Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-06 / 19. szám

A szabadság gyermekei BÄTOR KEZDEMÉNYEZÉS A Bajcsi Mezőgazdasági Tanohcis­­kola hallgatói a napokban tartották meg a CSISZ rendes tagsági gyűlését, amelyen jelen volt Pollák László, az iskola igazgatója és Szládek Elvira nevelő is. A vitában Pollák László kérte a CSISZ tagjait, hogy rendszeresen ol­vassák és tanulmányozzák a mező­­gazdasági sajtót, amely nagyban hoz­zájárul a szaktudás fokozásához. Pol­lák elvtárs javaslatát a CSISZ tagsága örömmel fogadta. Sőt ketten a legjobb tanulók közül jelentkeztek, hogy idő­közönként írnak az iskola életéről, a tanulók igyekezetéről, munkájáról. A gyűlésen szép kötelezettségvál­lalások is születtek. A mezőgazdasági munkálatok jó és időbeni elvégzése érdekében például 3800 órát dolgoz­nak le a CSISZ-tagok a helyi gazda­ságban. A község parkosításához pe­dig 2400 briádóra ledolgozásával já­rulnak hozzá. A CSISZ tagjai gondoltak szak- és politikai tudásuk bővítésére is. Elha­tározták, hogy állandó olvasói és elő­fizetői lesznek a Szabad Földműves­nek. A kötelezettségvállalások telje­sítését havonta kétszer értékeli az iskola igazgatósága. Lacza Magdolna és Romár Valéria (Bajcs) „Házasodik“ a füleld EFSZ Földmuvestanulók között A Sárkánypusztai Mezőgazdasági Tanonciskolának 1958 szeptemberében nyíltak meg a kapui. Az első évben csak 24 hallgatója volt az iskolának. Ez a szám jelenleg 34-re emelkedett. Dóka Károly, az iskola igazgatója na­gyon szereti a tanulókat. A hallgatók is elégedettek, tisztelik tanítóikat. Azt mondják: második otthonuk az iskola. Németh Aranka (Patus) A fülekl szövetkezet még fiatal, alig kétéves. Az eredmények, amelye­ket a szorgos munka gyümölcsözött, azonban figyelemre méltók. Különö­sen az állattenyésztés fejlesztése halad sikeresen. Az új, korszerű istállóban 45 egész­séges, jól tejelő tehén falatozza az Ízletes takarmányt. Önetetéses mód­szerrel 170 sertés hízik. Az új veze­tőségnek, amelynek élén Uchrin János áll, az a terve, hogy ez évben még nagyobb lendülettel fejlesztik az állattenyésztést. Fontos ez azért is, mivel rövidesen „házasságot köt“ a füleki EFSZ a szomszédos fülekpüs­­pöki szövetkezettel. Nagyobb család­nak pedig több tehénre, több tejre és húsra van szüksége. S hogy ebben ne legyen hiány, az csupán az EFSZ tagjain múlik. Clbula Árpád (Fülek) Acsenkei szövetkezet elnöke em­ber a talpán! Ez a hír járja Vass Ferencről a somorjai járásban. Azt mondják, hogy az ő megfontolt­ságának, tudásának és szervező ké­pességének köszönhető, hogy a csen­­kei szövetkezet a járás legjobb szö­vetkezetei közé tartozik. Szaktaná­csait még a járási nemzeti bizottságon is elismeréssel fogadják. 'Amikor meglátogattuk, éppen egy gyűlésen elnökölt. Annak a szövetke­zeti tanácsnak az ülésén, amelyet- az elmúlt év végén a csenkei, nagyma­­gyari és vajasvatai szövetkezetek közös taggyűlésen választottak meg. Ezen a gyűlésen a három szövúlkezet tagsága elhatározta, hogy közösen fog gazdálkodni. Ezért az új tanácsba 6 csenkei, 4 nagymagyari és 5 vajas­vatai tagot választott. A Béke Földmüvesszövetkezet első éve zötti versengések, ellenségeskedések gyakran a bíróság elé kerültek, vagy pedig súlyos viszálykodásokba fullad­tak. Ezekre az esetekre gondoltunk, amikor a három szövetkezet képvise­lőinek közös gyűlésén elhangzott be­szédeket hallgattuk. A három szövet­kezet vezetői tíz éven át külön-külön gazdálkodtak. Sok tapasztalatra tet­tek szert, s ezért a most felmerülő közös problémákat könnyűszerrel megoldották. Minden javaslat vagy tanács, amely ezen a gyűlésen el­hangzott, egyetértésről, közös célok­ról és érdekekről tett tanúságot. Mind Saha János csenkei mezőgazdász és Csiba Géza kocsis, mind Méry Gyula, a nagymagyari szövetkezet csoport­­vezetője vagy Duducz Mihály, a va­jasvatai szövetkezet mezőgazdásza arra törekedtek, hogy tanácsaikkal elősegítsék az immár 1328 hektáron gazdálkodó szövetkezet termelésének növelését. A három szövetkezet egyesüléséből alakult új szövetkezetnek a „Béke“ nevet adták, s gyors ütemben kidol­gozták az évi termelési és pénzügyi tervét, valamint a, harmadik ötéves terv rájuk háruló feladatait is. — A három szövetkezet egyesíté­sének tervével már ezelőtt Is foglal­koztunk — mondta Vass Ferenc, akit a Béke Földmüvesszövetkezet elnökévé választottak. — Nagy mezőgazdasági üzemet akartunk így létesíteni, amely lehetővé tenné a valódi nagyüzemi gazdálkodást. Ez a terv most valóra vált. A csenkei szövetkezet dolgozói eddig sokkal jobb eredményekkel gazdálkodtak, mint a nagymagyariak vagy a vajasvataiak. A három szö­vetkezet egyesítésének tervével még­is egyetértettek, mert tudták, hogy nem járnak rosszul. A csenkei szö­vetkezet 450 hektáron gazdálkodott, a nagymagyari 480 hektáron és a vajasvatai 398 hektáron. A három szövetkezet földjeinek, tagosítása le­hetőséget nyújt a hatékonyabb gaz­dálkodásra. Például 1959-bon a három szövetkezetnek együttvéve 6 060 000 korona jövedelme volt. Ebben az év-Vass Ferenc szövetkezeti elnök (jobbra) a vetőmagot vizsgálja ben 7 500 000 korona bevételre szá­mítunk. A tehenek napi tejelékenységi átlagát 6,6 literről 6,9 literre növel­jük és a mezőgazdasági talajterület hektáraként 52 kg hússal és 10 darab tojással növeljük a termelést. Tudjuk, hogy ezekre a nagy feladatokra ala­posan fel kell készülnünk. Ezért még ebben az évben az egész földterület 29 %-át takarmányfélékkel vetjük be. A szarvasmarha-állományt még ebben az évben további 180 darabbal, a sertésállományt 100 darabbal és a baromfiállományt 3000 darabbal egé­szítjük ki. Egyszóval takarményfélék termesztésére, állattenyésztésre és kertészetre rendezkedünk be. Nem kétséges, hogy a szövetkezet dolgo­zóinak 1965-ig nagy feladatokkal kell megküzdenie. De mi nem vagyunk ijedős emberek. Hisszük, hogy ezeket a feladatokat nemcsak teljesítjük, de túl is szárnyaljuk. A három szövetke­zet egyesítése lehetővé teszi, hogy a hústermelésben a harmadik ötéves tervben előirányzott feladatokat már ebben az évben teljesítsük. Sőt erre a tej- és tojástermelésben is lehető­ség mutatkozik. Más a helyzet a nö­vénytermesztésben, ahol nincs lehe­tőség ilyen gyors fejlődésre. Itt elő­ször a talajt kell alaposan előkészí­teni és fokozni annak termőerejét, hogy például a búzából ez évre ter­vezett 27 mázsás hektárhozamot 1965-ig 31,39 mázsára növelhessük. — Ebben az évben 29,3 vagon gabo­nát akarunk termeszteni, de 1965-ben már 34,24 vagont, vagy még ennél is többet. Nem akarom számokkal ún­­tatni — folytatta —, de nem lehet őket teljesen mellőzni, ha érzékel­tetni akarjuk a termelésben ránk váró feladatok nagyságát. A mi szö­vetkezetünk azonban nemcsak többet, hanem olcsóbban is akar termelni. Evégett fokozott mértékben veszi igénybe a gépek segítségét. A mező­gazdasági gépeket már megjavítot­tuk, és munkára készen várjuk a tavaszt. Türelmetlenül várjuk, hogy megkezdhessük a Béke Földműves­szövetkezet első gazdasági évét. • S 1 u k a József Jísbw* m Földműves $ I960, március 6. A Béke Földmüvesszövetkezet Ki ne emlékeznék azokra az időkre, központja Csenkén "lÉiT amikor a szomszédos községek kö-Tavasz volt, szép napsütéses dél­előtt. A fasiszták mint felbőszült farkasok úton­útfélen gyilkoltak, pusz­títottak. Rágondolni is szomorú, hány fiatal éle­tet oltott ki a nácik serege! Jöttek aztán a felsza­badítók, a hős szovjet katonák. Vége lett a gyil­kolásnak, pusztításnak: új élet indult a romok helyén. S ezen a rügyet fakasztó tavaszon szüle­tett Szabó Erzsébet, Fe­­rusz Juliska és Nagy Margit, akik jelenleg a Komáromi Mezőgazdasági Technikumban tanulnak. Velük váltottunk néhány szót, ők mondottak el egyot-mást életükről. Bölcsőjük Nagykeszin ringott. Ott is nevelked­tek fel. Szüleik szövet­kezeti tagok, példás dol­gozók. A mezőgazdasági iskolába saját elhatáro­zásukból kerültek. Föld­művesek, jó szakemberek akarnak lenni. Tudják, hogy a mezőgazdasági termelés fokozásé szak­tudás nélkül lehetetlen. Annak pedig szívből örül­nek, hogy tanulhatnak, gyarapíthatják tudásukat. Czita Béla (Komárom) HASZNOS KIRÁNDULÁS A Karvai Mezőgazdasági Mester­­iskola igazgatósága a napokban ki­rándulást rendezett a tanulók szá­mára. Megtekintettük a Zselízi Állami Gazdaság néhány részlegét. Öröm volt látni az újonnan épült családi háza­kat. a dolgozók békés, boldog életét. A gazdasági épületekben is sok szépet, újat láttunk. Amerre csak tekintettünk, mindenütt rend és tisz­taság uralkodott. Az állatok termelé­kenysége is kielégítő. Podeeník Lajos, a málasi részleg dolgozója például 14,8 malacot választ el átlagban egy­­egy kocától. A fejőgulyások 2020 lite­res évi fejési átlaggal dicsekedhetnek. A karolinai részleg baromfigondozői is kitesznek magukért. Egy darab tojás kitermelése például csupán 53 fillérbe kerül. — Minek köszönhető ez a szép eredmény? — kérdeztük a részleg vezetőjét. — Elsősorban annak, hogy baromfi­­gondozóink kellő szaktudással ren­delkeznek, s bátran alkalmazzák az új technológiát. Tyúkjaink nagy ré­szét például ketreces módszerrel ne­veljük. így egészségesebb az állo­mány, nagyobb a tojáshozam, több a jövedelem. Mindent összegezve, bátran mond­hatjuk, hogy hasznos volt a kirándu­lás, sokat tanultunk. Gergács Vilmos (Karva) * ★ ★ .140 MILLIÓ A mezőgazdasági beruházási épít­kezések szakaszán a kassal kerület­ben az idén további istállótérségeket létesitenek. A tervezett építkezések keretében 29 782 szarvasmarha (ebből 10 794 tehén), valamint 27 818 sertés elhelyezésére elegendő új istállóval lesz több. A mezőgazdaság céljait szolgáló beruházási építkezésekre a kerületben 140 000 000 koronát fordí­tanak. ★ + ★ KIVITELRE IS JUT A Véglesi Kerületi Növénynemesltő Állomáson február elején külföldre küldték az első vagon elsőrendű mi­nőségű vöröshere-magot. A beszter­cebányai kerületben még az elmúlt évben is külföldön, főleg Kanadában vásárolt vöröshere-magot vetettek. A szövctkezetesekkel szorosan együtt­működve most a növénynemesltő állo­más annyi vöröshere-vetömagot ter­mel, hogy ezzel nemcsak fedezni tudja a hazai szükségletet, de még kiviteli célokra is jut. Készen várják a tavaszt EZER ÉS SZÁZ A gépállomások egyik legfőbb fel­adata, új munkatartalmuk keretén belül, a szövetkezetek gépkezelőinek kiképzése. Több mint 5000 traktor­vezetőre lesz szükségük a szövetke­zeteknek a gépállomásoktól átvett gépek kezelésére. Eddig Szlovákiában már 1100 szövetkezeti tag végezte el a traktorvezetői tanfolyamot. Március elején további 3750-en teszik le a traktorvezetésre és a függesztett munkagépek kezelésére jogosító mi­nősítési vizsgákat. A traktorvezető-képzés a legsike­resebben a bratislavai és a zsolnai kerületben folyik. A bratislavai kerü­letben például a gépállomások már 254 traktorvezetőt képeztek ki és további 902 a legközelebbi napokban végez. A besztercebányai kerületben a tavaszi munkáknál szükséges 480 traktorvezető közül csak 65 szövet­kezeti tagot képeztek ki és további 280 látogatja a traktorvezetői tanfo­lyamokat. Az állami költségvetés tételei Kerti Mária, Kocsik Mária és Haviar Zuzanna 1958 novembere óta dolgoz­nak a jókai szövetkezet baromfitelepén, összesen 3288 tyúkot és 151 ka­kast gondoznak. Tavaly a tojásbeadási tervet már júliusban teljesítették és az év végéig 33 625 tojást adtak be terven felül. A szép eredményektől felbuzdulva a múlt év tavaszán elhatározták, hcrgy versenyezni fognak a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. A kistopolcsányl kastély melletti Uvegházban beértek a citromok. Az üvegházak területére szabad bejárása van a kastélyban üdülő dolgozóknak, örömük kétszeres, ha a kertész en­gedélyével egy-egy citromot Is lesza­kíthatnak. (Rajsky felvétele) A Bajcsi Állami Gazdaságban, amely a legjobbak közé tartozik, már lénye­gében befejezték a tavaszi munkák előkészületeit. Már az utolsó trakto­rokat javítják. A vetőmagok és a vetőgépek készen várják a kedvező időjárást. A tavaszi vetésre 25 vagon saját termesztésű vetőmagot készí­tettek elő. A vetőmagot kitisztították és ellenőrizték cslrázóképességét. Néhány napja, hogy az országgyűlés jóváhagyta az állami költségvetést. Érthető, hogy a mezőgazdaságban dolgozókat a költségvetés mezőgaz­dasági tételei érdekelték különöskép­pen. örömmel mondhatjuk, hogy nem csalódtunk. A második ötéves terv utolsó évére előirányzott költségvetés jóval meghaladja az 1955. évre elő­irányzottat. A beruházási építkezé­sekre meghatározott összeg az 1955- ös évben egymilliárd 359 millió koro­na volt, idén pedig elérte azditmüliärd 20 millió koronát. — De hány földművesszövetkezet volt abban az időben és mennyi van ma? — kérdezheti valaki jogosan. Éppen ezért ezt a részt a szövetke­zetek tulajdonában levő mezőgazda­­sági földterület hektáronkénti ará­nyában számítottuk ki, amit a mellé­kelt táblázat is mutat. Az 1955-ös évben egy 500 hektáros szövetkezetre átlagosan 387 000, ma pedig több mint félmillió korona esik. Most az a legfontosabb, hogy ezt a jelentős összeget a beruházási épít­kezések alkalmával szövetkezeteink­ben gazdaságosan használják fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom