Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-20 / 23. szám
Reggel a pincében élő lakosságot földrengésszerű moraj ébresztette fel. A németek felrobbantották a Sajő hldját. Mire a füst és robbanás okozta félelem széjjeloszlott, Tornaija utcáin a lakosság örömmel fogadta a felszabadító szovjet hadsereget. Az akadályokat a lakosság a katonákkal együtt távolította el. A Horthy-rendszer idején illegalitásba vonult kommunisták átvették a község irányítását. Felvilágosították a dolgozókat a reakciós propagandával szemben. A szovjet hadsereg végre teljesen elűzte a fasisztákat, és a lakosság hozzákezdett a békés építőmunkához. A régi, harcedzett kommunisták élükön Szabó Istvánnal, Szolga Lajossal és Csóti Józseffel, arról beszéltek, hogy a volt úri birtokokat a cselédség közösen dolgozza meg. Az erdőben fát vágtak és befűtötték a szántógépeket. A demokrata-párt tagjai és a reakciósok azonban igyekeztek meghiúsítani a sokat ígérő kezdeményezést. A földosztást nem bízták a régi harcokban megedzett kommunistákra, hanem a kormánypárt főmegbizottja, Mánus úr adta a földet aszerint, kinek milyen protekciója volt. A volt cselédeknek nem tetszett az igazságtalanság, de nem adták föl a reményt. Egyre többen léptek a pártba. A Februári Győzelem Tornaiján is nagy fordulatot hozott. A község tulajdonába vette a volt „Fehér 16“ vendéglőt és itt rendezték be a község kulturális központját. Megnyitotta kapuit a magyar polgári iskola is. A kastélyban pedig a háborús árvákat gondozták. A község vezetésében egyre jobban helyet kaptak a munkások és parasztok. A burzsoázia maradványainak képviselői háttérbe szorultak. A reakció mesterkedett, azt suttogta, hogy a volt nincstelenek, munkások, középparasztok nem képesek majd a vezetésre. Ezt rövidesen megcáfolták az események. 1950 tavaszán a kis- és középparasztok megalakították az I. típusú szövetkezetét. Azonnal elhatározták, hogy építenek egy csirkeneveidével ellátott tyúkfarmot. A községben 18 új lakás építéséhez fogtak. Később, 1952-ben sokan azt indítványozták, hogy a szövetkezet térjen át a III. típusú gazdálkodási módra. A reakció azonnal munkába lépett. Bomlasztó tevékenysége után több középparaszt nem lépett be a 111. típusú szövetkezetbe. De a volt cselédek nem riadtak vissza a nehézségektől. A helyi nemzeti bizottság segítségével megalakították a 111. típusú szövetkezetét. amelynek élére Szolga Lajos elvtársat választották. A szövetkezet magába foglalta a Lapsa, Foglaláspuszta és a volt Hámos-féle birtok egy részét. A kezdet nehéz volt, mivel a gépesítés még nem volt a mai fokon. A szövetkezetnek csak 15 tagja volt és 310 hektár földet kellett megművelnie. A siker mégsem maradt el. Az egyéni gazdálkodók látták, hogy a közösben jobb eredményeket értek el, s újra kezdtek érdeklődni a szövetkezeti gazdálkodás iránt. A helyi pártszervezet agitációs munkája nyomán az egyéni gazdák újra beléptek a szövetkezetbe, Galkó László és Spltzkopf Márton kivételével, s 1952 szeptemberében a család megsokasodott. A szövetkezet élére a legjobb gazdákat választották. Az elnöki tisztséget Iván László középparaszt töltötte tíe. Lukács Bélát négyhónapos könyvelői tanfolyamra küldték a Bélái Mezőgazdasági Iskolába. A község képe is kezdett megváltozni. Az 1953-as évben újabb 24 lakást kezdtek építeni. Az utcákat kövezték, hogy a feneketlen sártól megszabaduljon a község lakossága. Társadalmi munkával parkosítják a vásárteret. Rövidesen megnyitja kapuit a magyar gimnázium is. A kultúrotthont megjavítják és a CSEMADOK környékbeli csoportjai egymás után adják elő a haladó szellemű darabokat. A gerondatöréskor szálkakeresőket a nép már figyelembe sem veszi. Az első gazdasági év meghozta a gyümölcsét. A jövedelemből sokan új, korszerű lakások ép^éséhez kezdenek. Szolga Lajos elvtárs is megkezdte családi háza alapjának lerakását. Amit a kapitalista társadalomban évtizedeken keresztül nem tudott elérni, most két év alatt megvalósult. A következő években a vezetőség nem állta meg a sarat. Előtérbe helyezték az egyéni érdekeket. A felelőtlen munka oda vezetett, hogy a szövetkezet az első helyről az utolsók közé került. Az 1957-es évben öt hónapon keresztül nem juttattak pénzt a munkaegységekre. Á helyi pártszervezetben és a szövetkezetben dolgozó párttagok, a becsületes szövetkezeti tagokkal együtt, a szövetkezet élére álltak és jó szervező munkával elérték, hogy az év végén még 2 korona osztalék is jutott. Különösen kitűnt e munkában Kiss Jónos, Basa László, Tomolya József, Krekovai László. Szolga Lajos, Tóth Lajos, Szabó János, Beték Anna és Lukács Béla, s még sokan mások a szövetkezet tagjai közül. A szövetkezetben rövidesen megjavult a munkafegyelem. Községünk évről évre szépül. Az eddigi vásártér helyére a lakosság öszszefogása gyönyörű parkot varázsolt. A réten végzett talajkutatások nyomán hatalmas ivővízforrásra bukkantak, amely ellátja a környék lakosságát. S 1958 óta egy 24 tantermes iskola szolgálja a tanulni vágyókat. Megnyílt a négyéves magyar nyelvű mezőgazdasági technikum. A technikum tanárai védnökséget vállaltak szövetkezetünk fölött. Sok segítséget kapunk tőlük. A diákok pedig gyakorlati óráikat szövetkezetünkben dolgozzák le. A családi házak építése megháromszorozódott. Eddig 80 családi ház és 66 községi lakásegység épült. A legtöbb utcát szurokkal öntötték le. Már megkezdődtek a csatornázási munkák is. Szövetkezetünk vagyona évről évre gyarapodik. Saját vállalkozásban felépítettünk egy tyúkfarmot, dohányszárítót, 200 férőhelyes sertéshizlaldát, 200 köbméteres silótérséget nyáriszálással, egy K 98-as tehénistállót, egy T 12-es anyasertésólat és egy 25 vagonos terményraktárt. Tíz hektáron bevezettük az öntözőberendezést. Megvan minden lehetőségünk arra, hogy 380 hektáron még belterjesebbé tegyük a gazdálkodást. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére vállaltuk, hogy minden termelési ágazatban elérjük a tervezett hektárhozamokat, s tejből 20 000 literrel, cukorrépából pedig 540 mázsával adunk többet. Községünk rövidesen megkezdi egy hatalmas kultúrház építését. Ojabb 70 lakásegység építését tervezzük. Meg akarjuk építeni a vízvezetéket. Tervbe vettük egy ásványvíz-feldolgozó üzem építését is. Pártunk, és kormányunk határozata nemrég beszélt arról hogy a dolgozó asszonyok munkáját meg kell könnyíteni. Ezért a mai bölcsőde helyett egy teljesen korszerűt építünk. A kulturális élet fellendítésének érdekében berendezünk egy szabadtéri színpadot. A szövetkezet távlati tervei bátrak, de megvalósíthatók. A gazdasági udvart kikövezzük, a be nem épített részeket pedig parkosítjuk, hogy a munkahelyen a környezetet kellemesebbé tegyük. Törődünk azzal, hogy a dolgozók szépérzéke is fejlődjék. A gazdasági udvar mellett irodát, kultúrházat és étkezdét építünk. Az étkezde főleg a csúcsmunkák idején teljesíti majd feladatát. Nagy gondot fordítunk arra, hogy szövetkezetünkben minden szakaszon szakkáderek álljanak az élen. A tehetséges szövetkezeti tagokat rövidebb vagy hoszszabb idejű iskolára küldjük. A gazdasági udvaron felállítunk még egy fürdőhelyiséget is, hogy az elvégzett munka után mindenki tisztán térhessen vissza otthonába. Az állattenyésztés továbbfejlesztésének érdekében felépítünk még egy 120 férőhelyes nyitott istállót, továbbá egy 30 köbméteres víztornyot és 400 köbméteres silótérséget. A gazdasági udvart ízlésesen körülkerítjük. Amint látjuk, szövetkezetünk útja elég göröngyös volt, de ma már hatalmas távlatók tárulnak föl előttünk. Lukács Béla, a tornaijai szövetkezet könyvelője A Gombai Állami Gazdaság gépjavító-csoportja hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére bekapcsolódott a szocialista munkabrigád címért folyó versenybe r* »*»*»★»«*»*■* á * * * * * « *★» á ■* *■*+*+*** ***** * *■* * ********** Minden munkában helytáll PÁL Márton vájár másfél évtizeden át minden nap leszállt a föld mélyébe, bányászta a szenet. Szerette munkáját. Közben olvasott, tanult, fejlődött. Osztraván volt rá lehetősége. Jó munkájára a párt is felfigyelt. A bányából a párt falujába. Tajtiba küldte. Hat évig dolgozott mint helyi nemzeti bizottsági titkár. Később a választók a kerületi nemzeti bizottságba jelölték. Legutóbb az ajnácskői EFSZ-ben végzett igen hasznos munkát. A kezdeti nehézségekkel küzdő szövetkezetnek segített tanácsaival, jó szervező munkával. Most, a területi átrendezés alkalmával a párt öbéstra küldi helyi nemzeti bizottsági titkárnak. Legújabb munkahelyéről a következőket mondta: — öbáston működik a füleki járás legfiatalabb szövetkezete. Az első évben is szép eredményeket ért el. A helyi nemzeti bizottság feladata, hogy a még kívül álló egyéni gazdákat megnyerje a szövetkezeti eszmének. Pál elvtárs is örömmel üdvözli az új területi átrendezést és lelkesen dolgozik majd új munkahelyén. Agócs Vilmos (Ajnácskő) • LEVELEKBŐL RÖVIDEN Nagy Mária Nagyölvedről tudósít bennünket, hogy községükben még ebben az évben befejezik az új kultűrház építését. A falu dolgozói, különösen a fiatalok, társadalmi munkával járulnak hozzá, hogy minél előbb szolgáljon szórakozásukra az újonnan épült kultúrotthon. Felajánlották, hogy környékét parkosítják. — Orosz nyelvtanfolyamot indítottak Királyhelmecen az építkezési dolgozók — írja Berta Ferenc. — Alig telt el egy hónap, s már 30 — 40 jelentkező látogatta az esti tanfolyamot. KözüIük többen már a szovjet sajtó előfizetőiként jelentkeztek. Pólányban nemrég névadó ünnepélyt tartottak. Török Imre, a nemzeti bizottság elnöke üdvözölte a szülőket, vendégeket és az újszülöttet. A kis Ragány Katókát a pionírok virágcsokrokkal köszöntötték. R. G. Jókedvvel dolgozni, szórakozni, ez az élet célja. Az ember a munkát is könnyebben végzi, ha tudja, hogy mért dolgozik és látja az eredményét. Ezt tartják az ipolyvlski aranykezű asszonyok is. Az ö érdemük, hogy a kertészetből évente félmillió koronát jövedelmez a szövetkezet, s, hogy a cukorrépa hektárhozama 477 mázsa. Megállják a helyüket mindenütt, a munka minden szakaszán. Képünkön Vörös Lászlóné, M i s k o Lajosné és Tóth Kati mosolyog. Kultúra a harmadik ötéves tervben Valamikor a falusi ember egész évi kulturális szükséglete csupán abból állott, hogy elolvasta a kalendáriumot és a téli hónapokban megnézett egy színdarabot műkedvelők előadásában. Elég volt? Elégnek kellett lennie! Hiszen az eladósodott földekről a kis- és középparasztok nem tudtak annyit termelni, hogy ez elég legyen kirándulásokra, egy-egy városi színházi előadásra, vagy értékes könyvek megvételére. Ma már ez a pénzügyi akadály nem létezik a falusi ember kulturális életében. A földművesember igényei és érdeklődése a kultúra és a művelődés iránt évről évre növekednek. Éppen ezért a harmadik ötéves terv a kulturális élet fejlesztéséről nem feledkezik meg. A mostani 105 állami színházat még hárommal növeljük. Száznyolcvanhárom új egész estét betöltő filmet készítenek és lényegesen emelkedik a szélesvásznú filmszínházak hálózata is, amint azt a grafikon mutatja. A televízió adásai, amelyek a múlt évben 329 000-et tettek ki, a harmadik ötéves terv sorén 1400 000-re emelkednek. Prága környékén kísérleteket folytatnak majd a második televízió-adó elkészítésére is. Tovább nem soroljuk már ezeket a terveket, hiszen ez a pár adat is világosan mutatja, hogy a kultúra kérdéseiről a harmadik ötéves terv határozatai nem feledkeznek meg és teljes mértékben visszatükrözik kultúrforradalmunk követelményeit. Gondoskodás az emberről Az angol Ekonomist című hetilap A harmadik ötéves tervben ez a goncikksorozatot közölt az amerikai doskodás lényegesen nagyobb lesz. egészségügy helyzetéről, amelyben az Minden egészségügyi körzet újabb olvasók néhány kérdésére válaszol: egészségügyi dolgozókat kap. Az ormennyibe kerül egy amexikai részére vosok száma a tavalyi évben 20 600 a kórházi gyógykezelés megbetegedés volt, míg a harmadik ötéves terv esetén? Az egyik cikkben a követke- során 26 500-ra növekedik. Ezenkívül zőket olvashatjuk: „A kórházi gyógy- újabb szakorvosok kerülnek orvosi kezelés a koszttal együtt 40 dollárba szolgálatba és lényegesen emelkedik kerül külön helyiségben, közös, helyi- a klinikák száma is. ségben. pedig 17 dollárba naponta. A kapitalista államokban a bete- Ezenkívül a beteg fizet az operáié- gekre fordított gondoskodás elsősorsért, a laboratóriumi vizsgálatért és , ’ .... a gyógyszerekért is. A kórházi ellá- ban a20n mulik- ho9yan bIrla 8 bete9 tás és az orvosi kezelés díja együtt pénztárcája... Nálunk, ahol a dolgohetente kitesz 500 — 1000 dollárt is." zók iránti gondoskodást az állam irá- Mennyivel másképp fest államunk nyitja, teljesen más a helyzet, ingyenes gondoskodása a betegekről! (zj) Egyre jobban gazdálkodnak az EFSZ-ek Március első felében Szlovákiában 12 új szövetkezet alakult; 2562 új tag lépett a szövetkezetekbe, 12 657 hektár mezőgazdasági földterülettel. A szocialista szektor a földterület 78.2 %-án gazdálkodik. Március 14-ig Szlovákiában több szövetkezet egyesítése után 2709 az EFSZ-ek száma. A szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítására jellemző, hogy növekedett a közös vagyon értéke, sokkal jelentősebb a takarmányalap és emelkedett az oszthatatlan alapra juttatott összeg. Annak ellenére, hogy nem értük el az egy hektárra eső tervezett bevételt, mégis 150 koronával több a jövedelem egy hektáron, mint a múlt évben. A legjobb eredményt a bratislavai kerület érte el. A szövetkezetek egyre több pénzt fordítanak az oszthatatlan alapok feltöltésére Az EFSZ-ek átlagosan a bevétel 10,4 %-át fordították erre a célra. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztése és a szövetkezeti vagyon védelme érdekében az illetékes minisztériumok új előírásokat dolgoztak ki a kötelező biztosítással kapcsolatban. A 211/1959 O. v. számú hirdetmény tehát meghatározza az Állami Biztosító Intézet szavatossági keretét, ha épületeket, terméskészleteket ér kár, éspedig tűzvész, robbanás, villámcsapás, szélvihar, árvíz, jégverés, szikla- és földcsuszamlás esetén. Gazdasági állatokért akkor kötelezhető kártérítésre a biztosító, ha azok elhullására kényszervágás, vetélés, ellés, betegség, kiherélés vagy más elemi csapós következtében kerül sor A szövetkezet a káresetet késedelem nélkül köteles a biztosítónak jelenteni. Szintén jelenteni kell az esetleges büntető eljárás megindítását olyan cselekmény miatt, amelyből kifolyólag mások támasztanak kártérítési igényt a szövetkezettel szemben. A biztosító hozzájárulása nélkül a szövetkezet nem ismerheti el egy harmadik személy kártérítési követelését. Az egész eljárás során az Állami Biztosító Intézet utasításához kell magát tartania. A biztosítási díjtétel kiszámítási alapjót a közösen művelt föld hektár terjedelme, a gazdasági állatállomány sűrűsége, a gépjármüvek és pótkocsik mennyisége, valamint a tervek szerint kiszámított és bebiztosított terményhozam képezi. A biztosítási díjtétel fele augusztus 15-én, másik része pedig november 15-én esedékes. Az Állami Biztosító Intézetnek jogában áll a biztosított vagyon állapotát . ellenőrizni, és követelheti az olyan fogyatékosságok megszüntetését, amelyek miatt esetleg kár keletkezhetne. Amennyiben idejében nem kerülne sor a hibák kiküszöbölésére, a biztosító köteles az illetékes állami szervek figyelmét is felhívni a hiányosságokra. K. E. JraM _______Földműves 5 I960, március 20. Embert formáló tervek a tornaijai szövetkezetben
