapján folytathatjuk a „Föterv“ összeállítását, éspedig az „Állattenyésztési mérleg“ „Bilancia zivoSísnej vyroby) felállításával (II —15), amelynek nemcsak az állami tervvel, hanem a takarmányszükséglet és a takarncsnybiztosítás tervével (III —16), valamint a szövetkezeti dolgozók feladataival is összhangban kel! állnia. Most már összeállíthatjuk a „Főterv" további részeit. Feltüntetjük az üvegházi zöldség- és virágtermesztés adatait, a gazdasági- és műtrágyák szükségletét, a felhasználásra szánt növényvédelmi vegyszerek mennyiségét, továbbá az állatállomány egészségének biztosítására és védelmére irányuló intézkedéseket. A munkaegységek tervét, amelyet a „Föterv" V. fejezete foglal magában, a növénytermesztésre vonatkozólag a „Terménylapok“ szerint, az állattenyésztésben pedig a „Melléklet a zootechnikus számára“ alapján állítjuk össze. Ha az itt felsorolt alapelveketi betartjuk, könnyebben és helyesebben állítjuk össze az évi termelési tervet, amelynek nagy jelentőségét feladataink biztosítása érdekében nem is kell különösebben hangsúlyoznunk. (Z. N.) (Fordította: Ky) A szálkái traktorosok is a „szocialista munkchrigád“ címért versenyeznek A bratislavai Dimitrov-lizemben új részleget építenek, amelyben minden munkát gépesítenek, s ezáltal a szuperfosfát-műtrágya gyártása 428 °/o-kal emelkedik. Felvételünkön Filip Antal művezető (balra) a gyártási folyamatot ellenőrzi. Hb a szövetkezetek évi termelési UJ fiSUUo&tíl Cl\ tervének összeállítására búgatásának havi tervét, feltüntethetjük a borjak és malacok elválasztásának adatait (6 — 11), majd ennek alapján kidolgozhatjuk a szarvasmarha (4), sertés (5), baromfi (12) és juh (13) állományában havonta bekövetkező változások tervét is. A minden hónapra előirányzott pá- ! .roztatások és elválasztások terve alapján kidolgozzuk a „Főterv" (13 — 14) negyedévi feladatait, míg a havonkénti állományforgalom alapján az egész évi állományforgalmat irányozzuk elő (Főterv 111 — 11. és 111 — 12.). : Az állományforgalom adatai feltünte- i tik a különböző gazdasági állatfajok i átlagállományát is, mégpedig korcso- - portok szerint, aminek alapján össze- í állíthatjuk az istállőtrágya termeié- í sének tervét (II —9), amire a „Tér- i ménylapok“ zavartalan kidolgozású- 1 hoz lesz szükségünk. Az átlagos ái- s latállomány és a megállapított takarmányadagok további alapot szolgáltatnak a „Főterv" újabb részének kidolgozására, amely a takarmány- ] szükségletet és a takarmány biztosi- 1 tását mutatja ki (III —16). Ezeknek 5 az adatoknak a birtokában eiőirá- ' nyozzuk a hektárhozamokat, befejez- ; zük a „Terményiapok" kitöltését és ‘ kidolgozzuk a „Növénytermesztés" 3. 1 részét, amely a vetésterületekre, a termékek betakarítására és felosztá- * Sára, továbbmenőleg pedig a takar- 1 mánytermesztés biztosítására vonat- 1 kozik (II—3). Tovább folytatjuk az 1 évelő kultúrák (II —5) és a gyümöl- 1 esősök (II —6) tervének összeállítá- 1 sát is. Miután ezzel a munkával végeztünk, t áttekintést kapunk a takarmányter- * mesztési helyzetről, s megkezdhetjük * az állattenyésztési termelékenység 1 fokozása konkrét tervének kidolgozá- l sát. A „Melléklet a zootechnikus számára“ című nyomtatványra beírjuk a különböző tenyészetek dolgo-Első feladatunk, hogy fölállítsuk a „Földalap mérlegét“ (Bilancia pödy), vagyis össze kell állítanunk a „Növénytermesztés“ (Rastlinná váróba) II. fejezetének első részét. Ebből kell kiindulnunk, mert a földterület nagysága szerint állapítják meg‘ a termelés és az árutermelés állami tervét, de már csak azért is ezzel kezdhetjük a munkát, mivel'a földterület terjedelmét pontosan ismerjük. A földalapban beállott esetleges változásokat a gazdasági esztendő megkezdése előtt, tehát az ősziek vetésének idején már-átvezettük. Következő feladatunk, hogy kidolgozzuk „Az EFSZ feladatai a termelésben és az árutermelésben“ (Hlavné úlohy JRD vo vyrobe a trznej produkcii) című nyomtatvány I. fejezetét, amelynek A) része a vetésterületek és a gazdasági állatok mennyiségének állami tervét tünteti föl, a B) rész az EFSZ termelésének és árutermelésének állami tervét tartalmazza, a C) rész pedig a termelés és árutermelés egyéb feladataira vonatkozik, amelyekre a szövetkezet a begyűjtési szervekkel szerződést kötött. Mind a három rész feladatait maradéktalanul biztosítani kel! az évi termelési terv többi fejezetében, mégpedig a szövetkezet és a járási nemzeti bizottság, valamint a szövetkezet és a begyűjtési szervek között megkötött szerződésekkel összhangban. Mielőtt az évi termelési terv további részeinek kidolgozását megkezdenék, előbb a különböző mellékleteket kell kitöltenünk, amelyek a „Föterv“ (Hla-.ny plán) feladatainak meghatározására szolgáltatnak alapot. A „Melléklet a zootechnikus számára“ (Príloha pre zootechníka) című nyomtatványon feltüntetjük az egy i szarvasmarhára, sertésre, baromfira, juhra és lóra eső naponkénti takarmányadagot mind a téli, mind a nyári
