Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-04 / 88. szám
1959. november 4. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 347 Az ógyallai mezőgazdasági vegyészeti-technológiai laboratórium munkája Bizonyára kevesen ismerik az Ógyallai Mezőgazdasági Kísérleti intézet vegyészeti- technológiai laboratóriumát, s még kevesebben hallottak ennek a laboratóriumnak a munkájáról. írásom célja éppen az, hogy beszámoljak mezőgazdasági dolgozóinknak hat évi munkánkról, az elért eredményekről, valamint a közeli esztendőkre előirányzott agrokémiai feladatokról. Mindenekelőtt néhány szóban ógyallaszeszélyesi intézetünket mutatom be. Ez az intézet 1951-ben létesült, amikor Tabi és Plevka laboratóriumi dolgozónők a talaj nilrogéntartalmát, illetőleg nedvességét vizsgálják Dél-Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Magyarországon kezdeti sikereket értek el a rizs, illetőleg a gyapot és egyéb melegkedvelő növények termesztése körül. A kísérleti intézet székhelyeként azért esett a választás Ögyallára, mivel a meteorológiai adatok sokévi átlaga alapján Ögyallát és közvetlen környékét tekinthetjük köztársaságunk legmelegebb körzetének. Azt is említsük meg. hogy az Ögyallához tartozó Szeszélyestől délebbre, a Komáromi Mezőgazdasági Kísérleti Állomáson már végeztek ugyan kísérleteket melegkedvelő növényekkel, éspedig 1925 és 1929 között. de ezekről a kísérletekről nem maradtak fönn hiteles, hivatalos feljegyzések. A komáromi kísérleteket annak idején csak kis területeken állították be. s kizárólag tájékoztató jelleggel rendelkeztek. Ögyalla-szeszélyes! intézetünk az első években főként a kimondottan melegkedvelő növények termesztésével, valamint nemesítésével foglalkozott. Ilyen növények például a gyapot, rizs, selyemmályva (abutilon). rostmályva (kenaf), szivacstök (luffa). citrom stb. A további évek folyamán változatlanul napirenden tartottuk az imént felsorolt forró égövi növények akklimatizácíőjának kérdését, de. már fokozatosan rátértünk a nálunk már előzőleg is termesztett, tehát bizonyos fokig meghonosodott növények agrotechnikájának javítására, nemesítésére, valamint az előállított termékek minőségének fokozására. így például a fűszerpaprika nemesítése voltaképpen a magas hektárhozamok elérésére, a betegségekkel szembeni ellenállóság fokozására és a kereskedelmi áru minőségének javítására (magas festéktartalom) irányult. Vegyészeti-technológiai laboratóriumunk munkájában a figyelmet elsősorban éppen a minőség javítására fordítjuk. A laboratórium munkája 1954-ben és 1955-ben főleg a fűszerpaprika új fajtájának kinemesítését tűzte ki célul. Minden esztendőben többszáz változat ' szárazanyagtartalmát és egész festékmennyiségét határoztuk meg. A csípős és a csípösségmentes fűszerpaprika kiválasztásának céljából monifikáltuk a Fodor-féle capsaicin-reakciót, amely módszernek a segítségéve! évente többezer minta osztályozása vált lehetővé. A gyors módszer útján minden különösebb szaktudás nélkül a laboratóriumi kisegítő dolgozók és munkások is pontosan elvégezhették az osztályozást. Később, 1956-ban, amikor beszereztük a kétfényelemes fotokolorimétert. folyamatosan végeztük a fűszerpaprika-fajták és törzsek egész festéktartalmának meghatározását az ismert Benedekféle módszer segítségével. A fűszerpaprika-osztály és a vegyészeti-technológiai laboratórium együttes munkájának eredményeként kinemesítettük a Nyitrai vékonyfalú fűszerpaprikát, amely 1958-tól elismert fajta. De laboratóriumunk a fűszerpaprikán kívül a nálunk termesztett és nemesített többi növény minőségének, valamint használhatóságának vizsgálatával is foglalkozik, s erre vonatkozólag a következő tájékoztatással szolgálhatunk. A legutóbbi három évben rendszeres vizsgálat alá vettük mind az intézet szőlőjében, mind a környező szövetkezetek és állami gazdaságok határában termesztett valamennyi szőlőfajta mustjának savtartalmát, valamint cukortartalmát. mégpedig olyképpen, hogy összehasonlításul a refraktometrikus szárazanyagból igyekszünk a cukortartalomra következtetni. Többéves kísérleti eredményeink alapján szeretnénk olyan megfelelő átszámítási faktort találni, amely a szeszélyes! és általában a délnyugatszlovákiai viszonyok köfcött leginkább kifejezné a mustok cukortartalmát klos- * terneuburgi fokokban. Kísérleti munkánk . sikere esetén gyorsan, egyszerű módon és pontosan megállapíthatnék a mustok cukortartalmát, s ebből azután a bor várható alkoholtartalmára következtethetnénk. Ezenkívül összefüggést igyekszünk találni a mustok cukor-, illetőleg savtartalma, valamint a borok különböző fajtáinak alkoholtartalma között, mégpedig a szüretet megelőző 3 — 6 hónapos meteorológiai tényezők segítségével. A megfelelő átszámítási faktort különkülön szándékszunk meghatározni mind a fehér, mind a kék, mind pedig a cse- < megeszőlő fajtákra. Munkánk kiterjed u a nálunk termesztett olajosmagvak olajtartalmának rendszeres vizsgálatára is, éspedig mindenekelőtt a szója, továbbá a földimogyoró, ricinusmag, kendermag stb. olajtartalmát kutatjuk. Az olajmeghatározásokat a hagyományos Soxhletféle módszerrel és az újabb refraktometrikus módszerrel egyaránt végezzük, s persze ezúttal is igyekszünk összefüggést (korrelációt) találni a két vizsgálati eljárás között. Ez esztendő nyarán intézetünk gazdaságának területé» összesen 354 talajmintát vettünk, s három laboratóriumi dolgozónönk dicséretet érdemlő munkájával és a minták vizsgálati eredményei alapján összeállítottuk az Ógyallai Mezőgazdasági Kísérleti Intézet talajtani térképét, amely a következőket tünteti föl: ■ a) a talaj mechanikai elemzésének eredményei; b) a talaj kémhatása pH értékben (ezt elektrometrikus módszerrel mértük titroszkop nevű műszerrel, a kálóméi és a chinhydron elektródok segítségével); c) a talaj mésztartalma %-ban; d) a talaj foszfortartalma, Ezenfölül rendszeres meteorológiai megfigyeléseket is végzünk a nemzetközi előírások által meghatározott műszerekkel és az előírt időpontokban. Noha a közeli Ógyallai Meteorológiai Obszervatórium szintén végez megfigyeléseket, mégis értékesnek tartjuk hat esztendőre visszatekintő megfigyelési munkánk eredményeit, amelyek igen értékesek és jellemzők a szeszéíyesi homoktalajokra, főképp ha azokat az Ögyallán mért értékekkel és a sokévi átlaggal egybevetjük. Munkánk tehát sokrétű, de az általános laboratóriumi teendőkön kívül a legkorszerűbb és legújabb vegyvizsgálati módszereket is kipróbáljuk, sőt alkalmazzuk. Hogy csak egyet említsek: jómagam űj módszert dolgoztam ki, amelynek alapján papírkromatográfia segítségével egyszerű módon 8 nálunk termesztett kínai, olasz, valamint magyar származású rostkenderfajtát különböztethetünk meg. Ugyancsak papírkromatográfiával elemezzük a fűszerpaprika magjában foglalt cukrok minőségét. Az idei átszervezés következtében laboratóriumunk munkaköre tovább bővül, s mindenekelőtt az öntözögazdálkodás, valamint az árasztásos növénytermesztés hatásának vizsgálatára, a termesztett növények minőségére stb terjed ki. Bózner MIWWs, a laboratórium vezetővegyésze, az árpa nedvességtartalmát ellenőrzi az elektromos vezetőképesség mérésének segítségével Tagadhatatlanul értékes eredményeket sikerül felmutatnunk, de ennek így kell lennie, hiszen laboratóriumunk minden dolgozója szüntelenül azt tartja szem előtt, hogy minél hatékonyabban elősegítse szocialista mezőgazdaságunk felvirágzását. (Foto: R é n y i) Irta: BÓZNER MIKLÓS vegyész, az Ögyallai Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozója
