Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-29 / 95. szám

1959. november 29. yfzaUad Földműves 5 A megszégyenített királyfiak Régen, nagyon régen, élt egyszer egy dúsgazdag király, akinek tizenkét fia volt. Igaz, csak tizenegyet számí­tott valamirevalónak, mert a tizenket­tedik semmirevalö, apró legényke volt. Csak a porban játszott, abból épített házacskákat. A testvérei el is nevezték Porosnak. Kacagták, gúnyol­ták mind a tizenegyen, ha találkoztak vele. Mikor az öreg király érezte, hogy nemsokára meg kell halnia, elhatá­rozta, hogy kiválasztja tizenkét fia közül azt, amelyikre nyugodt szívvel rábízhatja az ország irányítását. Ösz­­szehívta őket a királyi palota legszebb szobájába. A tizenegy fiú aranyozott székbe ült, de a kis Porosnak még ülőhely sem jutott, testvérei a sarok­ba szorították. Ki is csordult szemé bői a könny és keservesen {elsóhaj­tott. Észrevette ezt egyik gőgös fivére és gúnyosan megkérdezte: — Miért sóhajtozol, talán király akarsz lenni? — Honnan tudnám én, hogy király leszek-e vagy sem? De miért ne le­hetnék? En is olyan ember vagyok, mint ti, csak egy kicsit kisebb és a karomban nincs annyi erő, mint a tiétekben. De eszem és szívem jobb, mint a tiétek. - Mondta a kis Poros. No, lett is erre nagy kacagás. Még a király is hangosan nevetett. Aztán megszólalt: — No, fiaim, szép szál legényekké neveltelek benneteket. Itt az ideje, hogy csinos és ügyes feleségnekvalót keressetek maga'oknak. Amelyikötöké a legszebb és legügyesebb lesz - arra hagyom az országot. Felugrottak erre a kapzsi királyfiak, indultak volna azonnal feleséget ke­resni. — Hopp hó, várjatok csak! Még nem fejeztem be — mondta az öreg király. - A fiatalasszonynak .olyad ügyesnek kell lennie, hogy egy nap alatt el tudjon készíteni egy inget. Fonja meg a fonalat, szője meg a vásznat, szabja ki és varrja is meg ingnek. Amelyik ezt megteszi, annak a férjé lesz a király. — Ki látott már királynét szőni, fonni? — biggyesztették félre száju­kat a gőgös fivérek. Azonban másnap, még mielőtt a vén toronyóra négyet ütött volna, mégis útrakeltek. Poros is velük ment, de csak a Kakukkhegyig, mert a gőgös fivérek nem engedték magukkal. Megverték, pénzét és lovát elvették és ráijesztettek, hogy utánuk ne pró­báljon menni világcsúfjára. Szegény Poros, mit tehetett mást, búsan leült az útszéli fűbe. Nézegélt jobbra, balra, hát egyszercsak mit lát. Az egyik kis harangvirág megmozdult és szirmai közül kilépett egy icike­­picike kislány. Még kisebb, mint ő. Megindult egyenesen Poros felé. — Miért szomorkodsz? — kérdezte. Poros elmondta bánatát, hogy apjuk elküldte őket feleségnek valót ke­resni, de öt itthagyták gonosz fivérei. Már most, hogy találjon ö itt, az árokparton feleségei ? — Sose búsulj ezen. Itt vagyok én - mondta a picike kislány. - Fele­séged leszek, ha akarod. — Ugyan hogyne akarnám - ör­vendezett Poros. — Csak az a baj, hogy olyan feleséget kell találnunk, afei egy nap alatt elkészít egy inget. Megfonja a fonalat, megszövi a vász­nat, kiszabja és megvarrja. Megtu­dod-e te ezt csinálni? — Ezen sose búsulj! Idenézz! — Ezzel a picike kislány hozzáfogott, fonta a fonalat, szőtte a vásznat. Ki­szabta az inget, s még a nap le se szállt, meg is varrta. Csakhogy ez olyan kicsiny volt, hogy még Poros sem tudta volna magára felvenni. wjai vw í. hegyhez, hogy a picike lánynak el­mondja az örömet és hazavezesse. Már egy nap és egy éjszaka jöttek, amikor egy folyóhoz értek. A víznek gyors volt a folyása, a lányka nem mert rajta átmenni. Ezért a kis jele­­ségnekvalót karjaiba vette Poros. De uram fia, megbotlott és kezéből •u vízbe esett a picike lány. Hiába ke­reste, nem találta sehol. Leült a víz partjára, ott biíslakodott, de nem sokáig fellett szomorkodnia, mert egyszercsak csodák csodája előtte termett egy gyönyörű szép királykis­asszonynak is beillő lány. Poros azt hitte, hogy káprázik a szeme, de a szépséges leány megszólalt:- En vagyok az Poros, akit a vízbe ejtettél. Látod, hogy megnőttem, mi­lyen szép lettem? Te most engem egy átok alól szabadítottál fel. Tudod, egyszer engem elátkozott egy va­rázsló és azt mondta, csak akkor vál­tozzam vissza, ha valaki .beleejt a fo­lyóba. De most siessünk az öreg ki­rályhoz, az édesapádhoz. Mire hazaértek, a gőgös fivérek már otthon voltak a híres feleségnekva­­lókkal. Igeiulm, de ezek olyan büsz­kék voltak, hogy amikor az ingvar­rásra került a sor, félrehúzódtak és azt mondták, hogy ez nem nekik való munka. Egyedül Porosnak a felesége tudta egy nap alatt szorgalmas ke- j zével elkészíteni a gyönyörű inget. S Mikor az öreg király látta, hogy ti­zenegy fia milyen lusta, kényes fele­ségnekvalót hozott, kiadta a paran­csot, hogy menjenek vissza, ahonnan jöttek. így aztán elment velük a tizenegy fivér is, mert szégyenükben nem akartak tovább apjuk udvarában maradni. A kis Porosból pedig olyan igazsá­gos és dolgos király lett, hogy párját se lehetett találni. A fiatal királyné pedig világraszóló szép ingeket varrt. Még most is boldogan élnek, ha meg nem haltak. Népmesegyűjtő pályázatunkra beküldte: Török László, Csoltóről Azért fogta az inget és kicsit szé­gyenkezve ugyan, de vitte az apjához. Megkérdezte feleségül veheti-e azt a pici lányt, aki ezt az inget varrta. Mosolygott az öreg király, hogy ugyan milyen lány is lehet az, de árért megadta az engedélyt Porosnak. A kis Poros sietett vissza a Kakukk-Nagycétény fejlődése Nagycétény Nyitrától délre, a Cé­­tényke folyó partján a legrégibb zoborvidéki magyar falvak közé tar­tozik. Itt is, mint szerte az országban 1950-ben szövetkezet alakult, mely napról napra gyarapodik, új tagokkal szaporodik. De nemcsak gazdasági téren fejlődik a falu, hanem kulturá­lis téren is mind előbbre lép. A CSE­­MADOK jól működik. A színjátszók a járási színjátszó versenyen clsök­sokszor elakasztotta a lélegzetem. Ha a szántásban csak incselkedett ve­lem, a szekéren már merészebben spekulált a bátortalanságomra, a lábát gyakran szorította az enyémhez, s a napnál is erősebben sütött rám a szeme. Tavasszal a bábánkkal való viszonyom érdekelte, most meg ma­gáról beszél. Nem szereti az urát, nem is szerette soha, a njigy birtoka tetszett, azért ment hozzá. Annyit az én tizennyolcéves fejem is tudott, hogy mindaz, amit az asz­­szony mond, felhívás keringőre, de nem mertem hozzányúlni mégsem, mert a nagy melegben a gazda ökrei ballagtak utánam. Meg a mezőt is keresztül-kasul szelték a szekerek, hol innen, hol amonnan bukkant elő egy-egy fogatos gazda. A nyár igyek­vő emberekkel szórta tele a határt. Meg fegyveres katonákkal a falut. Motoros SS osztagok szállásoltak el a parasztok portáin. Szép tiszti egyenruhába bújt németek foglalták el a rét egy részét és napról napra ott egrecíroztatták a Komárom ér, Sopron vidékéről ideparancsolt nagy­­bajúszú cseréppipás svábokat. A németek beszállásolása megszi­gorította a leventedélutánokat. Jó­zsival és Gyuri öcsémmel megizzad­tuk a kemény gyakorlatokat. Gyuri talán nem is, hiszen alig-alig dolgo­zott, levélhordó táskával járt, az meg nem húzta el a vállát. A nagy lógás­ban a csontjai nyúltak szemlátomást. Kerek egy esztendővel fiatalabb ná­lam, de csaknem olyan magas mint én. Arcunk, szemünk is egyforma, mintha ikrek lennénk. ként végeztek Kónya József: Éles Marika menyasszonyi fátyla című művével. Mint Ravan Tibortól, a CSEMADOK elnökétől és a titkárától, Chovancsek Sándortól megtudtam, a kerületi versenyen Bródy Sándor Tanítónő-jével vesznek részt. Jelenleg a csehszlovák-szovjet ba­rátsági hónap keretében megrende­zésre kerülő irodalmi est előkészíté­sén dolgoznak. Reméljük, hogy még gyorsabb lesz a gazdasági és kulturális fejlődés ^üteme, ha a falu minden lakosa szö­vetkezeti tag lesz. Azt hisszük, ez a iközeljövöben meg is valósul. I Motesíky Árpád A kisgéresi CSISZ szervezet veze­tősége mindent elkövet, hogy a köz­ség fiataljait úgy politikai mint kul­turális Téren nevelje. Minden két­­hétben politikai iskolát tart, s havon­ként egyszer „Ismerjük meg szép hazánkat“ címen előadást rendez. Hogy a magyar nemzetiségű lakosok megtanuljanak szlovákul, szlovák nyelvtanfolyamokat szervez. Az elő­adásokra és a tanfolyamra nemcsak a CSISZ tagok, hanem az idősebb szövetkezetesek is szívesen járnak. Kulturális téren is igyekeznek az egész község lakosainak bebiztosítani a szórakozást. Esztrádműsorral egy­bekötött CSISZ esteken nevelik, szó­rakoztatják a falut. Most Egri Viktor „Házasság“ című háromfelvonáscs színművét tanulják. G é r e s I László, Kisgéres ★ ★ ★ • Noel-Baker angol író és mun-; káspárti képviselő Oslóban átvette ő a Nobel-Békedíjat. ****************1 BRATISLAVA: November 30. Hétfő: — 10,05 Ze­néről mindenkinek. 10,35 Népdalok. 11.00 Asszonyoknak. 12,07 Előjátékok. 12.40 Szovjet esztrádmuzsika. 13,00 Szerzőink szórakoztató zenéje. 15,00 Szlovák dalok. 15,30 Szovjet népek zenéje. 19,55 Beszéljünk helyesen. 17.30 Népi muzsika. 18,00 Orvosi ta­nácsadó. 19,50 Hallgatókkal beszél­getünk. 20,00 Jó hangulatban. 21,00 Tíz év a zenében. 22,15 Szlovák ope­rettekből. December 1. Kedd: — 10,15 Isko­lásoknak. 10,50 Dalok a néphez. 11,20 Jó hangulatban. 12,07 A rádiózenekar játszik. 12,40 Katonaegyüttesek mű­sora. 13,00 Népdalok. 13,30 Balett­zene. 15,30 Moszkva beszél. 16,45 Ta­nuljunk oroszul. 17,30 .Művészek a dolgozók között. 18,00 Technikai tiJ - donságok. 19.50 Külpolitikai kom­mentár. 20,00 A nap gyermekei. Rá­diójáték. 22,50 Kamaramuzsika. December 2. Szerda: — 11,00 As­szonyoknak. 11,30 Jó hangulatban. 12,07 Baráti országok dalaiból. 13.00 Operettdalok. 15,00 Szlovák szerzők müvei. 15,30 A barátság dalai. 16,55 Beszéljünk helyesen. 17,30 Tánczene. 18.00 Üzemekből. 20,00 Esti zene. 20.40 Szülők iskolája. 21,00 Népdalok. 22.50 Szimfónikus hangverseny. December 3. Csütörtök: - 10,15 Iskolásoknak. 11,00 A nemzetközi politikáról. 12,07 Fúvószene. 12,40 Az öröm dalai. 13,00 Népi muzsika. 13,00 Kórusművek. 15,30 Barátaink dalai. 16,45 Készüljünk a spartakiúdra. 17.00 Kommunisták. 17,30 Népdalok. 19.50 Külpolitikai kommentár. 20,00 Rádiójáték. 22,15 A XX. század zene­szerzői. 23,15 Jó éjszakát. December 4. Péntek: — 10,25 Nép­dalok. 11,00 Szocialista munkabrigá­­dokról. 11,30 Jó hangulatban. 12,07 Napjaink dalai. 12,40 Szovjet film­dalok. 14,05 Kellemes délutánt. 15,30 Moszkva beszél. 16,55 Beszéljünk he­lyesen, 17,30 Népdalok. 18,00 Pionír­híradó. 19,00 Rádióújság. 20,00 A szo­cialista munkabrigádoknak játszunk. 21.00 Szovjet szerzők szimfónikus hangversenye. 22,50 Hazai szerzők müvei. December 5. Szombat: — 10,25 Hegyről a völgvbe. 11,00 örvény. El­beszélés. 12,07 Népdalok. 12,40 Ján Cikker operáiból. 13,00 Vidám hét­vége. 14,00 Hazánk dalai. 15,30 Gyer­meki alkotás. 16,50 Újról és régiről. 17.00 Beszélgetés a foglalkozásvá­lasztásról. 18,00 Asszonyoknak. 19,30 Napjaink dalai. 19,45 Szocialista mó­don élni és dolgozni. 20,00 Fazekas­­bál. Operett. 22,15 Táncoljunk. .December 6. Vasárnap: — 8,40 Tánczene. 9,00 Katonáink életéből. 9.30 Esztrádműsor. 10,50 Élőszóval. 12.00 A hét verse. 12,05 Kis déli hangverseny. 13,00 Földmüveseink­­:nek. 13,30 Népdalok. 14,00 Solohov J Az ősz beköszöntésével megindult Ja nagyobb kultúrmunka a komáromi Jjárás CSEMADOK csoportjaiban is. jElőkészületek az évzáró gyűlésekre. Ja'barátsági hónap biűsoráiTffk össze- Jállítása, az országos színjátszási ver­­'senyen való részvétel megtárgyalása, versenydarabok kiválasztása, szóval: — Tennivaló van bőven — mondja Balázs Sándor elvtárs, a CSEMADOK járási titkára, aki fáradságot nem ismerve mindig, mindenhol ott van, ahol legtöbb a munka. — örömmel mondhatom, hogy csoportúink éle­tében javulás mutatkozik, többet fog­lalkoznak a falusi csoportok a szer­evezési kérdésekkel és iparkodnak a iszövetkezetek fiatalságát bevonni a iCSEMADOK kultúrmunkájába, — ^mondja Balázs elvtárs, s hozzáteszi ^még azt is, hogy a csoportok bekap­­(Jósolódnak a falu és a városszépítési >akció munkájába, már ezidáig is (többezer brigádórát dolgoztak le. (t Főleg Nagykeszi és Partosújtelep (tűnik ki ebben a munkában. Ezek a csoportok a nyári és őszi mezőgaz­dasági munkákból is kivették részü­ket. '* Igyekeznek feladatukat úgy szer- J vezési, mint kultúrvonalon teljesíteni, Jmert el akarják érni azt, hogy a j CSEMADOK minél intenzívebben ki­vegye részét a szocializmus épité­­j sébői: t Papp János, Komárom Tanácsadó mosógéppel rendelkező háziasszonyok részére Egyre több háztartásban foglalja el helyét a mosógép, hogy megsza­badítsa háziasszonyainkat a mosás terhétől és időmegtakarítást hozzon számukra. Hogy megkönnyítsük háziasszo­nyaink ismerkedését a mosógéppel, hogy beavassuk őket a gyors és szakszerű kezelés titkába, néhány szakmai tanácsot, adunk nekik. Ha megvettük a mosógépet, csakis a villanyszerelő vállalattal csináltas­suk hozzá a fali konnektort. Semmi esetre sem használjunk kéteres zsi­nórmeghosszabbítást, csakis három­eres gubikábeleset. A mosógépet le­hetőleg száraz helyre állítsuk, nehogy a villanymotor megnyirkosodjék, mert ez idővel zárlatot okozhat, és kiéghet a villanymotor. Víz nélkül soha ne indítsuk el a mosógépét, mert a szá­razon való járatás tönkreteszi a gu­­mitömítő gyűrűket (ún. simeringet). A mosáshoz legjobb ha gumicipót, csizmás vagy legalábbis gumitalpú qipőt húzunk fel, így bármilyen vil­lamos zavar esetén védve vagyunk az áramütés ellen. Ha már bekapcsol­tuk a mosógépet, ne fogjuk egyik kézzel a vízvezetéket, másikkal a gépet, mert így súlyos áramütést szenvedhetünk Minden mosógépet vizsgáltassunk át két év elteltével szakértővel, ugyanis két év után a gépzsír a golyóscsapágyakban meg­keményedik és elveszíti kenőképes­ségét. Finom port vagy homokot tar­­tarmazó holmit ne tegyünk a gépbe (pl. ki nem porolt pokróc, munkaru­ha). Azokat a mosógépeket, melyek­ben csavarógép is van, fokozottabb gonddal kezeljük. A csavaródobot a szorítócsavar kicsavarása után min­den mosás végeztével kivesszük, az edényt szárazra töröljük kívül is és belül is. Utána horgonyozott belső­­részeket petróleumos rongyocskáva! átkenjük, mert ez megakadályozza a fehér foltok keletkezését a horga­nyozott részeken. Fontos még a por­celán vagy tárcsás mosót időnként lecsavarni, és eltávolítani róla az elbeszéléseiből. 15,40 Látogatás a Szovjetunióban. 16,00 Operettekből. 16,30 Az erdő is harcról mesél. 17,00 A kultúrnaplóból. 17,15 A szerelemről énekelünk. 18,00 Beszélgetés a fia­talokkal. 19,40 Pillantás a nagyvilág­ba. 20,00 Színházi este. KOSSUTH-RÁDIÖ November 30. Héttő: — 9,45 Lá­nyok, asszonyok. 10,30 Szívesen hall­gattuk. 12.10 Magyar nóták. 12,50 Versek. 13,45 Válaszolunk hallga­tóinknak. 14,00 Heti zenés kalendá­rium. 15,30 Úttörő híradó. 16,15 Szív küldi... 17,15 Tánczene. 17,45 Ifjú­sági őrjárat. 18,00 Magyar nóták. December 1. Kedd: — 8,45 Tanul­junk gyorsan magyarul. 9,20 Kórusok hangversenye. 10,25 Szovjet népek zenéjéből. 11,00 Mennyei páncélvonat. 12,10 Zenés ajándékműsor. 13,00 Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 14,20 Fiatalok filmklubja. 15,30 Ifjúsági rádiójáték. 16,10 Egy falu egy nóta. 17,15 Szív küldi... 18,00 A Szabó család. 20,30 Hangverseny operettek­ből. 21,20 Gyermeknevelés. December 2. Szerda: - 9,30 Népi hangszerszólók. 10,10 Úttörő híradó. 11,25 A Szabó család. 12,10 Opera­részletek. 12,50 önyvekről. 13,10 Nép­dalok. 15,10 Petőfi útján. 16,00 Élő­szóval — muzsikával. 18,00 Csak 18 éven aluliaknak. 18,20 Szív küldi... December 3. Csütörtök: — 8,55 Édes anyanyelvűnk. 10,10 Debreceni írók müveiből. 11,00 Mennyei páncél­vonat. 11,20 Daljátékokból. 12,10 Né­piegyüttesek műsorából. 13,00 Ezüst­­kalászos gazdatanfolyam. 15,30 Iro­dalmi riportműsor. 16,05 Egy falu — egy nóta. 17,15 Új zenei újság. 17,55 Lányok, asszonyok. 18,10 Szív küldi... 18.40 Ifjú Figyelő. 20,25 Kormos ég. Színmű. December 4. Péntek: — 10,10 Né­pek muzsikája. 11,00 Új hajtás. 11,50 Kádár Kata. Operarészlet. 12,10 Tánc­zene. 13,00 Gazdaszemmel. 14,40 Víg­operákból. 15,30 Az ifjúsági rádió műsora. 16,15 Népdalok. 17,15 Szív küldi... 20,30 Tánczene. 21,00 Az asszony komédiája. Rádiójáték. '‘December 5. Szombat: — 10,30 Részletek daljátékokból. 11,00 Meny­­nyei páncélvonat. 12,10 Magyar nóták. 12,45 Könyvekről. 13,50 Szív küldi. 15.40 Élőszóval, muzsikával. 18,00 Gondolat. 20,30 Mikulási ajándékcso­mag. 22,15 Sporthiradó. 22,30 Tánc­zene. December 6. Vasárnap: — 8.53 Édes anyanyelvűnk. 9,10 Kíváncsiak klubja. 9,55 Luzerni Ünnepi Játékok 1959. 12,15 Magyar nóták. 12,50 Hét­végi jegyzetek. 13,30 Százados szen­zációk. 14,45 Krisztina kisasszony. Rádiójáték. 17,45 Kincses kalendá­rium. 18,45 Népszerű filmdalok. 19,10 Tánczene. 20,20 Gigli hangverseny. 21.20 A világirodalom humora. alárakódott szálakból keletkezett ún. pogácsát. A pogácsa fékezi a motort, sok esetben annak kiégését is okoz­hatja. A mosók lecsavarásánál ügyel­jünk arra. hogy a kis fém alátétgyü­­rüket visszahelyezzük. A tengely menetes részét gépzsiros fogkefével kenjük be. Könnyű női dolgok, vagy függöny mosásánál előfordulhat, hogy a ruha rácsavarodik a porcelán csavarra. Ilyenkor állítsuk le a mosógépet, óvatosan szedjük ki a rácsavarodott ruhát, azután folytassuk csak a mo­sást. . Nagyobb mosógépgyáraink, mint például a ROMO-Fulneki Mosógép­gyár, - hogy megkönnyítse háziasz­­szonyainknak az elromlott mosógépek javítását — Szlovákia területén kör­zeti javítóműhelyeket rendezett be, ahol a megfelelő szakemberek szó­beli vagy írásbeli reklamáció esetén - a szavatossági idő alatt díjtalanul, a szavatossági idő lejárta után pedig megfelelő díjért - gyorsan és szak­szerűen megjavítják a mosógépeket. A három körzeti javítóműhely szék­helye: ROMO opravárefl — Bratislava, Cín­­torlnská 1/A. ROMO opraváren 09 - Martin, Je­­senského ö. 8. HOMO opraváren 07 - KoSice, Ko­vácska ulica ö. 9. Pavlovics, a mosőgépgyár szerelője, Kosice 1959 november 30-tól december 6-ig ASSZONYOKNAK A CSEMADOK munkájáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom