Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-15 / 56. szám

Jzalnxd Földműves 2 1959. július 15. A nemzetgyűlés jóváhagyta az 1958. évi állami zárszámadást A csehszlovák nemzetgyűlés július 8-án kezdte meg 35. Ülését, melyen pártunk és kormányunk képviselői jelenlétében jóváhagyta az 1958. évi állami zárszámadást. A nemzetgyűlés ezenkívül megvitatta az üzemi szak­­szervezeti bizottságokról szóló tör­vényt. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a pénzügyminiszter beszá­molóját az 1958. évi állami zárszám­adásról. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya jóváhagyás céljából a nemzet­­gyűlés elé terjeszti az állami zár­számadást, mely kifejezésre juttatja dolgozó népünk múlt évi munkájának eredményét. Az 1958-ban elért eredmények Előzetes adatok szerint 1958-ban a társadalmi termék több mint 7,9 százalékkal, a nemzeti jövedelem pe­dig 7,7 százalékkal növekedett. Az ipari termelés a munkatermelékeny­ség 7,4 százalékos emelkedése mel­lett 21,3 százalékkal növekedett. Az iparra fordított költségek 2,6 száza­lékkal csökkentek. A termelési terv, a munkatermelékenység terve sikeres teljesítésével és a költségek csök­kentésével 1161 millió koronával na­gyobb nyereséget értünk el. Szlovákiában gyorsabb volt az ipari termelés növekedésének az üteme. Az ipari termelés 13,7 százalékkal növekedett. Az összes beruházások értéke 34,4 milliárd koronát tett ki, vagyis 9,1 százalékkal nagyobb ösz­szeget, mint az előző évben. A beru­házási tervet 1952 óta 1958-ban elő­ször teljesítették túl. Az építkezési munkák tervét hosszabb idő után ugyancsak ‘ túlteljesítették — 101,5 százalékos eredménnyel. Ugyanakkor még mindig fennállnak a munkterme­­lékenységben, a bérekben és a költ­ségekben mutatkozó fogyatékossá­gok. Nem teljesítették teljes mérték­ben a lakásépítkezéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ennek ellenére több lakást adtak át rendeltetésre, mint az előző évben. A népgazdaság általános fejlődését lelassította a mezőgazdasági termelés lemaradozása, mely — ha nem vesz­­szük számításba a rendkívül jó gyü­mölcstermést — az 1957. évi színvo­nalon maradt. Külkereskedelmünk forgalma 4,4 százalékkal növekedett, emellett a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk 8,5 százalékkal lett nagyobb. Az élet­­színvonal is tovább emelkedett. Ha­zánk dolgozóinak jövedelme 1600 millió koronával növekedett. A beté­tek összege 2818 millió koronával lett nagyobb. Fokozódott a lakosság áruvásárlása, nagyobb lett a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terjedelme, úgyhogy a személyes fogyasztás a második öt­éves terv első évétől 17,6 százalékkal növekedett. A termelés általános kedvező fejlődése az 1958. évi költ­ségvetési gazdálkodásban is megnyil­vánul. A költségvetésben előirányzott bevételek 94 493 millió koronát a költségvetésben előirányzott kiadások 91 621 millió koronát tettek ki, úgy hogy a felesleg 2 872 millió korona. Ezt a felesleget elsősorban azzal sok keretét, ezenkívül azzal, hogy a értük el, hogy eredményesebben tar- kiadások terén nagyobbfokú volt a tottuk be a bevételek, mind a kiadá- gazdaságosság. A költségvetésben Méltóképpen akarják ünnepelni a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóját Beérett a gabona a losonci járás­ban is. Gazdag termés ígérkezik... Több mint háromezer hektár gabonát az EFSZ-ek már saját aratógépeikkel, kombájnjaikkal vágnak le, ezerkét­száz hektárt pedig a gépállomás. Ez természetesen kemény próbára teszi a szövetkezetek vezetőinek szervező­­képességét. A termés gyors betakarítása érde­kében az operatív bizottság naponta­ülésezik. Mindamellett a gépek fokozottabb kihasználására, meghosszabbított mű­szakra van szükség ahhoz, hogy a „Tizennégy nap alatt fejezzük be az aratást!“ jelszót valóra válthassuk. * * * Nagy ünnepre készülődünk. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés 15. évforduló­jának méltó megünneplésére. Kerü­letünk — a besztercebányai kerület — dolgozói, valamint a losonci járás földművesei is ki akarnak tenni ma­gukért: augusztus 29-ig százszáza­lékra teljesíteni akarják a gabona­beadást. Ehhez megvan minden előfeltéte­lünk. Erről tanúskodik Kovács Árpádnak, a vilkei EFSZ elnökének kijelentése is, aki azt mondotta: — A losonci'járásban elsők között teljesítjük gabonabeadási kötelessé­günket! Koncz János, a losonci JNB dolgozója Röviden Nagytárkányról Nagy szorgalommal dolgoznak a nagytárkányi EFSZ tagjai. Üzemzavar nélkül folyik az aratás, ami a jó fel­készülésnek köszönhető. Tóth István, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy minden igeykezettel azon van­nak, hogy teljesítsék gárt és kormá­nyunknak felhívását. A felszántott tarlóba másodnövényt vetnek, melyből jóminöségü silóta­karmányt készítenek. Ádám Attila, Nagytárkány Harminc mázsás átlaghozamra számítanak A kassai járásban a színai szövet­kezet kezdte meg elsőnek a gabona aratását. Az említett EFSZ mellett nem ma­radnak le a nádasdi, csányi, kehnyeci és a többi szövetkezetek sem. Trak­torok vidám zakatolásától hangos a rozgonyi határ is. Hét önkötözővel aratják a gabonát. De ha szükség lesz rá, a kézi kaszát is előveszik, hogy a tervezett 14 nap alatt befejezhessék az aratást. Több szövetkezetben teljes ütem­ben folyik a tarlóhántás is. Nem fe­ledkeznek meg a másodnövény­­vetésről sem, mellyel az állatok jómi­nőségű takarmányát biztosítják. IVÁN SÁNDOR, Kassa Minden vallás a többség félelmére és néhány ember ravaszságára van alapozva. * * * Az irigység engesztelhetetlenebb a gyűlöletnél. MARGIT MAURER: Négy gyertya fénye Gyújtsd meg az első gyertya-zálat: lángján a béke fénye terjed. Milliók szilárdan körülállnak — nem vagy magad az eszme mellett. Most a harmadik gyertyaszálat: barátság kél e fénysugárnál. Milliók ajkáról egy dal á'ad - békességben a boldogság vár. Es a második gyertyaszálat: világánál szeretet ébred. Milliók szívében közös vágyak élesztik a testvériséget. Es a negyedik gyertyaszálat: lángján a bízás úgy hevüljón, milliók végre ki is várják hogy Németország egyesüljön. Szántó György fordítása. előirányzott bevételek keretét 98,7 százalékban tartották be. Az állami költségben előirányzott összes bevé­telekből a szocialista szektor hányada 84.7 százalékot ért el. A forgalmi adó 51.1 százalékot és a nyereségszolgál­tatás a költségvetésben előirányzott összes bevételek 15,7 százalékát tette ki. A lakosságtól befolyó adók tervét a béradókon kívül 100,5 százalékra teljesítették. A költségvetésben előirányzott ki­adások keretét 95,9 százalékra tar­tották be. Ebből gazdasági célokra 48.8 százalékot, kulturális- és szociá­lis intézkedésekre 38,5 százalékot, honvédelemre és közbiztonsági célok­ra 9,4 százalékot és közigazgatásra 3,3 százalékot fordítottak. A nemzeti bizottságok költségve­tésének terjedelme 31,769 millió ko­ronát, azaz az országos költségvetés 34.1 százalékát tette ki. A nemzeti bizottságok saját bevételeinek tervét 114,5 százalékra, a gondjaikra bízott bevételek tervét 100,9 százalékra teljesítették. A nemzeti bizottságoknál maradó felesleg leszámítása után az állami költségvetésben mutatkozó egész fe­leslegből 18,46 millió korona marad, amely összeget az állami pénzügyi tartalékok gyarapítására használnak fel. Milyen feladatok adódnak az 1958. évi gazdálkodás eredményei alapján? 1. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell a vállalatok és a nemzeti bizott­ságok jogkörének kibővítésére és az irányítás új rendszerének bevezeté­sére irányuló intézkedések fontossá­gát. 2. A dolgozók és a szakszervezetek, valamint a gazdasági szervek öntuda­tos segítségével jobb lett a munka­termelékenység növekedése és az átlagbérek emelkedése közötti arány, következetesebben érvényesült az ér­demszerinti díjazás elve, jés csökkent a munkamulasztók száma. Népgazdaságunk általában kedvező fejlődését a múlt év folyamán is a mezőgazdasági termelés lemaradozása gátolta. A tervben előirányzott ter­melési feladatokat nem teljesítették és a termelésre fordított költségek még mindig túl magasak. Dolgozó népünk múlt évi munkájának mérlege mutatja, milyen erőket és tartaléko­kat mozgósíthatunk pártunk vezeté­sével. Ha azt akarjuk, hogy gazdaságunk irányítása és az állam igazgatása valamennyi dolgozó ügyévé váljék, ez megköveteli, hogy valamennyi dol­gozó aktívan részt vegyen a gazdaság ilyen Irányításában és az állam igaz­gatásában.-HÍREK ♦ Kereskedelmünk hivatalos szer­vei azzal a kérései fordultak a közön­séghez, hogy az iskolaszereket lehe­tőleg a nyári hónapokban, az iskolai idény megkezdése előtt szerezzék be, mivel szeptember első napjaiban a papírüzletekben nagy a forgalom. A tavalyinál bővebb választék áll rendelkezésünkre. ♦ A pozsonypüspöki szövetkezetben a múlt hónapban a malacelválasztási tervet 170 százalékra teljesítették. ♦ Prágában tartózkodik egy ame­rikai kereskedelmi dolgozókból álló csoport, akik moszkvai látogatásuk után hazánk fővárosában járják végig az üzleteket. ♦ A Povaéská Bystrica-i KI. Gott­­wald üzem dolgozói vállalták, hogy az évi tetrvüket december 20-ig telje­sítik, s terven felül több mint 13 mil­lió korona értékű árúcikket készíte­nek. ♦ A királyhelmeci járásban 58 kombájn és 73 kévekötőgép arat. Jő munkaszervezéssel, a gépek tökéletes kihasználásával 14 nap alatt fejezik be az aratást. ♦ A gépiparban 200 csoport verse­nyez a szocialista munkabrigád cí­mért. ♦ Szeptember 6-án nyitja meg ka­puit a brnói nagyvásár, melyen dol­gozóink legjobb alkotásait mutatják be. ♦ Az idei aratásban a bratislavai kerületben 200 kombájn dolgozik. ♦ Az utóbbi időben 60 ezer kerék­párt szállítottunk az USA-ba. ♦ Az eperjesi kerületben 95 brigád versenyez a szociális'a munkabrígád cím elnyeréséért, melyből 8 mezőgaz­dasági. ♦ Eperjesen a Dolgozók filmfesz­tiválján szovjet. lengyel, vietnámi, japán, magyar és kínai filmdolpozók is részcvesznek. Gútai levél Országszerte nagyarányú építke­zések folynak. Bármerre utazik az ember, mindenütt új házak egész sora ötlik a szemébe. Ma már hazánk legkisebb falvaiban is épp oly nagy gondot fordítanak a lakáskultúra megteremtésére, mint a városokban. Így van ez Gútán is. Aki azelőtt is­hogy a középiskolai végzettségei helyben szerezze meg. A legutóbb örömhír terjedt el, amely szerint fél év múlva megkezdik az új iskola építését. Az építkezéshez a falu la­kossága, főleg a szülők és a diákok több száz brigádóra ledolgozását vállalták. Az iskolához vezető út épí­o Szorgalmasan dolgoznak a diákok, hisz övéké lesz az iskola merte a köztársaság e legnagyobb faluját, s ha ma mint látogató jön a községbe, talán azt gondolná, hogy eltévedt. A múltból fennmaradt nád­­fedeles házak helyébe a szövetkezeti parasztság dolgos keze nyomán új, piroscserepes házak nőnek ki a föld­ből, mint eső után a gomba. A sok szép eredmény mellett azonban vol­na még több fontos tennivaló is. Már évek óta tervezett dolog, egy új kor­szerű 12-éves iskola építése, mely lehetővé tenné a gútai ifjúságnak, tésén a II. nyolcéves középiskola tanulói több mint 800 brigádórát dol­goztak le. A jövőben több lakás építését kez­dik meg Gútán a tanítók és egyéb állami alkalmazottak számára. A HNB tanácsa már elfogadta egy szálloda építésének tervét is. Mindez arról tanúskodik, hogy Gúta község is 8 fejlődés útján halad előre a szocia­lista falu megteremtése felé. Juhász Árpád, tanító Becsületes munkáért megérdemelt jutalom Kitüntették építészeti dolgozóink legjobbjait- Jó ez a kapa? — kérdi a vevő aggódva.- Príma' - feleli az eladó.- Sokáig eltart ?- Az at'ól függ, kérem, hogy mit tetszik vele csinálni... ★ ★ ★ REKLAMÁCIÓ Feldúlt asszony állít be a pékmü­­helybe.- Tessék! - csapja le a kenyeret az asztalra. — Visszahoztam a ke­nyeret. — Mi... Mit csináljunk vele? —1 kérdi a pék ijedten. Mérgesen feleli az asszony: — Mit? Süssék meg! ★ ★ ★ BABONÁS EMBER Mihály a derekát simogatja és köz­ben így panaszkodik a szomszédnak: — Jaj, boszorkány ez az asszony, az én Julisom ... Alighanem megvert a szemivei .. Jaj, a derekam ... Abban a minutumban feltűnik Julis a sodrófával — Bújj el Mihály - kiáltja kaján mosollyal a szomszéd. - Jön az asz­­szony és nagyon hadonászik a szemi­vei. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkban, a zsolnai kultúrházban, a nyitrai várban, a prágai Smíchov­­üzemben éppúgy, mint az ország többi részében egyaránt ünnepeltek építészeink, akik az ünnep alkalmából további felajánlásokat tettek az épít­kezések meggyorsítására. Legyen ez az elismerés további serkentés építészeink számára, hogy minél hamarabb és minél több gyárat, üzemet és családi otthont felépítse­nek. Népgazdaságunk egyik legfontosabb iparágának, az építészetnek dolgozói vasárnap ünnepelték országszerte az „Építészek napját“. Ebből az alkalom­ból hazánk valamennyi részében nagy arányú ünnepségeket tartottak, me­lyeken részt vettek pártunk és kor­mányunk képviselői is. Az ünnepi összejöveteleken építészeink értékel­ték eddigi munkájukat, további ter­veikről beszéltek, s végül az egyes dolgozók átvették a becsületes mun­kájukért megérdemelt kitüntetéseket nánrinf-almat Aratók között — 200 hektár gabona vár még le­aratásra — mondja az elnök. — Az árpát most csépeljük. — Hogyan fizetett? — Ügy hiszem, hogy jóval több lesz a tavalyinál. Lassan a nap derekára érünk, de a gépek megállás nélkül mennek. — Ezt a gépjavítóknak köszönhet­jük, akik minden tőlük telhetőt meg­tettek a gyors és a legkisebb szem­veszteséggel történő aratás érdeké­jén. Bálint és Szűcs elvtársak min­den dicséretet megérdemelnek mun­kájukért — mondja Varga traktoros. Az idő rohan. Lassan eltűnik a nap í Tokaj hegy mögött, de a kévehordó lányok nem készülnek még haza. Keresztbe kell rakni a gabonaké­véket, mert éjjel az eke jár a keresz­tek között, no meg az időjárást sem tudja előre az ember ... Mosolyogva jár a csillagok között 3 hold, ráveti „szemét“ a habzó Ti­szára, melynek jobb partján dalolva nennek hazafelé az aratók,.. Kalapos József, Bacska Kistárkány. Vidám lányok, fiúk da­lától hangos ilyenkor a már annyiszor megénekelt, virágokkal borított tisza­­menti táj. Kora reggel van, a nap még alig tett meg „egy“ métert, de a szövetkezet tagjai már kint vannak a gabonaföldön. Pár perc, s megin­dulnak a gépek. Kiss Gyula és Varga István fiatal traktorosok már nyeregbe ültek. Tü­zes paripáik vidám püfögéssel járják a gabonatáblákat. — Mennyi a napi teljesítmény? — kérdeztük. — Hárman aratunk. Ha üzemzavar nélkül megy a munka 17 — 18 hektárt is levágunk naponta, - mondja Var­ga elvtárs. — Azonban nem vagyunk ezzel megelégedve — egészíti ki Kiss elv­társ. — A ledőlt termés nagyban hát­ráltat. A szövetkezet elnöke. Fazekas elv­társ örömmel újságolja, hogy két műszakban dolgoznak, vagyis éjjel és nappal. Kora reggeltől késő estig aratnak, aztán pedig az ekét akaszt­ják a tarlónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom