Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-10 / 3. szám

A szocialista faluért Csehszlovák parlamenti küldöttség Indiában Zdenék F i e r 1 in g e r, a csehszlo­vák nemzetgyűlés elnöke vezetésével csehszlovák parlamenti küldöttség tartózkodik Indiában. A küldöttség tagjai kétnapos bombayi látogatásuk után Delhibe utaztak, ahol megbeszé­léseket folytatnak az indiai nemzet­­gyűlés vezetőivel. Küldöttségünk indiai látogatása al­kalmával felkeres több tudományos intézetet, gazdasági központot és í egyéb intézményt, hogy megismerked­­' jék az indiai nép életével. A cseh­szlovák vendégeket mindenhol meleg fogadtatásban részesítik. A myjavai járás Krajné községének EFSZ-tagjai a napokban 112 000 ko­ronáért megvették a traktoros brigád összes gazdasági gépeit A képes Stano István brigádvezető, Kolárik István, a nemzeti bizottság elnöke, Samuel Bumbal, a gépesítési csoport vezetője, Samuel Polák, az EFSZ könyvelője és Gusztáv Paskala mezőgazdász látható a gépek átvételekor. (Zdenek Svrcek felvétele) 3000 mázsa hús terven felül A szenei EFSZ csaknem 2000 hek­táros. Tagjai a szarvasmarha- és a sertésállomány bővítésén kívül a leg­nagyobb súlyt az új technológiára és az állatállomány minőségi javítására ★ ★ ★ A beadás teljesítése Az év vég! számvetés azt mutatja, hogy a beadás teljesítésével lénye­gében meg lehetünk elégedve. A szarvasmarhahús beadását 102 #/o-ra teljesítettük. Az 1958-as évhez viszonyítva 138 000 mázsa sertéshússal adtunk be többet, de ennek ellenére mégiscsak 91,6 %-ra teljesítettük a feladatot. A tejbeadást 99,3 %-ra teljesítettük, de az 1958-as évhez vi­szonyítva 125 millió literrel adtunk többet. A tojásbeadásban értük el a legszebb eredményeket. Az előző évvel szemben 75 millió tojással több került a közellátás számára és 102,1 %-ra teljesítettük a beadási tervet. A szlovákiai kerületek a következőképpen teljesítették beadási felada­taikat (%-ban): Kerület Marhahús Sertéshús Tej Tojás Besztercebánya..................... 107,1 103,2 109,1 107,1 Bratislava............................... 101,7 95,0 111,4 123,3 Nyitra................................... 10p,0 89,1 110,1 104,7 Kassa ..................................... 101,3 94,5 103,9 107,1 Eperjes..................................... 98,4 100,0 101,5 102,2 Zsolna . . ............................. 92,9 73,4 122,8 102,6 helyezik. A bratlslavai kerületben elsőként már 1958-ban építettek egy 160 férőhelyes nyitott istállót a nö­vendékmarha részére. Ennek az állo­mánynak két harmada ma egészséges, jól tejelő tehén. Az 1959-es évben 200 szarvasmar­ha részére építettek nyitott istállót a szenciek. A sertések száraz hizlalá­sát tavalyelőtt vezették be. Most egy ember 400 sertést gondoz, s havonta 40 — 50 mázsát gyarapszik a rábízott állomány. A kitermelt hús kilójaként mindössze 4 — 6 kiló szemestakar­­mányt használnak fel. Egy-egy mé­termázsa húsnál 40 koronával csök­kentették a termelési költségeket. Azoknak az intézkedéseknek az eredménye, amelyeket a szenei EFSZ az állatállomány kiegészítésére, mi­nőségi javítására és termelékenysé­gének fokozására tett, az 1960-as évben mutatkozik meg igazán. Csupán sertés- és marhahúsból 3000 mázsát ad be terven felül, vagyis 900 mázsá­val többet mint 1959-ben. Tejet 680 ezer litert, azaz 125 000 literrel töb­bet juttat a dolgozók asztalára, mint tavaly. OKOS GONDOLAT Akismúlyadi szövetkezetnek 282 hektár földje van. Ebből a szántó 122 hektár. A többi rét és legelő. így aztán érthető, hogy az EFSZ tagjai különösen az állattenyésztés fejlesztésére fordíta­nak nagy gondot. Marhaállományuk például mind tiszta faj, s törzsköny­vezett. A tehenenkénti napi tejhozam 14-16 liter. Szép eredményeket értek el a múlt évben a növénytermesztés terén is. Főleg a gabonafélék hektárhozamának fokozására törekedtek. Idejében, jól előkészített magágyba vetettek, s a növényápolásról sem feledkeztek meg. így árpából átlagosan 26 mázsát ta­karítottak be hektáronként. A gazdag termésből szép volt a jövedelem. Jut az alapok feltöltésére és a munkaegységekre tervezett 20 korona kifizetésére is. Az EFSZ ve­zetősége jelenleg azzal a gondolattal foglalkozik, hogy ez évben már a munkaegység teljes értékét fizetik ki havonta. Okos gondolat ez, a megva­lósítása csupán a termelés fokozásá­tól, a szükséges pénztartalék bizto­sításától függ. GÄLIK ERIKA (Terbeléd) Az első eredmények A galántai járásban nyáron alakul­tak meg az első munkacsoportok, amelyek versenyezni kezdtek a „szo­cialista munkabrigád“ büszke címért. Ez a versenyzés néhány hónap alatt meghozta az első eredményeket. Alsószeliben a munkabrigád meg­alakulása után a tagok fertőtlenítet­ték az istállót. A szövetkezetben az­előtt csak egy etető készítette elő a takarmányt. Most becsületesen né­gyen járnak be, hogy a takarmányt előkészítsék az állatok részére. Szi­gorúan betartanak minden etetési időt, s az állatokat tisztán tartják. Ez meg is mutatkozik a tejhozam átlagán. Az eddigi 7 liter helyett 9 liter az átlagos tejhozam. Hidaskürtön a sertés- és a tehén­­istállóban dolgozik egy-egy brigád. Minden dolgozó megkapta az állato­kat, amelyeket egész éven át gondoz. Az etető pontos mennyiségben kapja a takarmányt állataira, s így hozzá­vetőlegesen tudja irányítani a serté­sek súlygyarapodását is. A brigádok tagjai szorgalmasan látogatják a szö­vetkezeti munkaiskolát. A tallósi brigád tagjai elsősorban S2on szorgoskodtak, hogy minél előbb fölépüljön az első nyitott istálló. A nyitott istállóban valóságos önkiszol­gálást vezettek be. Az állatok maguk járnak a takarmány és víz után, s megtanultak szépen odajárni a fe­jőgépekhez is. Kezdetben egy gondozó 200 állatot kezelt, de később a kellő gyakorlat megszerzése után több állatot is bíznak egy-egy omberre. Ezáltal a termelés kevesebb munka­erőt igényel majd és jóval olcsóbb lesz. Az új technológia lényege ebben rejlik. Vezekényen a baromfifarmon lá­nyokból alakult munkabrigád. Cödör Mária és Pipis Erzsébet Vedrödön tanul. így tavasszal a szerzett szak­tudás segítségével egy tojótól évente 180 tojást akarnak majd termelni. így válnak valósággá az elfogadott tervek, s így fokozódik a mezőgazda­­sági termelés a galántai járásban. (Vadovics) t Kettős ünnep Ipolyfödémes nemrég ünnepelte felszabadulásának évfordulóját. Az­óta megváltozott az élet. A falu roha­mosan fejlődik. Fölépült az új or­szágút, amelyen rendszeres autóbusz­­járat indult. A szövetkezet még 1957-ben megalakult. A felszabadulás 15. évfordulójának előestéjén kigyúlt a villanyfény. Ä lakosság a kettős ünnep alkalmából népgyűlésre jött össze a kultúrházba, ahol Sztudva elvtárs az ipolysági járási nemzeti bizottság küldötte be­szélt a falu fejlődéséről. A helyi nemzeti bizottság máris új televíziós készüléket vásárolt és nem­sokára rendszeresen megkezdődik a filmvetítés. Adorján Zoltán (Ipolyfödémes) lövőnk érdekében resztül, hogy a szövetkezet milyen gyorsan gyarapítja az oszthatatlan alapot. Minden szövetkezet, az oszthatatlan alapon kívül, megteremti saját vető­­magalapját és jóléti alapját is. A szö­vetkezetek saját vetőmag- és takar­­mányalapjának igen nagy a jelentősé­ge. Sajnos! a múltban sok szövetkezet ennek a kérdésnek nem szentelt elég nagy figyelmet. Ami a vetőmag- és a takarmányalap biztosítását illeti, itt elsősorban azt kell hangsúlyoz­nunk, hogy menyire ártalmas a szö­vetkezet további fejlődésének szem­pontjából a természetbeni járandósá­gok túlzott mértéke, ami rendszerint a vetömagalap és a takarmányalap szűkítését vonja maga után. Márpedig ha a szövetkezet nem biztosítja teljes mértékben a vetőmag- és takarmány­alapot, a hiányzó mennyiséget vala­honnan fel kell vásárolnia. S ezzel az összeggel már előre megterheljük a jövő esztendő termelési önköltségét, ami aztán rendszerint a gazdasági év végén hátrányosan érezteti hatását. Szövetkezeteink az elmúlt évben, igen helyesen, rátértek a természet­beni részesedés mértékének csökken­tésére, sok helyütt pedig már — az EFSZ-ek IV. kongresszusának szelle­mében — Uzembiztosítási alapot is létesítettek, amelynek jóvoltából rendszeresen, zavartalanul folyósít­hatják a munkaegységekre nyújtott előlegeket, sőt a ledolgozott munka­­egységek értékét hiánytalanul, egy összegben is havonta kifizethetik. Ezen az úton kell haladnunk. A ter­mészetbeni járandóságok elosztásakor nem azt kell alapul vennünk, hogy mennyit termeltünk, hanem elsősor­ban az egy főre eső szükségletet, amelyet nem szabad sohasem túllép­ni. A természetbeni járandóságok túl­méretezett kiosztása nincs összhang­ban a szövetkezeti tagság és a társa­dalom érdekével, és az egész szövet­kezeti gazdálkodás továbbfejlesztésé­nek fékezőjévé válhat. Hiszen érthető, ha több kitermelt áru áll a szövetke­zet rendelkezésére, annál nagyobb lehetőség van arra, hogy gyarapodjék a szövetkezet egyetlen pénzforrása az árutermelés. A nagyobb áruterme­lés egyrészt több tejet, húst és ke­nyeret jelent a városnak, másrészt több pénzt hoz a szövetkezet részére. Az ilyen gazdálkodás összhangban áll a szövetkezeti tagság és a társadalom érdekével. Nem kisebb a jelentősége szövet­kezeteinkben a jóléti alap létesítésé­nek, mert szövetkezeteinknek gon­doskodniuk kell azokról is, akik saját hibájukon kívül munkaképtelenek. Ennek az alapnak a szüntelen bőví­tése fontos társadalmi, emberbaráti kötelesség. Ám az évi zárszámadás nemcsak azt jelenti, hogy számba vesszük a kitermelt javak mennyiségét. Ez még nem minden. Zárszámadáskor érté­kelnünk kell a szövetkezeti tagság, fFolytatás a 3 oldalon! Nemcsak szóval, de tettel is szovjet barátsági hónap záró-ünnepé­lyén értesültek, s ez alkalommal érté­kelték a komáromi járás szövetkeze­teinek eredményeit is. Különösen fi­gyelemre méltó az a tény, hogy a prerovi járásban a példás dolgozók túlnyomó része nő. Nem ritkaság, hogy a nők 15 — 17 tehenet gondoznak és amellett 8 — 9 literes napi átlagos tejhozamot érnek el. Hasonló szép eredményeket érnek el a súlygyara­podás terén is; a rájuk bízott hízó­marhák 1,7 kg-ot, a sertések pedig 0,85 kg-ot szednek magukra naponta. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a prerovi felhívás elfoga­dása mindkét partnernek hasznos is­mereteket nyújtott, amelyek hozzá­járulnak a termelés fokdzásához. Bagács Béla (Komárom) segítették. Különösen a cukorrépánál mutatkozott ez meg, ahol partnerüket hektáronként 100 mázsa többlettel előzték meg. Ügyszintén a beruházási építkezésekben is a komáromi járás teljesítette a tervet jobban. Már a harmadik negyedévben teljesítették a szarvasmarha- és sertésistállók épí­tésének tervét. De jobbak voltak a preroviaknál a költségvetés terén is. Amíg a komá­romi járásban az egészévi költség­tervet csak 88,3 %-ra merítették ki, addig a pferoviak a költségeket 110,5 %-ra lépték túl. A harmadik negyed­év végéig az évi tervezett költségek 73,1 %-át merítették ki, míg verseny­társaik, a pferoviak már a 107,4 °/o­­nál tartottak. Az értékelés eredményéről a pre­­rovi szövetkezetesek a csehszlovák-A prerovi járás földműveseinél felhívására elsőnek a komáromi járá: jzövetkezetesei válaszoltak. Nemcsal /álaszoltak, hanem az említett ké járás versenyben is áll egymással amelyet minden negyedévben értékel lek. Az értékelés kölcsönös látogató' sok során történik, s így a két járá: nezögazdasági dolgozói kicserélhetil tapasztalataikat. A harmadik negyedév eredményei­tek értékelése Prerovon történt. A 31 /ersenymutató közül a komáromi já­rás 18 mutatóban ért el elsőbbséget Prerov 16 mutatóban volt jobb. Tehá izek szerint a harmadik negyedévbei i versenyt a komáromi járás nyertf neg. A komáromi járást a győzelemhe: i hektárhozamok tervének százalék­­irányban kifejezett jobb eredménye Nagy esemeny a szövetkezet elete­­ben a zárszámadás. Hisz itt összegezi az egész tagság évi munkájának ered­ményeit, itt veszik számba a szövet­kezeti tagok részesedését és döntik el, mit hová tesznek, mire fordítanak annak érdekében, hogy a szövetkezet a jövőben még többet termeljen és gazdagabb legyen. A szövetkezetek zárszámadása eb­ben az esztendőben külön jelentőség­gel bír, mert a kitermelt javak helyes elosztása döntő jelentőségű abból a szemszögből is, vajon hogyan fogjuk teljesíteni azokat a termelési felada­tokat, amelyek második ötéves ter­vünk utolsó esztendejében várnak mezőgazdaságunkra, ezen keresztül hogyan biztosítjuk harmadik ötéves tervünk sikeres teljesítését a mező­­gazdaság vonalán. Ezért fontos, hogy a szövetkezeti parasztság fokozott felelősséggel, valóban jó gazdához illőn ossza el a szövetkezet kitermelt ja­vait, s minden koronát, minden kg­­nyi terményt olyan helyre tegyen, ahol az kamatozik és az egész szö­vetkezet további fejlesztését szolgál­ja. A mezőgazdaság tervszerű fejlesz­tése azt a feladatot tűzte ki elénk, hogy 1960-ban, az 1959-es esztendő­höz képest, legalább 6 %-kal kell emelnünk a mezőgazdasági termelést. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban 230 000 tonna szemesterménnyel, 360 000 ton­na burgonyával, 560 000 tonna takar­mánnyal, 100 000 tonna hússal és 190 millió liter tejjel kell többet termel­nünk, mint 1959-ben. Ezeknek a fel­adatoknak teljesítése föltétien szük­séges ahhoz, hogy biztosítsuk hazánk­ban az életszínvonal szüntelen emel­kedését. Bár pártunk és kormányunk hatal­mas beruházási eszközöket fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, de ez sem lenne elég, ha a szövetkezeti tagság nem tartaná szem előtt a közös vagyon szüntelen gyarapítását, a szö­vetkezeti alapok állandó szilárdítását. Tehát a szövetkezetek zárszámadásá­nak előkészítésekor és jóváhagyása­kor külön gondot kell fordítanunk arra, hogy az állammal szembeni kö­telezettségek teljesítésén kívül első­sorban a szövetkezet oszthatatlan alapja bővüljön lényegesen. Az oszt­hatatlan alap szüntelen szilárdulása döntő jelentőségű a szövetkezetek és a mezőgazdaság további fejlődésének érdekében. Ez érthető is, hisz a szö­vetkezet oszthatatlan alapja magá­ban foglalja a beruházásokat, a szö­vetkezeti gazdálkodás kiszélesítését (belterjes gazdálkodás, gyümölcsösök és szőlőültetvények létesítése stb.). De magában foglalja a gépek vásár­lását, a szövetkezeti épületek emelé­sét is. ami mind biztosítéka a szövet­kezeti tagság szebb és boldogabb éle­tének. Az eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy amelyik szövetkezet mindig nagy gondot fordított osztha­tatlan alapjának bővítésére és fej­lesztésére, a kezdeti nehézségek le­küzdése után fokozatosan gazdago­dott, mégpedig éppen a termelés sza­kadatlan növekedésének következté­ben. Más a helyzet azokban a szövet­kezetekben, ahol a legfőbb kérdés mindig az volt, hogy mit lehet elosz­tani a szövetkezeti tagság között. Ahol elhanyagolták az oszthatatlan alap bővítését, ott a mezőgazdasági terme­lés színvonala nem emelkedett lénye­gesebben, s ezzel együtt nem emel­kedett kellőképpen a szövetkezeti pa­rasztság életszínvonala sem. Éppen ezért a leghatározottabban harcolnunk kell az olyan törekvések ellen, amelyek arra irányulnak, hogy a kitermelt javakat mindenekelőtt a szövetkezeti tagság között osszák szét. Az ilyen szövetkezeti tagság ezzel a gazdálkodással föléli saját jövőjét. A szövetkezet oszthatatlan alapjára úgy kell néznie minden dol­gozó parasztnak, mint saját boldog jövendőjének zálogára. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek szilárdságát nem a munkaegységek értéke szerint kell lemérni, de elsősorban azon ke-A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. január 10. Arii 30 filléí XI. évfolyam, 3. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom