Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-04 / 88. szám

1959. november 4. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 347 Az ógyallai mezőgazdasági vegyészeti-technológiai laboratórium munkája Bizonyára kevesen ismerik az Ógyallai Mezőgazdasági Kísérleti intézet vegyé­szeti- technológiai laboratóriumát, s még kevesebben hallottak ennek a laborató­riumnak a munkájáról. írásom célja ép­pen az, hogy beszámoljak mezőgazdasági dolgozóinknak hat évi munkánkról, az elért eredményekről, valamint a közeli esztendőkre előirányzott agrokémiai fel­adatokról. Mindenekelőtt néhány szóban ógyalla­­szeszélyesi intézetünket mutatom be. Ez az intézet 1951-ben létesült, amikor Tabi és Plevka laboratóriumi dolgozónők a talaj nilrogéntartalmát, illetőleg ned­vességét vizsgálják Dél-Szlovákiában, Ukrajnában, Romá­niában és Magyarországon kezdeti sike­reket értek el a rizs, illetőleg a gyapot és egyéb melegkedvelő növények ter­mesztése körül. A kísérleti intézet szék­helyeként azért esett a választás Ögyal­­lára, mivel a meteorológiai adatok sok­évi átlaga alapján Ögyallát és közvetlen környékét tekinthetjük köztársaságunk legmelegebb körzetének. Azt is említsük meg. hogy az Ögyallához tartozó Szeszé­lyestől délebbre, a Komáromi Mezőgaz­dasági Kísérleti Állomáson már végez­tek ugyan kísérleteket melegkedvelő növényekkel, éspedig 1925 és 1929 kö­zött. de ezekről a kísérletekről nem maradtak fönn hiteles, hivatalos feljegy­zések. A komáromi kísérleteket annak idején csak kis területeken állították be. s kizárólag tájékoztató jelleggel rendel­keztek. Ögyalla-szeszélyes! intézetünk az első években főként a kimondottan meleg­­kedvelő növények termesztésével, vala­mint nemesítésével foglalkozott. Ilyen növények például a gyapot, rizs, selyem­mályva (abutilon). rostmályva (kenaf), szivacstök (luffa). citrom stb. A további évek folyamán változatlanul napirenden tartottuk az imént felsorolt forró égövi növények akklimatizácíőjának kérdését, de. már fokozatosan rátértünk a nálunk már előzőleg is termesztett, tehát bizo­nyos fokig meghonosodott növények ag­rotechnikájának javítására, nemesítésé­re, valamint az előállított termékek minőségének fokozására. így például a fűszerpaprika nemesítése voltaképpen a magas hektárhozamok elérésére, a be­tegségekkel szembeni ellenállóság foko­zására és a kereskedelmi áru minőségé­nek javítására (magas festéktartalom) irányult. Vegyészeti-technológiai laboratóriu­munk munkájában a figyelmet elsősor­ban éppen a minőség javítására fordít­juk. A laboratórium munkája 1954-ben és 1955-ben főleg a fűszerpaprika új fajtájának kinemesítését tűzte ki célul. Minden esztendőben többszáz változat ' szárazanyagtartalmát és egész festék­mennyiségét határoztuk meg. A csípős és a csípösségmentes fűszerpaprika ki­választásának céljából monifikáltuk a Fodor-féle capsaicin-reakciót, amely módszernek a segítségéve! évente több­ezer minta osztályozása vált lehetővé. A gyors módszer útján minden különö­sebb szaktudás nélkül a laboratóriumi kisegítő dolgozók és munkások is pon­tosan elvégezhették az osztályozást. Ké­sőbb, 1956-ban, amikor beszereztük a kétfényelemes fotokolorimétert. folya­matosan végeztük a fűszerpaprika-fajták és törzsek egész festéktartalmának meghatározását az ismert Benedek­­féle módszer segítségével. A fűszerpap­rika-osztály és a vegyészeti-technológiai laboratórium együttes munkájának ered­ményeként kinemesítettük a Nyitrai vé­konyfalú fűszerpaprikát, amely 1958-tól elismert fajta. De laboratóriumunk a fűszerpaprikán kívül a nálunk termesztett és nemesített többi növény minőségének, valamint használhatóságának vizsgálatával is fog­lalkozik, s erre vonatkozólag a következő tájékoztatással szolgálhatunk. A legutóbbi három évben rendszeres vizsgálat alá vettük mind az intézet szőlőjében, mind a környező szövetkeze­tek és állami gazdaságok határában ter­mesztett valamennyi szőlőfajta mustjá­nak savtartalmát, valamint cukortartal­mát. mégpedig olyképpen, hogy össze­hasonlításul a refraktometrikus száraz­anyagból igyekszünk a cukortartalomra következtetni. Többéves kísérleti ered­ményeink alapján szeretnénk olyan meg­felelő átszámítási faktort találni, amely a szeszélyes! és általában a délnyugat­szlovákiai viszonyok köfcött leginkább kifejezné a mustok cukortartalmát klos- * terneuburgi fokokban. Kísérleti munkánk . sikere esetén gyorsan, egyszerű módon és pontosan megállapíthatnék a mustok cukortartalmát, s ebből azután a bor várható alkoholtartalmára következtet­hetnénk. Ezenkívül összefüggést igyek­szünk találni a mustok cukor-, illetőleg savtartalma, valamint a borok különböző fajtáinak alkoholtartalma között, még­pedig a szüretet megelőző 3 — 6 hónapos meteorológiai tényezők segítségével. A megfelelő átszámítási faktort külön­­külön szándékszunk meghatározni mind a fehér, mind a kék, mind pedig a cse- < megeszőlő fajtákra. Munkánk kiterjed u a nálunk termesztett olajosmagvak olaj­­tartalmának rendszeres vizsgálatára is, éspedig mindenekelőtt a szója, továbbá a földimogyoró, ricinusmag, kendermag stb. olajtartalmát kutatjuk. Az olajmeg­határozásokat a hagyományos Soxhlet­­féle módszerrel és az újabb refrakto­metrikus módszerrel egyaránt végezzük, s persze ezúttal is igyekszünk össze­függést (korrelációt) találni a két vizs­gálati eljárás között. Ez esztendő nyarán intézetünk gazda­ságának területé» összesen 354 talaj­mintát vettünk, s három laboratóriumi dolgozónönk dicséretet érdemlő munká­jával és a minták vizsgálati eredményei alapján összeállítottuk az Ógyallai Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet talajtani térképét, amely a következőket tünteti föl: ■ a) a talaj mechanikai elemzésének eredményei; b) a talaj kémhatása pH értékben (ezt elektrometrikus módszerrel mértük tit­­roszkop nevű műszerrel, a kálóméi és a chinhydron elektródok segítségével); c) a talaj mésztartalma %-ban; d) a talaj foszfortartalma, Ezenfölül rendszeres meteorológiai megfigyeléseket is végzünk a nemzetközi előírások által meghatározott műszerek­kel és az előírt időpontokban. Noha a közeli Ógyallai Meteorológiai Obszerva­tórium szintén végez megfigyeléseket, mégis értékesnek tartjuk hat esztendőre visszatekintő megfigyelési munkánk eredményeit, amelyek igen értékesek és jellemzők a szeszéíyesi homoktalajokra, főképp ha azokat az Ögyallán mért érté­kekkel és a sokévi átlaggal egybevetjük. Munkánk tehát sokrétű, de az általá­nos laboratóriumi teendőkön kívül a leg­korszerűbb és legújabb vegyvizsgálati módszereket is kipróbáljuk, sőt alkal­mazzuk. Hogy csak egyet említsek: jómagam űj módszert dolgoztam ki, amelynek alapján papírkromatográfia segítségével egyszerű módon 8 nálunk termesztett kínai, olasz, valamint ma­gyar származású rostkenderfajtát kü­lönböztethetünk meg. Ugyancsak papír­­kromatográfiával elemezzük a fűszer­­paprika magjában foglalt cukrok minő­ségét. Az idei átszervezés következtében la­boratóriumunk munkaköre tovább bővül, s mindenekelőtt az öntözögazdálkodás, valamint az árasztásos növénytermesz­tés hatásának vizsgálatára, a termesztett növények minőségére stb terjed ki. Bózner MIWWs, a laboratórium vezető­­vegyésze, az árpa nedvességtartalmát ellenőrzi az elektromos vezetőképesség mérésének segítségével Tagadhatatlanul értékes eredményeket sikerül felmutatnunk, de ennek így kell lennie, hiszen laboratóriumunk minden dolgozója szüntelenül azt tartja szem előtt, hogy minél hatékonyabban előse­gítse szocialista mezőgazdaságunk fel­virágzását. (Foto: R é n y i) Irta: BÓZNER MIKLÓS vegyész, az Ögyallai Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom