Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-24 / 16. szám
Védekezzünk a drótférgek ellen Az állati kártevők jelentős veszteségeket okoznak a növénytermesztésben. Egyes kutatók szerint ezek a károk évente elérik a 10 — 15 %-ot, de némely évben a növények egyike-másika sokkal nagyobb károkat is szenved. Az állati kártevők legveszedelmesebb csoportját, a rovarféiék alkotják. Jellemző rájuk, hogy nagyon gyorsan szaporodnak és ezért rövid idő alatt nagy károkat okozhatnak. A rovarkártevők egyik legveszedelmesebb képviselője: a vetési pattanóbogár lárvája, a drótféreg. Érzékeny károkat okoz a gabonában, kukoricában, dohányban, de úgyszólván minden kultúrnövényt megkárosít. Egyre terjed szántóföldjeinken, és sok helyen már komolyan veszélyezteti a növénytermesztés sikerét. Különösen gyakran előfordul a kukoricán, s néha annyira megtámadja, hogy a vetést ki kell szántani. Ugyanez gyakran megtörténik az őszi és tavaszi gabonaféléknél is. Hogy a drótféreg ennyire elterjedt, annak az az oka, hogy nagyon körülményes a védekezés ellene. Legtöbb helyen nem irtották rendszeresen; az irtásra már csak akkor gondoltak, amikor nagy károkat okozott. Hogy a drótférgek ellen sikeresen védekezhessünk, ismernünk kell az életmódját. A vetési pattanóbogár nyáron párosodik, s a nőstény 100 — 150 petéjét a föld közelében a növényzetre rakja, leggyakrabban a gyomnövényekre. A petéből kikelt lárva befúródik a földbe és a növény gyökerein élősködik. Télre a mélyebb talajrétegekbe lehúzódik, sokszor 50 — 60 cm-re is. Tavasszal, amikor a talaj fölmelegszik, visszajönnek a gyökerekig, s újra megkezdik kártételüket. Teljes kifejlődésük 4 — 5 évig tart, és ez idő alatt mint drótférgek nagy károkat okoznak a növénytermesztésben. A kártevő fejlődésének utolsó évében, a nyár végén bebázódik és még azon az őszön bogárrá alakul át. Ekkor azonban nem jön elő a földből, hanem lemegy a mélyebb talajrétegekbe és ott telel. Tavasszal kijön a földből és párosodás után lerakja petéit. Elterjedését előnyösen befolyásolja az is, hogy ha felmelegedett a levegő, nagyszerűen repül. A vetési pattanóbogárnak több fajtája 60 ' iHfjrijföJAsK/f I960, február 24. károsítja kultúrnövényeinket. Ezek közül leggyakoribb a kis- és nagy pattanóbogár, valamint a szürkésfekete pattanóbogár, Jablonowsky József, a Magyar Rovartani Állomás egykori igazgatója szerint már 1900-ban 148 fajtája volt ismeretes a pattanóbogárnak Magyarországon. Valamennyinek a lárvája drótféreg. Gyakorlati szempontból két csoportra oszthatjuk őket: a kis és nagy drótférgekre. A kis drótféreg kora tavasszal kezdi a kártételt, amikor a hőmérséklet 10 — 12 fokra emelkedik, a növények föld alatti részeit pusztítja. A nagy drótféreg kártétele a kis drótféregének mintegy folytatása. Egyes kutatók szerint ez már nemcsak a földben károsítja a növényeket, hanem inkább a föld felett rágja meg a fiatal hajtásokat. A drótféreg leginkább gyomos területeken, öreg, elgyomosodott lucernásokban és más évelő takarmányokban, azonkívül a gabonafélékben szaporodik el. A pattanóbogarak nagyon kedvelt petézési helyük a tarlóhántásban kelt csíranövények és a különféle gyomok. A drótférgek természetes ellenségei a különféle madarak, fürkészdarazsak, kisemlősök, de a penészgombák is megtámadják, pusztítják őket. Mindezek ellenére a drőtféreg egyre jobban terjed szántóföldjeinken. Hogy a kártételét megállítsuk, az eddiginél tervszerűbben kell védekeznünk, főleg a meleg déli körzetekben, ahol erősen terjed. Sajnos, a drótférgek elleni védekezés elég körülményes, hosszan tartó, egész sor intézkedést kell végrehajtanunk, hogy munkánk sikerrel járjon. Először is meg kell állapítanunk, hogy milyen mértékben van elterjedve a drótféreg. A helyszínen úgy vizsgáljuk meg, hogy a tábla több részén pontosan kimért 1 m2-es területről 20 cm mélyen kiássuk a földet és ponyvára szórjuk, majd pontosan megvizsgáljuk benne a drótférget. Ha négy helyen összesen csak egy drótférget találunk, akkor nincs szükség semmilyen különleges intézkedésekre, azonban ha négyzetméterenként egy, esetleg két drótféreg fordul elő, a vetőmagot kontakt méreggel, vagyis HCH-tartalmú szerekkel kell megcsáváznunk. Ha négyzetméterenként már 3 — 4 drótférget találunk, akkor már a talajt fertőtlenítjük HCH-tartalmú szerekkel és csávázunk is. De legjobb, ha az ennyire fertőzött talajba nem vetünk a drótféreg kártételére érzékeny növényt; például kukoricát, őszi és tavaszi gabonát, dohányt stb. Kevésbé érzékenyek a drótféreg kártételére a pillangósok, mustár és £ repce. Ha mégis erősen fertőzött talajba kell vetnünk a tavaszi gabonaféléket, akkor hektáronként 50 — 100 kg HCH-t befogasolunk vagy betárcsázunk a talajba. Növélni kell a vetőmag mennyiségét is, és kontakt mérgekkel csávázzuk. A drótférgek kártétele ellen ajánlott hengerezésnek nincs sok értelme. A kukoricavetésnél is első teendő a HCH-tartalmű szerekkel történő talajfertőtlenítés vetés előtt és a vetőmag csávézása. Dr. Ubrizsy, a neves magyar növényvédelmi szakértő egy mázsa kukoricához 1 kg 10 %-os HCH-tartalmú szert ajánl csávázásra. Hogy ez jobban rátapadjon a kukoricára, a vetőmag métermázsájaként 10 liter vízhez 2 —3 kg cukrot kevernek, majd a cukoroldatot öntözőkannával egyenletesen a kukoricára öntik és azután jól elkeverik. Amikor ez megtörtént, csak akkor keverik hozzá a HCH- tartalmú szert, amelyet más gombabetegségek ellen használt csávázószerrel is lehet keverni. A cukoroldat helyett’ 0,05 %-os gázolajat is használhatunk. Lelley szerint ha egy mázsa kukoricához 3 — 4 kg 10 %-os HCH-tartalmú szert használunk csávázásra, 'akkor sem okoz kárt a csírázásban és a további fejlődésben. Nagyobb baj, ha a drótférget csak a kukorica kelése után vesszük észre. Ennek már sok esetben kiszántás a vége, mert nehéz a védekezés. Valószínű, hogy a kárt csökkentené, ha 0,5 — 1 %-os Dynol-emulziót juttatnánk a talajba sarabolással, s víz helyett esetleg trágyalevet használnánk hozzá. Ezt a módszert azonban még jobban ki keli próbálni. A drótféreg elleni fokozottabb védekezés különösen a hibridkukoricánál és a négyzetes vetésnél fontos, mivel az első esetben a vetőmag drágább, mint a közönséges kukoricáé, a második esetben pedig minden szem kukoricára szükség van. A drótférgekkel fertőzött talajt már tarlóhántás előtt ajánlatos HCH-tartalmű szerrel beszórni, ezáltal a pattanó bogarak jelentős része megsemmisül. A forgatott talajon a madarak is és a baromfi is sokat elpusztít belőlük. A gyomirtás is nagyon fontos, mert — amint említettem — a gyomnövényekre legszívesebben rakják le petéiket a pattanó bogarak. A drótférgek elleni védekezés főbb pontjait így foglalhatnánk össze: 1. Drótféregre gyanús helyeken végezzünk helyszíni vizsgálatot. 2. A helyszíni vizsgálat alapján kell összeállítani a vetésforgót, de ha mégis drótférgekkel erősen fertőzött talajba kerülne a kártételre érzékeny növény, vetés előtt talaj fertőtlenítést és vetőmagcsávázást kell végezni. 3. Minden nemzedék irtására be kell vezetni a rendszeres konktaktmérgezést vagy a baromfi vándorólazását. 4. Nagy gondot kell fordítani a gyomok irtására. Az elmondottak alapján talán egyesek nagyon körülményesnek találják a drótférgek elleni védekezést, de fontos munka, mert az esetleges kártétel sokkal nagyobb, mint a védekezésre fordított kiadás. Rákóczi Lajos, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója.
