Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-02 / 18. szám
Gépeink a tavaszi munkák küszöbén • A vetés előtti utolsó napokban ellenőrizzük az előkészületeket • Legelső feladat: behozn a késést • Elkészítik a tavaszi munkák ütemtervét • MEGNYÍLT a lipcsei vásár Szombaton a lipcsei Capitol-mozi ; termében ünnepélyesen megnyitották a hagyományos lipcsei tavaszi vásárt. | A Német Demokratikus Köztársa- i ság kormánya részéről a megnyitón ; részt vett Grotewohl miniszter: elnök, valamint a kormány több tagja. ; A díszpáholyokban jelen voltak a kill— í földi kormány- és parlamenti küií döttségek tagjai Is. A Csehszlovák I Köztársaság kormányküldöttségét K. I Polácek általános gépipari mi- i niszter vezeti. f Hazánk kiállítási területe 6300 m2, | a szovjet pavilon után a legnagyobb. | Felvételünk az úgynevezett „gépkezet“ mutatja, amely a laboratóriumban végzendő rádioaktív anyagokkal történő munkát végzi.- h,nnez azonDan teitetienui szukse- ges, hogy a gépjavítások ütemét g mindenütt meggyorsítsák, behozzák a . késést, mert mezőgazdasági üzemeink csak ügy végezhetik el idejében a tavaszi munkákat, ha minden gépet- már a munkák kezdetén eredményen sen fel is használnak. a g ÉPÍTŐ IFJÜSÄG A Karlové Vary-i kerület CSISZ- k tagjai a lakásprobléma 1965-ig való _ megoldásához úgy járulnak hozzá, c, hogy hazánk felszabadulásának 15.- évfordulója tiszteletére terven felül n négymillió téglát készítenek a téglak gyárakban. Az ily módon nyert téglá' ból 200 új lakás készíthető. a * » ^ J ‘ » ‘ . J t t AttA A t t A . .AAtASSAtl a soKeves tapasztalat azt mutatja hogy a tavaszi munkák gyors elvégzése és az agrotechnikai követelmények betartása nagymértékben függ attól, milyen megbízhatóan és hány gép dolgozik földjeinken. Ezért mát valóban legfőbb ideje, hogy a járási és a h^lyi nemzeti bizottságok, a szövetkezetek, állami gazdaságok, valamint a gépállomások felelős dolgozói ellenőrizzék a gépjavítások helyzetét Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépek 95 %-ának kellene mát felkészülve várnia a tavaszi munkákat, a pillanatnyi helyzet azt mutatja, hogy • a gépjavítások terén az EFSZ- eknek 3 napos késésük van; a gépállomások valamivel jobban állnak, de az állami gazdaságoknak négy nap késést kell behozniok. A gépjavítások elvégzésében a legjobbak közé a brnói, olomouci, pardubicei és a hradeci kerületek szövetkezetei tartoznak. Maradéktalanul azonban a csehországi kerületekben csak 8 járás készült fel eddig a tavaszi munkákra. így kellő időt nyertek az előékészületek ellenőrzésére és az esetleges hibák utólagos, de még idejekorán! kiküszöbölésére. • Óriási, majdnem tíznapos késést kell behoznia a íibereci kerületnek, a lánctalpas traktorok megjavítása pedig még legalább három hetet vesz igénybe. vetkézeteknek még közel 1200 ke' rekes és 170 lánctalpas traktort, 6! burgonyaültetőt és 30 kukorica vetőgépet kell megjavítaniuk. A pezinoki JNB mezőgazdasági osztálya a tavalyi tapasztalatok alapjái megtette már a kellő intézkedést i tavaszi munkák biztosítására. A fel adatokkal a február elején megren dezett iskolázáson ismertették me; az EFSZ-ek mezőgazdászait és munkacsoport vezetőit A szövetkezetekben kidolgozták a tavaszi munkál ütemtervét. A járás összes gépállomásán már minden gépet kijavítottak de néhány szövetkezetben, mint például Myslenicén még mindig var javítatlan. A JNB dolgozói ellenőrzil a vetőmagkészleteket, s a gépállomások laboratóriumai most végzik s szövetkezetek vetőmagjai csíraképességének meghatározását A tavaszi munkákban dől el menynyire emelkedik növénytermesztésünk az idén, a növénytermesztés pedig, amint tudjuk, állattenyésztésünk fejlődésének és további emelkedésének veti meg az alapjait Ezért minden szövetkezeti tagnak, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozóinak, egész társadalmunknak közös érdeke, hogy a növénytermesztés az idén jelentős mértékben fejlődjék, s ezzel elősegítse, hogy mezőgazdasági termelésünkben döntő fordulat álljon be. Ketten száz hektár kukoricát gondoznak • A kassai kerület 109 üzemének és vállalatának dolgozói az év végéig a termelési terv több mint 38 millió korona értéket jelentő túlszárnyalását tűzték ki és a tervezettnél 11 millió koronával nagyobb nyereség elérésére törekszenek. • Szlovákiában eddig az állami gazdaságok 64 női csoportja versenyez a „szocialista munka brigádja" címért, (vk) • Újévtől február közepéig 650 földműves lépett a nyitrai kerület szövetkezeteibe, 1650 hektár földdel. Rövidesen ismét több százzal szaporodik az új tagok száma. (HNK) • Az Eszak-morvaországi Baromfiüzem Uhersky Brodi-i telepén új, félönműködő tojásosztályozó gépet próbáltak ki, amely óránként 13 000 tojást minőség szerint osztályoz. Ez az új tojásosztályoző eddig a legnagyobb teljesítőképességű köztársaságunkban. (zn.) •A Tornaijai Mezőgazdasági Technikum tanulói is segítenek a helyi szövetkezetnek a tavaszi munkák sikeres előkészítésében. Naponta 8 tanuló veszi ki részét ebből a munkából, ami által gyakorlati ismeretekre tesz szert. (Fülöp E. Tornaija) • Idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az Aranyosmaróti CALEX Hűtőszekrénygyártó Üzem. Az első évben 3000-et, ebben az esztendőben pedig már 75 000 hűtőszekrényt készít. (tk) • A rybárpolel V. I. Lenin Üzem dolgozói felszabadulásunk 15. jubileumi évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy a tavalyinál 24,6 millió koronával többet érnek majd azok a gyártmányok, amelyeket az idén készítenek, (u) Tovább a megkezdett úton Országos értekezlet a cigány származású polgárok nevelésérö ininu Jicizaimuctu, műm ytiuiy dön, ami arról tanúskodik, hogy helyes utat választottunk, s megvan minden feltételünk e feladat sikeres teljesítésére. Elemezte a cigány származású lakosság körében végzett munka egyes szakaszain fennálló helyzetet és kitűzte az idei évre, valamint a harmadik ötéves terv éveire vonatkozó feladatokat. E feladatok azt a célt követik, hogy befejezzük a cigányok munkafolyamatba kapcsolását, megoldjuk a cigány származású lakosság lakáskérdését, fokozottabb gondoskodást tanúsítunk a cigánygyermekek neveléséről, a serdülő fiatalokat tanoneviszonyba vonjuk és megszüntetjük a cigánylakosság írástudatlanságát. Minden módot fel kell használni, hogy a cigányokra vonatkozó előítéletet, helytelen nézetet teljes mértékben megszűntetsük társadalmunkban. ! * ¥ ¥ Komposztoztak a dunaszerdahelyi diákok A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Technikum CSISZ-sz-ervezetének tagjai az elmúlt ó'sz folyamán kötelezettségvállalást tettek, hogy 60 köbméter komposzttrágyával gyarapítják a dunaszerdahelyi szövetkezet szervestrágya-készletét. Falevélből és más ' hulladékból termelték ki a vállalt komposzt mennyiséget, s már a téli ! fagyok beállta előtt átadták azt a szövetkezetnek. , Hol maradt azonban a járás többi 1 felsőbb és tanonciskolája, amelyeket - a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági i Technikum tanulói versenyre hívtak i ki? Nagy Tibor (Dunaszerdahely) : A2 elmúlt héten Bratislavában országos értekezletet tartottak a cigány származású lakosság körében végzendő munkáról. Az értekezleten részt vett dr. Frantísek Kahuda iskola- és közmüvelődésügyi miniszter, valamint társadalmi életünk több vezető személyisége. A cigány származású lakosság körében végzett munkára vonatkozó beszámolót Kahuda miniszter adta elő. Beszélt a cigányszármazásü lakosság átnevelésének a CSKP KB 1958-ban hozott határozatában kitűzött elvekről, amelyek e munkának új, világos értelmet és célkitűzést adtak: cigány származású polgártársainkat a múlt csökevényeitől mentes, új. szocialista emberekké kell nevelnünk. Kahuda miniszter a többi között kijelentette, hogy a cigány származású lakosság körében végzett nevelőmunkának nagy visszhangja van, kártevők irtásához szükséges vegyi anyagokat Időben a dolgozók rendelkezésére bocsátja. A dolgozók ezzel szemben kötelezték magukat, hogy jó minőségű munkával és a korszerű agrotechnika alapelveinek betartásával hektáronként legalább 30 mázsa szemtermést biztosítanak. >“A Vlkoäi Szeszfőzdében (gottwaldovói kerület) darábóí, folyékony mélaszbóí, vízből naponta 600 hl kovászt gyártanak. Ezt a kovászt a kyjovi és részben a Vesely na Morave-i járás szövetkezeteibe szállítják. Itt egy-egy fejőstehénnek átlag 10 liter élesztősített takarmányt adnak. A komáromi, gombai, bajcsl, galántai, zselízi és vágtomöci állami gazdaságokban ebben az évben érdekes kísérletet tesznek. Két ember * gondjaira 100 hektár kukoricát bíznak, s ezek a kukoricát egész tenyészideje alatt gondozni fogják. Az állami gazdaságok vezetősége szerződésben kötelezte magát, hogy a szükséges gépeket és munkaeszközöket, a megfelelő mennyiségű istálló- és műtrágyák, valamint a gyom és a ★ ★ ★ Hogy többet teremjen a föld A besztercebányai kerület összes talajjavító szövetkezetében (21) elkészítették mér az 1960-as évre szőlő munkatervet. Az újbányai, losonci, zólyomi és a korponai járás öt ilyen szövetkezetében már megindult a talajjavító munka. Ebben a kerületben a talajjavító szövetkezetek önsegélyes alapon — 6 millió korona befektetésével — öntözőrendszert építenek ki, amely 650 hektár föld öntözését teszi lehetővé. (ét) Új utakon az állattenyésztés marhatenyésztés 'eddigi módszere az állatgondozóktól nagy fizikai erőkifejtést, a szövetkezettől jelentős beruházást követelt meg. Emellett a növendékmarha gyakran egészségtelen környezetben nevelkedett. A szarvasmarha nyitott istállózása bevezetésének előfeltétele: az elegendő takarmány biztosítása (télen széna és silókeverékek, nyáron legelő és kukoricasiló), az elegendő alom és megfelelő istállótérség. A nyitott istállót az úgynevezett pihenőhely, a széna és silótakarmány tárolóhelyisége, továbbá a kifutó képezi. A pihenőhelyről, ahol mélyalmozást alkalmaznak, a szarvasmarha szabadon járhat a takarmánytárolóba, amely rendszerint egy átalakított pajta, ahol kettős korlát mögül tépheti a takarmányt. Vizet vagy vályúból, vagy itatóból kapnak az állatok a pihenőhely és a takarmánytároló közötti térségben. Az egy állat istállózására eső költség nem haladja meg a 3000 koronát, a takarmányfogyasztás pedig 3,5-5 kg darabonként. Az így megoldott nyitott istállózás háromszorosára emeli a munka termelékenységét, a költségeket legalább 15 %-kal és a beruházásokat a felével csökkenti. Ezenfelül kedvezőn befolyásolja az állatok egészségi állapotát és elősegíti fejlődésüket. A nyitott istállókban nevelt szarvasmarha ellenállóbb a gümőkórral és a betegségekkel szemben; beteg állatokat alig találunk az ilyen állományban. A mélyalmozás kellő meleget biztosít az állatoknak, az alomban végbemenő biológiai folyamatok által pedig rendkívül értékes istállőtrágyát kapunk. A szarvasmarha nyitott istállózásának módszerével szemben egyes szövetkezeti tagok még bizalmatlanok. Viszont csak ez a módszer teszi lehetővé az idei év, valamint a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítését és túlszárnyalását. E feladatok pedig 40 %-kal magasabbak, mint második Azok az igényes feladatok, amelyek az idén, de különösen 1961—65-ben, a harmadik ötéves terv éveiben a mezőgazdaság terén várnak megoldásra, minden szövetkezeti tagtól és állami gazdasági dolgozótól jelentős munkaigyekezetet követelnek meg. A CSKP Központi Bizottságának 1959 márciusi ülése hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági fejlődés jelentős előrehaladásának érdekében döntő fontosságú elsősorban is a növénytermesztés fejlesztése, amely mezőgazdasági termelésünk minden ágazatának, így az állattenyésztésnek Is alapját képezi Ezt úgy tudjuk elérni, hogy talajjavítás utján, helyes trágyázással és egyéb agrotechnikai intézkedésekkel termőbbé tesszük a földet, s minden erőnkkel a mezőgazdasági termelés belterjességére törekszünk. ban a nagyobb takarmányfogyasztás csak néhány napig tart az új etetési mód bevezetése után. Később a fogyasztás állandósul és kevesebb takarmány kell, mint a hagyományos, vályús módszer mellett. A 2ateci Állami Gazdaságban a múlt év első negyedében 6,97 zabegységet : használtak fel egy kg súlygyarapodásra, míg az idei év ugyanezen idősza- ; kában az önetetési módszer bevezetése után csak 5,86 zabegységet, azaz 16 %-kal kevesebbet fogyasztottak. ] A régi módszer szerinti sertéshiz- i laldák építési költsége egy sertésre : számítva gyakran 1000 koronát is ki- ■ tesz. Ezzel szemben a sertéshizlalás i új módszerének bevezetésénél kisebb ] átalakítás is elegendő, ami egy ser- 1 tésre elenyésző költséget jelent. i A nagyobb EFSZ-ek, ahol nagy a ; sertésállomány, maguk is megkezdhe- : tik a teljesen gépesített 350 — 400, sőt í több férőhelyes sertésől építését 200— i 250 ezer korona költséggel. Abban az 1 esetben, ha erre a célra nagyobb paj- 1 tát vagy más épületet tudnak felhasználni, a költségek jelentősen i csökkennek. \ A szarvasmarhatenyésztésben az új : technológiát t a nyitott istállózás formájában alkalmazzák. A szarvas- 4 mányos hizlalás: módszer mellett — a napi és darabonkénti 40 dkg-os súlygyarapodással — a sertésgondozó egy órai munkájával csupán 9,3 kg húst, azaz négyszerte kevesebbet termel ki. Még szebb eredményeket értek el az Üstí nad Labem-i kerületben a Zateci Állami Gazdaság dolgozói. Több mint 4000 sertés önetetéses hizlalását vezették be. Azelőtt 15 farmon 35 sertésgondozó dolgozott. Az önetetéses hizlalás bevezetése után öt farmon hizlaltak és a gondozók száma 9 főre csökkent. A régi technológia mellett a termelés havonta 900 — 950 kg sertéshús volt egy gondozóra számítva, az önetetéses hizlalás bevezetése után pedig 7000 kg-ot termel ki egy-egy gondozó. Az állattenyésztés új technológiájának további előnye a súlygyarapodás emelkedése. Az önetetők, esetleg a teljesen önműködő etetők létesítése, valamint a gépi takarmányszállítás által napi 60 — 70 dkg-os súlygyarapodás! is elérhető. Az önetetéses hizlalás ellenzőinek gyakori érve az, hogy a takarmányfogyasztás aránytalanul megnövekszik és a sertéseket túletetik. A valóságmélyalmozásos módszerrel 100 sertést hizlaltak zsírra és számukra önetetöket szereltek fel. A hizlalda céljaira egy pajtát alakítottak át, amelynek közepén betonfolyosőt készítettek. A pajtában 25—30 cm vastagon fűrészport, gyaluforgácsot, falevelet stb. rétegeztek, és 15 cm vastag szalma- és polyvaréteget terítettek el. Az átalakításra fordított összeg egy sertésre számítva csupán 22 koronát tett ki. A régi módszer szerinti hizlalásnál egy sertésetető a gondjaira bízott 100 állatot 4 őrá 20 perc alatt tudta ellátni. A mélyalmozás és az önetetés bevezetése után e munkára 2 és fél óra is elegendő. Ha a sertésgondozó előző munkájának termelékenységét és a régi technológia melletti napi súlygyarapodást az új technológia szerinti sertéshizlalással hasonlítjuk össze, a különbség még nagyobb. A Humpoleci Állami Gazdaság „Krasonov" farmján van köztársaságunk első teljesen gépesített sertéshizlaldája. A 350 sertést számláló állományt egy munkaerő látja el, aki naponta négy órát dolgozik. Az egész sertésállomány napi súlygyarapodása 150 kg (azaz 0,51 kg darabonként). A sertésgondozónö egy órai munkájára tehát 37,5 kg sertéshús kitermelését lehet számítani, míg a hagyo-Az állattenyésztésben, amellyel köztársaságunkban — néhány kivételtől eltekintve — minden mezőgazdasági üzem rendelkezik, a hús-, zsír-, tej- és tojástermelés fokozásénak lényeges előfeltételét képezi az új technológia bevezetése a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztésben. Az új technológia nagymértékben elősegíti, hogy a jelenleg még többnyire kistermelési módszerekkel gazdálkodó EFSZ-ek a szó igazi értelmében vett nagyüzemi termelésre térjenek át. Az állattenyésztésben az új technológia következetes bevezetése — a növénytermesztéssel előállított elegendő takarmány biztosítása mellett — előfeltételét képezi annak, hogy a mezőgazdaság teljesíthesse nagy feladatait. Mi az új technológia? Az új technológia a szarvasmarha, sertések és a baromfi nagyüzemi tenyésztésének módszere. A tudomány legújabb eredményein alapul, s a legnagyobb mértékben használja fel a helyesen megválasztott takarmánykeverékek, istállótérségek és kifutók előnyeit. Ellentétben az egyedi állatgondozás jellegzetesen kistermelési módszerétől, az állatcsoportok nevelésére történő áttérés lép előtérbe, az „önkiszolgáló" etetés alkalmazásával. Az új technológiának óriási előnyei vannak az állattenyésztés hagyományos módszereivel szemben. A munkatermelékenység jelentős emelkedését teszi lehetővé. A Rychnov nad Kneznou-í járás tutlekyi EFSZ-ében a szövetkezeti tagok y/íebmé 2 Földműves_______ I960, március 2.
