Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-09 / 20. szám

A pferovi felhívás nyomában Tudják, mil akarnak Szlovákia állami gazdaságai közül a Gombai Állami Gazdaság válaszolt először a prerovi szövetkezetesek (elhívására. A mezőgazdasági termelés emelésére irányuló igyekezetük azonban még régibb keletű. Már 1956-ban olyan Intézkedéseket foganatosítottak, amelyek lehetővé tették a termelés állandó növekedését, s így 1959-ben elérhették a második ötéves terv utolsó évére tervezett termelési átlagot. A prerovi szö­­vetkezeteseknek küldött válaszuk pedig így hangzik: „Hazánk felszabadításának 15. évfordulója tisztele­tére kötelezzük magunkat, hogy az 1959-ben elért eredményekhez viszonyítva 1960-ban 8 Vt-kal emeljük termelésünk színvonalát.“ Nem könnyű feladat ez, ha tekin­tetbe vesszük, hogy a Gombai Állami Madarász Béla tehéngondozó, aki 2500 literrel akarja túlszárnyalni egész évi tervét nyit termelt, amennyit a terv szerint 1960-ban kellett volna elérnie. Pél­dául tavaly a cukorrépából 57 037 mázsás hozamot értek el, s ebben az évben a cukorrépa hozamát 61250 mázsára akarják növelni. A többi termény esetében is hasonló növeke­désre számítanak. Kukoricából 829 mázsával akarnak többet termeszteni, mint tavaly, kapástakarmányokből 10 375 mázsával stb. Hasonló a hely­zet az állattenyésztésben is. Például a Gombai Állanti Gazdaság tárnoki részlegén ebben az évben csak mar­hahúsból 45 mázsával. Csákányon 34 mázsával, Csenkén 40 mázsával, Gom­bán pedig 83 mázsával termelnek többet, mint tavaly. A tejtermelést az. újvásári’ részlegen 88 000 literrel, Gombán pedig 17 989 literrel emelik. Lényegesen növelik a takarmány ter­mesztését és nagy figyelmet szentel­nek a talaj termőerejének növelésére. A termőföld 30°'ó-át szervestrágyáz­zák, s az elkövetkező két évben 1000 vagon Vitahumot szántanak be. Az évelő takarmányokat, cukorrépát és a burgonyát trágyalével öntözik, s ezenkívül az évelő takarmányokat még 39 000 mázsa Humlnnal is fej­trágyázzák. A talajjavító munkála­tokról sem feledkeztek meg. így eb­ben az évben 480 hektár termőföldet javítanak fel és 1004 hektáron öntö­zőgazdálkodást vezetnek be. Erről beszélnek a számok. S mit mondanak ezekről a tervekről az emberek ? Nézzük meg, hogyan ké­szültek fel a terv teljesítésére a gombai részleg dolgozói. Hazánk felszabadításának 15. év­fordulója tiszteletére szocialista köte­lezettségvállalást tettek, amelyben többek között Ígérik, hogy ebben az évben 16,8 mázsa búzával, 14 mázsa árpával, 6,8 mázsa zabbal, 7,5 mázsa borsóval, 1125 mázsa cukorrépával, 75 mázsa burgonyával, 210 mázsa ta­karmányrépával, 5,5 mázsa kukori­cával és 650 mázsa őszi takarmány­­keverékkel teljesítik túl az előírt tervet. Ezt a közös vállalást a gom­bai dolgozók egyéni munkafelajánlá­sokkal is alátámasztották. Ar zöldség­­termesztési csoport 100 mázsával több zöldséget akar termelni, továbbá az aratási munkálatokban és a takar­mány begyűjtésében is segít. _ Az állattenyésztésben dolgozók egyéni munkavállalásai is igen figye­lemre méltóak. Például Csehy Ferenc fejőgulyás 2500 liter tejet termel és Balogh József sertésgondozó 30 ma­lacot nevel föl terven felül. Hasonló kötelezettségvállalást tett Nagy Lász­ló sertésgondozó is, valamint Horváth Péter borjúgondoző, aki állatonként átlagban egy dekával akarja túlszár­nyalni a napi súlygyarapodás tervét. Grosanov Vladimír 600 liter tejet. Madarász Béla 2500 liter tejet, Sípos Ferenc sertésgondozó 475 kg húst, s a szarvasmarha hizlalásánál dolgozó Lipka Vojtech, Llekla Ján és Ozogány József 180 kg húst adnak terven fe­lül. Ozogány József, a vágómarha gondo­zója 180 kg húst ígért terven felül A munkafelajánlások teljesítését rendszeresen ellenőrzik. Az utolsó értékelés szerint a legjobb eredméí nyékét Csehy Ferenc érte el. ★ ★ ★ Amikor meglátogattuk Csehy Fe­rencet, a Gombai Állami Gazdaság 37 éves fejőgulyását, már tudtuk róla, hogy a gondjaira bízott 13 te­héntől 14,57 literes napi tejelési át­lagot ért el. Az elmúlt évben minden tehéntől átlagban 5243 liter tejet fejt ki. s Így a tervben előírt 43 680 liter helyett 68 156 liter tejet adott a köz­ellátásnak. Az állami gazdaság igaz­gatóságán azt is megtudtuk róla, hogy igen szűkszavú. Nem baj — gondol­tuk, most még a szűkszavúsága elle­nére is lesz miről beszélnie. Csehy Ferencet otthonában keres­tük fel. Éppen ebédelt. Középmagas, karcsú termete és szelíd tekintetű barna szeme elárulja, hogy az elért eredményeket nem testi erejének kö­szönheti. Amikor megtudta, mi járat­ban vagyunk, figyelmeztetett: — Már voltak itt Pozsonyból má­sok is. S most következik a kérdés: — Alkalmazza-e Malinyina munka­­módszerét? Vagyis az abraktakar­mánynak a tehenek takarmányérté­­kesílö képességei szerint adagolásán kivül maszírozza-e a tehenek tógyét is ? Ugyanis a tehenek magas tejelé­­kcnysége feltétlenül megkívánja a maszirozást. Hiszen az érzékeny és jól tejelő tőgyek maszázs hiányában megdagadnának és megkeményedné­nek, a tejmirigyek pedig petyhüttek­­ké válnának. Csehy Ferenc nem érhetett volna el ilyen gyönyörű eredményeket, ha * nagybirtokon és később az állami gazdaságban szerzett sokéves tapasz­talatait nem egészítette volna ki az iskoláztatáson szerzett vagy a köny­vekből merített új szakismeretekkel. Megkérdeztük tőle, lehetségesnek tartja-e, hogy ebben az évben még tovább növeli a tejelékenységet. — Eddig még minden évben sike­rült túlszárnyalnom mir.d a tervet, mind a munkafelajánlásomat is — válaszolta. — Reméljük, hogy ebben az évben is sikerül. — Sokat kellett gondolkoznia, amíg megtalálta a módiát, hogyan növel­heti a tejhozamojn — Elsősorban akarat kell ide, meg munkakedv, — mondta kiemelve ép­pen azokat az emberi tulajdonságo­kat, amelyeket minden kiváló dolgo­zóban megtalálunk. Elkísértük munkahelyére. Az arány­lag kicsiny istállóban 28 tehén ké­rődzőit. Ebből 14,-et Madarász Béla gondoz, aki jó tanítványnak bizonyult, mert már elérte a 9,22 literes tejelési átlagot. Megnéztük Csehy Ferenc védenceit is. A jászol mellett ott álltak a ha­talmas tőgyü tehenek. Csehy elvtárs két gyönyörű, közel hatmázsás üszőre mutatott, majd ügyes és sokatváró mozdulattal végigsimitolta az egyik Csehy Ferenc, a legjobb fejflgolyás aránylag kicsiny tőgyüt. — Nemsokára megellik. Már ma­­szírozni kel! a tógyét. Védencei Iránti szeretetét az ab­rakkeverékek gondos összeállításában és a tehenek ápolására szentelt idő­ben juttatja kifejezésre. Azoknak a teheneknek, amelyek napi átlagos tejhozama nem haladja meg a 8 litert, a következő keveréket adja: 30 kg siló, 5 kg lóhere, 10 kg takarmány­répa és 2 kg vegyes abrak. Védencei között csak két darab 8 literes átlag­­tejelékenységű tehén van, s ezeket is csakhamar kiselejtezik. További 7 te­hén napi tejelékenységi átlaga 18 — 20 liter, egy másodlaktációs tehén 24, egy első laktációs pedig 17 litert ad. A darát is a tejelékenységi átlag alapján adagolja. A 8 literes tejelé­kenységi átlagon felüli tehenek 40 deka darát kapnak. Naponta három­szor fej és csaknem minden idejét az istállóban tölti. Reggel már öt óra előtt munkahelyén van, nyáron ter­mészetesen még ennél is korábban, s délután három órakor ismét az is­tállóban találjuk. Nagy gondot fordít arra, hogy a takarmányt a tehenek mindig idejében megkapják. Végül is megkérdeztük tőle: nem érdekelné-e valami más beosztás? — Más munkát nem tudnék így , elvégezni — válaszolta szerényen; - S tudja, a tehenek is hozzám szoktak. Amikor nem voltam itt, 30 literrel kevesebb tejet adtak. Nikisért minket az istálló ajtaja elé. Ügy látszik nemcsak kiváló tehén­gondozó, de barátságos vendéglátó is. Már nem is csodálkoztunk azon, amikor megtudtuk, hogy Csehy elv­társ a színjátszó csoport tagja és a komikus szerepeket alakítja a leg­szívesebben. A. D. Az opavai (Morvaország) gépállomás dolgozói a téli időszakban több mint 260 traktort javítottak meg, s három nappal a határidő előtt végezték el ezt a feladatukat. A gépjavítóknak azok a szövetkezeti traktorvezetők i* segítettek, akik a gépállomásról a szövetkezetekbe léptek át. Jelenleg a cséplőgépeket hozzák rendbe. (Svorcik — ÜTK felvétele)------------------------------------- ★ ★ ★ ------------------------------------­A munkaverseny nagy ereje A szocialista termelőerők szakadat­lan növekedésével szorosan összefügg a szocialista munkaverseny, amely­­nagyban hozzájárul a termelés foko­zásához. A szocialista munkaverseny — amint a tapasztalatok bizonyítják — jól bevált módszere a dolgozó tö­megek mozgósításának, a termelési tervek hiánytalan teljesítésének. Er­ről tanúskodnak az eddig elért ered­mények is. Pártunk Központi Bizottsága 1959. júliusában megtartott teljes ülésén határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fokozására vonatkozólag. Ezt a nagy jelentőségű határozatot első­ként a prerovi járás szövetkezeteinek tagjai tárgyalták meg. Komoly meg­fontolás után kötelezettséget vállal­tak a termelési tervek száz százalé­kos teljesítésére, sőt túlszárnyalá­sára. Ez a kötelezettségvállalás nagy­ban hozzájárult a szocialista munkaverseny kibontakozásá­hoz szövetkezeteink között. Szlovákiában elsőként a komáromi járás szövetkezetesei válaszoltak a preroviak felhívására, majd újabb járások, szövetkezetek kapcsolódtak be a nagy mozgalomba. A zselízi já­rásban levő nagysallöi EFSZ tagjai, akik több mint 1500 hektár földön gazdálkodnak, kötelezettséget vállal­tak, hogy fejlesztik az állattenyész­tést és 12,5 %-kal növelik a növény­­termesztést. A pferovi, komáromi és a többi járás EFSZ-einek, valamint az állami gazdaságok kötelezettségvállalásai azt bizonyítják, hogy szövetkezeteink tagjai és az állami gazdaságok dolgo­zói megértették a szocialista munka­verseny nagy jelentőségét. Éppen ezért a jövőben, s különösen most, a tavaszi mezőgazdasági munkálatok időbeni elvégzése érdekében, tovább kell fejleszteni a szocialista munka­versenyt. A példás dolgozókat és a verseny győzteseit pedig jutalomban kell részesíteni. Amikor a szocialista munkaverseny megszervezéserői beszélünk, elsősor­ban is arra gondolunk, hogy a ver­senynek mozgósító, nevelő hatása legyen. Helytelen az, amikor a szövetkezet vezetősége a tagság hozzászólása, javaslata nélkül dolgozza ki a kö­telezettségvállalásokat. Az ilyen vállalás nem serkent jobb munkára, többtermelésre. Ezért hang­súlyozzuk, hogy a > verseny mindig csoportokon bellii és az egyes tagok között folyjék. Helyesen jártak el a szepsi járás szövetkezeteinek vezetői, akik a tag­]\jf ddar az ógyallai járásban fekszik. A falu földművesei már kilenc éve gazdálkodnak kö­zösen. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt szép eredményeket szült a közös munka. Az i'dei tavaszi munkálatokra ia jól és idejében felkészültek. Kija­vították a gépeket, előkészítették a vetőmagot, s amint az időjárás kedvezett, hozzáláttuk a vetéshez. — Ha idejében és jól előkészített talajba vetünk, csak úgy számít­hatunk bő termésre — mondja Tóth András, a szövetkezet mező­gazdásza. — Mindnyájunk érdeke, hogy földjeink dús kalászt terem­jenek. Ezért mindent megteszünk, hogy agrotechnikai határidőben, jót előkészített talajba kerüljön a mag. Terveink sikeres teljesítéséhez nagyban hozzájárulnak a trakto­rosok is. Különösen jó munkát végez Öllé Vince, Tóth Ferenc, Ke­lemen László, Fabrik András, Szűri Vince és Papp András. Dicséretet érdemel Szekeres elvtárs, brigád-Madari vasárnap Lamy Ferenc, a HNB elnöke magot önt a vetogépbe vezető is. Munkáját lelkiismerete­sen, kellő hozzáértéssel végzi. A madari EFSZ tagjai két műszakban, éjjel-náppal végzik a tavaszi munkálatokat. A gépek jó kihasználása mellett igénybe veszik a lovas fogatokat is. Húsz pár'lóval siettetik a talaj­­előkészítést és a vetést. — Ha az idő engedi, hat nap alatt elvetjük a tavasziakat - folytatja Tóth András mezőgaz­dász. így mondják és aszerint is cse­lekednek. Amint már említettük, két műszakban dolgoznak. Sőt va­sár- és ünnepnapokon sem tétlen­kednek. A múlt vasárnap a Hát­­hegy alján szorgoskodtak. Kelemen László, Fabrik András, Szűri Vince és András a talajt simít ózták, bo­­ronálják, Papp és Öllé traktorosok vedig a magot vetették. Ogy is mondhatnánk, hogy hangyabolyhoz hasonlított a harminc hektáros tábla, amelybe szaporán hullott a jó minőségű vetőmag. V. Vittek ság hozzászólása, javaslata alapján dolgozták ki a választ a preroviak felhívására. Ennek eredményeként élénk vita indult az egész járásban. A szövetkezetek tagjai kutatták, ke­resték, hol vannak még rejtett tar­talékok, kihasználatlan források a termelés fokozására. Ezzel egy időben száz és száz népnevelő beszélt a szö­vetkezet tagjaival a szocialista mun­kaverseny jelentőségéről. Népgyűlé­seket szerveztek, kérdés és felelet formájában kicserélték tapasztalatai­kat. Tehát a szocialista munkaverseny első és legfontosabb előfeltétele, hogy minden szövetkezet vezetősége is­merje azokat a tartalékokat, amelyek kihasználása hozzájárulhat a tervek teljesítéséhez és túlszárnyalásához. Az így előkészített, jól szervezett szocialista munkaverseny bizonyosan termékeny talajra talál a szövetkezeti tagság soraiban. Ugyancsak nagy súlyt kell helyezni a kötelezettség­vállalások teljesítésének ellenőrzésé­re is. Egyes szövetkezetek vezetősé­gei például csak megszervezik, de nem ellenőrzik a kötelezettségválla­lások teljesítését. Meg kell adni min­den segítséget, támogatást ahhoz, hogy a vállalások valóra váljanak. Éppen ezért már menet közben mu­tassunk rá a hibákra, értékeljük a kötelezettségvállalások teljesítéséi. Szervezzünk tapasztalatcserét a cso­portok és egyes dolgozók között. A szocialista munkaversenyben szerzett tapasztalatok kicserélése jó és hasznos. Ez a módszer azonban megköveteli, •hogy az egyes EFSZ-ek között is szervezzünk tapasztalat­­cserét. Értékelés alkalmával pedig ne csak arról beszéljünk, hogy a szö­vetkezet teljesítette a termelési ter­vet, hanem mutassunk rá arra is, hogyan ért el a versenytárs magasabb hektárho­­zamot, hogyan fokozta az állatok termelékenységét, hogyan csökken­tette a termelési költségeket. Amint már említettük: a szocia­lista munkaverseny keretén belül nagy a jelentősége a páros verseny­nek. így minden szövetkezeti dolgozó azon iparkodik, hogy többet és ol­csóbban termeljen, mint versenytár­sa; idő előtt száz százalékra telje­sítse a termelési tervet. Ez mind közösségi, mind egyéni szempontból előnyös. S ha pedig azt állítjuk, hogy a preroviak felhívása alapján négy év alatt teljesíthetjük a harmadik ötéves terv mezőgazdaságra háruló felada­tait, elengedhetetlenül fontos a szo­cialista munkaverseny továbbfejlesz­tése. Különösen most, a tavaszi mun­kák idején. Ugyanis sok függ attól, mikor s milyen talajba vetjük el a tavasziak vetőmagját. Ha Idejében vetünk, gazdag termésre számítha­tunk. Ha nem használjuk ki a ked­vező időjárást, úgy sovány lesz a kalász, üres lesz a kamránk. Számos EFSZ — különösen a nyit­­rai kerületben — már megkezdte a tavasziak vetését. Olyan szövetkezet­ről is tudunk, ahol már földbe tették a tavaszi búzát és árpát. Ezt az igye­kezetét határozottan a preroviak fel­hívása idézte elő. S hogy ez a szor­galom még gazdagabban gyümölcsöz­zék, ez az EFSZ-ek vezetőségén, tag­ságán, az állami gazdaságok dolgozóin és a szocialista munkabrigádokon múlik. Hisszük, hogy a szocialista munkaverseny nagy ereje meghozza gyümölcsét. Varga János s/rtlmtf < _ Földműves J I960, március 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom