Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-25 / 94. szám
1959. november 25. VTRÄGZÖ MFZŐCAZDASAG 371 Idei dinnyetermesztési tapasztalatok Mezőgazdasági üzemeink többsége az utóbbi években, különböző okok miatt, (ölhagyott a cukor- és görögdinnye termesztésével. Pedig régebben a dinnyetermesztés, főleg a déli körzetekben, általános volt, s a termesztők igen szép jövedelemre tettek szert ennek az értékes gyümölcsnek az eladásából. Nagymegyer környékén például sok helyütt kiemelkedő sikerrel termesztették a dinnyét, viszont ma ezen a tájon alig látunk dinnyeföldet. Komoly hiba ez. s fontosnak tartjuk, hogy a dinnyetermesztés ismét a megelőző színvonalra emelkedjék. Ezúttal a Nyárasdi Kísérleti Állomás és több más termesztő idei tapasztalatairól számolunk be. Fölsoroljuk a dinynyetermesztés hanyatlásának okait, s megemlitjük, hogy mit szándékszunk tenni a dinnye termesztésének kiszélesítése érdekében. A dinnyének a zavartalan fejlődéshez melegre és megfelelőképpen száraz időre van szüksége. A legjobb termést a könnyebb homokon és a vályogos homoktalajokon adja. Nyirkos időben és kötöttebb talajokon különböző gombabetegségek támadják meg. Közülük a fenésedés*) a legveszedelmesebb, amely néhány nap alatt tönkreteheti az egész dinnyetáblát. Az utóbbi években ez a betegség többször fölütötte a fejét, s főként idén tett nagy károkat a dinynyében. A tenyészidö ebben az esztendőben jól indult. A májusi melegben a dinnye gyorsan kibújt, s a növényzet nagyon jól fejlődött. Június derekán azonban esőt kaptunk, s az esőzések több helyütt majdnem július végéig tartottak. Ilyen körülmények között rendellenes mérték*) A fenésedés (antraknózis) tünetei azok a foltok, amelyek a bőrszöveten (epidermiszen) és a hámszöveti sejtek védőrétegén (kutikulán) túl a mélyebb szövetrétegekbe is lehatolnak. A betegség okozója a Colletotrichum legenarium nevű gomba. A foltok később besüppednek, kifekélyesednek és rothadásnak indulnak. (A fordító megjegyzése) ben lépett föl a fenésedés és sok gazdaságban nagy területeken 100 */i-os károkat okozott. Mindenekelőtt a görögdinnye sínylette meg a kedvezőtlen időt. Bár a cukordinnye valamelyest ellenállóbb a fenésedéssel szemben, de azért szintén nem mentesült a tetemes károktól. Érthető, ha a tönkrement mezők láttán a hamar csüggedő gazdák bizalma megrendül a dinnyetermesztés jövedelmezőségében. Bennünket Nyárasdon nem ért komoly veszteség, mivel a súlyos diiinyebetegség megelőzésére idejében megkezdtük a permetezést. A parcellákat, a szükséghez képest, kétszer-háromszor permeteztük meg. Az első permetezésre június 19-én, a másodikra július 0-án és a harmadikra július 25-án kerítettünk sort. Több vegyi készítménnyel próbálkoztunk, éspedig: 1—2 íí-os töménységű bordói lével. 1 *A-os Kuprikollal, 0,5 H-os rézoxikloriddal, 0,5 */*-os rézoxiddal, valamint 0,5 */*-os Novozirral. Ezek a készítmények mind jók, de nálunk mégis leginkább a Novozir vált be. Ezekkel a permetezésekkel a tenvészidó végéig sikerült megőriznünk a növényzet egészségét és nagy dinnyehozamokat takarítottunk be. A termés minősége ellen sem eshetett kifogás. Igaz ugyan, hogy a dinnye növényápolási munkálataira sokrétű figyelmet fordítottunk. A talajt ősszel ha-onként 550 mázsás adagokkal istállótrágyáztuk A nagyobb trágyaadagok nemcsak fölöslegesek, de árthatnak is, mivel a dúsabban trágyázott talajon megkésik a gyümölcs érése. Tavasz elején melegágyat létesítettünk, amelyben egészséges, erős és edzett palántákat nevettünk. Ezeket akkor ültettük ki állandó helyükre, amikor már elvonult a kései tavaszi fagyok veszedelme. Az ültetés ilyen megfontolások alapján túlnyomórészt május 13 — 15 közöt ment végbe. De nemcsak palántákat ültettünk, hanem dinnyemagot is vetettünk a szabad mezőre. A vetést 2 — 3 alkalommal megismételtük, hogy így semlegesítsük a netán bekövetkező fagyok kártevését. Ha ugyanis az első vetést tönkreteszi a fagy, megmarad a második, s ha ezzel is baj történik, a harmadik vetés menti meg a helyzetet. Viszont ha a fagy elkerül bennünket, az első vetésből kibújt növénykéket hagyjuk meg a fészkekben. A fészkeket vetés előtt 2 — 3 héttel készítjük el, éspedig 150X 100 cm-es kötéstávolságban. Miután a dinnye kisorolt, előbb csokrozzuk, majd fészkenként mindössze egy növényre egyeljük. A cukordinnye vezérindáját a harmadik-negyedik levél után visszacsípjük. Ezzel meggyorsítjuk azoknak az indáknak a fejlődését, amelyeken a gyümölcs terem. Tenyészidöben a talajterületet morzsalékos állapotban tartjuk A sarabolást hosszanti és harántirányban is végrehajtjuk, a fészkek környékét pedig kézzel megkapáljuk. Mindent elkövetünk a gyommentesítés végett: nem tűrjük, hogy egyetlen ártalmasabb gyom is csúfítsa a dinnyetáblát. Jól tudjuk, hogy mennyit árthatnak a gyomok, s milyen nagy mérLékben süllyed miattuk a mezőgazdasági kultúrák hozama. Láthatjuk tehát az imént elmondottakból, hogy tenyészidöben kiemelkedő gondot kell fordítanunk a dinnyetáblára, ha nagy és biztos hozamot akarunk elérni. Kísérleti gazdaságiakban több cukordinnyefajtát termesztünk. A gombabetegségekkel szemben a logo bizonyult a legellenállóbbnak. Fontosnak tartjuk, hogy mindenütt az ellenálló fajták termesztését részesítsék előnyben. A dinvnyefajták némelyikét sokkal inkább megtámadta a fenésedés, mint a Togodinnyét. Így például olyan táblát Is láttunk, ahol a Turkesztá n-dinnye levélfelületét egészen tönkretette a betegség. Ennek következményeként megszűnt az áthasonítási folyamat, s a termés elmaradt. Ugyanakkor a Togo 200 mázsás hozamot adott ha-onként, s kitűnő gyümölcse 11 — 17 */#-ban cukrot és számottevő C-vitamint tartalmazott. Nyál*.dón elegendő és kifogástalan minőségű vetőmagot termesztünk, éspedik mindenekelőtt Togo-dinnyéböl, hogy elősegítsük ennek a dinnyefajtának a minél nagyobb arányú elterjedését. (Fordította: Bánfai László) Jól fizet a cirok Bagotán Az utóbbi napokban szinte mozdulni sem lehetett a bagotai szövetkezet udvarán, annyian szorgoskodtak a behordott seprűcirok körül. Ügyes női és férfikezek fésülték a magot a hosszúra nőtt cirokból. Ki-ki a maga módján: késsel, kendertilolóval, padba vert szögek segítségével, lóvakaróval és sok egyéb alkalmi szerszámmal. Különösen Hornyák Mihály elvtárs csoportja tűnt ki buzgóságával. Eddig a bagotaiak 70 mázsa kész, helyesebben magtalanított seprücirkot adtak át az ógyallai felvásárlási üzemnek. Az átadott cirok 80 %-át — a bagotai EFSZ történetében először — I. osztályúnak minősítették, s III. osztályú cirok egyáltalán nincs, a bagotai termésben. Az egész cirokmennyiség körülbelül 100 mázsára tehető. A vetésterület 6 ha-ra terjedt, ebből 3 ha-on olyan új nemesítésü cirkot termesztettek, amelynek vetőmagját a Szeszélyes! Kutatóintézettől kapták. Ez a mag kitűnő seprűcirkot adott. A növény nem magas ugyan, mintegy 160 — 170 cm-es, de a bugája 40 — 50 cm hosszú. Bár az utóbbi időkben a bagotai EFSZ dolgozói a seprűcirok termelésére szakosították magukat, de az ideihez hasonló termést még sohasem értek el. A múltban főként a minőség eilen voltak kifogások, aztán az is hiba volt, hogy a bagotaiak az utolsónak hordták be a cirkot, amelyet némelykor már a hó is belepett. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a cirok rozsdás és penészes lett. Ez az esztendő nemcsak sikert hozott, hanem tanulságul is szolgál, ugyanis a szövetkezeti vezetőség és a tagság megtanulhatta, hogy nemcsak vetni kell, hanem a jőkori betakarítás is fontos, mert egyébként a tervezett bevétel, a várt jövedelem elmarad. Kemény József (Ögyalta) , Irta: VRBA METODEJ mérnök, a Nyárasdi Kísérleti Állomás dolgozója. I
