Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-23 / 102-103. szám

JíaUaet Földműves 1059. december 18. DERÉK BOGYAIAK TJgy kezdődött, mint a nyári ziva­^ tar: morajjal, zajjal. A 40-50 holdasok mindent megmozgattak, el­követtek, hogy „észheztérítsék" a jó­zanul gondolkodó, jövőbelátó földmű­veseket. — Elment az eszetek?... Másokra dolgozni? ... Ehen akartok veszni?... — hangoztatták a dülyjös kulákok. Szavuknak azonban nem volt foga­nnia. A munkában edzett, kellő ta­pasztalattal rendelkező kis- és közép­parasztok nyíltan kijelentették: — Elegünk van a nyájasságból! A kommunistákkal, a nemzeti bizottság tagjaival tartunk. Nekik hiszünk, de nektek már soha! Amint mondották, úgy is cseleked­tek. Mint jó barátok tanácskoztak, terveket szőttek. S 1949 őszén Bogyón is fellobbant a közös gazdálkodás, a jobb élet szikrája ... — Tizedik éve gazdálkodunk közö­sen — mondja Takács József, az EFSZ dlapitó tagja, a HNB elnöke. — S ez­alatt a pár év alatt sokat fejlődtünk, nagyot nőttünk. Nézzen csak széjjel falunkban! Járom a kis falu utcáit. A házak csinosak, az' udvarok takarosak. Na nem tévedek, 16 új, korszerű lakást számláltam meg, amelyek az utóbbi időben „nőttek ki" a földből. Nagyobb javítás, tatarozás nyomait közel 30 lakáson figyeltem meg. Nem „nagy" ez a szám, de egy 400 — 500 lelket számláló községben szép eredmény. Már csak azért is, mivel szövetkezeti tagok mondják magukénak a villa­szerű lakásokat. A Vasút utcába is betérek. Itt is van csodálnivaló. Több mint 350 mé­ter hosszúságban új járdán koppon a cipőm. A nemzeti bizottság épülete előtt zöldre festett vaskerítés csillog. Alig teszek pár lépést, s a művelődési otthon tükörablakaival kerülök szem­től szembe. Vadonatúj épület. S jól berendezett. A helyi nemzeti bizottság titkára szerint ez a dolgozók templo­ma... Itt szívják magukba a tudo­mányt, a műveltséget! — A templomba már csak egy-két ember jár. Azok is csupán szokásból. A jóslásoknak, ígérgetéseknek csak a borúlátók hisznek! - mondja Lajos bácsi, a nemzeti bizottság titkára, Továbbállok, s a szövetkezet gazda­sági eredményeit kutatom ... No, ez nem megy könnyen. Antal Kálmán, az EFSZ elnöke például azt mondja, hogy: — Rossz helyre tévedt az elvtársi — Miért? — Nem csinálunk mi olyan különös dolgot, ami újságba illenék!... Dol­gozunk, s mint élő emberek, gondol­kodunk ... Ennyi az egész! A lig 26 éves ez a nyúlánk férfi. A szövetkezet élén már négy éve áll posztot. Irányít, szervez, s józanul gondolkodik. Ennyi az egész!... S milyenek az eredmények? Szépek, dicséretre méltók! Ezt mon­dották a szovjet vendégek is, akik há­rom héttel ezelőtt jártak Bogyón. Jól­eső érzéssel szemlélték azt a 400 gömbölyű sertést is, amelyek nyitott istállóban, önetetéses módszerrel híz­nak. Az egyik vendég meg is kérdez­te: — Kitől tanulták ezt az etetési módszert? — Tőletek, elvtársak! — felelte büszkén Zsoldos Károly sertésgondozó. — Jó volt ez a találkozás — jegyzi meg Antal elvtárs. — Azóta még job­ban szeretem, tisztelem a szovjet embereket. Hasonló érzéssel búcsúztak a ven­dégek is. Valamennyien azt mondot­ták: — Derék emberek ezek a bogyaiak! S ehhez nem fér kétség. Pedig „nem csinálnak ők különös dolgot". Csupán annyit, hogy az előírt 260 mázsa ser­téshús helyett 440 mázsát adtak be. Marhahúsból a tervezett 220 mázsával szemben 540 mázsát juttatnak a dol­gozók asztalára. Terv szerint 65 000 liter tejet kell beadniok, de ők ezt kevesellték, s 128 000 liter tej beadás­ra kötelezték magukat! Figyelemre méltó az egy hektárra eső hús-, tej- és tojástermelésük is. Marhahúst páldául 74, sertéshúst 134 kilót termelnek egy hektár földön. A tejtermelésből 505 liter, tojásból 457 jut egy hektár földre! Azt tartja egy régi közmondás, hogy „Amilyen az adjonisten, olyan a fo­­gadjisten". Változtassunk „kicsit" a fogalmon, s mondjuk azt: amilyen a termelés, olyan a megélhetés. Mert Bogyón olyan. Ügy élnek, ahogy dol­goznak. A 18 koronás munkaegység mellett még számos jutalomban, ked­vezményben részesülnek a tagok. A családos apák gyermeknevelési pótlé­kot kapnak: az első gyermekre 40, a másodikra 50, a harmadikra és minden további gyerekre 70 koronát. A szö­vetkezet nőtagjai háromhónapos fize­tett anyasági szabadságban részesül­nek. A fiatalokra, s a munkában elfáradt, megrokkant öregekre is kiterjed a szö­vetkezet figyelme. Az a fiatal legény, aki három évet megszakítás nélkül dolgozik a szövetkezetben, s nősülésre határozta el magát, két süldőmalacot és 1500 korona pénzjutalmat kap a szövetkezettől. Az EFSZ öreg s agg tagjainak pedig — minden ellenszol­gáltatás nélkül - 250 kg búzát juttat a szövetkezet! — A közeljövőben még sokat módo­sítunk az egyes jóléti juttatásokon — mondja Antal elvtárs, a szövetkezet elnöke. - Bővítjük a családi segélye­ket, és továbbra is segítjük a fiatal házasokat, az öregeket, aggokat. Sőt az a tervünk, hogy akárcsak az ipari dolgozók, szövetkezetünk tagjai is ré­szesüljenek fizetett szabadságban. Természetesen, ezért még sokat kell tennünk!... Tpz utóbbi még csak terv, de az alapját már „ássák, betonoz­zák". Mégpedig a termelés fokozásá­val. A jövő évi terv alapján búzából 26,2, rozsból 23, őszi árpából 31,4, ta­vaszi árpából 27, szemeskukoricából 37,4, cukorrépából 350 és burgonyából 150 mázsát termelnek hektáronként. Meliorációs munkákkal közel 20 hektár földet tesznek termővé. Tovább fej­lesztik az állattenyésztést, az állati termékek előállításában pedig 14,8 szá­zalékos növekedést terveznek. Nagy lépés ez előre, de ahol olyan derék, s becsületes emberek az állatgondozók, mint Király Mihály, Kelemen Lajos és a többiek, nem eshet csorba a számí­táson!- Azért szövetkezetünk, hogy töb­bet termeljünk, jobban éljünk! — mondja Király Mihály sertésgondozó. Egy volt öthektáros kisparaszt vé­lekedik így. Nem siratja a múltat, az öt hektár földjét. Ma gazdagabb, mint bármikor, úgy él, ahogy még soha. 5 ezekkel az emberekkel olyan jó el­beszélgetni, jövö terveikről tanácskoz­ni. Fitos Imre, Szabó Pálné, Csépi Kál­mánná és Cserepes Terézia szinte mo­solyogva meséli, hogy jövőre már a szövetkezet közös konyháján reggeli­zik, ebédel és vacsorázik. Húsért sem kell már a városba menni, mert épül egy 20X10 m-es épület, amelyben lesz hentesüzlet, tejcsarnok, zöldségesiiz­­let, egy konyha ebédlővel és két csa­ládi lakás! — Mz lesz falunk gyöngye — mond­ják az EFSZ tagjai. A boggal séta utolsó állomása a nemzeti bizottság irodája. Itt találko­zunk Földes Teréziával, a nőbizottság elnöknöjével. Középkorú, bátortektn­­tetü nő. Az esketési szobát takarítja, festi. — Karácsonyhoz készülődünk? — kérdezzük. — Nem éppen. Inkább lakodalomra számítunk, ügy tudjuk, hogy két fiatal pár köt házasságot az ünnepek alatt. Ezért van a csinosítás... Tp igy éljük Földesné keze járását, •* ügyes mozdulatát. Szavait, meg­jegyzéseit pedig papírra vetjük, meg­örökítjük. — Itt kötnek házasságot gyerme­keink, lányaink; innen itidulnak az életbe. Itt kapják meg a szükséges tanácsot, útirányt, hogy emberi mó­don éljenek. Itt nem földöntúli boldog­ságról prézsmitálnak, hanem az élet szépségeiről tanácskoznak. Fiataljaink hóna alá nyúlunk és segítjük őket evezni az élet hajóján ... — Ki volt az első pár, aki itt kötött házasságot? — Fitos Béla, nemzeti bizottsági tag is menyasszonya. Béla már három év­vel ezelőtt azt mondotta: „A földön élünk, emberek vagyunk, emberek kös­sék össze tehát házaséletünket!,, “ Megesküdtek és boldogan étnek. De nemcsak a'Fitos-házaspár, hanem Bo­ggá valamennyi becsületes derék fia! Zatykó József Ipolykeszi egy év után AZ IPOLYKESZI földművesszövet­kezet 1958 őszén alakult. Százhatvan hektáron 98 tag kezdte meg a közös gazdálkodást. Egy év telt el azóta. Ez volt az ipolykeszi szövetkezet első, s egyúttal a legnehezebb esztendeje. A közös munka azonban minden ne­hézség ellenére meghozta az első eredményeket is; de vannak még hi­bák az ipolykeszi szövetkezetben. A növénytermesztésben ugyan elég jól haladnak. Elvégezték az őszi mély­szántásnak több mint 90 százalékát; jövőre kertészetet létesítenek; stb. Bajok vannak azonban az állatállo­mány összpontosítása körül. Hiány­zanak a korszerű közös istállók, s az építésüket csak a jövő tavaszon kez­dik meg. Tavasszal 500 szárnyas ré­szére a baromfitelep és az új sertés­­istálló építését is megkezdik, de ez még várhat. A gazdák istállóiban elhelyezett állatállomány azonban már sokat nem várhat a korszerű istállók felépítésére. A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE azonban a feladatok teljesítésében és a hibák kiküszöbölésében gyengének mutatkozik. Gyengesége miatt a tag­ság a szőnabeadást sem teljesítette 100 százalékra. A szövetkezet vezető­ségének még kisebb hibákat sem len­ne szabad elnéznie. Vezetőségi tagok, az idő sürget, cselekedni kell! Bugyi Károly (Ipolykeszi) ★ ★ ★ Munkában a jövő szövetkezeti tagjai Ma még micsurinisták a madarl nyolcéves középiskola növendékei, de egy pár év múlva már szövetkezeti tagok lesznek; esetleg a szocialista építés más szakaszán működnek majd. A Micsurin-körben, az iskolatelken és a közvetlen társadalmi munkában szerzett tapasztalatok azonban egyet­len, bármilyen életpályára készülő ifjúnak sem lehet a kárára. Az iskola tanulói, micsurinistái nagy örömmel fogadták a selyem­hernyótenyésztés kiszélesítő mozgal­mat és vállalták, hogy tavasszal' 2500 eperfacsemetét ültetnek el kihasz­nálatlanul levő területekre és a ki­öregedett fák helyére. Még a kis elsőosztályosok is belekapcsolódtak ebbe az akcióba. Hólta Mária taní­tónénijük segítségével egyenként há­rom darab csemetét ültettek el az iskola környékén. A Micsurin-kör fel­sőbbosztályos tanulói a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 42. évfor­dulója alkalmából felajánlották, hogy iparunk számára az 1980-as évben 50 kg selyemhernyógumót termel­nek ki. A helybeli szövetkezettől kapott kísérleti telken, a kísérleti növénye­ken kívül, egy hektáron kamillát fog­nak a tanulók termeszteni. A társadalmi munkából sem marad­nak ki az iskola tanulói. Édes Er­zsébet, I p ó t h Pál és mások például a faluszépítést akcióban tevékenyek. Nagy András VIII. osztályos tanuló a jövő nyár folyamán egy hónapot akar ledolgozni a helybeli földműves­­szövetkezetben. De nemcsak egyének­ről van szó. A madari nyolcéves ma­­gyár középiskola növendékei az el­múlt évek folyamán már sokszáz mun­kaórát dolgoztak le a szövetkezetben. Az 1959-es év nyarán is 960 munka­egységet dolgoztak le a szövetkezet földjein. ősszel kilenc napig az iskola 126 tanulója dolgozott a paprikaföldeken. Kétszer ennyi szorgos gyermeki kéz mentette a szövetkezet paprikatermé­sét az első fagyoktól. A szövetkezet vezetősége a tanuló­kat önfeláldozó munkájukért cukor­kával ajándékozta meg. Ezenkívül 400 munkaegységet pénzben jutalmazott. A paprikagyűjtésért járó pénzt és azt a pénzt, amelyet majd a kamilla­­termésből nyernek, egyrészt oktatói segédeszközökre, majd az iskolaudvar bekerítéséhez szükséges faanyag meg­vásárlására fordítja az iskola, más­részt a honismereti tanulmányi kirán­dulások kiadásait és lehetőleg még a télen egy nemzetközi jégkorongmér­kőzés megtekintésének költségeit szeretnék legalább részben fedezni. A sokrétű érdekkörbeli és társa­dalmi munka mellett a diákok ered­ményesen tanulnak; a jobbak segítik a gyöngébbeket. A csehszlovák-szov­jet barátság hónapja alkalmából a tanulók kötelezettségvállalásaikkal a legkisebbre csökkentették az iskolai mulasztások óraszámát. A madari nyolcéves magyar közép­iskola növendékei eredményesen ta­nulnak és dolgoznak; sikeresen való­sítják meg az új iskolarendszer fő célkitűzéseit: közelebb hozni az isko­lát az élethez. Trenka Tibor, tanító (Madarj Egy EFSZ éleiéből A múlt őszi hosszan tartó szárazság nagyon megnehezítette az ószi mély­szántás befejezését határidőre. A késő őszi esőzés után azonban a dunarad­­ványi EFSZ szántóföldjein is megin­dult a harc a mélyszántás mielőbbi befejezéséért. Tarnóczl, Novotny és Chovan traktorosok vezetésével a mélyszántást november 30-ra elvé­gezték. Az éjszakai műszakban Is folytatott munka zavartalan menetét a szövetkezet vezetősége a munka állandó ellenőrzésével és az esetleg szükséges alkatrészek gyors biztosí­tásával érte el. De Tarnőczi és Chovan elvtársak páros versenyének rendsze­res értékelése és jutalmazása is nagy­ban hozzájárult a mélyszántás mi­előbbi befejezéséhez. A dunaradványi határban elvégzett munka után a traktorosok egy napot sem pihentek. Másnap rögtön a ma­dari határba mentek át szántani. Ám a dunaradványiak a késő őszi szorgos munkák ellenére a rétek ápo­lásáról sem feledkeztek meg: 30 hek­tár rétet műtrágyáztak, 14 hektár pedig komposztot kapott. December 12-re a rétápolást is befejezték. — Egyébként december 1-től megkezd­ték a készülődést a tavaszi mun­kákra is. Mindezeket az eredményeket úgy tudták elérni, hogy az állami gépál­lomástól saját tulajdonukba vették át a gépeket, s így kisebb költséggel nagyobb eredményeket értek el. Szabó Ilona (Ögyalla), Politechnikai képzés 0 Kistárkány Fiúk, lányok egyaránt nagy érdeklődéssel tanulják a motor működését. Baloldalt a kétütemű motor dugattyújának mozgását figyelik, jobboldalt pedig a négyüteműét Gönczy Mária a varrás művészetére tanítja a Kistárkányi Mezőgazdasági Iskola növendékeit £_ önindító gombját lenyomjuk. Mások­nak viszont az ütött szöget a fejébe, hogy ha ilyen bonyolult dolog a gép, akkor inkább kertészek lesznek. Érde­kes. hogy e próbatétel után a fiúk közül is visszariadtak néhányan a géptől, viszont a lányok között is akadt olyan, aki most is a traktort kedveli jobban, mint a varrógépet. léltették a tanayagot, hanem egyéb segédeszközökkel is. Hasonlóképpen tanítják a mezőgazdaság minden ágá­val kapcsolatos tananyagokat. Amikor a tanulók a hengermetszet dent eltakar, s ezért az egyszerű szerkezet is összetettnek tűnik. Felvetődik a kérdés, hogy a taní­tásban mit kezdjünk előbb, az elméleti otkatást-e vagy a gyakorlati képzést. Ahol a gyakorlattal kezdik, egyszerre magasra hág az érdeklődés minden tananyag iránt, de megakad, amikor az elmélet következik. Az egyik EFSZ udvarán egy diák­lány felugrott a traktorra, és meg­nyomta az önir.dító gombot. A gép berregni kezdett. A traktoros hamar­jában megmagyarázta neki a sebes­ségváltó és a tengelykapcsoló műkö­dését, amelyeknek ismerete után bárki megindíthatja a traktort. A kis­lány is megindította és büszkén fel­kiáltott: — Hát ez is valami? Bezzeg, amikor meg akarta állítani, a fék helyett a gázpedált nyomta le. A motor megugrott, és a kislány há­nyát huppant a földre. Többé nem mert traktorra ülni. Ha egy keveset vár az indítással, megtanulhatta vol­na, hogyan kell megállítani a traktort. De még ezzel sem vált volna trakto­rossá, s azután is lepottyanhatott volna a gépről. De ha ilyesmi nem is fordulna elő, akkor sem traktoros az, aki csak megindítani és megállítani tudja a traktort. Ellenben, ha a traktor magától meg­áll, mondjuk üzemanyagdugulás vagy a villanyáramban történt rövidzárlat következtében, az ilyen traktoros azt hiszi, hogy vége a gépének. A Kistárkányi Mezőgazdasági Isko­lában nem az elmélettel, de nem is a gyakorlattal kezdték a tanítást, ha­nem egyszerre mindkettővel. Nem­csak rajzokkal és az EFSZ-ben hasz­nált mezőgazdasági gépekkel szem­segítségével megismerték a két- és négyütemű motorok működését, több diák akkor kapott a fejéhez, hogy még csak most kezdi érteni, mi min­den történik a traktorban, amikor az A politechnikai képzés tehát nem­csak alaposabb tudást nyújt a tanu­lóknak, de a pályaválasztásban is so­kat segít. Idén általában arra vették az irányt, togy amit a tanulók az elméletben ^sajátítanak, azt a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Azelőtt nem egy­szer megtörtént, hogy az elméleti tudásból jelesre vizsgázó diák, ami­kor az életbe került, az első lépésnél megtorpant. Például rajzban a bonyo­lult gépszerkezet is áttekinthető, a valóságban pedig a gép külseje min-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom