Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-28 / 17. szám
A beszámoló és a vita a szécsénykei szövetkezet évzáró gyűlésén az eredmények mellett nem kendőzte el a hibákat. A szécsénkei szövetkezet nagy fejlődést tett meg az utóbbi években. Hosszú időn keresztül nem tudta teljesíteni termelési és pénzügyi tervét, mert laza volt a munkafegyelem, és gyenge volt az irányító, szervező munka. Most másképp áll a szövetkezet „szénája“. Deák Ferenc, a szövetkezet elnöke lábra állította a szövetkezetei és bizony, nem kis eredménnyel dicsekedhetnek. A múlt évben 1429 800 korona bevételt terveztek és 1700 916 koronát értek el. A növénytermelésben és az állattenyésztésben is túlteljesítették az előirányzott tervet. Egy munkaegységre 20 koronát és 5,42 korona értékű természetbenit juttattak. Az oszthatatlen alapra 170 100 koronát, a biztosítási alapra 64 863 koronát, a jóléti alapra 50 000 koronát, a közművelődési alapra pedig 17 000 koronát adtak. A ledolgozott munkaegységekre összesen 783 821 koronát osztottak szét. AZ EGY HEKTÁRRA ESŐ BEVÉTEL KÖZEL 4000 KORONA Ha a bevételt elosztjuk a termőterület hektárainak számával, arra a megállapodásra jutunk, hogy a szécsénkei szövetkezet majdnem 4000 korona bevételt ért el egy hektáron. Ha az országos átlagot vesszük, ez jó közepes eredmény. De a szécsénkei szövetkezetben még jóval több bevétel juthatna egy hektárra, ha minden munkaszakaszon törődnének a gazdaságossággal és a termelés fokozásával. Hornyák elvtárs kertész, csoportjával 40 000 koronás jövedelmet ért el hektáronként. Tervüket 101000 koronával túlteljesítették. Elmondhatjuk, hogy a kertészet húzta ki a növénytermelést a kátyúból, mert ha ezt a többletjövedelmet levonjuk, a növénytermelés csak a tervezett bevételt érte el. A gabonafélék hektárhozama nem valami csúcsteljesítmény, cukorrépából pedig csak 284 mázsát értek el hektáronként. Alig akad olyan a mostani fiatalok között, aki nem szereti a gépet és ne akarna traktoros vagy gépkocsivezető lenni. Valamikor sok pénz kellett ahhoz, hogy valaki járművezetői jogosítványt szerezzen. Népi demokrá_____ . ciánk ezen a téren is óriási segítséget nyújt a dolgozóknak. A gépállomásokon teljesen díjtalanul képezik ki a traktorosokat és kombájnosokat a szövetkezetek számára, akik a hathetes tanulási idő alatt még munkaegységet is kapnak. A Párkányi Gépállomáson jelenleg 30 traktoros Kucmann János és 18 kombájnos tanul, s amire az idő enyhébbre fordul, már gépekkel fogják művelni a szövetkezetek földjeit. Sárai József és Vavrecky Imre Szőgyénben, Urgasz József Garamkövesden, Turczel László pedig a múlt évben alakult szálkái szövetkezetben hasznosítja majd a tanultakat. Kucmann János oktató keze alól már több mint 700 traktoros került ki, köztük sok olyan, akinek híre túljutott a járás határain. Varga József (Párkány) A hfebeci EFSZ (kladnói járás) tapasztalt gépkarbantartója, Karol Müller, akinek már több különféle újítása látott napvilágot. Ezek egyike i képen látható trágyaszóró, amely egészen egyszerű berendezés, megbízhatóan dolgozik és — ami igen fontos - minden szövetkezet műhelyében könnyen elkészíthető. A traktor 5 km ■ es óránkénti sebessége mellett ez a gép 6-8 hektáron szórja szét a trágyát. J. Mucha felvétele (CTK) **•»** * **1rk1e-trtr*r* *»***« »★»»★*** A* *r*+**+■*■*■*-*+ A traktorok már kimentek a földekre. A tél ugyan még nem ért véget, de a tavaszi munkák már küszöbön állnak. A traktorok már kint dübörögnek a földeken; például a zateci járás janovi szövetkezetének tizenkéthektáros földjén is. (CTK — Finda felvétele.) Az ozsgyáni határban a fagyos, téli hónapokban is jól haladt az alagcaövezési munka. A gépek mély árkokkal barázdálták a földet, s a munkások szorgos kezei rakták a csöveket, hogy a tavaszi vetést felkészülten várja a föld. Már két éve folynak itt az alagcsövezési munkálatok, s a tervezett 250 hektár földből már 180-at lecsapoltak. Horváth Károly (Ozsgyán) * Merész, de meavalósítható tervet tekintetbe vesszük, hogy a kertészet az idén sem termel majd kevesebbet, ez szintén 100 000 korona többlet. Reméljük, hogy rövidesen rendbehozzák az állattenyésztést is, s akkor ezen a munkaszakaszon is több lesz a bevétel. Amint látjuk, a termelési terv nem magas.- MENNYI JUT A MUNKAEGYSÉGRE? Az évzáró közgyűlés megkezdése előtt Turman Károly elvtárs azon méltatlankodott, hogy még mindig nem hagyták jóvá az autó-igénylését.. Ha körültekintünk Szécsénkén, mások is hasonló jómódban élnek. Bodzsár Istvánék például 18 700 koronát kaptak a ledolgozott munkaegységekre, Koncz Jánosék 23 000-et, az Oroszláncsalád 16 000-et. Akik szorgalmasan dolgoztak, elég szépen jussoltak Szécsénkén. A vitában viszont sokan kifogásolták, hogy a munkaegység értéke még csak 20 korona. Persze, arról már kevesebben szóltak, hogy milyen módon lehetne emelni a termelést. Azt minden földműves tudja, hogy amikor még egyéni gazda voit, csakis annyit költhetett cipőre, ruhára, élelmiszerekre, amennyi a termelési költségek fedezése után fennmaradt. Ha a gazda nem venne az elkopott gépek helyett újakat és hagyná a kivénhedt teheneket, a gazdaság előbb-utóbb a tönk szélére kerülne. A szövetkezetekben is csak annyit lehet osztani a munkaegységekre, amennyi az alapok feltöltése után megmarad. Ha a tagság többet termel, az alapok feltöltése után több jut a munkaegységre. Azt hiszem, egyetért velem az a felszólaló is, aki azt mondotta a vitában, hogy „tervezzenek kevesebbet és adjanak többet a munkaegységre“. Ha majd a szécsénkei szövetkezetről sem kell azt írnunk, hogy elhullanak a malacok, csökken a tejtermelés, alacsonyak a hektárhozamok, akkor biztos, hogy 30 koronán felül lesz a munkaegység értéke és a szövetkezeti vagyon is lényegesen gyarapodik. BÁLLÁ JÖZSEF Az állattenyésztéshez többen hozzászóltak. Major elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke kifogásolta, hogy a leltározásnál 38 anyasertésnek csak 40 malaca volt. — Sok a patkány és kevés a malac! — állapította meg. A • malacelhullás a múlt évben 40 %-ot tett ki. Ezelőtt pár évvel szintén gyenge volt a szövetkezet sertésállománya. Turman elvtárs szorgalmas munkával feljavította a sertéstenyésztést. Most újra hanyatlás észlelhető. Liplich állatorvos kifogásolja, hogy az istállók nedvesek és a gondozással is baj van. A vitázók viszont azt mondják, hogy a patkányok fertőzik meg a malacokat. Mind a két állapoton rövidesen változtatni kell. Minden földműves tudja, hogy a levegős ól ellensége a betegségnek A patkányokat pedig minél hamarabb ki kell irtani. A csatornákba be lehetne építeni « vasrostélyt, hogy föl ne jöhessenek az ólba. A betonozott részt nem bírják átvágni. A tejtermelésben is hiányosságok mutatkoznak. Tehenenként 40 liter : tejjel kevesebbet termeltek, mint ' 1958-ban. „MAGAS A TERMELÉSI TERV" A szövetkezet elnöke alaposan fel- 1 vázolta az 1960. évi tervet. Többen helyesen szóltak hozzá. Bódzsár elvtárs kifogásolta például, hogy a gyümölcsfák közötti parlagon heverő i földet mért nem szántják föl. Mások ! egyetértettek, hogy aprómagvak termelésével lényegesen lehet majd fokozni a jövedelmet. Amikor a búza hektárhozamáról volt szó, valaki meg- 1 jegyezte: — Hiába terveznek, a búza hektárhozamát úgy sem érik el... Ha mélyen elemezzük a szövetkezet termelési tervét, rájövünk, hogy egyáltalán nem mentek túl a határon. Sőt bátortalannak tartjuk. A múlt • évhez viszonyítva csak 68 084 koronával irányoztak elő többet. Pedig 1 csak a heremag termelése jóval többet hoz majd a közös erszénybe. Ha KI A LUDAS? Mede Menyhért, az egyházasbásti nemzeti bizottság elnöke az asztalra csapott: Van! Jut a medvesalji községek lakóinak kerítésoszlopokra, díszkapukra is. Csak a szövetkezetek számára nincsen! A harmadik épület a tyúkól. Tavaly építették, s még az sincs befejezve. A tyúkok dideregnek, mert az ablakokon még nincsen üveg. Ezt úgy mondták nekem, mintha én lennék az oka. — Meg kell sürgetni! — biztatom őket. Jártunk utána — legyintettek. — Tízszer? — Húszszor! t Akkor jubilálni fognak és az üveg utáni járkálás ezüstlakodalmát lassanként meg is tarthatják. — Mit mondanak? — Egyszer nincsen üveg, s ha megjött, akkor a számla hiányzik hozzá. Más alkalommal a főnök szabadságra ment, ha meg visszajött, az üvegvágó mester ment üdülni. Betegség, leltár, — ki tudja megmondani, mennyi baj van azzal az üveggel! Sajnos, ezt a tyúkoknak nem lehet elmondani. S a panaszoknak se vége, se hossza. A szövetkezet vezetősége az ősz folyamán 12 000 koronát szedett össze tagjaitól téli tüzelőre. Hat vagon szenet rendeltek, s eddig egyetlen kilogrammot sem kaptak. Ügylátszik, hogy a füleki széntelep dolgozói is szabadságon vannak. Egyházasbást község dolgozói és a szövetkezet vezetői most már csak abban bíznak, hogy a területi átszervezés után az új járási központ, Rimaszombat többet fog velük törődni. Rados Pál (Szlovákgyarmat)’ Jó befekfetés A zsélyi szövetkezetben az elmúlt évben 26 koronára állapították meg a munkaegység értékét. Ebből előlegként 13 koronát fizettek ki, s az év végén a természetbenieken kívül munkaegységenként még 10 koronás osztalékot vártak. Nem a tagok igyekezetén múlott, hogy a várt 10 korona helyett csak 6 korona került kifizetésre. Hiszen ebben az évben kitűnő eredményeket értek el mind a kertészetben, a dohány-, lóheremag- és cukorrépatermesztésben, mind a gabonafélék termesztésében. A szövetkezet azonban terven felül gépeket vásárolt, mert tudta, hogy ezek az értük adott összeget többszörösen megtérítik. Jelenleg három teherautó és hat traktor van a szövetkezet tulajdonában. Kajtor Pál (Zsély) Az egyházasbásti szövetkezetét ezelőtt két évvel alakították meg. Ez alatt a két év alatt a szövetkezet állatállománya igen megszaporodott. A sertések száma az eredeti állomány háromszorosára, a szarvasmarháé pedig a kétszeresére emelkedett. Épül a szövetkezet is. A két év alatt három új gazdasági épületet hoztak tető alá. Az új T-117-es szarvasmarhaistálló 40 háztájit pótol. A szövetkezet dolgozói remélik, hogy a tehenek összpontosítása, egységes etetése és gondozása hozzájárul a tejhozam emeléséhez. A tehénistállót a járási építkezési vállalat építette. Az épületet már a múlt év augusztusában át kellett volna adni a szövetkezetnek. Ez nem történt meg, de a tehenek már több hónapja beköltöztek. Mi okozza az elégedetlenséget? Az istállóajtók nem készültek méretre. „Csak“ 7 cm-rel keskenyebbek az ajtókeretnél. A jókora lyukakon keresztül-kasul süvít a zimankós téli szél. Látszik hogy felületes munka gyümölcse. Ki a hibás? A kőműves, aki a falat rakta, vagy az, aki az ajtókereteket készítette? Vagy az asztalos, aki az ajtót csinálta? A hiba ott van, hogy az építkezés nem folyt szakfelügyelet és ellenőrzés alatt. Az eredmény: elégedetlenség. Az épület tetejére a villanyszerelők felszerelték a villámhárítókat. Felszaggatták a fedőanyagot, elvégezték a munkájukat, s aztán odább álltak. A tetőzet azóta is úgy áll, s az összetört palát nincsen aki pótolja. Az őszi esőzés már megtette a magáét. Ügy fest az épület, mint az olyan ember, akin új ruha van, és a fején rongyos kalapot visel. Az istálló padlása egyúttal gabonaraktárnak készül. Több vagon szemestakarmányt tárolnak rajta, de ajtót elfelejtettek rá tenni. A felhalmozott árpát százával lepik el a verebek, mint aratás idején az asztagot. így a medvesalji madárvilág lakói az egyházasbásti szövetkezet kontójára telelnek. Félős, hogy a tátott szájú csűrbe esetleg „szarkák“ is bemerészkednek. < A szövetkezet dolgozói saját ere- < jükből is elő tudnának állítani meg- 1 felelő ajtót. Nem fontos gyalulni, az i a fő, hogy lakat alá kerüljön a mag- í tár. S ha már a vállalat a füle botját ( sem mozdítja, akkor a fölbontott tetőt 1 önsegély-alapon is ki lehetne javítani, i Az építkezés anyaghiány miatt na- ; gyón elhúzódik. Ezt tapasztaltuk a < sertésól építésénél is. Igaz, hogy a 1 hízók már bent röfögnek, de „lakha- < tási engedély“ nélkül kerültek az ól- 1 ba. Az épületet ugyanis még nem ad- 1 ták át. Vajon miért? i Mert a harminc darab anyasertés f befogadására tervezett fiaztatők még t nem készültek el, a ketreceken nin- í csen vascső. Itt is arra hivatkoznak, 1 hogy nincsen anyag. istállót, továbbá egy kacsa- és egy tyúkfarmot építettek. A közeljövőben egy sertésfiaztató, valamint sertéshizlalda felépítését tervezik. Távlati tervükben ezenkívül egy magtár és egy korszerű lóistálló felépítése szerepel. Nemsokára gépjavító műhely és egy gépszín építésébe is belekezdenek, hiszen a gépállomástól átvett gépeiket kénytelenek a szabad ég alatt tartani. 'T'avasszal 5 hektáron zöldségtermesztést vezetnek be, ahol Csíri István szakképzett kertész vezetése alatt igyekeznek majd eredményeket elérni. Reméljük, hogy az ipolybalogi szövetkezetben mielőbb kiküszöbölik a még eredményesebb gazdálkodást fékező hiányosságokat, s már ez év végén a járás legjobb szövetkezetei közé küzdik fel magukat. Bállá István (Ipolynagyfalu)' Jrebmé ^ Földműves 3 I960, február 28, Több felelősséggel hogy egy kis összehasonlítást tegyek — a tervezett 18 korona helyett 20 koronát fizették munkaegységenként. Hasonló eredményeket érnek el a többi környező községben, Szécsénkén, Ipolynyéken és az alig két éve alakult inámi szövetkezetben is. Hol akkor a hiba Ipolybalogon ? A bajok már régebbi keletűek. A szövetkezet kibővítésekor az újonnan belépő tagok gyengébb tejhozamú teheneiket adták a közösbe. így az állatállomány számszerűleg megnövekedett, a fejési átlag azonban 3 literrel csökkent. A munkafegyelem sem kielégítő. Előfordul, hogy egyes állatgondozók csak félig fejik ki a teheneket, s nem gondolnak arra, hogy így a szövetkezetét, de egyben önmagukat is megkárosítják. A legutóbbi két évben jelentős öszszegeket fordítottak a beruházási építkezésekre. Egy növendékmarhaistállót és egy száz férőhelyes tehén-A kékkői járásban ötéves múltra tekint vissza az ipolybalogi SFSZ. Az alapító 12 tag példamutató nunkájával és az elért szép eredményekkel győzte meg a község egyéni jazdáit a szövetkezeti munka előnyei•ől. Az ipolybalogi szövetkezetben 1958 i döntő fordulat éve volt. Az alig 70 íektáron gazdálkodó EFSZ földalapját i tömegesen belépők földjei 525 hekárra növelték. Ennyit talán a múltról. A szövethet jelenlegi helyzetéről Molnár stván elvtárs, az ipolybalogi szövethet mezőgazdásza tájékoztat. — Szövetkezetünkben bizony elég lacsony a munkaegység értéke: 14 :orona készpénz, 2,5 kg búza, 1,5 kg zálastakarmány. Hét korona osztaékra számítottak az idén, de ez elnaradt. Lehetőségeiket ismerve nagyon meglepett, hogy az idén nem fizettek sztalékot. Földjeik jól teremnek, a zövetkezet tagjai dolgos emberek, : sakúgy mint a környező falvakban, i ezzel szemben Ipolynagyfaluban — i Gépekkel várják a tavaszi Gépvásárlás az Ipolysági járásban nem volt hajlandó traktoros minőségben belépni a százdi szövetkezet kötelékébe. Pedig mind ő, mind a felesége a szászdi szövetkezet tagja. A szövetkezet azonban nem maradt traktorosok nélkül. Gépállományát öt traktorosra, köztük Pénz Bélára és Krska Emilre bízta. Sztudva László (Ipolyság) Az Ipolysági jarásoan, egy kivete* lével, már valamennyi szövetkezet 1 saját gépeivel végzi a tavaszi mun- 1 kálatokat. A szövetkezetek által felvásárolt mezőgazdasági gépek értéke r meghaladja a 3 000 000 koronát. A gép’ állomásokról a gépekkel együtt a traktorosok legnagyobb része is a szövetkezetekbe került. Beosztásuk ) változatlan maradt, hiszen a gépek segítségét a szövetkezetek igyekeznek még jobban kihasználni, mint eddig. Csak elvétve akad olyan traktoros, mint például Fábián Gyula, aki
