Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-23 / 102-103. szám
1959. december 23. y/zaUaef Földműves 11 Vendégszereplés Bucson A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága mellett működő Magyar Népművészeti Együttes a közelmúltban Búcson szerepelt nagy sikerrel. A színvonalas műsort a szövetkezeti kultűrház nagytermében 700 főnyi közönség nézte végig. Az énekkar és a tánccsoport egyaránt művészi élményt nyújtott. Az énekkar minden száma Janda Iván és Viczai Pál karnagyok jő munkáját tükrözte vissza. Tóth András és Janda Lóránt kettősét a Csínom Palkó című daljátékból szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. A táncok közül a Tardoskeddl váskatánc, a Szálkái lakodalmas és a Feketekoi kast élj aratták a legnagyobb sikert. Forgács Péter és Kálmán Olga szőlőtáncosok kitűnő tánctechnikája külön is dicséretet érdemel. Varga János (Párkány) Jól folyik a kulturális élet Az Ipolysági Mezőgazdasági Technikumban gazdag kultúráiét folyik. Több érdekkör is működik. Ezek közül főleg az olvasókör nagy jelentőségű, amelynek keretén belül a tanulók 50 százaléka megszerzi a Fucíkjelvényt. A kör tagjai egy hónapban egyszer jönnek össze, s közösen megtárgyalják a kiválasztott könyv tartalmát, valamint eszmei mondanivalóját. Ezenkívül még fontos szerepet töltenek be a diákok politikai nevelésében a „Tanuljunk a párttól" és a „Tanuljunk a CSISZ-tőI“ nevű körök. Az előbbit Csutora Imre tanár elvtárs vezeti, az utóbbit pedig Tóth elvtárs. Említésre méltó a harminc-Lelkes CSISZ-tagok Bár Leled a párkányi járás legkisebb falvai közé tartozik, a kultúrmunkában még sem marad el. A helyi CSISZ-szervezet a Pettyes című színművet tanulja be. Szilveszterre pedig a CSISZ-tagok táncokkal és vidám jelenetekkel lépnek fel. A fiatalok a brigádmunkából is kiveszik részüket. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából kötelezettséget vállaltak, hogy ledolgoznak 200 brigádórát a helyi EFSZ- ben és 100 órát a faluszépítési akcióban. A brigádmunkában Kókai László, Kókai Ilonka, Pusztai Kálmán, Grenyovszky Pál és Dajcs László végeznek jó munkát, akik közösen egy vasárnap délelőtt 50 gyümölcsfát elültettek és 25 gyümölcsfának kiásták a gödröt. Leléden leginkább a kultűrház hiányát érezzük. Reméljük azonban, hogy a jövőben sor kerül a felépítésre. Kovács József (Leléd) ★ ★ ★ • Hviezdoslav-ünnepségek Romániában. A román írók szövetsége, valamint a békevédők nemzeti bizottsága a tudósok házában ünnepi estet rendezett, hazánk irodalmi nagysága P. O. Hviezdoslav tiszteletére, születésének 110. éves évfordulóján. tagú irodalmi kör is, amelyet M a kr a y tanár elvtársnő vezet. Az érdekkör tagjai az Ű j Élet című iskolai folyóiratot is szerkesztik, ameiy havonta kétszer jelenik meg. Balázs László (Ipolyság) A komáromi CSEMADOK évzáró közgyűlése A komáromi CSEMADOK december közepén tartotta évzáró közgyűlését. A szervezet 1959-es évi tevékenységéről Bagócsi elvtárs mondott beszámolót. Bírálta a CSEMADOK ez évi munkáját. Ezek után megválasztották az új vezetőséget is, amelynek az elnöke Czibulka József lett. Papp János (Komárom) A novákyi bányászfiatalok kultúrélete A novákyi bányászok között sok a fiatal, akik munkájuk mellett nem feledkeznek meg a kulturális életről sem. A barátsági hónap alkalmából betanulták Karievel Szerencsétlen lány című színművét, s jelenleg a szilveszteri estre készítenek esztrádmüsort. Már régóta jól működik zenekaruk is, amelynek Fröhlich Ferenc a vezetője. A bányászoknak Novákyban 4000 kötetes könyvtáruk van. Irodalmi esteket rendeznek, amelyeken egy-egy könyvről tartanak vitát, s az értékes hozzászólásokat jutalmazzák. Többen meg akarják szerezni a Fucík-jelvényt is. Az irodalom mellett a tudományos előadások is érdeklik a bányászokat. Ezenkívül látogatják a vájár- és aknásztanfolyamokat is. A fiatalok újítási javaslatokat is tesznek. Nemrégen országszerte felfigyeltek Petriszka Antal és Szpála Jeromos új javaslatára, amelyet a szállító-berendezéseknél lehet alkalmazni. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a novákyi bányászfiatalok nagy figyelmet szentelnek a kulturális életnek is. Motesiky Árpád (Privigye) öxufiuYÓbs hírek^ i , ,a • Harald Hausert tüntették ki idén ; a Lessing-dijjal. Atom-ellenes ten- • denciájú darabjának Lipcsében lesz; az ősbemutatója, de a berlini Deut-; sches Theater is műsorára tűzi. A • budapesti Nemzeti Színház szintén érdeklődik a mű iránt. e Ivan Kuratov, a komi nép nagy költője, százhúsz éve halt meg. Életében csak öt verse jelent meg nyomtatásban; azóta sok tízezer példányban jelentek meg versei, sőt várost is neveztek el róla. • A Szovjet Televízió kiszélesíti kapcsolatait a külfölddel. A Szovjetunióban kábelberendezést építenek, amely Moszkvát számos szovjet várossal, valamint a külfölddel köti össze. Már 1961-ben Moszkvának közvetlen összeköttetése lesz Bukaresttel. Szófiával és Budapesttel. 1962-ben pedig megvalósul a közvetlen összeköttetés Prágával, Varsóval és Berlinnel. • Könyvek, könyvek. 1958-ban az egész világon csaknem 330 000 könyv (nem példányszám) jelent meg. A legtöbb a Szovjetunióban, összesen 60 000, Japánban 25 000, Angliában 20 000, Indiában 18 000. a NSZK-ban 16 000, az USA-ban 13 000, Franciaországban pedig 12 000. • A világ legnagyobb utasszállító hajója, az „Egyesült Nemzetek“ nevű óceánjáró. 388 méter hosszú lesz. 8000 utast szállíthat, vízkiszoritása meghaladja a 100 000 tonnát. Kétezer négyszemélyes kabin, ezerkétszáz személyt befogadó színház, nyolcszáz férőhelyes mozi, tizenhat étterem, harminc bár, tizennégy kávéház, tizenkét tánchelyiség, kórház, úszómedencék és egy tanácskozó terem lesz a hajón. 1959 december 28-tól január 3-ig Állandó műsorszámok CSEHSZLOVÁKIA A Csehszlovák Rádió magyar adásának állandó müsorszámai: Műsoros est Szentpéteren A nyári szünet után Szentpéteren is fellendült a kultúráiét. A fiatalok, akiknek legnagyobb része az EFSZ-ben dolgozik és ■bővén kiveszi részét a munkából, most hasznos kultúrmunkát is végez. Perl Lívia tanítónő vezetésével betanultak egy kultúrműsort, amelyet már két ízben előadtak. A legnagyobb sikere az Agglegények főzőtanfolyama és a Pletykás asszonyok című jeleneteknek volt. , A jó műsor betanításáért dicséret illeti Perl Líviát, de a szereplők is elismerést érdemelnek alakításukért. Kádek Béla (Szentpéter) A BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ MŰSORA Kedd, december 22 — 19,00 Képes híradó. 19,30 Adás asszonyok számára, 20,05 Mária Kubátová: Hogyan jutott a basa a mennyországba. Vígjáték. 22.00 Képes híradó. Szerda, december 23 — 17,30 Adás gyermekeknek. Bábszínjáték. 19,00 Képes híradó. 19,40 Sportközvetítés. 21,10 Rövid film a gyermeknevelésről. 21,40 A nap visszhangja. Csütörtök, december 24 — 15,00 Hófehérke. Színjáték. Andersen meséje után. 17,30 Filmműsor gyermekeknek. 19,30 Képes híradó. 20,00 Karácsonyi dalok. 20,20 Oskar Nedbai: Meséről mesére. Balettmese. 21,50 Decemberi kaleidoszkóp. 22,30 Játékok és álmok. Cseh film. 24,00 — 1,15 Tánc- és hangulatzcne. Péntek, december 25 — 10,00 Adás gyermekeknek. Rendeltetés. Szovjet film. 19,00 Képes híradó. 19,30 Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Operett. 21,45 1959. évi sport. 22,15 A nap visszhangja. Szombat, december 26 — 10,00 Adás gyermekeknek. Nyomok a hóban. Szovjet film. 16,00 Adás gyermekeknek. Otto Safránek: Szabómese. 19,00 Képes híradó. 19,35 Mosoly a paradicsomból. Angol filmvígjáték. 21,10 Farkas Jenő zenekara játszik. 21,40 A nap visszhangja. Vasárnap, december 27 — 10,00 Adás gyermekeknek. Ferdinand bohóc cirkusza. Közvetítés a berlini varietéből. 19.00 Képes híradó. 19,40 Rövid film. 20.00 Puccini: A bohémek. 22,00 Sporthírek. Hétfő-szombat: 5,15-5,30, 13.00 — ; Irodalmi vitaest ; Vasárnap: 15,00- 16.00 (havonta ;egyszer. 15.00- 17.00 Rádiójáték). Szerda: 10,05-10.35 Gyermekrádió. i 13.30. 17,30-18.00 Hirek. BRATISLAVA: ; December 28, hétfő: — 10.35 Har; monikazene. 11,00 Asszonyoknak. 11.30 ÍJó hangulatban. 12,40 Operettdalok, i 14,05 Kellemes délutánra. 16,55 Nyelv- i lecke. 18,00 Kívánsághangvorseny. i 20,00 Jó hangulatban. 21,30 Tánczene. 122.15 Jó éjszakára. 23,20 Népdalok. 1 December 29, kedd: — 10,05 Vonósjzene. 11,20 Jó hangulatban. 12,07 Ráj diózenekar. 12,40 Népdalok. 13,10 • Katonai zenekarok. 14,05 Tömegdalok. 116.15 Zene. 17,00 Tánczene. 18,15 : Kívánsághangverseny. 20,00 Színházi ;est. 22,15 Rádiókórus. 22,50 Dalok. December 30, szerda: — 10,35 Rádiózenekar. 10,45 Szimfónikus zene. 11.00 Asszonyoknak. 11,30 Jó hangulatban. 12,40 Operettdalok. 14,05 Kellemes délutánra. 15,00 Kamarazene. 15,45 Népizene. 17,30 Tánczene. 18,15 Kívánsághangverseny. 21,30 Zenéről mindenkinek. 22,50 Szimfonikus zene. December 31, csütörtök: — 10,15 Iskolarádió. 11,20 Jó hangulatban. 12,07 Fűvószene. 12,40 Vígan fejezzük be az évet. 15,00 Szilveszteri gyermekműsor. 17,00 Esti szórakozás. 17,05 Népizene. 18,00 Kívánsághangverseny. 19,30 Népi zenekarok. 20,00 Szilveszteri esztrádműsor. 22,00 Táncoljunk reggelig. 1960. Január 1, péntek: - 8,00 Rádió-rakéta. 9,00 Sok szerencsét barátaink. 10,10 Népi zenekarok. 12,05 Ünnepi hangverseny. 13,30 Vidám dalok. 14,00 Szórakoztató és tánczene. 15.00 Üjév barátainknál. 15,30 Zene. 16.00 Operett. 18,20 Kívánsághangverseny. 19,30 Hegedűszólók. 22,10 Tánc éjfélig. Január 2, szombat: — 8,40 Tánc- Zene. 10,30 Zenei apróságok. 11.00 Kívánsághangverseny. 12,05 Déli kis hangverseny. 13,30 Szövetkezeti dolgozóknak. 14,00 Hazánk dalai. 15,00 Kívánsághangverseny. 15,40 Ifjúsági rádió. 16,00 Operettzene. 17,20 Tánczene. 18,20 Hangverseny. 20,00 Kis hangverseny. 21,00 Bécsi operettekből. 22.15 Jó éjszakára. 22,50 Szimfónikus zene. Január 3, vasárnap: — 10,05 Szülők iskolája. 10,25 Népdalok. 11,50 Jó hangulatban. 12,07 Győzelmi dalok. 13.00 Népi muzsika. 13,30 Szimfónikus zene. 14,05 Úttörőknek. 16,15 Kellemes délutánra. 17,30 Népi muzsika. 18.00 Űttörő-hiradó. 18,20 Kívánsághangverseny. 20,00 Színházi esték. 22.15 Népdalok. 22,50 Tánczene. KOSSUTH-RÁDIÓ: December 28, hétfő: — 8,10 Reggeli hangverseny. 9,15 Filmzene. 9.45 Lányok, asszonyok. 10,10 Óvódások műsora. 10,30 Szívesen hallgattuk. 12.10 Magyar nóták. 13,00 Operettrészletek. 16,15 Szív küldi. 17,15 Ötórai tea. 17,45 Ifjúsági őrjárat. 19.25 Amit szívesen hallgattunk. 20,50 Rádiőszínház. 22,15 A Magyar Rádió énekkara. December 29, kedd: — 8,10 Operarészletek. 9,00 Gyermekrádió. 10,25 Népi muzsika. 12,10 Ajándékmüsor. 13.00 Gazdatanfolyam. 14,40 Könnyű zene. 15,10 Ifjúsági rádiójáték. 16.05 Egy falu, egy nóta. 17,15 Szív küldi. 18,40 Állami Népi Együttes. 19,05 Gyári sziréna. 20,30 Francia operettest. 23,15 Operarészletek. December 30, szerda: - 8,10 Egyvelegek. 9.00 Rádió-szabadegyetem. 10.10 Gyermekrádió műsora. 10,45 Fúvószene. 12,10 Operarészletek. 13,10 Magyar nóták, 14,00 Szórakoztató zene. 15,10 Ifjúsági rádió. 16,00 Szórakoztató muzsika. 17,15 Üj felvételek. 19,35 Cigányzene. 20,30 Szimfónikus zene. 22,20 Tánczene. 23,15 Lehároperettek. December 31, csütörtök: — 8,10 Magyar tájak dalai. 9,00 Ifjúsági rádió. 13,00 Gazdatanfolyam. 14,10 Tánczene. 16,05 Egy falu, egy nóta. 17,15 Élőszóval, muzsikával. 20,30 Könnyűzene. 21,30 B. Ü. É. K. 1960 Vidám Szilveszter-est, utána tánczene. 1960. Január 1, péntek: - 8,10 Népdalcsokor. 9,15 Operettdalok. 10,10 Szimfónikus zene. 12,15 Cigányzene. 12,50 Szív küldi. 13,30 Falusi műsor. 14.00 Könnyűzene. 15,50 Irodalmi öszszeállítás. 17,10 Tánczene. 18,20 Magyar nóták. 19,30 Liszt-müvek. 20,10 Rádiószínház. 22,10 Tánczene. 23,00 Zenakari hangverseny. 0,10 Népdalok. Január 2, szombat: — 8,10 Szív küldi. 9,10 Ifjúsági rádiójáték. 10,00 Húszperces látogatás. 12,15 Jó ebédhez szól a nóta. 12,50 Hétvégi jegyzetek. 13,00 Muzsikáló képeslapok. 13,40 Rádiójáték. 14,00 Zenekari hangverseny. 15,10 Könnyű melódiák. 15,55 Ki mit szeret? 17,50 Amiről beszélni kell. 18,00 Kincses kalendárium. 19,C0 Tánczene. 19,10 Versek. 19,15 Zongorahangverseny. 20,25 Űj év, új lemezek. 20,50 Az elmúlt év vidám műsorából. 2,25 Szimfonikus hangverseny. 23,25 Tánczene. Január 3, vasárnap: - 8,00 Zenés műsor. 9,00 Rádiójáték. 10,10 Óvódások műsora. 10,30 Daljáték. 11,20 Hangverseny. 12,10 Népzene. 13,00 Ritkán hallott operákból. 13,50 Szórakoztató zene. 14,40 Tánczene. 15,40 A gyermekrádió műsora. 16,00 Élőszóval, muzsikával. 18,30 Szív küldi. 19,20 Cigánydalok. 20,25 Pillangókisasszony. 22,15 Tánczene. 23,05 Esti fények. 23,15 Zenekari hangverseny. 0,10 Magyar nóták. — Elment, de Rozsnyóról visszajött. Azt mondták neki, hogy rá, mint nemzetőr-parancsnokra, itthon lesz szükség — magyarázgatta anyám és mélyen, a szívéről sóhajtott: — Pedig ott tarthatták volna, nagyon keresztülnéz rajtunk. Addig voltunk jók csak neki, amíg a földjét dolgoztad. No, de ha majd meglát, más lesz hozzánk! — Az nem lenne jő, ha meglátna! Abból nagy veszedelem származnék! Anyám egy kérdőjelet rajzolt szemöldökével. — Hát már nem akarsz dolgozni neki? — Nem mozdulhatok ki. — Szöktél? — Bólintottam. Anyámat megfehérítette beismerésem. — Az életeddel játszol. — Inkább itt haljak meg, mint idegenben. Beláthatta, hogy okosan szóltam és helyeselhette is magában az álláspontom, mert utána nem mondott semmit. Csak ült az asztalnál, letakarva szemét a tenyerével... Ö, hányszor láttam így ülni fiatal éveimben? Elaludtam akkor, s feküdtem vagy két-három napig, és ő nem változtatgatott a helyén, az ajtó elé ült ki, ruhadarabokkal rakva púposra az ölét és egy pillanatra sem vette le a szemét a kapuról. Ügy őrzött vigyázóan, szeretettel, ahogyan csak édesanya tud őrködni legidősebb gyermeke fölött, aki sokáig családfenntartónak számított. Gyuri járt ki a házból, ment a postára, kikézbesítette a leveleket és friss hírekkel tért vissza, hogy ezrével vonulnak vissza a katonák, németek és magyarok vegyesen, a szövetkezetben addig tart egy hordó bor, míg csapraütik. Édesanyám kint ült az ajtó előtt, én meg bent emésztődtem, idegesen rágtam a körmömet. Még egy hónapba is belekerülhet, míg az oroszok áthaladnak a falunkon, meg is bolondulhatok a rettegésben. A gazdánétól féltem a legjobban, mindig az udvaron sündörgött, hol az ólba vonult be; hol a csűrből jött ki, és a hajlékunkat majd felette a szemével, mintha érezte volna az ottlétemet. Ilyen izgalommal, félelmes érzések kel teltek a napok, s az egyik kora délután inamba szállt a bátorságom. Aliig felfegyverzett csendörök törtettek a hajlékunk felé. Azt sem tudtam, hova bújjak, mit csináljak, hogyan meneküljek. Az ijedtségtől megbénult a testem. Kábultan, remegve szédültem az ágy lábához és megmerevedtem ott, mint egy szobor. Az anyám szavai térítettek valamicskét magamhoz. A tábori csendőrök tőle kérdezték: — Bálint fia itthon van-e? És én ott az ágy lábánál döbbentem rá, hogy a bajbajutott embernek villámgyorsan jár az esze, mert édesanyám azt felelte: — György van itthon! A csendőrök betaszitották az ajtót és három közül a rangidős mordult rám. — Elő az igazolványt! A komódhoz léptem és a felső fiókból kihalásztam a Gyuri fényképes igazolványát. A kép elég elmosódott volt, meg egyébként is nagyon hasonlítottunk egymásra, hidegvérrel nyomtam a kezükbe. Megnézegették minden oldalról és alaposan szemügyre vettek engemet is. Aztán csalétekét csalétekre vetettek. — Mikor születtél ? — Huszonhétben. — Hónap? — Március. — Nap? — Tizennyolc. — Munkahely? — Posta. A tábori csendőrök értetlenül öszszenéztek és visszaadták az igazolványt. Elvonultak. Mi meg anyámmal mindenféle színt játszottunk, s kiverte testünket a hideg verejték. Később hazaérvén, Gyuri is elsápadt keresésem hírére. összedugtuk a fejünket, hogy valami okosat kitaláljunk. Én amellett voltam, hogy nyakamba veszem az erdőt, felhajtom Verebes Lajos bácsit és vele várom be az oroszokat. De anyám ellenezte a szándékomat. Azt mondta, hogy az ő védőszárnyai alatt lehetek a legnagyobb biztonságban. Estéli vendégünk, az ősz nyirkos ködében minden lépésére köhintő Bogár bácsi is az én eltökélt szándékomat támogatta. Azzal nyitott be hozzánk s azzal foglalt helyet; — Menekülni, Bálint! — Hova menekülne? — ellenkezett makacsul anyám. — Az erdőbe. Át a határon a partizánok közé. És elmondta lázban égő szemekkel, hogy délután a jég zői hivatalban járt, s ott azt vette ki a főjegyző és a tábori csendőrök szavaiból, hogy tovább keresnek bennünket, engemet és Józsit. — Jaj, fiam, édes fiam! — jajdult fel anyám. — Azt a pár hetet kibírják a jég hátán is. Az oroszok úgy is előbb itt lesznek, mint gondolnánk! — mondta megnyugtatásunkra jó szívvel, és elment. Betette magaután az ajtót. No, sírásra görbült az én jő édesanyám szája megint. Éjfélig ontotta féltő könnyét kenyérre, pogácsára és mindenre, amit a tarisznyámba szánt. Nem elég, hogy a bérelt házunkat elveszítettük, már az életemet is akarják. Rosszul kezdődött ez az év, és nem is akar jóval befejeződni. — Mi lesz ott kint veled?... Hova hajtod le a fejedet?... Megpaskol jól az eső és vége az egészségednek! — hajtogatta ki magából mindazt, ami bévül szorította. Azon az éjszakán nem húnytam le a szemem. Néztem, csak néztem az anyám kendőtlen fejét, milyen dús fekete haja volt és hova lett? Az ezüst fényű hajcsomók úgy csillognak a fejebúbján, mint fagyos fekete ágon a zúzmora. Pedig negyvenötödik életévét még nem töltötte be!
