Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-21 / 15. szám

Szorosaira fűződik a szovjet ős indiai nőp barátsága Nyikita Szergejevics Hruspsov in­diai látogatása során hosszabb meg­beszélést folytatott az indiai állam­férfiakkal. Tanácskozást tartott Neh­ru miniszterelnökkel. Tárgyalásuk előtt Nehru miniszterelnök bemutatta Hruscsovnak Harirame parasztot, aki Delhi mellett az egyik faluban gaz­dálkodik. Harirame művészi kivitelű miniatűr asztalkával ajándékozta meg a szovjet államfőt. E megbeszélésekből született meg az a nagyfontosságú gazdasági egyez­mény, amelyet pénteken írtak alá. A SZOVJETUNIÓ MÁSFÉL MILLIÁRD RUBEL HITELT NYÚJT INDIÁNAK Pénteken Delhiben két fostos egyezményt írtak alá, amelyek a két ország gazdasági és kulturális kap­csolatainak továbbfejlesztését és szo­lidaritását szojgáljált. Az első egyezmény azon a szovjet javaslaton alapszik, amely szerint a Hruscsov elvtárs meglátogatta a delhi mezőgazdasági világkiállítást. A képen a szovjet pavilonban Hruscsov elvtársat Nehru kíséri és szívé­lyesen elbeszélget az egyik Alma Ata-i kolhoz elnökével. A múlt hét legnagyobb világpoliti­kai eseménye Hruscsov elvtárs indiai látogatása volt. A szovjet államfő és kísérete indiai látogatásának végén, február 16-án indiai-szovjet közös közleményt adtak ki. A közlemény megállapítja, hdgy a nemzetközi fe­szültség az utóbbi időben lényegesen enyhült, ami a nagyhatalmak vezetői, elsősorban Hruscsov és Eisenhower kezdeményezésének és közös törek­vésének eredménye. A Szovjetunió és India legfelső kormányképviselőinek találkozása, tárgyalásuk és személyes megbeszéléseik mindkét fél számára hasznosak voltak — emeli ki a köz­lemény zárórésze. Fontosnak és hasznosnak számít Anasztasz Ivanovics Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöke első helyettesének kubai látogatása. Amint ismeretes, Mikojan elvtárs Kuba fő­városában, Havannában megnyitottá azt a szovjet kiállítást, amelyet már előzőleg az USÁ-ban és Mexikóban rendezett a Szovjetunió. A szovjet államférfi kubai látogatása nagyban hozzájárult a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok elmélyítéséhez. Mi­kojan elvtárs szombaton új kereske­delmi egyezményt írt alá Fidél Castro miniszterelnökkel. Az egyezmény alapján a Szovjetunió növeli a kubai cukor felvásárlását és hosszúlejáratú kölcsönt folyósít a kubai gazdaság fejlesztésére. Amíg a Szovjetunió vezette béke­tábor azon szorgoskodik, hogy minél előbb létrejöjjön a íbszerelés, azalatt a háború hívei is egyre inkább moz­gósítják még meglevő erejüket és a nemzetközi helyzet elmérgesítésére, s a feszültség növelésén fáradoznak. Ennek tulajdonítható a franciák első atombomba-kísérlete a Szaharában, afnelyet. még szombaton valósítottak meg. A világ közvéleménye élesen tiltakozik a kísérlet miatt és a ter­vezett további kísérletek ellen, ame­lyek veszélyeztetik a világbékét és az emberiség jövőjét. Hírek szerint maga Hammarskjöld, az ENSZ főtit­kára is helytelenítette a kísérlet vég­rehajtását. A marokkói kormány eb­ből kifolyólag hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal visszahívja párizsi nagykövetét és felbontja a két ország kcKÖtt 1956-ban kötött egyezményt. De a francia nép is éle­sen tiltakozik. Az olasz hivatalok közölték, hogy a szicíliai és szardíniái megfigyelőállomások a rádioaktivitás fokozódását észlelték a legutóbbi 24 órában. A francia Libération című lap kiszámította, hogy a francia hadse­reg felszerelése atomfegyverekkel évi 3 — 4000 milliárd frankba kerülne régi pénzben. Mégis vannak, akik helyeslik De Gaulle politikáját. Von Eckhardt bonni sajtófőnök szavaiból kitűnik, hogy a bonni kormány egyetért a franciák atomkísérleteivel. — zst — Szovjetunió a harmadik indiai ötéves terv teljesítésére másfél, milliárd rubel összegű gazdasági segítséget nyújt Indiának. Az egyezmény tovább fejleszti az 1959-ben kötött megálla­podást, amelynek értelmében a szov­jet kormány akkor is másfél milliárd rubel értékben hitelt nyújtott az in­diai kormánynak. Az egyezmény fel­sorolja azokat a vállalatokat, ame­lyeket India harmadik ötéves terve idején kölcsönös együttműködés alapján épít vagy kibővít. Itt első­sorban a bhilai kohászati üzem és segédrészlegei kapacitásának kibőví­tését kell megemlítenünk, éspedig évi 2 és xk millió tonna acél terme­lésére. Fejlesztik továbbá a Rancsi városában levő nehézipari gépgyárat és a durgapuri bánya-gépgyárat, úgyhogy mindegyiknek az évi kapa­citása elérje a 140 000 tonnát. Hatalmas villamoserőműveket épí­tenek és kibővítenék. Építenek egy nehézipari elektrotechnikai gyárat, és egy műszergyárat. Kőolaj- és gázku­tatási, valamint feltárási munkálato­kat végeznek Kamejben és India más területén. A Szovjetunió a nevezett vállala­tok építésében nagyszabású műszaki segítséget nyújt, ami ékes bizonyí­téka & Szovjetunió és India barátsá­génak. HRUSCSOV ELVTÁRS INDIA VÁROSAIBAN Hruscsov elvtárs pénteken, a gaz­dasági egyezmény megkötése után százezres tömeg előtt Delhiben be­szédet tartott. Beszédében hangsú­lyozta, hogy a békés együttélés esz­méje egyre inkább utat tör. — A hidegháború és a nemzetközi feszültség komor fellegei — mondot­ta Hruscsov elvtárs —, amelyek hosszú időn át bevonták az égboltot, már oszladoznak. Beszédére Nehru indiai miniszter­­elnök válaszolt. Hangsúlyozta: az Indiához hasonló országok azért küz­denek, hogy levessék régi szűk me­züket, széttörjék a nyomor bilincseit és elfogadható életszínvonalat bizto­sítsanak 400 millió embernek. Nyikití Szergejevics Hruscsov szombaton kíséretével együtt a su­­ratgarhai gépesített állami mező­­gazdasági farmra utazott. Megtekin­tette Mahadeo-farmot, amelyen a Szovjetunió kormánya által adomá­nyozott 70 traktor, kombájn és más mezőgazdasági gép dolgozik. Vasárnap, február 14-én Bhilába utazott, ahol hétfőn megtekintette a bhilai kohászati üzemet, s 50 000 ember jelenlétében beszédet intézett a bhilai kohászati kombinát dolgozói­hoz és a lakossághoz. Beszédében hangsúlyozta, hogy Bhila a megbont­hatatlan szovjet-indiai barátság jel­képe. — Mély megelégedéssel látjuk — mondotta — az indiai nép életében bekövetkezett változásokat, s örülünk annak, hogy a független India arcu­lata szinte napról napra változik. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — A bhilai üzem melege mindenkor hevítse népeink viszonyát! Szilárdul­jon a vilánhéke! A szovjet hadsereg ünnepe A dicső szovjet hadsereg — a történelem első olyan fegyveres ereje, amely kizárólag a nép érdekeit szolgálja — február 23-án ünnepli meg­alakulásának 42. évfordulóját. A szovjet hadsereg nemegyszer bizonyította be hősi harcával, hogy mindenkori védelmezője a békének, s a népi demokratikus országok hadi erejével a világbéke egyedüli igazi támasza. A hadsereg 1200 000 fővel való csökkentése is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió politikájának célja és a szovjet nép leghőbb vágya: a világbéke megőrzése. S ennek egyetlen komoly biztosítéka a szovjet hadsereg. Hazánk népe mély hálával és őszinte szeretettel üdvözli azt a hadierőt, amelynek felszabadulását kö­szönheti. kulisszák rnÖQDÍí történt • ziknuind es lianzeiKa tsagaaaoan. Zikmund és Hanzelka, a két cseh­szlovák világjáró expedíciója, Szírián és Jordánián áthaladva, az Iraki Köz­társaságba érkezett. Legutóbb Kasz­­szen, iraki miniszterelnök fogadta őket, akivel hosszas baráti beszélge­tést folytattak. Az expedíció ■— az eredeti terveknek megfelelően — a közeljövőben Iránba érkezik, ahonnan valószínűleg februárban utazik tovább Afganisztánba. vészeti akadémiára. De már a felvé­teli vizsgán megbukik, s a rektor a szemébe mondja: munkái arról ta­núskodnak, hogy semmiféle készsége sincs a fesztészethez. Az építészeti főiskolán szintén elutasítják. Az anya is meghal. Hitler újra Bécsbe megy. Fiatal kora ellenére már ekkor kisiklott ember. Nem ta­nult semmit, nem is tud semmit, nem tudja, mit kezdjen magával. Csakha­mar elfogy az örökség utolsó fillére is. Adolf Hitler menhelyen, az úgy­nevezett Männerasylban köt ki. VÉGRE „FOGLALKOZÁSHOZ“ JUT: RENDÖRSPICLI LESZ . .. A megátalkodott munkakerülők, or­szágúti vándorok, hivatásos tolvajok, beteges hajlamúak, és mindenféle kisiklott életpályák e lerakodó helyén Hitler , arra az életfilozófiai megálla­pításra jut, hogy a magáfajta csak hazugsággal, csalással viheti valami­re, a becsületes munka ostoba tök­­filkónak való. De valamiféle pénzfor­ráshoz mégiscsak jutni kellene — gondolja —, és ez a valami nem is várat sokáig magára. A "menhelyen igen sok titkosrend­őri megfigyelés alatt álló ember for­dul meg, és a bűnügyi rendőrségnek éppen szüksége volna egy „gyanún felül álló“ bizalmas informátorra, azaz besúgóra. Csakhamar létre is jön az egyezség és Adolf. Hitlernek végre megvan élete első „foglalko­zása“: hivatásos rendőrkém lesz. Rendszeresen küldi jelentéseit a menhelyen megforduló társairól. Ek­kor még maga sem gondolja, hogy megtalálta azt a „hivatást“, amely tizenhárom évig a víz felett fogja tartani. Miután azonban valamiféle, fedőfoglalkozásra is szüksége van, ismét a „művészethez“ folyamodik: maga készítette vízfestmények és képes levelezőlapok árusításával fog­lalkozik. Megbízói nagyon elégedettek mun­kájával és csakhamar „magasabb“ beosztásba helyezik: az építőmunká­sok közé küldik besúgónak. Itt azon­ban c#akhamar rájönnek igazi tevé­kenységére, és miután előbb irgal­matlanul elverik, kiközösítik maguk közül. Hasonló sors éri nemsokára egy munkások látogatta kávéházban is. így aztán olyan forró lesz lába alatt a talaj, hogy ajánlatos eltűnnie ebből s körből. Menekülését csak sietteti, hogy a rendőrség időközben tudomást szerez félkegyelmű öccsé­vel történt név- és személycseréjéről, vagyis arról, hogy nemcsak hamis néven él, hanem megszökött a kato­nai szolgálat elől is. A rendőrség ugyanakkor felfedezi „a művész“ több képhamisítását, a menhelyen pe­dig kiderül néhány lopása is... (Folytatjuk) ív. Amit Hitler később tudni enged gyerekkoráról, abból is egy vesze­kedős, szószátyár, semmirekellő fi­gura bontakozik ki. Angela Raubal nevű idősebb mostohatestvére azon­ban, aki aztán házvezetőnője lesz, sok mindent elmond róla később. Megtudjuk például, hogy a Schickel­­gruber-Hitler gyerekek csaknem va­lamennyien terheltek, minthogy az apjuk is, Alois, kora ifjúsága óta megrögzött alkoholista volt. Angela Raubal azt is elmondja, hogy a fiatal Hitler beteges, hazudozó, akinek egyetlen gyönyörűsége az állatkínzás. Az iskolában hanyag és lusta, a leg­utolsó tanulók egyike. Diáktársai gyűlölik, mert rájönnek, hogy besúgó, de az apróbb lopásokat sem veti meg. Apja szeretné, ha Hitler tovább tanulna és hivatalnok lenne. Ám a lusta fiú még a reáliskolai végbizo­nyítványt sem képes megszerezni. Kezdetben pap, majd pedig „művész“ akar lenni. Apja ebben az időben hal meg, és viszonylag egész szép örök­séget hagy hátra. Több sem kell Hit­lernek, most aztán teljesen anyja nyakán élősködik. Csupán akkor ha­tározza el magát az első önálló lé­pésre, amikor az anyja is halálos beteg. Ekkor, 17 éves korában, Bécsbe utazik és felvételét kéri a festőmű-NIGÉRIA A LEGNÉPESEBB AFRIKAI ORSZÁG IS ELINDUL A FÜGGETLENSÉG FELÉ Századunk második . fele a gyar­mati rendszer széthullásának idősza­ka, ami különösen mélyreható válto­zásokat indított meg Afrikában. A „fekete földrész“ népei egyre eré­lyesebben követelik a gyarmatosítók távozását. Szaporodnak a függetlenné vált államok, a még gyarmati sors­ban sínylődő országokban pedig erő­södnek, terebélyesednek a nemzeti felszabadító mozgalmak. A „legérzékenyebb veszteséget“ a legnagyobb gyarmattartó ország, a brit birodalom szenvedte. Domíniu­mai mindihkább a maguk lábára áll­nak, gyarmatai pedig egymás után vívják ki a dominiumi statútumot. Ez történt nemrég a brit kolonialisták legerősebbnek ”hitt távol-keleti bás­tyájával, Szingapúrral, s a napokban lezajlott események arra mutatnak, hogy lassan kicsúszik talpuk alól legnagyobb gyarmati területük, Afri­ka legnépesebb országa, Nigéria. * * * Nigéria a Guineai-öböl partján fek­szik. Területe 966 000 km2; négysze­rese Anglia területének, lakosainak száma közel 34 millió. E terület a múlt század hatvanas éveiben került angol uralom alá, amikor a brit gyar­matosítók elfoglalták az ország fő­városát, Lagoszt. A brit uralom alatt sínylődő afrikai lakosság fele Nigé­riában él. Gazdasági kincseivel, természeti adottságával Nigéria előkelő helyet foglal el világviszonylatban is. Első helyen áll a világon a trópusi olaj­magvak termelésében. Az iparban a — Hagyd már apukát, látod, hogy most nem akar a holdba menni! , földművelésül!vl Megbízotti Hivatal lapja - Kiadja a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kiadóvállalata. - Megjelenik hetente Kétszet - Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Főszer­­yniwcr .5Ztíi Major Sándor - Szerkesztőség és kladóhitaval: Bratislava Suvorovavé 16 — Telefon: főszerkesztő 243-46. titkárság 366-80. - Telefonközpont: 359-41, 359-42 , 559-43. - Belső Földműves Jotalak Mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. oszály 634, szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, ul. Februárového vfíazstva 6/d - Terjeszti a Posta . ...... Miriapszolgálata. - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél - Előfizetési díj évente 38,40 korona. A-65o8o0 vezető helyet a bányászat foglalja el, legfontosabb terméke a colunbit, amiből a kapitalista világ termelésé­nek 95 %-át adja. Gazdag ónérc-, wolfram-, ólom-, vasérc-, valamint szénlelőhelyeiről is ismeretes. Afrika egyik legfontosabb mezőgazdasági országa. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelem 60 %-át biztosítja. Jel­lemző rá a csaknem teljesen külföldi mpnopóliumok kezében tartott, ex­portra történő árutermelés. Az utóbbi időben a szegényparaszt­ság helyzete igen leromlott. A pa­rasztgazdaságok is teljesen ki vannak szolgáltatva a mezőgaídapági termé­keket felvásárló külföldi kapitalista cégeknek. Anglia csupán az utóbbi 12 évben mintegy 150 millió font hasznot hízott Nigériából. S asníg a gyarmatosítók búsás hasz­not vágnak zsebre, a nigériai dolgo­zók a legnyomorúságosabb helyzet­ben élnek. A lakosság 95 %-a írás­­tudatlan. Fordge, a nigériai anc/ftl hatóságok volt tisztviselője, a Daily Workerben így ír a nigériai gyarmat­­uralom áldatlan következményeiről: — Csaknem az egész néger lakos­ság, különösen a fiatalabbja, malá­riában szenved. Legtöbbjüknek nincs pénze a szükséges gyógyszerek be­szerzésére. Nigériában hatvanszorta kevesebb orvos jut a lakosságra, mint Angliában, kétmillió nigériaira pedig csupán egy fogorvos jut... Nigériában is - mint minden más gyarmaton — az utóbbi években je­lentősen erősödött a függetlenséget követelő mozgalom. Ennek nyomá­sára az angol hatóságok kénytelenek voltak bizonyos engedményeket ten­ni. Az elmúlt évben megtartott lon­doni értekezleten, amelyet egy új „alkotmány“ megszövegezése »céljá­ból hívtak össze, Nigéria képviselői követelték Angliától, hogy biztosítsa számukra az önkormányzatot, majd a függetlenséget. A tárgyalások során a nigériai küldöttek kijelentették: — Ha Anglia nem hajlandó békés úton rendezni e kérdést, akkor Ni­géria lakossága kénytelen lesz füg­getlensége kivívásáért minden esz­közt felhasználni, beleértve a fegy­veres §rőt is. A gyarmatosítók kénytelenek vol­tak ugyan engedni, de igyekeztek a maguk érdekeit meliékúton védel­mezni. A Londonban kidolgozott „al­kotmánynak“ van egy furcsa szakasza — amelyet az értekezleten meg sem vitattak — a két ország „kölcsönös sgyüttműködéséről a védelem terén“, íbben a cikkelyben leszögezik, hogy íz az „együttműködés“ Nigéria füg­­jetlenségének 1960; október 1-én lörtério kihirdetése után is érvény­űén marad. Ami lényegében azt je­­enti, hogy katonai vonatkozásban az >rszag továbbra is Anglia ellenőrzése ilatt állana. A történelmi tapasztalatok azonban ízt mutatják, hogy a függetlenség ltjára lépett gyarmatok népei nem illnak meg a félúton, s legfeljebb isak ideig-óráig tűrik a volt gyar­­nattartóik által ,még rájuk kénysze­­■ített korlátozásokat. Ebben a vonat­hozásban az újonnan megválasztott ligériai parlament is még tartogat­­íat meglepetéseket a gyarmatosítók izámára...

Next

/
Oldalképek
Tartalom