Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-15 / 91. szám
Tervkészítés előtt Irta: SOÚKY LAJOS, a búcsi EFSZ elnöke Közeledik az év vége — a számvetés ideije. Földműveseink mérlegelik, mit végeztek jól, hol követtek el hibát, mit tehettek volna még a hektárhozamok növelése érdekében. Nem könnyű munka ez, de azövetkezeti tagjaink szívesen veszik kezükbe a ceruzát, mivel tudják: minden okosan felhasznált, s munkára fordított perc saját és családjuk, valamint a közösség érdekét szolgálja. Mielőtt azonban sor kerülne erre az immár hagyományos, ünnepélyes napra, nem ülhetünk tétlenül, karbatett kézzel. Tennivaló akad bőven. Itt van például a jövőévi terv kidolgozása, ami nemcsak a szövetkezeti gazdálkodásnak, hanem harmadik ötéves tervünk sikeres teljesítésének is az alapja. £ppen ezért az eddiginél sokkal nagyobb körültekintéssel, nagyobb megfontoltsággal, a helyi viszonyok még szélesebbkörü figyelembevételével lássunk terveink kidolgozásához. Mint tudjuk, pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban közzétette a harmadik ötéves terv nagyszabású irányelveit, melyek meghatározzák mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés rohamos fejlődésnek távlatait. A reánk - mezőgazdasági dolgozókra — háruló tervek, s feladatok szépek, sokat ígérőek. Megvalósításuk pedig csakis a szövetkezeti vezetőkön, s tagokon múlik. Régi, paraszti nyelven kifejezve azt mondhatjuk: amilyen kenyeret sütünk, olyat eszünk. Süssünk tehát fehérbélú. foszlós kenyeret ... Igenám, csakhogy ez nem olyan „egyszerű dolog. Eiőszöris meg kell terveznünk, ki kell számítanunk: hány deka élesztő, mennyi víz stb. szükséges ahhoz, hogy ízletes legyen a kenyér. Ezt azonban hagyjuk az aszszonynépre ... A mi dolgunk szántani, vetni: dús kalászt termelni. No és mi ebben a csodálatos? Semmi különös. Csupán annyi: olyan tervet készítsünk, amely összhangban van a népgazdaság fejlesztésével, a harmadik ötéves terv irányelveivel; amely a helyi viszonyokra, a tagság alkotóképességére, kezdeményezésére épül! Tapasztalatból tudom, hogy egyes EFSZ vezetők „szűk körben“, kettenhárman dolgozták ki a termelési és pénzügyi terveket. És hogyan? Ügy, hogy a tagság „elégedett“ legyen, egyhangúlag jóváhagyja szövetkezetük fejlődésének, saját jólétük emelkedésének tervét. Amikor azonban közeledett az év vége, s üres volt a közös kassza, akkor az ilyen szövetkezeti „vezetők" kénytelenek voltak „belátni“, s a tagságot is „meggyőzni“ arról, hogy nem volt meg a lehetőség a terv teljesítéséhez, mivel rossz volt az időjárás, s ezért nem termelték ki a szabad eladásra szánt sertés- és marhahúst, a tejet, a tojást, stb. így mondták, a helyzet azonban egészen más volt. Vagyis a terv készítésénél nem a termelés emelésének, a hasznosság növelésének lehetőségét vették tekintetbe, hanem a munkaegység értékének emelkedését. Azt, hogy a tagság — és maga a vezetőség is — több előleget vághasson zsebre, mint az előző évben. S itt meg keli mondanunk azt is, hogy az ilyen „tervek“ kidolgozásánál több esetben segített a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozója is, és csak azért, hogy járási méretben is emelkedjen a munkaegység értékel... Mindez persze már a múlté. Szövetkezeteink nagy részében már tapasztalt, szakképzett vezetők tartják kezükben a kormánykereket. Olyan földművesek, akik tudják, hogy a papírra vetett ezreseknek, millióknak csakis akkor lesz értékük, ha a számok mögött emberek állnak, akii? kitermelik a tervezett húst, tejet, gabonát stb. Azzal is tisztában vannak, hogy a tervezésnél elengedhetetlen fontosságú a munkanormák felülvizsgálása. Mert szerintem az egyes munkaágazatokban az évekkel ezelőtt megállapított normák - a gépesítés következtében — már meglazultak. Márpedig a munkaegység emelkedésével mindenkor párhuzamosan kell emelkednie a normáknak is. Hiába vesszük tervbe, hogy a munkaegység értéke 20 korona lesz, ha egy liter tejet 2 — 3 koronáért, egy kg sertéshúst pedig 10 — 15 koronáért termelünk ki! A terv nyomtatványait már kézhez kaptuk. Mielőtt azonban ezekbe a nyomtatványokba valamit bejegyeznénk, a jó gazda módjára nézzünk szét házunk táján. Kérdezzük meg a fejőt, a sertés- és tehéngondozót: milyen tapasztaltaik vannak, s hogyan lehetne azokat hasznosítani a termelés növelése érdekében? Tekintsünk széjjel a határban is: nem íolydogál-e kihasználatlanul a kis patak vize? S csak aztán lássunk a terv készítéséhez. Természetesen nem szűkkörben! Kapcsoljuk be ebbe a munkába a dolgozók széles rétegét, a nemzeti bizottság tagjait, s olyan tervet készítsünk, amely a valóságra épül, amely biztosítja a szövetkezet megszilárdítását, a harmadik ötéves terv sikeres teljesítését: életszínvonalunk állandó emelkedését. Ha így cselekszünk, hasznát látjuk, s bátran mondhatjuk: a jó gazda módjára dolgoztunk! ... AZ UTOLSÖ HEKTÁROKON szántanak a bratislavai kerület GTÄ- inak és EFSZ-einek traktorosai. Az őszi szántás tervét eddig 96,5 százalékra teljesítették. A nagymegyeri, somorjai járás szövetkezetesei már az őszi vetést is elvégezték. A kerület traktorosai most a mélyj szántásra összpontosítják figyelmüket. amit az utóbbi napok esős időjárása megkönnyltett. Eddig több mint 18 000 hektáron végezték el a mélyszántást, ami a kerületi terv egynyolcada. Éjjeli műszakban a GTÁ-k 165, az EFSZ-ek 90 traktorosa dolgozik. Bőstől Vásárútig, a Kis Dunáig húzódó csatorna építésén egy napig sent szünetel a munka. A Csilizköz meliorációs munkái gyors ütemben valósulnak meg. Képünkön a 076. számú földkotrót látjuk Albár község határában, amelyen Juhász Ferenc gépkezelő és segédje Uricsek József naponta 30 — 50 méter új osatornát mélyítenek ki. Felv . j vYDARENt A senicai járás egyik legjobb szövetkezete a kunovi. Eddig egy hektár szántóterületre 345 darab tojást termeltek. A jövő évben 26,5 százalékkal emelik ezt a mennyiséget. Felvételünkön Metulová Mária látható tojásszámolás közben. Vállalta, hogy 1960-ban 118 tojást termel minden tojótyúktól. Foto: Sluka J. Hruscsov elvtárs jövő év tavaszán utazik Franciaországba Mint ismeretes, az utóbbi időben véleménycserére került sor a Francia Köztársaság elnöke és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke között Ny. Sz. Hruscsov küszöbön álló franciaországi látogatásával kapcsolatban. Az eszmecsere után elhatározták, hogy Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 1960. március 15-én látogat el Franciaországba. * A Német Demokratikus Köztársaság szocialista munkabrigád címért versenyző mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóinak többtagú küldöttsége a Központi Szakszervezeti Tanács meghívására hazánkba érkezett. Heins Wittig, szövetkezeti elnök vezetésével hazánk szövekezeti- és élelmiszeripari dolgozóinak több csoportjával beszélgetnek el, akik szintén versenyeznek a szocialista munkabrigád címért. Ekére vár e föld Napjaink legfontosabb feladata, az őszi mélyszántás mielőbbi elvégzése. Ahogy azonban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal tájékoztat, az őszi mélyszántás nem kielégítő. Míg október 19-től október 25-ig 49 315 hektárt szántottak fel a lánctalpas traktorok, úgy az elmúlt héten már csak 43 317 hektárt. Ennek egyik oka a gyakori üzemzavar. Az elmúlt héten is 691 lánctalpas traktor munkaképtelen volt, két műszakban pedig alig dolgoztak. Az utolsó héten javultak a feltételek, az őszi mélyszántás menete mégsem kielégítő. A földeken még mindig sok a kukorica és a kóró. A gépek romlanak, száraz a föld — ezeket a hangokat halljuk a traktorosoktól. De érvényes-e még ez a kijelentés. Nem! Hiszen mindenütt megázott a föld. A legfőbb hiba abban van, hogy a lánctalpas traktorok nem dolgoznak két műszakban. I A Banská Bystrica-i kerület 600 lánctalpas traktora közül 101, a zilinai kerületben 206-ból csupán 35 dolgozik két műszakban. A JNB és a GTÁ dolgozóinak nagyobb gondot kel! fordítani a kétműszakos szántás megszervezésére. A kerületek közül a legtöbb lánctalpas traktor a nyitrai (402) és a bratislavai kerületben (282) dolgozik. A mélyszántás menetét az üzemzavarok sem gátolhatják meg. A javítóüzemeknek sokkal rugalmasabban kell az előforduló hibákat eltávolítani. Egy szövetkezeti elnök írja: Akkor esik majd... amikor mi akarjuk Szövetkezetünk 1950-ben alakult, s jelenleg 486 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodunk. így tehát a lévai járás kisebb EFSZ-ei közé tartozunk. De nemcsak területre nézve, hanem az eredmények elérésében sem vagyunk az első helyen. S éppen ez a körülmény serkentett bennünket arra, hogy keressük a többtermelés nyitját... A prerovi járás felhívása is a nagyobb termelékenységre ösztönzött. Bátran mondhatom, hogy szövetkezetünk tagjai örömmel fogadták a prerovi felhívást. Bizonyítja ezt az az elhatározásunk is, hogy a gabonafélék hektárhozamát 1960- ban, az 1959-es évhez viszonyítva 20 százalékkal, a takarmányfélék hektárhozamát pedig 18 százalékkal növeljük. Az állattenyésztés terén szintén nagy változást akarunk eszközölni. A hústermelést — .egy hektárra számítva — az ez évi 131 kilogramról a jövő évben 168 kilogrammra emeljük. Ez 28 százalékos emelkedést jelent. Tejet egy hektárra számítva 300 litert, tojást a 211-el szemben 318-at termelünk. A tervek szépek, sokat ígérőek. És mi valóra váltjuk őket. Természetesen nem a régi gazdálkodási módszer alapján. Jobb, haladóbb termelési módszereket alkalmazunk. A sertéseknél már eredményesen alkalmazzuk a nyitott istállózást és az önhizlalást. Ez az új takarmányozási technika és technológia szép eredményeket szült. A 160 férőhelyes sertésólban ma 250 sertést hizlalunk. A napi súlygyarapodás a régi etetési módszer szerint 40 dekagramm volt. Ma több mint 65 deka. Megjegyzem, nem hízóknál, hanem süldőknél. A hústermelés spm olyan költséges, mint azelőtt. A régi etetési módszer alkalmazásánál 100 kiló hús kitermeléséért 4,5 munkaegységet fizettünk. Most, az új technika és takarmányozási technológia bevezetése és alkalmazása óta 100 kilogramm súlygyarapodás után 3,60 munkaegységet kapnak a dolgozók. Ugyanakkor az etetők keresete jóval nagyobb. Hát ez meg hogy lehet? - kérdezhetné valaki. Ügy, hogy egy etető 700 — 800 sőt 1000 sertést is képes gondozni az új nyitott istállóban. És könnyebb munkával, kevesebb erőfeszítéssel, mint a 100 — 150 darabot. Mert az ennivalót nem az ember cipeli vályúról vályúra, hanem a gép szállítja az önetetőkbe, s az állatok akkor esznek, amikor kedvük kerekedik. Marhaállományuk részére 1960- ban kezdjük meg a riyitott istállók építését. És ha minden jól megy, a növendékállatok 1960-ban már az új modern istállóban telelnek. A bő takarmányalap és a hektárhozamok biztosítása érdekében öntözőberendezéseket szerelünk fel. Terv szerint 500 hektár szántóföld, 40 hektár rét és legelő öntözését valósítjuk meg. Nem engedjük, hogy továbbra is kihasználatlanul hömpölyögjön a Garam hullámzó vize. Kanálisokat építünk, szivattyúkat szerelünk fel, s akkor esik majd határunkban az „eső“, amikor mi akarjuk! Egyszóval megvalósítjuk régi álmunkat, termőbbé tesszük a határt: valóra váltjuk adott szavunkat! ... Kovács Árpád, a pagyodi EFSZ elnöke A szocialista faluért •ovember 15. Ára 30 fillér X. évfolyam, 91. szám. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA ■ Hl " ■ ............... »I ! ■ I II ■ J I ............■■■■■■■
