Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-09 / 20. szám
A pferovi felhívás nyomában Tudják, mil akarnak Szlovákia állami gazdaságai közül a Gombai Állami Gazdaság válaszolt először a prerovi szövetkezetesek (elhívására. A mezőgazdasági termelés emelésére irányuló igyekezetük azonban még régibb keletű. Már 1956-ban olyan Intézkedéseket foganatosítottak, amelyek lehetővé tették a termelés állandó növekedését, s így 1959-ben elérhették a második ötéves terv utolsó évére tervezett termelési átlagot. A prerovi szövetkezeteseknek küldött válaszuk pedig így hangzik: „Hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére kötelezzük magunkat, hogy az 1959-ben elért eredményekhez viszonyítva 1960-ban 8 Vt-kal emeljük termelésünk színvonalát.“ Nem könnyű feladat ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a Gombai Állami Madarász Béla tehéngondozó, aki 2500 literrel akarja túlszárnyalni egész évi tervét nyit termelt, amennyit a terv szerint 1960-ban kellett volna elérnie. Például tavaly a cukorrépából 57 037 mázsás hozamot értek el, s ebben az évben a cukorrépa hozamát 61250 mázsára akarják növelni. A többi termény esetében is hasonló növekedésre számítanak. Kukoricából 829 mázsával akarnak többet termeszteni, mint tavaly, kapástakarmányokből 10 375 mázsával stb. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. Például a Gombai Állanti Gazdaság tárnoki részlegén ebben az évben csak marhahúsból 45 mázsával. Csákányon 34 mázsával, Csenkén 40 mázsával, Gombán pedig 83 mázsával termelnek többet, mint tavaly. A tejtermelést az. újvásári’ részlegen 88 000 literrel, Gombán pedig 17 989 literrel emelik. Lényegesen növelik a takarmány termesztését és nagy figyelmet szentelnek a talaj termőerejének növelésére. A termőföld 30°'ó-át szervestrágyázzák, s az elkövetkező két évben 1000 vagon Vitahumot szántanak be. Az évelő takarmányokat, cukorrépát és a burgonyát trágyalével öntözik, s ezenkívül az évelő takarmányokat még 39 000 mázsa Humlnnal is fejtrágyázzák. A talajjavító munkálatokról sem feledkeztek meg. így ebben az évben 480 hektár termőföldet javítanak fel és 1004 hektáron öntözőgazdálkodást vezetnek be. Erről beszélnek a számok. S mit mondanak ezekről a tervekről az emberek ? Nézzük meg, hogyan készültek fel a terv teljesítésére a gombai részleg dolgozói. Hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére szocialista kötelezettségvállalást tettek, amelyben többek között Ígérik, hogy ebben az évben 16,8 mázsa búzával, 14 mázsa árpával, 6,8 mázsa zabbal, 7,5 mázsa borsóval, 1125 mázsa cukorrépával, 75 mázsa burgonyával, 210 mázsa takarmányrépával, 5,5 mázsa kukoricával és 650 mázsa őszi takarmánykeverékkel teljesítik túl az előírt tervet. Ezt a közös vállalást a gombai dolgozók egyéni munkafelajánlásokkal is alátámasztották. Ar zöldségtermesztési csoport 100 mázsával több zöldséget akar termelni, továbbá az aratási munkálatokban és a takarmány begyűjtésében is segít. _ Az állattenyésztésben dolgozók egyéni munkavállalásai is igen figyelemre méltóak. Például Csehy Ferenc fejőgulyás 2500 liter tejet termel és Balogh József sertésgondozó 30 malacot nevel föl terven felül. Hasonló kötelezettségvállalást tett Nagy László sertésgondozó is, valamint Horváth Péter borjúgondoző, aki állatonként átlagban egy dekával akarja túlszárnyalni a napi súlygyarapodás tervét. Grosanov Vladimír 600 liter tejet. Madarász Béla 2500 liter tejet, Sípos Ferenc sertésgondozó 475 kg húst, s a szarvasmarha hizlalásánál dolgozó Lipka Vojtech, Llekla Ján és Ozogány József 180 kg húst adnak terven felül. Ozogány József, a vágómarha gondozója 180 kg húst ígért terven felül A munkafelajánlások teljesítését rendszeresen ellenőrzik. Az utolsó értékelés szerint a legjobb eredméí nyékét Csehy Ferenc érte el. ★ ★ ★ Amikor meglátogattuk Csehy Ferencet, a Gombai Állami Gazdaság 37 éves fejőgulyását, már tudtuk róla, hogy a gondjaira bízott 13 tehéntől 14,57 literes napi tejelési átlagot ért el. Az elmúlt évben minden tehéntől átlagban 5243 liter tejet fejt ki. s Így a tervben előírt 43 680 liter helyett 68 156 liter tejet adott a közellátásnak. Az állami gazdaság igazgatóságán azt is megtudtuk róla, hogy igen szűkszavú. Nem baj — gondoltuk, most még a szűkszavúsága ellenére is lesz miről beszélnie. Csehy Ferencet otthonában kerestük fel. Éppen ebédelt. Középmagas, karcsú termete és szelíd tekintetű barna szeme elárulja, hogy az elért eredményeket nem testi erejének köszönheti. Amikor megtudta, mi járatban vagyunk, figyelmeztetett: — Már voltak itt Pozsonyból mások is. S most következik a kérdés: — Alkalmazza-e Malinyina munkamódszerét? Vagyis az abraktakarmánynak a tehenek takarmányértékesílö képességei szerint adagolásán kivül maszírozza-e a tehenek tógyét is ? Ugyanis a tehenek magas tejelékcnysége feltétlenül megkívánja a maszirozást. Hiszen az érzékeny és jól tejelő tőgyek maszázs hiányában megdagadnának és megkeményednének, a tejmirigyek pedig petyhüttekké válnának. Csehy Ferenc nem érhetett volna el ilyen gyönyörű eredményeket, ha * nagybirtokon és később az állami gazdaságban szerzett sokéves tapasztalatait nem egészítette volna ki az iskoláztatáson szerzett vagy a könyvekből merített új szakismeretekkel. Megkérdeztük tőle, lehetségesnek tartja-e, hogy ebben az évben még tovább növeli a tejelékenységet. — Eddig még minden évben sikerült túlszárnyalnom mir.d a tervet, mind a munkafelajánlásomat is — válaszolta. — Reméljük, hogy ebben az évben is sikerül. — Sokat kellett gondolkoznia, amíg megtalálta a módiát, hogyan növelheti a tejhozamojn — Elsősorban akarat kell ide, meg munkakedv, — mondta kiemelve éppen azokat az emberi tulajdonságokat, amelyeket minden kiváló dolgozóban megtalálunk. Elkísértük munkahelyére. Az aránylag kicsiny istállóban 28 tehén kérődzőit. Ebből 14,-et Madarász Béla gondoz, aki jó tanítványnak bizonyult, mert már elérte a 9,22 literes tejelési átlagot. Megnéztük Csehy Ferenc védenceit is. A jászol mellett ott álltak a hatalmas tőgyü tehenek. Csehy elvtárs két gyönyörű, közel hatmázsás üszőre mutatott, majd ügyes és sokatváró mozdulattal végigsimitolta az egyik Csehy Ferenc, a legjobb fejflgolyás aránylag kicsiny tőgyüt. — Nemsokára megellik. Már maszírozni kel! a tógyét. Védencei Iránti szeretetét az abrakkeverékek gondos összeállításában és a tehenek ápolására szentelt időben juttatja kifejezésre. Azoknak a teheneknek, amelyek napi átlagos tejhozama nem haladja meg a 8 litert, a következő keveréket adja: 30 kg siló, 5 kg lóhere, 10 kg takarmányrépa és 2 kg vegyes abrak. Védencei között csak két darab 8 literes átlagtejelékenységű tehén van, s ezeket is csakhamar kiselejtezik. További 7 tehén napi tejelékenységi átlaga 18 — 20 liter, egy másodlaktációs tehén 24, egy első laktációs pedig 17 litert ad. A darát is a tejelékenységi átlag alapján adagolja. A 8 literes tejelékenységi átlagon felüli tehenek 40 deka darát kapnak. Naponta háromszor fej és csaknem minden idejét az istállóban tölti. Reggel már öt óra előtt munkahelyén van, nyáron természetesen még ennél is korábban, s délután három órakor ismét az istállóban találjuk. Nagy gondot fordít arra, hogy a takarmányt a tehenek mindig idejében megkapják. Végül is megkérdeztük tőle: nem érdekelné-e valami más beosztás? — Más munkát nem tudnék így , elvégezni — válaszolta szerényen; - S tudja, a tehenek is hozzám szoktak. Amikor nem voltam itt, 30 literrel kevesebb tejet adtak. Nikisért minket az istálló ajtaja elé. Ügy látszik nemcsak kiváló tehéngondozó, de barátságos vendéglátó is. Már nem is csodálkoztunk azon, amikor megtudtuk, hogy Csehy elvtárs a színjátszó csoport tagja és a komikus szerepeket alakítja a legszívesebben. A. D. Az opavai (Morvaország) gépállomás dolgozói a téli időszakban több mint 260 traktort javítottak meg, s három nappal a határidő előtt végezték el ezt a feladatukat. A gépjavítóknak azok a szövetkezeti traktorvezetők i* segítettek, akik a gépállomásról a szövetkezetekbe léptek át. Jelenleg a cséplőgépeket hozzák rendbe. (Svorcik — ÜTK felvétele)------------------------------------- ★ ★ ★ ------------------------------------A munkaverseny nagy ereje A szocialista termelőerők szakadatlan növekedésével szorosan összefügg a szocialista munkaverseny, amelynagyban hozzájárul a termelés fokozásához. A szocialista munkaverseny — amint a tapasztalatok bizonyítják — jól bevált módszere a dolgozó tömegek mozgósításának, a termelési tervek hiánytalan teljesítésének. Erről tanúskodnak az eddig elért eredmények is. Pártunk Központi Bizottsága 1959. júliusában megtartott teljes ülésén határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fokozására vonatkozólag. Ezt a nagy jelentőségű határozatot elsőként a prerovi járás szövetkezeteinek tagjai tárgyalták meg. Komoly megfontolás után kötelezettséget vállaltak a termelési tervek száz százalékos teljesítésére, sőt túlszárnyalására. Ez a kötelezettségvállalás nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny kibontakozásához szövetkezeteink között. Szlovákiában elsőként a komáromi járás szövetkezetesei válaszoltak a preroviak felhívására, majd újabb járások, szövetkezetek kapcsolódtak be a nagy mozgalomba. A zselízi járásban levő nagysallöi EFSZ tagjai, akik több mint 1500 hektár földön gazdálkodnak, kötelezettséget vállaltak, hogy fejlesztik az állattenyésztést és 12,5 %-kal növelik a növénytermesztést. A pferovi, komáromi és a többi járás EFSZ-einek, valamint az állami gazdaságok kötelezettségvállalásai azt bizonyítják, hogy szövetkezeteink tagjai és az állami gazdaságok dolgozói megértették a szocialista munkaverseny nagy jelentőségét. Éppen ezért a jövőben, s különösen most, a tavaszi mezőgazdasági munkálatok időbeni elvégzése érdekében, tovább kell fejleszteni a szocialista munkaversenyt. A példás dolgozókat és a verseny győzteseit pedig jutalomban kell részesíteni. Amikor a szocialista munkaverseny megszervezéserői beszélünk, elsősorban is arra gondolunk, hogy a versenynek mozgósító, nevelő hatása legyen. Helytelen az, amikor a szövetkezet vezetősége a tagság hozzászólása, javaslata nélkül dolgozza ki a kötelezettségvállalásokat. Az ilyen vállalás nem serkent jobb munkára, többtermelésre. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a > verseny mindig csoportokon bellii és az egyes tagok között folyjék. Helyesen jártak el a szepsi járás szövetkezeteinek vezetői, akik a tag]\jf ddar az ógyallai járásban fekszik. A falu földművesei már kilenc éve gazdálkodnak közösen. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt szép eredményeket szült a közös munka. Az i'dei tavaszi munkálatokra ia jól és idejében felkészültek. Kijavították a gépeket, előkészítették a vetőmagot, s amint az időjárás kedvezett, hozzáláttuk a vetéshez. — Ha idejében és jól előkészített talajba vetünk, csak úgy számíthatunk bő termésre — mondja Tóth András, a szövetkezet mezőgazdásza. — Mindnyájunk érdeke, hogy földjeink dús kalászt teremjenek. Ezért mindent megteszünk, hogy agrotechnikai határidőben, jót előkészített talajba kerüljön a mag. Terveink sikeres teljesítéséhez nagyban hozzájárulnak a traktorosok is. Különösen jó munkát végez Öllé Vince, Tóth Ferenc, Kelemen László, Fabrik András, Szűri Vince és Papp András. Dicséretet érdemel Szekeres elvtárs, brigád-Madari vasárnap Lamy Ferenc, a HNB elnöke magot önt a vetogépbe vezető is. Munkáját lelkiismeretesen, kellő hozzáértéssel végzi. A madari EFSZ tagjai két műszakban, éjjel-náppal végzik a tavaszi munkálatokat. A gépek jó kihasználása mellett igénybe veszik a lovas fogatokat is. Húsz pár'lóval siettetik a talajelőkészítést és a vetést. — Ha az idő engedi, hat nap alatt elvetjük a tavasziakat - folytatja Tóth András mezőgazdász. így mondják és aszerint is cselekednek. Amint már említettük, két műszakban dolgoznak. Sőt vasár- és ünnepnapokon sem tétlenkednek. A múlt vasárnap a Háthegy alján szorgoskodtak. Kelemen László, Fabrik András, Szűri Vince és András a talajt simít ózták, boronálják, Papp és Öllé traktorosok vedig a magot vetették. Ogy is mondhatnánk, hogy hangyabolyhoz hasonlított a harminc hektáros tábla, amelybe szaporán hullott a jó minőségű vetőmag. V. Vittek ság hozzászólása, javaslata alapján dolgozták ki a választ a preroviak felhívására. Ennek eredményeként élénk vita indult az egész járásban. A szövetkezetek tagjai kutatták, keresték, hol vannak még rejtett tartalékok, kihasználatlan források a termelés fokozására. Ezzel egy időben száz és száz népnevelő beszélt a szövetkezet tagjaival a szocialista munkaverseny jelentőségéről. Népgyűléseket szerveztek, kérdés és felelet formájában kicserélték tapasztalataikat. Tehát a szocialista munkaverseny első és legfontosabb előfeltétele, hogy minden szövetkezet vezetősége ismerje azokat a tartalékokat, amelyek kihasználása hozzájárulhat a tervek teljesítéséhez és túlszárnyalásához. Az így előkészített, jól szervezett szocialista munkaverseny bizonyosan termékeny talajra talál a szövetkezeti tagság soraiban. Ugyancsak nagy súlyt kell helyezni a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzésére is. Egyes szövetkezetek vezetőségei például csak megszervezik, de nem ellenőrzik a kötelezettségvállalások teljesítését. Meg kell adni minden segítséget, támogatást ahhoz, hogy a vállalások valóra váljanak. Éppen ezért már menet közben mutassunk rá a hibákra, értékeljük a kötelezettségvállalások teljesítéséi. Szervezzünk tapasztalatcserét a csoportok és egyes dolgozók között. A szocialista munkaversenyben szerzett tapasztalatok kicserélése jó és hasznos. Ez a módszer azonban megköveteli, •hogy az egyes EFSZ-ek között is szervezzünk tapasztalatcserét. Értékelés alkalmával pedig ne csak arról beszéljünk, hogy a szövetkezet teljesítette a termelési tervet, hanem mutassunk rá arra is, hogyan ért el a versenytárs magasabb hektárhozamot, hogyan fokozta az állatok termelékenységét, hogyan csökkentette a termelési költségeket. Amint már említettük: a szocialista munkaverseny keretén belül nagy a jelentősége a páros versenynek. így minden szövetkezeti dolgozó azon iparkodik, hogy többet és olcsóbban termeljen, mint versenytársa; idő előtt száz százalékra teljesítse a termelési tervet. Ez mind közösségi, mind egyéni szempontból előnyös. S ha pedig azt állítjuk, hogy a preroviak felhívása alapján négy év alatt teljesíthetjük a harmadik ötéves terv mezőgazdaságra háruló feladatait, elengedhetetlenül fontos a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése. Különösen most, a tavaszi munkák idején. Ugyanis sok függ attól, mikor s milyen talajba vetjük el a tavasziak vetőmagját. Ha Idejében vetünk, gazdag termésre számíthatunk. Ha nem használjuk ki a kedvező időjárást, úgy sovány lesz a kalász, üres lesz a kamránk. Számos EFSZ — különösen a nyitrai kerületben — már megkezdte a tavasziak vetését. Olyan szövetkezetről is tudunk, ahol már földbe tették a tavaszi búzát és árpát. Ezt az igyekezetét határozottan a preroviak felhívása idézte elő. S hogy ez a szorgalom még gazdagabban gyümölcsözzék, ez az EFSZ-ek vezetőségén, tagságán, az állami gazdaságok dolgozóin és a szocialista munkabrigádokon múlik. Hisszük, hogy a szocialista munkaverseny nagy ereje meghozza gyümölcsét. Varga János s/rtlmtf < _ Földműves J I960, március 9.
