Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-13 / 21. szám
A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági földterületének 99,97 °/o-án már a szocialista szektor gazdálkodik. Az egész járásban csak négy magángazda van. Három Kisudvarnokon és egy Egyházkarcsán, összesen 12 hektár földterülettel. Az 1949-es év első felében itt alakult meg a bratislavai kerület első négy szövetkezete, mégpedig Felsőpatony, Csécsénypatony, Nagylúcs és Nagyabony községekben. Ez a szám hamarosan 37-re emelkedett. Ezeknek a szövetkezeteknek legtöbbje éppen az idén, hazánk felszabadításának 13. évfordulóján ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját is. Van mit ünnepelniük, hiszen tagjaik életszínvonala örvendetesen magas, a múlt évi adatok szerint legmagasabb az egész bratislavai kerületben. Ha egybevetjük a munkaegység pénzértékét, a háztáji gazdaságok hozamát és a természetbeni járandóság értékét, akkor járásunk szövetkezeti dolgozói átlagban havonta 1800 koronát keresnek. A közös gazdálkodás tíz éve alatt na'gy változásokon ment keresztül a járás minden községe. Mindenütt új családi házakat, új utcasorokat látni. A búcsúzkodó fecskék tavaly szeptemberben már nem a sürgönydrótokon gyülekeztek, mint azelőtt, hanem a szövetkezetesek új családi házainak televízió-anténnáin. A szövetkezeti dolgozók életszínvonala természetesen a szövetkezeti termeléstől függ. A termelés növelésének előfeltétele az új technológia bevezetése és a munka még nagyobb arányú gépesítése. Ezért az „öreg“ szövetkezetek tapasztalt tagjai elhatározták, hogy a munka termelékenység emelése érdekében nagyobb gazdaságokat alkotnak. Ennek alapján a dunaszerdahelyi járásban az évzáró közgyűlések során 18 eddigi szövetkezetből két‘esetben 3 — 3 kisebb, egymással szomszédos szövetkezet egyesült, hat esetben pedig két szövetkezetből lett egy. Az egyesült szövetkezetek már közösen dolgozták ki ez évi termelési tervüket. Egyesített szövetkezetek — gazdaságosabb termelés Az ollétejedi, dunaszerdahelyi és a sikabonyi szövetkezetek is szövetségbe léptek és a közös tervezés során úgy döntöttek, hogy az új nagy szövetkezetben rajonizált gazdálkodást folytatnak. Vagyis mindent ott tenyésztenek és termelnek, ahol az A szovjet hétéves tervben, amint azt a SZKP XXI. kongresszusa k'itüzte, be kell fejezni a szovjet falvak villamosítását. A mezőgazdaság villanyenergetikai alapja ez alatt az idő alatt több mint kétszeresére, a villanyenergia fogyasztása pedig majdnem négyszeresére emelkedik. így a szovjet mezőgazdaság 1965-ig csaknem 24 milliárd kilowattóra elektromos energiát kap. Ennek mérhetetlenül nagy jelentősége lesz a mezőgazdasági termelés további, még gyorsabb ütemű gépesítése szempontjából, ami abból is kitűnik, hogy hét év alatt a kolhozokban, a szovhozokban és a gépjavító-műszaki állomásokon közel három és félmillió villanymotort kell felszerelni. Az SZKP KB decemberi teljes ülésén kihangsúlyozták annak szükségességét, hogy biztosítani kell a mezőgazdasági gépesítés és villamosítás folyamatos műszaki fejlődését. Gyorsabb ütemben kell a kolhozokat és a szovhozokat az új technika vívmányaival felszerelni. Annál is inkább sürgős feladat ez, mivel a villanyenergiát nem mindenütt használják ki gazdaságosan, bár ez az energia a mezőgazdaságban igen előnyösen alkalmazható. Amint azt I. Szmirnov mérnök az „Ekonomicseszkaja gazeta“ című lapban írja, a villamosított kolhozoknak és szovhozoknak csupán 85 °/o-a használja ki a villanyenergiát a termelésben. Nem elég magas színvonalon áll a villanygépekkel végzett takarmányelőkészítés, a farmok (tehénistállók, sertéshizlaldák) vízellátása. Ilyen körülmények között a Mezőgazdaság Villamosításának össz-szö-Villamos gépesítés a szovjet mezőgazdaságban vetségi Tudományos Kutatóintézete, amint erről Igor Alekszandrovics Bucko, az intézet igazgatója egy nemrég megtartott rádió-beszélgetés alkalmával nyilatkozott, most elsősorban az állattenyésztés termelésének gépesítésével foglalkozik, amely a mezőgazdasági termelés egyik legelmaradottabb ágazata. Az állattenyésztésben sok ember dolgozik, de még mindig túlsúlyban van a kézzel végzett munka. Ezért olyan jelentős az, hogy az állattenyésztés legfontosabb termelési folyamatait a korszerű technika alapjaira helyezzék. Az említett kutatóintézet most elsősorban a szarvasmarhatenyésztés új módszereivel kapcsolatos kérdések megoldásán fáradozik. Kitűnt ugyanis, hogy az eddig legelterjedtebb módszer (a teheneknek jászolhoz kötött istállózása) a gépesítés folyamán jelentős anyagfogyasztást követel meg és a munkatermelékenység terén elért eredmények nem kielégítők. A szarvasmarhatenyésztés új módszerével, amelyet a szarvasmarha nyitott istállózásának is nevezhetünk, kellőképpen megismerkedhetünk a Népgazdasági Össz-szövetségi Kiállításon, az „Állattenyésztés gépesítése" pavilonban. Itt „A párt XX. kongresszusa“ Kolhoz dolgozói bemutatják a nyitott istállózás és a fejés gépesítése körül szerzett tapasztalataikat. A nyitott istállózás egész rendszere azt a célt szolgálja, hogy, a berendezések használatát a legkisebb mértékre csökkentsék és a lehető legjobban kihasználják az állatok természetadta ösztönét. Ennél a módszernél nélkülözhetők a csővezetékek, a különféle berendezések. Az ilyen rendszerű szarvasmarhatenyésztésben — az eddig szokásos módszerrel öszszehasonlítva — a gépesítés bevezetésével jelentősen csökkenthető a fém- és az építőanyag felhasználása. Emellett a fejők munkatermelékenysége nagymértékben emelkedik. „A párt XX. kongresszusa“ Kolhozban Marja Bocskova régebben 12 tehenet gondozott. Fejősükre 90 — 100 perc kellett. Gépi fejőssel a munkája könnyebb lett ugyan, de időmegtakarítást nem sikerült elérnie. Két fejőgéppel a fejés idejét 50 percre csökkentette (12 tehénnél), három fejőgéppel pedig munkáját 30—35 perc alatt végezte el. A régi rendszerű tenyésztési mód alkalmazásakor azonban több fejőgépet már nem tudott kezelni. Most, az új módszer bevezetése után 5, sőt még több fejőgépet is kezel egyszerre és az egy tehén megfejésére szükséges időt átlagban egy percre csökkentette.- Az új szarvasmarhatenyésztési módszerrel kapcsolatban — mondta Igor Alekszandrovics Bucko, az intézet igazgatója — sok kérdést, főleg a vízellátás kérdését kellett megoldanunk. Intézetünk villanyszivatytyúkat készített, amelyek tejjesen önműködően dolgoznak. . Az intézet dolgozói úgy vélik, hogy a mai fejőgépek már nem felelnek meg korunk követelményeinek. Ezért az intézet a fejés új módszerén dolgozik, amelynél a tőgyre hő és gépi eljárással hatnak, s egyúttal a közpotni idegrendszerre alkalmazott serkentő tényezőket is kihasználják. Ezáltal a fejőgépek termelékenysége másfélszeresre-kétszeresre emelkednék. Az ez irányú kísérletek azonban még csak kezdeti fokon mozognak. A mezőgazdasági termelés villamos gépesítése szempontjából igen fontos a folyamatos áramellátás, hogy elkerüljék az esetleges kellemetlenségeket és veszteségeket. Ha a tehenet nem fejik meg idejében, tejét elvesztheti és megbetegszik. Ha idejében nem itatják, csökken a telejékenysége. Tehát a mezőgazdaság számára igen fontos az állandó villanyáramellátás. Az intézet ilyen irányú kutatásokat is folytat. Elsősorban a tartalékot képező önműködő villanyművek megtervezése szükséges, amelyek az áramszolgáltatás megszűnése esetén önműködően bekapcsolódnak és biztosítják a legfontosabb munkák (fejés, vízellátás, inkubátorok és mások) áramellátását. Jelenleg az OSZFSZK mezőgazdasági minisztériuma széleskörű mozgalom keretében foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek lehetővé teszik a nagyobb termelékenységű állattenyésztés módszereinek bevezetését. V. Labáth eddigi tapasztalatok és tényleges eredmények szerint a leggazdaságosabb. Az egy szövetkezetbe tömörült három szövetkezet közül Ollétejed termelt a legtöbb tejet valamint sertéshúst is, amelyből tavaly 120 kilót termelt hektáronként. így az egyesült szövetkezetben ezeknek a termelési ágaknak a súlypontja az új technológia és a gépesítés teljes kihasználásával Ollétejeden lesz. Sikabony meg korszerű zöldségkertészetével szerzett hírnevet és elsőbbséget a járásban. Zöldségtermesztéssel hektáronként 60 000 koronát is meghaladó jövedelmet ért el, tehát kétszer annyit, mint az ollétejedi vagy a dunaszerdahelyi szövetkezet kertészete. Ezért a sikabonyi kertészetet kibővítik, a másik kettőt pedig megszüntetik. Az egyesült szövetkezet baromfitenyésztése viszont Dunaszerdahelyen összpontosul, mert eddig is itt bizonyult a leggazdaságosabbnak. Hasonló módon osztották szét az egyesült szövetkezet többi termelési feladatát is. Az így kidolgozott és jóváhagyott terv szerint az egyes termelési ágakban az eddigi három szövetkezetben elért tavalyi eredményekhez viszonyítva átlagban 30 — 35 °/o-al, sőt az állattenyésztésben 45 %-ka! növekszik a termelés. • A Keletszlovákiai Kohómű építkezésein a Hron Építkezési Vállalat dolgozói munkálkodnak. Előzetes számítások szerint az idén körülbelül 1,7 millió köbméter földet mozdítanak el helyéről kotrógépek, talajegyengetők segítségével, (tk) Jrtlmá _ Földműves 3 I960, már.cius 13. Fény és árnyék Marán az abarai szövetkezetnek. Mégpedig az, hogy nem alkalmazzák az új és haladó munkamódszereket az állattenyésztésben. A fejőgépeket például már évekkel ezelőtt megvette a szövetkezet, de még a mai napig is kihasználatlanul csüngnek a szögön. Pechó László zootechnikus erről így nyilatkozik: — Tudjuk, nagy hiba, hogy nem alkalmazzuk a gépi fejőst, a haladó módszereket, de nem tehetünk róla. Már nemegyszer hívtunk, kerestünk szerelőt, de nem kaptunk! Azt tartja a közmondás, hogy: a jó kifogás nem rossz. Ebben az esetben azonban akármennyire is „jó" a kifogás, mégis rossz! Azt hisszük, hogyha az EFSZ vezetősége jobban szorgalmazná a gépi fejést, akkor a gépállomás igazgatósága - mivel az ő hatáskörébe tartozik az állattenyésztés gépesítése — már küldött volna szakembert Abarára. Kár, nagy kár az ilyen fontos tennivaló elhanyagolása. Hiszen abból elsősorban is a szövetkezetnek lenne haszna, ha a gépesítés következtében emelkednék a termelés, csökkennének a termelési költségek. A múlt évben például 2,32 koronába került egy liter tej kitermelése. Az új technológia és takarmányozási technika mellőzéséből ered az is, hogy a marhahús kilóját közel 8 koronáért, a sertéshúst pedig csaknem 10 koronáért termelik ki! A gazdaságosabb termelésnek a haladó módszerek és az új technológia bevezetésének minden előfeltétele ■ozott hangon a „vendégek“. - Befogadtok? — Igen! Az arcok felvidultak, s a bütykös íjjak között megsercent a toll.... * * * Két éve s néhány hónapja, hogy ízövetkezeti község lett Abara. Ez ilatt az aránylag rövid idő alatt najyot fejlődött a több mint 1600 hek:áros szövetkezet. Felépítettek két >ertésólat, hét tehénistállót és egy Piroscserepes házak, vígkedélyí emberek fogadnak Abarán. Elégedetlenségnek, meg nem értésnek nyom: sincs. És ez olyan szép, olyan jó. Igj mondja André János mezőgazdász is — Most már jó. Szinte szemlátomást gyarapodunk, gazdagodunk. Bár csak akkor is ... Körültekint, gondc""'/11L— Az 1953-as gazdasági év jutott eszembe — folytatja. — Tudja az ördög, mi volt akkor velünk, hova tettük az eszünket ... Nem szívesen, de mégis elmondja, mi nyomja a szívét. Ott kezdi, ahol a falu népe nyolc évvel ezelőtt, s ahol 1953 nyarán abbahagyták ... — Falunkban 1952-ben érett meg a közös gazdálkodás gondolata, összefogtunk, s szövetkezetét alakítottunk — mondja a mezőgazdász. — A szövetkezet fája azonban nem terebélyesedett, nem vert mély gyökeret. így a következő évben fölhagytunk a nagyüzemi gazdálkodással! — Miért? Ismételgetem a kérdést, de választ nem kapok. Csupán annyit mondanak: — Megbántuk, hogy rossz útra léptünk. Hol tartanánk már azóta! Erős, egészséges ember a mezőgazdász, de az aggódás, gyötrődés erőt vesz rajta. Nem is csoda, hiszen négy évet töltöttek tétlenül, eredménytelenül. S ha a kommunisták, a helyi nemzeti bizottság tagjai nem lépnek föl kezdeményezőn, akkor még ma is régi módon gazdálkodnak az abarai földművesek. — Nem tűrhettük tovább a kullogást — mondja Hornyák Ferenc, az EFSZ könyvelője. — Igaz, csak kilencen, de 1956-ban ismét megalákítottuk a szövetkezetét. A falu népe figyelemmel kísérte a bátor kezdeményezőket. Kíváncsiak voltak, mire haladnak a tíz darab szarvasmarhával és a tíz sertéssel. Alig telt el egy év, s a közös munka, a szorgalom szép eredményeket szült. A marhaállományt például 52 darabra, a sertésállományt pedig 130 darabra növelték. S mindezt saját erejükből tették! A közösen művelt 65 hektár föld is dúsabb termést adott, mint a szalagparcellák. A munkaegységekre tervezett 16 koronát is hiánytalanul kifizette a szövetkezet. Ennek láttán a kívül álló földművesek gondolkodni kezdtek. — Mégiscsak jó a szövetkezét... S ha valamennyien összefognánk, még többre vihetnők — mondogatták egymás között. Teltek, múltak a napok, s közeledett a vetés ideje. A’ szövetkezet földjein traktorok dübörögtek,_Á fényesre csiszolt ötös ekék mély barázdát hasítottak a fekete földben. A keskeny szalagparcellákat lovas fogatokkal, járomba fogott tehenekkel művelgették az egyénileg gazdálkodók. Az egyik kétemeletes korszerű raktárt. Az állattenyésztés fejlesztése terén is szép eredmények születtek. Szarvasmarhaállományuk jelenleg 740 db-os, a tervezett 730 db-bal szemben. A fejési átlag 2000 liter volt tehenenként a múlt évben. Most 2100 literes évi átlagra számítanak. Pechó László zootechnikus szerint a tervezett 280 ezer liter tej helyet 370 ezer litert adnak be. Szép és egészséges a szövetkezete sertésállománya is. Ez elsősorban is Varga Ferenc, Lajos Sándor és János, valamint Hornyák Győzőné jó munkájának az érdeme. Abban is nagy részük van a gondozóknak, hogy a múlt évben magasan túlszárnyalta az EFSZ a tervezett húsbeadást. Ez évben is több mint 100 mázsa sertéshúst adnak be terven felül. A felsorolt és a még nem említett jó példák mellett árnyoldala is van megvan Abarán. Hiszen az állatgondozók epedve várják, hogy a gépek vállára helyezzék a munka súlyát. Csupán az EFSZ vezetőségén múlik tehát, mikor kerülnek le a szögről a fejőgépek, s mikor indul meg az istállókban az önetetők kis motorja. Zatykó József ★ ★ ★ Félmillió csibe A Hradec Králové-i kerület baromfitelepeinek dolgozói márciusban és áprilisban 550 000 darab csibét keltenek ki. A kerület szövetkezetei a csibékkel együtt írásbeli utasítást is kapnak a csibék helyes táplálására és ápolására. Ezek a csirkék ésszerű gondozás mellett még ebben az évben üt millip tojással növelhetik a tojástermelést. Abara egyik utcarészlete őszelői reggelen azonban „csoda“ történt. Már magasan járt a nap, de az egyéni gazdák még nem fogták kocsi elé az igás jószágot. Ünneplőbe öltöztek, s az EFSZ irodája felé tartottak ... — Azért jöttünk, hogy... Szóval közétek állunk! — mondották hatá-Mikor indul meg az istállókban az önetetők kis motorja? Mi újság a dunaszerdahelyi járásban? Szocialista mezőgazdaságunk évről évre több gépel kap, hogy a termelési feladatokat valóra válthassuk, Ezt segítik megvalósítani az AGROLET repülőgépei is. Hogy mekkora segítség ez, a következő példa bizonyítja: Havran Ferenc, a Brigadír L-60 repülőgép pilótája 9000 hektárnyi területet műtrágyázott meg. — Az idén sem lesz kevesebb — mondotta nemrégiben. —_ Csupán a vajnoryi szövetkezet 500 hektáron végeztet műtrágyázást, illetve permetezést repülőgéppel. Képünkön a vajnoryi szövetkezet asszonyai műtrágyával „tankolják“ a Brigadír L —60- at, amelynek tartályába 4 mázsa műtrágya fér.
