Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-03 / 27. szám

Adják meg a földnek ami jár Bátrabban alkalmazzák a haladó módszereket Sok a tennivalója egy jó mezőgaz­dásznak. Törődnie kell a föld termő­erejének fokozásá­val, az agrotechni­kai határidők be­tartásával s a mun­kálatok jó elvégzé­sével. Sőt az állat­­tenyésztés vezető­je is elvárja, hogy a mezőgazdásznak oroszlánrésze le­gyen a bő takar­­mánvalap biztosí- Bőd László tásában. Lássunk tehát egy mező­gazdászt, hogyan végzi munkáját... Magastermetű, bátor tekintetű fér­fi. Bőd László. Már jónéhány éve mezőgazdásza a simonovcei EFSZ- nek. Igaz, a múlt évben elengedte a kormánykereket, mivel üj családi há­zat épített. Az idén azonban ismét nekilendült a munkának. Hogy tiszta képet kapjunk. Bőd László jelenlegi munkájáról, vessünk egy pillantást az előző évre. Kezdjük ott, hogy herefélékből tavaly bőven termett. Két kazal heréjük például az újat is megvárja. Nem feledkeztek meg a silótakarmány készítéséről sem. Ezt a még befedett silógödrök bizonyítják a legjobban. Ugyanakkor a tehenek napi takarmányadagjából sem hiányzik a jó minőségű siló. — Olyan keveréket készítünk — mondja Végh Béla takarmányozási csoportvezető, hogy a tehén megnyal­hatja a száját utána!... Valóban jó minőségű takarmányt falatoznak a simonovcei EFSZ tehe­nei. Ami pedig a silókukoricát illeti, olyan édes, akárcsak a cukor. Várják a jelentkezőket a mezőgazdasági iskolák Az 1960 —61-es iskolai tanévre már várja jelentkezőit, hallgatóit a Král'ovsktf Chlmec-i járásban levő Vinickyi Mezőgazdasági Mesteris­kola. Ez az iskola növény- és sző­lőtermesztési tanszakot tart fönn. Jelentkezhetnek a 17 évet betöltött fiatalok és a 40 évet meg ném ha­ladt mezőgazdasági dolgozók. Fel­vételnél előnyben részesülnek azok az érdeklődők, akik többéves me­zőgazdasági gyakorlattal rendelkez­nek, sikeresen elvégezték a közép­iskola nyolc osztályát vagy mező­­gazdasági tanonciskolába jártak. Ha a tanulók a szövetkezettől nem kapnak semmiféle támogatást, közülük a nőtlenek 500 korona, a nősök pedig 700 korona ösztöndíj­ban részesülnek. A családosok ese­tében ehhez az összeghez még min­den gyermekre 60 korona családi segély járul. A tanulók teljes ellá­tást kapnak a tanulóotthonban, ha­vonta egyszer két napra megláto­gathatják családjukat. Bővebb fel­világosítást az iskola igazgatósága nyújt. Cím: PMS Viniéky, okres Krill Chlmec. Csatlós István Safárikovón is működik égy magyar nyelvű mezőgazdasági technikum, ahol azok a fiatalok folytathatják tanulmányaikat, akik pénzügyi-könyvelési szakemberek akarnak lenni. Kétféle tagozat van. Az egyiken a tanulmányi idő négy év, a másikon két év. A négyéves iskolára azok a fiatalok jelentkez­hetnek, akik a középiskolát sikere­sen elvégezték. Tanulmányaikat érettségi vizsgával fejezik be. Az iskola elvégzése után pedig jelent­kezhetnek főiskolára, vagy pedig elhelyezést nyernek a mezőgazda­­sági üzemekben. A kétéves tagozatra azok jelent­kezhetnek, akik a tizenegyéves kö­zépiskolát érettségivel fejezték be. Ezen a tagozaton csak szaktárgya­kat tanulnak a tanulók. Tanulmá­nyaikat szak-záróvizsgával fejezik be és mint közgazdászokat közpon­tilag helyezik el a mezőgazdasági üzemekben, a nemzeti bizottságo­kon. Akik az említett iskolára fel­vételt nyernek, azok teljes ellátást kapnak az iskola diákotthonában. Atanulók tanulmányi előmenetelük és szüleik anyagi helyzete alapján ösztöndíjban részesülnek. Iskolánkon gazdag zene- és sport­­felszerelés áll a tanulók rendelke­zésére. Felhívjuk tehát mindazok figyelmét, akik Ilyen életpálya iránt vonzalmat éreznek, és a nyolcéves középiskolát, sikeresen fejezték be vagy ebben az évben fejezik be, küldjék el jelentkezési lapjukat az alábbi címre: Poínohospodárska technická skola. Safárikovo. A felvételi megbeszélések idő­pontjáról mindenkit értesítünk. Takács Lajos (Safárikovo) répa. Idén 94 hektárra kukoricát vetünk, ebből 60 hektárnyit négyze­tesen, Most készítjük elő a négyzet­bevető gépet — írja Mészáros István levelezőnk. A fentiekhez hasonlóan ír a tavaszi nagy dologtevésről többi levelezőnk is; köztük Anreas Sándor a moldavai járásból, Iván Sándor pedig a koáícei járásból ad áttekintést. Ezek után azt gondolhatnék, hogy semmi gondja, baja nincs Bőd László mezőgazdásznak. Pedig nem így van. Jelenleg például azért fő a feje, hol tisztíttassa ki a vöröshere-magot? Érdeklődött már a Rimavská Sobota-i Járási Nemzeti Bizottságon is, de nem biztatták sok jóval. — Próbálkozzék a begyűjtési üzem­nél! — mondották. Bekopogtatott tehát a járási be­gyűjtési üzemhez. Ott a következők­kel álltak elő: — Sok a munka, egyelőre nem tud­juk kitisztítani... Mit volt mit tenni, a mezőgazdász elhatározta, hogy szemetesen vetik el a heremagot. Lehet azonban, hogy azóta visszanyerte türelmét, s még egyszer benyitott a begyűjtési üzem­hez, gondolván, hátha ... „Apró-cseprő“ gondok ezek, de bosszantók. Az is, hogy az EFSZ ve­zetősége az ősszel nem tett félre elegendő korai burgonyát, így most nincs ültetésre burgonyája. Vetni pe­dig kell, mert mint a közmondás tart­ja: „Ki mint vet, úgy arat!" Ottjár­­tunkkor javasoltuk a mezőgazdász­nak, hogy cseréljenek a szomszédos szövetkezetekkel vetőburgonyét, — mondjuk heréért. Nem tudjuk, meg­fogadták-e tanácsunkat ?... Térjünk azonban a jelenre, a me­zőgazdász idei terveire. Itt is látni sok szépet, sok jót. Dicséretre méltó például, hogy 81 hektár földbe vetnek herét. Lucernát 8 hektárba. Bővítik a silónövények vetésterületét is. Si­lókukoricát pedig 500 mázsát termel­nek hektáronként. Ez mind szép, mind jó. Nézzük azonban az „érem“ másik oldalát. Mégpedig azt, hogy sem a növénytermesztésben, sem az állattenyésztésben eddig nem alkal­mazzák a haladó termelési módszere­ket. A kukoricát sem vetik négyzete­sen. A mezőgazdász szerint náluk nem válik be ez a termelési módszer. .. .Pedig nem ez az igazság. A hiba ott van, hogy tavaszi szántásba Vetik a kukoricát. Sőt a trágyát is tapasszal szántják a földbe. így aztán természe­tesen nem lehet bő termésre számí­tani. Hasonló a helyzet az állattenyész­tésben is. Amint mondottuk és pél­dákkal is bizonyítottuk, a bő takar­mányalap biztosítása körül nincs hi-, ‘ba. Helytelen azonban, hogy amikor s megvásárolták a fejőgppejket, . egy­szerűen szögre akasztották őket. S azóta senkinek sem jutott az eszébe, hogy ki kellene próbálni azokat az „ördöngős masinákat“! — Nincs értelme, hogy gépekkel fejjük a gyöngén tejelő teheneket — mondja Pál László zootechnikus. A mezőgazdásszal kezdtük Írásun­kat, s a zootechnikushoz jutottunk. Mindezt tudatosan tettük. Mert egy ember akár bele is szakadhat, nem viszi sokra. Simonovcén is akkor lesz erős az EFSZ. ha egy emberként har­colnak a magasabb termelékenysé­gért. Természetesen, ne tévessze szem elől a szövetkezet vezetősége, hogy régi módon már nem gazdálkod­hatunk. Adják meg a földnek, ami jár, s bátrabban alkalmazzák a haladó ter­melési módszereket, az új technoló­giát. Bizonyosan hasznát látják! Zatykó József Használjuk ki jobban a termőföldet A TERMŐFÖLD belterjes megmű­velése sok kérdés és feladat megol­dásét feltételezi. Legalább a kérdé­sek némelyikével foglalkozzunk be­hatóbban, elsősorban azokkal, ame­lyek körül a maradi felfogás vagy a jó munkaszervezés hiánya a legtöbb hibát halmozta fel. Pedig ezek a fel­adatok mindig olyan hatásos intézke­déseket követelnek meg, amelyek a talaj tökéletesebb és belterjesebb kihasználását eredményezik. Főképp azoknak a hatalmas tartalékoknak felhasználásáról van szó, amelyeket a talaj jó trágyázása, a nagyobb hasznot hozó növények, valamint a másodvetések termesztése rejt ma­gában. Senki sem vonja kétségbe, hogy az istállótrágya jelentős szerepet játszik a talaj termőerejének fokozásában. S mégis sok szövetkezetben a trágyát teljesen helytelenül tárolják. Ennek következtében rövid hat hónap alatt a trágya tápanyagainak fele vész kárba. Ha egy 500 hektáros földte­rülettel rendelkező egyesített szö­vetkezetben, amelyben 300 szarvas­­marhát tartanak, a trágya tápanyag­veszteségét csak 20 %-kal tudják csökkenteni, ezáltal 480 mázsa ga­bona termelésére elegendő tápanya­got nyernek. Általában ismeretes, hogy a trágyát mielőbb szét kell te­ríteni és azonnal be is kell szántani. Ennek ellenére azonban gyakran hosszabb ideig beszántatlanul marad a földön. így a hektáronként 300 má­zsás mennyiségből fél mázsa nitrogén vész kárba, amelyet később — s nem minden nehézség nélkül - műtrágya alakjában kell drága pénzért pótol­nunk. SOK HELYÜTT ugyancsak gondat­lanul bánnak a műtrágyákkal is. A szakszerűtlen raktározásból eredő veszteségek mellett sok szövetkezet­ben — a talajszerkezet behatóbb ismeretének hiányában, s tekintet nélkül az előző veteményre és a ve­tésre szánt növény szükségleteire — vakon szórják a műtrágyát. Ha azon­ban friss talajelemzés szerint trá­gyáznak, gabonafélékből 50 — 80 °/o-kal magasabb hektárhozamot is elérhet­nek, mint a tervszerűtlen trágyázás esetében. De más utak is vezetnek a földalap tökéletesebb, kihasználásához, mint például a nagyobb hasznot adó növé­nyek termesztése. Először azonban le kell küzdeni az egyes szövetkezeti tagok maradi gondolkodását, akik mintha nem is hallottak volna arról, hogy hány szövetkezetben fizetődött ki a takarmányozási célokra termesz­tett kukorica. Pedig számtalan példát hozhatnánk fel arra, hogy sok szö­vetkezet és állami gazdaság földte­rületének legalább ló %-át, sőt töb­bet is takarmányozási célokra siló­kukoricával vet be. A LEGTÖBB HELYEN még távolról sem értékelik kellőképpen a másod­vetések jelentőségét, holott ezáltal évente két termést takaríthatnának be. Az őszi másodvetéseket, a repcét és az őszi rozsot, eddig a szántóterü­leteknek alig 2 %-án termesztik, annak ellenére, hogy legalább föld­területük 5 %-át kellene erre fel­használni. A földalap jobb kihasználása jó minőségű és nagyhozamú vetőmag felhasználásával is elérhető. A gyom­növények, a kártevők és a növény­betegségek elleni eredményes harc például silókukoricából 50-70 %-os, tavaszi búzából 4 mázsás és a tavaszé árpából 5 mázsás termésnövekedé.st eredményez hektáronként. Növénytermesztésünk belterjessé­gét nagymértékben befolyásolja a vízgazdálkodás is. Az alagcsövezéssel lecsapolt területek búzából 50 %-kal, árpából 46 %-kal, cukorrépából, bur­gonyából és szénából 80 %-kal na­gyobb termést adnak. Az öntözött területeken 250 mázsa korai burgo­nyát, 650 mázsa cukorrépát is beta­karíthatunk hektáronként. Ezért egyik legelső feladatunk a vízgazdál­kodás rendezése legyen. A vizenyős talajokat le kell csapolni, de egyúttal Kiadós segítség mezegazdaságunknak A prostéjovi Agrostroj dolgozói kel­lőképpen gondoskodnak arról, hogy elegendő gépet gyártsanak földműve­seink számára. Igyekezetükről tavalyi eredmények is tanúskodnak: a test­vérüzemeikkel folytatott versenyben az első helyet érték el, termelési ter­vüket ugyanis 101 %-ra teljesítették önköltségeik jelentős csökkentése mellett. Az említett adatok mögött 32 500 elkészített gép sorakozik föl, amelyek már tavaly segítették szö­mezőgazdasági gépet szerezhetnek be az érdeklődők. De soroljunk fel ezek közül legalább néhányat. A PKMS-50 jelzésű 50 lóerős egye­temes eszközhordozó arra szolgál, hogy a nehéz termésbegyűjtö gépe­ket, mint például az arató-cséplőt, burgonyaszedőt, siló- és répakom­bájnt, egyetemes rakodógépet, nagy nyomású sajtolót stb. hordozza. Ez az eszközhordozó jó segítőtársa lesz földműveseink»*^ mert a legkülön­Effy újítás a prostéjovi Agrostrojból. A MAR-90 jelzésű cséplőgépre sze­relt bádogtartály a felszecskázott gabona tárolására szolgál. Az így átala­kított gép teljesítménye 30 — 40 mázsa gabona óránként. Előnye a na­gyobb teljesítmény és a cséplőgép egyenletesebb megterhelése. vetkezeti dolgozóinkat, az állami gaz­daságok és mezőgazdaságunk dolgo­zóit abban, hogy növelhessék a ter­melést, s ezt olcsóbbá tegyék. Ezen­felül jelentősen megkönnyítették a nehéz testi munkák elvégzését. Az üzem dolgozói azonban nem elé­gednek meg tavalyi eredményeikkel. Elhatározták, hogy a múlt évvel szem­ben 13,51 %-kal növelik termelésüket. Ezt az emelkedést főképp a munka­termelékenység fokozásával akarják elérni. Tervük szerint 3700 cséplő­gépet, 1800 (az L 55-130 jelzésű csép­lőgép után kapcsolt) szalmasajtolót, 1500 régebbi típusú és 1000 újabb szerkesztésű kőolajhajtású motoro­­botot készítenek el terven felül. A motorobotok e fajtáinak üzemköltsé­ge legalább ötödnyivel kevesebb, mint a régebbi típusoké. E gépeken kívül, amelyeknek gyár­tása az üzem legelső feladata, még sok más, összesen 47 különféle gépet gyártanak. Köztük komlófésűket, szo­­lomit (nádlemez) sajtolókat és más egyebet találunk. S köztársaságunk egyetlen ilyen üzemeként kardánten­gelyek gyártásával is foglalkoznak. Mezőgazdaságunk „segítőtársai” to­vább növelik termelésünket az elkö­vetkező években. így a harmadik öt­éves terv utolsó évében a prostéjovi Agrostroj össztermelése 130 %-kal, a munkatermelékenység pedig 90 %­­kai emelkedik. Lényegesen növekedik az általuk gyártott gépek száma is: 14 fajta géppel többet gyártanak majd. Ez azt jelenti, hogy 1965-ben Prostéjovból összesen 61 különféle gondoskodni kell a talaj vízszükség­letének biztosításáról, éspedig víztá­rolók építésével, hogy a szükséges területeket öntözhessük. AZ AGROTECHNIKA, a tudomány vívmányai, valamint az élenjáró szö­vetkezetek, állami gazdaságok ta­pasztalatai és sok más kérdés meg­oldása együttesen adják meg föld­alapunk helyes kihasználásának tel­jes képét. Rendkívül igényes feladat ez, de szilárd akarat és a jövő távla­tait figyelembe vevő szemlélet mellett megvalósítható. (Pravda) bözőbb mezőgazdasági munkákra le­het majd felhasználni. A termelést meggyorsítja és olcsóbbá teszi. Az általuk gyártott gépek közül felemlíthetjük még a T4-K10 jelzésű törpetraktort. Ezt a Diesel-motoros motorobot tökéletesítésével fejlesztik ki. Húszféle munkára is jól fel lehet használni, főképp a zöldségtermesz­tésben, az erdőgazdaságban, a kerté­szetben és a faiskcjákban. A zöldségtermesztők számára új­donság lesz a sorközí megmunkálásra alkalmas motoros kapa, amely jelen­tősen megkönnyíti a kertészet nehéz munkáinak elvégzését. A prostéjovi Agrostroj dolgozói kü­lön figyelmet szentelnek a tökélete­sített rakodógépek gyártásának. A harmadik ötéves terv éveiben üze­mükből tökéletesített formában nagy teljesítményű réparakodók, répalevél­­rakodók, széna- és szalmakötegrako­­dók kerülnek ki. A trágyakezelők jó segítőtársa lesz az M-t!pusú, traktorra szerelt kom­­posztforgató. Ez a gép 500 mázsa komposztanyagot forgat meg egy óra alatt. Mindezek a gépek és sok más tár­suk lehetővé teszik, hogy földműve­seink a mezei munkák ütemét meg­gyorsíthassák, s így könnyebb lesz e munkákat agrotechnikai határidő­ben végrehajtani. Nem kevésbé fon­tos az is, hogy földműveseinket te­hermentesítik a legnehezebb munkák­tól, s — ami talán a legfőbb — nagy segítséget jelentenek a mezőgazda­­sági termelés növelésében és olcsob­­bításában. Jelentős feladat vár a bátor tervek megvalósításában az üzem újítóira is. De ki is tesznek magukért. Tavaly például 800 újítási javaslatot nyújtot­tak be, amelyek által az önköltsége­ken csaknem 6 000 000 koronát taka­rítottak meg. Nem beszélve arról, mit jelentenek ezek az újítások a mezőgazdasági gyakorlat számára. Az üzem űjítómozgalmát a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bi­zottsága irányítja, rendszeresen ösz­­szehívja az újítókat, akik ezeken az értekezleteken cserélik ki tapaszta­lataikat. J. Záhoransky Kihordásra vár még az istállótrágya a simonovcei EFSZ-ben. Híradás a mezőkről Kráíov Brod Javában csírázik már a szövetkeze­tünk tavaszi árpája, zabja, cukor­borsója és a takarmánykeverék mag­ja. Ha az időjárás engedi 33 ha-on még e héten földbe kerül a cukor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom