Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-26 / 24-25. szám

MÚLT £$ ŰZLEK KARVA a párkányi járásban, a Duna mentén fekszik. Lakosainak száma hatszáz, a község területe határával együtt 2000 kát.hold. Ennyit tudhatott meg a huszas években, ha valaki a kataszteri kimutatásokban böngészett a járás telekkönyvi hivatalában vala­milyen adat után. S ha akadt kíváncsi, aki közelebbről is meg akart ismer­kedni Karva akkori viszonyaival, még sok mindent megtudhatott, amiről a telekkönyvi kimutatások nem tudtak számot adni. Karvát úgy ismerték abban az idő­ben, mint elmaradt, nagyon szegény falucskát. Ilyen is volt; a szomszédos Dunamocs, Búcs és Muzsla jobbmödú községekhez képest. A falu 2000 ka­taszteri holdjából mindössze 180-at tudhattak magukénak a karvai kis­­parasztok és zsellérek. A határ többi részét négy földbirtokos-család ural­ta: Szarvasi, Láng, Kosztics és Szőke nagybirtokosok vagyonát képezte a földterület 90 %-a. A négy úri kastély és udvarház árnyékában húzódott meg az alig 100 házacska és viskó a Gur­­gyalban és a Tulipán utcában, Szűkre szabott kis porták voltak ezek, tele szegénységgel, nyomorúsággal. Lakói cselédekként, napszámosokként ten­gették életüket a négy nagybirtokon. S ha elégedetlenség vagy szegénység miatt panaszra nyílt a száj, az ispán úr vagy a gazda könnyen kiadta az úticédulát, és a sorsa miatt lázongó vagy elégedetlen mehetett arra, amer­re látott. Ilyenek akadtak jócskán. £s mert a szegénység megedzi af. embert, nem süvegeitek az ispán úrnak. Más megélhetési lehetőség után néztek. Voltak, akiknek Szlovákia ipar­vidékein akadt munkájuk, mások meg a szomszédos, jobbmódú községek tojás-, baromfi- vagy tejtermékeivel rótták a városi piacokat... Szegényes kenyér volt ez is, mert nem tudtak versenyezni a kereskedőkkel. Sokszor alig-alig jutott valami a kevéske ha­szonból a családnak. De az otthontól, a szegényes kis falutól elszakadni nem tudtak. Nekik is szólt Petőfi „Távol­ból" című gyönyörű költeménye; Kis lak áll a nagy Duna mentében ö, mily drága e lakocska nékem. De nem javult a helyzet az 1938-as államfordulat után sem; a lábatlani cementgyárban és a dunántúli bányák­ban is szűkre szabták a munkások bérét. A második világháború kitörése után több munkalehetőség akadt, mivel a fiatalok közül sokan bevonultak, de a kereset nem sokat javított a régi sze­gényes életmódon. Ennyi röviden Karva múltja. A jelen 1945-ben kezdődött, ami­kor a szovjet csapatokkal a szabadság is bekopogott a Gurgyal és Tulipán utcai szegényes házikókba. A nagybir­által gyorsan megváltozik a szarvas - marha törzsállománya, ami a tehenek tejhozamának növekedéséhez vezet. Ugyancsak szép sikereket értek el a legjobb minőségű tisztafajú juhok tenyésztésében is. Dobrudzsában szép eredményt mutatnak fel a finomgyap­jas juhok tenyésztésében, ahol az átlagos nyírósúly egy juhtól a szö­vetkezetekben 3,12 kg és a „Sztefan Karadzsa“ nevét viselő állami gazda­ságban 5,23 kg, éspedig 58 — 60 Brad­­ford-minőség mellett.*) A Bulgária déli vidékein kitenyésztett finom­gyapjas juhok új fajtájánál a juhon­­kénti átlagos gyapjúhozam az 1954-es év 2,49 kilójáról 1958-ig 3,65 kg-ra emelkedett. A Sztará Zagora-i Állat­tenyésztési Kísérleti Intézet körzeté­ben csupán a finomgyapjas juhoktól elért gyapjúhozam 1958-ban 4,263 kg volt átlagosan. Az itt kitenyésztett keresztezett finomgyapjas juhoktól egyenként 6,46 kg-os hozamot is el­értek. Hasonlóképpen nagy sikereket ér­tek el a baromfitenyésztésben. Sztará Zagora körzetében a tojás- és hús­termelésre irányuló baromfinevelést vezették be, s itt a parlagi tyúkfajtát Rhode Island-fajtájú kakasokkal ke­resztezik. A Sztará Zagora-i Állat­tenyésztési Kísérleti Intézetben ne­velt tyúkok átlagos élősúlya tízhóna­pos korukban eléri a 2,4 kg-ot és az átlagos tojáshozam az első évben 162 darabot tesz ki 55,2 grammos átlag­súly mellett. A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának októberi és no­vemberi teljes ülésén kiadott jelszó, hogy a harmadik ötéves terv (1959 — *) Bradfordból, a fésűs szövetek angliai központjából származó gyapjú­­minősítési fokozat, amely aszerint osztályozza a gyapjút, hogy belőle milyen hosszú fonál készíthető. A bradfordi minősítést Anglián kívül a Szovjetunióban, Amerikában, Ausztrá­liában is háználják. (Ford.) Felsószelin is működik a pionírok szövetkezete. Képünk a pionírszövetkezet „vezérkarát“ mutatja be a tavaszi munkák tervének ellenőrzése közben. i960 március 28-tó/ április 3-ig BRATISLAVA Március 28., hétfő: — 11.30 Jó han­gulatban. 12.07 Nyitányok. 12.40 Dal­játékokból. 13.10 Tánczene. 13.30 Szimfonikus zene. 14.05 Kellemes dél­utánra. 15.30 Dalok. 16.15 Tánczene. 17.30 Kórusok. 18.00 Kívánsághang­verseny. 20.00 Jó hangulatban. 21.30 Tánczene. 22.15 Szép dalok. 22.50 Vo­nósnégyes. 23.20 Népi táncok. Március 29., kedd: — 11.20 Jó han­gulatban. 12.07 Rádiózenekar. 12.40 Népdalok. 13.10 Dalok. 14.05 Tömeg­dalok. 14.20 Kellemes délutánra. 15.00 Tavaszi hangulat a zenében. 16.15 Fúvószene. 17.00 Tánczene. 17.30 Hangverseny. 18.15 Kívánsághangver­seny. 20.00 Szórakoztató hangverseny. 21.00 Szimfonikus zene. 22.15 Népda­lok. 23.00 Délek. Március 30., szerda: — 11.30 Jó hangulatban. 12.40 Operettrészletek. 13.10 Szovjet szerzők müvei. 13.30 Filmzene. 14.05 Kellemes délutánra. 15.30 A föld dalol. 16.15 Fúvószene. 17.00 Felejthetetlen operaestek. 17.30 Tánczene. 18.00 Kívánsághangverseny. 20.20 Tánczene. 20.50 Szülők iskolája. 21.30 Zenéről mindenkinek. 22.15 Esti pihenőre. Március 31., csütörtök: — 11.20 Jő hangulatban. 12.07 Fúvószene. 12.40 Opera-kettősök. 13.10 Szovjet dalok. 14.05 Kellemes délutánra. 16.15 Tánc­zene. 16.45 Készülődés a II. sparta­­kiádra. 17.00 Ottörő-félőra. 17.30 Re­pülj dalunk. 18.15 Kívánsághangver­­seny. 20.00 Vígjáték. 21.30 Szovjet szórakoztató dalok. Április 1., péntek: — 11.30 Jó han­gulatban. 12.07 Napjaink dalai. 12.40 Népi zene. 13.10 Filmzene. 13.30 Szim­fonikus zene. 14.05 Kellemes dél­utánra. 16.15 Fúvószene. 17.30 Kíván­sághangverseny. Ottörőknek. 20.00 Április 1. (vidám műsor). 22.15 Nép­dalok. 22.50 Jó éjszakára. 23.20 Vo­nósnégyes. Április 2., szombat: — 11.20 Jó han­gulatban. 12.07 Népi zene. 12.40 Nem­zeti operáinkból. 13.10 Vidám hétvége. 14.30 Úttörőknek. 16.15 Szbmbati szó­rakozásra. 17.00 Jő dolgozóknak. 18.20 Tánczene. 20.00 Kívánsághangverseny, 21.00 Operett-keresztmetszet. 22.15 Tarka zenei műsor. 22.50 Tánczene. Április 3., vasárnap: — 8.40 Tánc­zene. 9.00 Katonásan. 9.30 Körhinta (vidám műsor). 10.30 Zenei aprósá­gok. 11.00 Kívánsághangverseny. 12.05 Hangverseny. 12.50 Strauss-keringő. 13.00 Mezőgazdasági dolgozóknak. 14.00 Tánczene. 14.30 Hazai képeslap. 15.00 Kívánsághangverseny. 16.00 Ta­vaszi est. 16.40 Tánczene. 20.00 Szín­házi est. 22,15 Esti pihenőre. 22,50 Szimfonikus zene. KOSSUTH-RÄDIÖ Március 28., hétfő: — 9.45 Lányok, asszonyok. 10.10 Óvodások műsora. 10.30 Szívesen hallgattuk. 12.10 Ma­gyar nóták. 13.00 Operettrészletek. 15.50 Gyermekrádió. 16.15 Szív küldi. 17.15 ötórai tea. 18.00 Kedves dalaink. 19.20 Operett-dalok. 20.10 Szimfonikus hangverseny. 22.15 Könnyűzene. Március 29., kedd: — 8.10 Opera­részletek. 9.00 Gyermekrádió. 10.25 Magyar nóták. 11.20 Ajándékfelvéte­­leinkböl. 12,10 Zenés ajándékműsor. 13.00 Gazdatapfolyam. 13.20 Zenekari hangverseny. 15.10 Egy falu, egy nóta. 15.30 Ifjúsági rádió. 16.15 Operett­dalok. 16.45 A Munkásőrség énekkara. 17.15 Szív küldi. 18.00 A Szabó-család. 18.30 Operarészletek. 19.25 Népdal­csokor. 20.30 Rádiójáték. 22.25 Tánc­zene. 23.00 Kamarazene. Március 30., szerda: 8.10 Vidám muzsika. 9.00 Rádióegyetem. 10.10 Úttörő-híradó'. 10.30 Fúvószene. 11.15 Tánczene. 12.10 Operarészletek. 13.10 Tánczene. 14.00 Cigányzene. 16.00 Élőszóval, muzsikával. 19.00 Az Álla­mi Népi Együttes műsora. 19.35 Ope­rarészletek. 20.30 Tizenöt év slágerei. 22.25 Ünnepi oratórium. 23.47 Népi zene. Március 31., csütörtök: — 8.10 Né­pek muzsikája. 9.00 Ifjúsági rádió, 9.40 Tánczene. 10.10 Rádióegyetem. 10.40 Balettzene. 11.20 Részletek a „János-vitéz“ című operettből. 12.10 Könnyű zene. 13.20 Népdalok. 14.10 Tánczene. 15.10 Hajós-énekek. 15.25 Ifjúsági rádió. 15.45 Gyermek-rádió. 16.10 Egy falu, egy nóta. 17.45 Lányok, asszonyok. 18.00 Kellemes szórako­zást: 18.40 Ifjúsági Figyelő. 20.30 Rá­diójáték. 21.30 Örökszép melódiák. 22.15 Magyar nóták. Április 1., péntek: - 8.10 Operett­részletek. 8.55 A falu érdekében. 9.10 Fúvószene. 10.10 Népi muzsika. 11.00 Rádióegyetem. 12.10 Tánczene. 13.15 Szórakoztató zene. 14.15 • Gyermek- Tádió. 16.15 Magyar nóták. lTl^Szív küldi. 17.50 Rádió-iskola. 18.35 Gyer­mekcirkusz. 20.30 Áprilisi tréfa. 21.40 Csárdások. 23.45 Könnyű zene. Április 2., szombat— 8.10 Lányok, asszonyok. 9.00 Rádióiskola. 10.10 Óvo­dások műsora. 10.30 Operett-részle­tek. 12.10 Magyar nóták. 13.00 Opera­részletek. 13.50 Könnyű zene. 14.20 Ifjúsági rádió. 14.40 Tánczene. 15.30 Élőszóval, muzsikával. 18.00 Irodalmi hetilap. 18.30 Szív küldi. 20.30 Ope­rett-bemutató. 23.00 Tánczene. Április 3., vasárnap: — 8.10 Könnyű zene. 9.00 Zenekari muzsika. 10.20 Tánczene. 10.50 Gyermekrádió. 12.15 Magyar nóták. 13.00 Szív küldi. 13.30 Rádiólexikon. 14.00 Operett-részletek. 15.30 Országjárás. 16.10 Népdalok. 16.35 Szimfonikus zene. 17.10 Tánc­zene. 17.45 Kincses Kalendárium. 19.00 Díszünnepség a Magyar Állami Opera­házban. 20.45 Népdal-est. 21.20 Vidám irodalmi műsor. 22.30 Tánczene. Bratislava Március 26. szombat: — 18.00 Gyer­mekeknek. 18.55 Esti műsor-áttekin­tés. 19.00 Televízió-újság. 19.30 Kom­mentár a nemzetközi eseményekhez. 20.00 Éjféli vendég (film). 20.55 Cseh film. 22.30 A nap visszhangja. Március 27., vasárnap: — 10.00 Me­zőgazdasági dolgozóknak. 10.30 Gyer­mekeknek. 15.00 Sport-közvetítés, 18.55 Esti műsor-áttekintés. 19.00 Televízió-újság. 19.45 Műsort kere­sünk. 20.15 Film. 21.45 Televízió­újság. 21.55 Gólok, pontok, másod­percek. Televízió Budapest Március 26., szombat: — 18.00 TV híradó. 18.15 Rejtvény. 18.40 Leonid Kogan hegedűművész játszik. 19.00 Ványa bácsi (színmű). Március 27., vasárnap: — 10.00 Egy igaz ember (szovjet film). 18.00 Lá­togatás a Szépművészeti múzeumban V. 18.30 Élőújság. 19-.30 Tánc, dal, ritmus (filmösszeállítás). 20.30 Az államügyész (TV játék). Földműves \\ I960, március 26. (lagosan 16,1 malacot választott el nyolchetes korben. Pocs András keze alatt a hízósertések napi súlygyarapo­dása 80-85 dkg volt és tízhónapos korban nem egy elérte a 150 - lót kg-ot. így azután a húsbeadást meg tudták kétszerezni, ami a bevételt is megduplázta. A szövetkezet mindjob­ban a belterjes gazdálkodásra rendel­kezett be, ami nagymértékben hozzá­járult a gazdasági eredményekhez Amíg 1953-ban az egy hektárra esi bevétel csak 2373 korona volt, addig 1958-ban már elérte a 4763 koronát A munkaegység értéke 1955-tól min­den évben felülhaladta a 20 koronát így a szegénység helyébe a jólét köl­tözött. A múltra, a cselédsorsra már csak mint rossz emlékre tekintenek vissza. A szegényes falucskából hamarosat a járás egyik leggazdagabb községe lett. S mindezt a szövetkezeti gazdál­kodás tette lehetővé. A múltban száz év alatt nem fejlődött annyit Karva mint az elmúlt tíz évben. Nem kel már a faluból elvándorolni munka után senkinek, de ispán és intéző nél­kül is boldogulnak a karvaiak. Errő tanúskodnak az eredmények. A Láng- és Szarvasi-féle kastélyok­ban, az egykori úri tivornyák helyén ma komoly munka folyik. Több mini 200 fiatal tanulja itt a nagyüzem gazdálkodás fortélyait, hogy a közös gazdálkodás mesterévé, szakemberéve váljék. Az iskola és a szövetkezet kö­zött szoros a kapcsolat, ami elősegít a tanulók gyakorlati képzését. A kar­vai szövetkezet az elmúlt évben 10 001 korona beruházási költséggel öntöző­­berendezést létesített, s így a tanulói az öntözögazdálkodást a gyakorlatba is tanulmányozhatják. A fiatalság nem menekül a faluból otthont talált a szövetkezetben. 1 dolgozók több mint 30 %-a huszonö éven aluli fiatal. Megállják a helyüké mind a traktorokon, mind a növény termesztés és állattenyésztés bármely szakaszán. A szövetkezet összbevéte lének 2,9 %-át á társadalmi és 1 % - á a művelődési alapra fordítja, ami je lentös összeg, s így a fiataloknak mini a kultúra, mind a sport terén széle lehetőségeket biztosít. A most befe jezés előtt álló, 500 személyt befogad kultúrház még jobban elősegíti maji a fiatalok kulturális tevékenységét. A szép orvosi rendelő éppúgy hoz zátartozik a mai Karcához, mint korszerű nagyáruház a falu közepén ahol minden beszerezhető. A múl sanyarúságából, a szegényes falucská ból virágzó szövetkezeti község bon takozott ki. Híre már messze túljá a járás, sőt a kerület határain. A jólét, a fejlődés és a jó közös ségi munkának az eredménye, hogy második ötéves terv végére elöirány zott termelési mutatókat mind a no vénytermesztésben, mind az állat tenyésztésben egy évvel hamarabb el térték. Ezért az EFSZ-ek IV. országo t kongresszusán MUNKAÉRDEMREND ÍDEL tüntették ki a karvai szövetkeze (tét. Ez a kitüntetés büszkeséggel tölt tel a szövetkezet minden tagjgt é tlovábbi jó munkára kötelezi őket. t Az alapot a következő évek eredmé ínyeinek eléréséhez lerakták, a jöv tbiztató, bátran néznek a harmadi) t ötéves terv célkitűzései elé: Tudják thogy eme célkitűzések valóraváltásái t keresztül tovább szépül falujuk, éle t tiik. t Díszes községjelzö táblájukon, í.falu két végén ez olvasható: Karva 'Munkaérdemrenddel kitüntetett sző 'vetkezeti község. ) Varga József (Párkány Í -t Érdekességek Szovjetunióból #■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ J • Szovjet-Azerbajdzsán fővárosá­éban, Bakuban nagy műabroncsgyára ^helyeztek üzembe. Ez is a hétéve ^terv ideje alatt létesülő 140 új vegyi­­iüzem egyike. f • Fjodor Krivosein jakut kolhoz­­^paraszt szerzői tanúsítványt kapót ^a „Pobjedá"-nak elnevezett új búza éfajta nemesítéséről. Ez a tavaszi bűz. ijól bírja a szigorú északi éghajlato ^és az ottani viszonyokhoz képest igei ^magas a terméshozama. Jakutiábai ^már nagy területen vetik a „Pobjeda t búzát. I • Villamos karórákat gyárt a II I számú Moszkvai Öragyár. Ezek külső leg nem különböznek a megszokot óráktól, de alkatrészeik száma a szó kásosnak csak egyharmada. Az ú órák szerkezetét a tokbaépített mi niatűr telep táplálja, amely egy évii működik. A villamosórák pontosabbak mint „régimódi“ társaik. • Tízezer kilométeres gyalogúin vállalkozott. A. Polikarpov, 60 éve omszki nyugdíjas. Egy nap alatt átlát 35 km-t tesz meg és nagyszerűen érz magát. 11. díjas pályamű j* tokok részben állami kezelésbe men­tek át, s javult a volt cselédek, idő­szaki munkások életmódja is. De az igazi javulás csak 1949-ben kezdődött, amikor a karvai dolgozók a párkányi járásban az elsők között alakították meg a szövetkezetét. A Hrossó- és Szabó-féle gazdaság 200 hektárnyi te­rületén kezdték meg a közös munkát 1950. őszén. Nagy lendülettel és szép reményekkel indult a munka, az épít­kezés. A vezetőség részéről azonban hiányzott a közös gazdálkodás irányí­tásához szükséges tapasztalat és szak­értelem. Akadtak olyanok is, akik az egyéni érdekeket tartották szem előtt, nem a közösségét. így aztán nemegy­szer megtörtént, hogy az építkezések­hez kiutalt anyag nem került rendel­tetési helyére. Ugyanúgy a közös ál­latállomány számára szükséges abrak és egyéb takarmány is sok esetben a háztáji állatállományban értékesült. Ezek után az első gazdasági évet nem tudták jó eredménnyel zárni, s a rendszertelen építkezés is felesleges pénzügyi zavarokat okozott. Amik or 1952. őszén egészközsé­givé szélesedett a szövetkezet, új ve­zetőséget választottak. Az új vezető­ség tagjai, az előző hiányosságokon okulva, erősebben vették kézbe a,kö­zös gazdálkodás irányítását és annak fejlesztését. A szövetkezet mezőgaz­dasági földterülete az új belépőkkel 420 hektárra emelkedett. Kerekes Fe­renc, az akkori új elnök — Finta Károly könyvelővel és a két csoport­vezetővel, Zsíros Istvánnal és Sabla Józseffel — már új közösségi szelle­met vittek a szövetkezetbe, ami első­sorban a közös vagyon védelmében nyilvánult meg. Nagy gondossággal készítették el az évi termelési tervet, s egész éven át harcoltak a tervek megvalósításáért, ami meg is hozta a várt eredményt. Hogy a termelés szakszerűen men­jen, az új elnököt a komáromi mező­­gazdasági iskolába küldt'ék, hogy ott öt hónapon át tanuljon ... Amikor Kerekes Ferenc 1954. tavaszán vissza­tért az iskolából, hogy a tanultakat a gyakorlatba is átültesse, a szövetkezet megindult a fejlődés útján. A tagság látta, hogy közös gazdaságuk fejlődé­sét csak a jól végzett munkán keresz­tül lehet etérnl, így hát mindenkor támogatta a vezetőség kezdeményezé­sét. Külön figyelmet fordítottak az állattenyésztésre. Sokat adtak a ser­tésállomány összetételének minőségé­re. Simcsik Imre anyasert ézgondozó olyan kocaállományt nevelt, amellyel a karvai szövetkezet híres lett az egész járásban. Kocánként évente át-1965) feladatait 3 — 4 év alatt telje­sítsék, az egész bolgár nép szívügyévé és legelső feladatává vált. Bulgáriá­ban már kialakították mindazokat az előfeltételeket, amelyek a népgazda­ság gyors, ugrásszerű fejlődését te­szik lehetővé. A mezőgazdasági ter­melés terén kitűzött feladatok egyike, hogy 1960-ban az állami bevételeket az 1958-as évvel szemben meghá­romszorozzák. Hat éven belül (1965- ig) a mezőgazdasági termelés értéké­nek el kell érnie a 60 milliárd levát, azaz több mint négyszerese lesz az 1957-es évben elértnek. Todor Zsivkov elvtárs nemzetgyű­lési beszámolója, amelyet az ötéves terv feladatainak, rövidebb idő alatti teljesítéséről mondott, hatalmas táv­latokat nyitott meg, s elősegíti a népgazdaság gyors fejlődését, vala­mint a szocializmus felépítését Bul­gáriában. A harmadik ötéves terv éveiben a tehenek számát 800 000 db-ra emelik, holott a Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának határozatai 650 000 db-os tervet tűztek ki, a juhállo­mányban 12 000 000 darabot kell elérni a 9 500 000-rel szemben, a sertések számát az előirányzott 2 100 000 he­lyett 5 000 000 db-ra kell emelni, a baromfiállománynak 40 — 50 millió db­­osnak kell lennie a tervezett 18 mil­lióval szemben, s a tejtermelésben az évi 3 000 000 liter elérése a cél. Ezen­kívül 1000 baromfinevelőházat kell felépíteni egyenként 5000 db-os be­fogadóképességgel, s ezeket fűtéssel és teljes gépesítéssel kel! ellátni. A víziszárnyasok tenyésztésének fej­lesztésére is korszerű farmok építé­sét tervezik. Ezzel egy időben végre­hajtják a mezőgazdasági állatok ter­melékenységének növelését célzó in­tézkedéseket, és jelentősen csökken­tik a mezőgazdasági termékek árait. Az állattenyésztés fejlesztésében ilyen rövid idő alatt elért eredmények azt mutatják, hogy a párt és a kor­mány által kitűzött állattenyésztési feladatokat teljesítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom