Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-16 / 100. szám

398 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. december I#. A tehenek előkészítése elléshez A teheneket 7 — 14 nappal ellés előtt átvezetjük az ellető istállóba, amelyet előzőleg alaposan ki kell takarítanunk. De a teheneket Is gondosan hozzuk rend­be. Különösen a körmöknek ketl foko­zott figyelmet szentelnünk. A hosszú köröm rossz lábállást eredményez. Ezen­kívül a bacilusoknak is melegágya. Az újszülött orrát és száját megtisz­títjuk a lepedéktől és egész testét szá­razra töröljük. Lenyalásra csak a két­ségtelenül egészséges tehenek borjait adjuk, mert a borjú ilyenkor fertőződ­het meg a legkönnyebben. Ellés után meg kell várni, amíg a mag­zatburok teljesen eltávozik. Ha ez 12—24 neki, amelyet úgy készítünk el. hogy egy vödör langyos vízbe 1 — 2 kg korpát ke­verünk. Ezenfelül finom borjűszénát adunk elé. Az első fejést akkor végez-A szenei EFSZ-ben a nyílott istállóból elletőbe viszik az előrehaladottan vemhes üszőket. Az ellés előtt levő tehén állását az el­letőben előzetesen meg kell mosni és fertőtleníteni kelL A tehén alá tiszta szalmából kiadós almot helyezünk, és gondoskodunk arról, hogy az egész elle­tőben jó levegő, világosság és rend ural­kodjék. Semmi esetre sem szabad hu­zatnak lennie. Ezt elkerülhetjük, ha a szemben levő ablakokat és ajtókat nem egyszerre nyitjuk ki szellőztetésre. Elő­ször az egyik ablaksort nyitjuk ki, majd ezt bezárjuk, azután nyitjuk ki az ellen­tétes oldal ablakait. Ezáltal a szellőzte­tés elég gyorsan történik, de huzatot nem okoz. Persze, az olyan istállóban, ahonnan a jószágot járatásra vagy lege­lőre kihajtják, ott minden ablakot ki le­het nyitni, de csak ha előzetes kisebb szellőztetést végeztünk a fent leírt sor­rendben. Ha ugyanis mindjárt minden ablakot és ajtót kinyitunk, a pára lecsa­pódik a falakra, mennyezetre, padlóra, és az esetleges bacilusok nem távoznak el a szellőztetéssel, hanem bent marad­nak az istállóban. A tehén takarmányadagját ellés előtt mintegy 7 — 10 nappal megváltoztatjuk. A lédús. esetleg az abraktakarmány ada­golását beszüntetjük, hogy megakadá­lyozzuk a tejmirigyek túlságos izgatását, s ennek következtében a korai tejkép­ződést. ami esetleg tőgygyulladást okoz­hat. A tőgygyulladás gyakran egyet je­lent a tejelékenység csökkenésével, az ilyen tőgyből származó tej pedig mind a borjú, mind a fogyasztás számára alkal­matlan. Ha a tőgy mégis gyulladásba jut. naponta legalább háromszor maszí­­rozni kell, és ólomecetes vízbe mártott puha ruhadarabbal megmossuk. Az elletőben feltétlenül teljes nyugal­mat kell biztosítanunk. A teheneket egé­szen az ellés időpontjáig a kifutóba te­reljük vagy az udvaron járatjuk, az időjárástól függően. Ellés előtt elő kell készíteni minden szükséges kelléket, — mint ollót, köldökkötőt stb. Röviddel az ellés előtt a tehén egész farát 0,1 °/fl-os hipermangánoldattal kell megmosni. A tulajdonképpeni élésnél jelen kell lennie a tehén gondozójának, a zootech­­nikusnak vagy legalább egy tapasztalt állatgondozónak, aki az ellés lefolyását irányítja. Az ellés körül segédkező állatgondozó vagy zootechnikus kezének tisztának, fertőtlenítő oldattal megmosottnak, kö­nyökig tiszta vazelinnal bekentnek kell lennie. A körmöket rövidre kell levágni. A zootechnikus vagy a tapasztalt állat­­gondozó csak kisebb beavatkozásokat végezhet az ellés megkönnyítésére, mint például a lábak és a fej igazítása, stb. Rendellenes fekvésnél vagy egyéb okok miatti nehéz ellésnél idejekorán állat­orvost kell hívni. Ha a borjú nehéz vagy ha a tehén állva ellik, a borjút tiszta vászonra kell fel­fogni A vásznat minden használat után ki kell főzni. Az almot az ellés befejez­tével feltétlenül eltávolítjuk, s az állást fertőtlenítjük. Ha a köldökzsinór nem szakadt el magától, akkor az újszülött testétől 3 — 4 cm-re sterilizált zsineggel átkötjük, az elkötés helye alatt elvágjuk és jóddal vagy krcolinnal fertőtlenítjük. órán belül nem történik meg, állatorvost kell hívnunk. A magzatburok valamennyi darabkáját azonnal el kell tüzelni; sem­mi esetre sem szabad a trágyadombra dobni, ahol a kutyák és a macskák mar­cangolják és a fertőző betegségeket szét­hurcolhatják. A tehenet ellés után pihentetjük, fél vagy 1 óra múlva pedig korpaivóst adunk Idén a rimaszécsi állatkórház sok sú­lyosan beteg kis és nagy állatnak adta vissza az egészségét műtéti beavatkozás vagy kezelés útján. Az állatkórház a falu végén, egy trak­toros lakásának egyik részében kapott helyet. A személyzet négy tagból áll, mégpedig állatorvosból, segédállatorvos­ból, laboránsnőbő! és állatgondozóból. Ugyanakkor az állatorvos és segédje a kórházon kívül egy teljes állatlétszámú kört is ellát. A kórház helyiségei: iroda, raktár, istálló, sertésól és takarmány­­tároló. A kórház egy áthelyezhető han­noveri műtőasztallal is rendelkezik, de az állatorvos a műtétek nagyobb hánya­dát nyáron a szabad ég alatt, a zöld gyepen végezte. A műtétek között több császármetszésre és hasmetszésre is sor került. Eddig ebben az esztendőben 68 nagy és 61 kis állatot részesítettek gyógyke­zelésben. A műtétre került 129 állat kö­zül mindössze két nagy állat pusztult el, s csupán 6 nagy és 5 kis állatot kellett kényszervágásra küldeni. Tehát végered­ményben 116 állat gyógyultan és jó erő­ben hagyta el a rimaszécsi kórházat. zük, amikor a tehén az ivósát már meg­itta. Az első tejből annyit adjunk a bor­júnak, amennyit csak meg bír inni. mert ez béltisztító hatású. Az első tejet a borjú közvetlen az anyja tőgyéből is ki­szophatja, de jobb ha mindjárt dudlls üvegből adjuk neki, de feltétlenül tőgy­meleg állapotban. Ez megkönnyíti a bor­jú itatásos nevelését. A kórház munkaközösségének együtt­működése kifogástalan; a dolgozókat a kötelességtudás és az állatok iránti sze­retet hatja át. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy minél kisebb költséggel minél nagyobb hasznot biztosítsanak a szövet­kezeteknek az egyébként biztos elhul­lásra ítélt állatok megmentésével. Hogy nemes céljukat elérték, ezt a következő számvetés igazolja: Ha egy nagy állat megmentésének hasznát csak 2000 koronára és egy kis állat megmentésének értékét csupán 300 koronára becsüljük is, akkor a megmen­tett érték 136 500 koronát tesz ki. A rimaszécsi kórháznak jó a hírneve, s immár szép hagyományokra tekinthet vissza. Hat esztendeje tölti be nemes hivatását, s ez idő alatt aránylag jelen­téktelen költségekkel nagy hasznot haj­tott népgazdaságunk számára. Megérde­melné, hogy az épülő tornaijai nagy állat­kórház fiókjaként továbbra is folytat­hassa áldásos munkáját. Dr. IZSÓF ZOLTÁN, köráliatorvos Jó mérleggel zárja az évet a rimaszécsi állatkórház

Next

/
Oldalképek
Tartalom