Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-04 / 79. szám
1959. október 4. \fzaUxjd Földműves 3 Duklai harcok nyomában... Az emlékezetes 1944-es évet írták ... Augusztus végére járt az idő. amikor a Szovjetunióban, az 1. csehszlovák katonai osztag körében ért bennünket az örömhír: kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés. Mindnyájan éreztük, hogy haránk területén is ütött a fasizmus órája, dolgozóink hogy egyre közeledik a pillanat, amikor hazánk népe lerázhatja magáról a fasiszták igáját. Mi is támadást indítottunk. Több mint két óráig tartott a küzdelem. A tankok után a gyalogság tört előre. Estére már a felszabadult Wrocanky faluba értünk. Az esős éjszaka után Véres harcok Duklánál győzelme következik. Az öröm, mely köztünk uralkodott, leírhatatlan volt. Szeptember 8-a hajnalán csapatunk előrenyomulva egy lengyel falucskába, Krosnoba érkezett. Borzasztó fáradtak voltunk, de pihenésre még csak nem is gondolhattunk. A gépfegyverek egyre hangosabban szóltak. A német csapatok állandó visszavonulásra kényszerültek. Mindnyájan éreztük. világos, napsütéses reggelre ébredtünk. Csapatunk parancsnoka egy ház tetejéről nézett körül a tájon. Arcáról leolvastuk, hogy még nem tiszta a levegő... A németek ellentámadást indítottak. Ojra gránátok repültek a házak közé. Utánuk *jöttek a tankok és a gyalogság is. Csapatunk parancsnokától parancsot kaptunk a támadásra. Megkaptuk ,a jelszót: „Tüzelj!“ Kilőttük az első golyót. Támadásunk sikerrel végződött. Estére már visszafordítottuk az ellenséget. Az elkövetkező napok szinte emberfeletti kitartást követeltek. A támadások ellentámadásokkal váltakoztak, újabb és újabb tüzelcállásokat kellett építenünk. Pihenni nem volt időnk. Lépésről lépésre közeledtünk a kitűzött cél felé. Október első napjaiban már egészen közel jutottunk a csehszlovák határhoz. Egy megfigyelő osztag parancsnoka voltam. Reggel megkezdtük'a támadást, melyben a szovjet hadsereg oldalán a legjobb csehszlovák partizánok is részt vettek. Negyvenöt percig állandóan lőttük az ellenség állásait, amely végül is viszszavonulásra kényszerült. Elérkezett a dicső nap, október 6-a. Az első szovjet és csehszlovák katons hazánk földjére lépett. A harcol most már fokozottabb erővel folytattuk. Összeköttetést szereztünk a partizánmozgalmakkal, és mindent elkövettünk, hogy végleg elindítsuk a németek visszavonulási vonalát Harcaink győzelemmel végződtek. A hős szovjet hadsereg nem egész nyolc hónap alatt hazánk területéről kiűzte a fasisztákat. Nemrégiben újra a Duklánál jártam. A hősök nyomait ma a békés emberek munkája követi. Emlékművek, dicső sírfeliratok hirdetik az elesett hősök nevét, akik itt, a győz tes duklai harcokban életüket áldozták a mai boldog életünkért. Tibor Rudník, volt duklai harcos cit*-k-k-lrkir-kirk-tr-tr-ir-irir*c*ir»*n » » 1rlrirkirkinririr-k1r-tt+1rir1rlr1r-irt:1rk1r-k1rlrir+ir1ririr1rtr-tr-k-lr-lrte-kiririririrk1r-k1rirk-k1r1r-» Duklánál és a szövetkezet élén Stefan Kubikkal, a hodyi szövetkezet elnökével beszélgetünk. Idézzük a múltat, szólunk a jelenről. Kubik elvtárs. az Azovi tenger mellett ment át a szovjet csapatokhoz. Kiricsenkó elvtárs szovjet tábornok első kérdése a következő volt: — Akarsz segíteni a szlovák katonáknak, hogy kövessék példádat? — Akarok — volt a válasz. Ettől fogva többször átment a túlsó oldalra, beszélgetett a szlovák katonákkal, akik közül sokan átjöttek a szovjet katonákhoz. Amikor megbízatását sikeresen teljesítette, Jefremovban önként jelentkezett az I. csehszlovák dandárba. 1944-ben felkelt a szlovák nép. A csehszlovák katonaság égett a harci láztól, hangoztatták: — Megyünk a felkelés megsegítésére! Kubik elvtárs ott harcolt Duklánál is mint megfigyelő. Egy szeptemberi reggelen két helyen megsebesült. A kórházban tért magához. A felszabadulás után a duklai harcok Szellemében tovább harcolt. Amikor Hodyban megalakították a szö-Stefan Kubik, a hodyi EFSZ elnöke vetkezetet, az élére ő állt. Akkor csak 26 szarvasmarhájuk, 86 sertésük, 9 lovuk és 260 szárnyasállatuk volt. Azóta sokat gyarapodtak. A szarvasmarha száma 364, a sertésé 480 és 4200 szárnyasállatuk van. Még terven felül is termelnek. Persze a harc nem volt könnyű, do Kubik edzett ember volt és tudta irányítani az embereket. A földbirtokos visszakérte a Hody-i birtokot. A demokrata párt egyes tagjai igyekeztek elszabotálni a földreformot. De Kubik elvtárs vezetésével a helyi pártszervezet győzött és a volt béresek kapták meg a földet. Később, amikor a párt a szövetkezetesítés! politikát hirdette, bátran léptek az új útra. Ma gazdagabban, kultúráltabban élitek. A Hody-i szövetkezetesek kirándulásokra járnak. Ismerik hazánkat. Szép kultúrházuk és üzleteik vannak. A község lakói a kultúrházban szórakozhatnak, van mozi, televízió. rádió és gazdag könyvtár. Többször előadásokat rendeznek és föllépnek a különböző együttesek, nemrégiben például a C.UT szerepelt náluk. A szövetkezet segítségével új iskolát építenek. A tagok a gyerekekre családi pótlékot kapnak. Rendkívüli segítséget nyújtanak annak, aki rá van szorulva. A jól dolgozó szövetkezeti tagok .ingyenes segítséget kapnak, ha családi házat építenek. A falu megszépült, jobban élnek az emberek. Stefan Kubik vezetésével valóra váltják azt a harcot, amit Duklánál 15 éve elkezdtek. — rt — ANDREJ P L A V K A : Duklánál csend... Duklánál csend Szinte csak sejtve hallod a szellő suttogását a falombok között .. Almát alussza Itt sokezer. hős halott. Felettük október aranyba öltözött. Nem a harctér felől áramlik ez a szellő, amelytől, hallgasd csak, a rőt avar zörög, s amely halkan regél sok dicső haditettról: holtak lehelete, az leng a táj fölött. Utolsó leheletünk, amelyben ott remeg: „Szeretünk szép hazánk. Kivívunk, szabadság!" Nem hal el sohasem, el ez a lehelet, hozzánk szól örökké, minden időkön át. Szellők viszik szerte suhanó szárnyukon, amelyek bejárnak minden várost, falut, Tettük dalokban él, melyet a nép dúdol, általa nyílnak meg előttünk a zárt kapuk, mint ahogy kitárult Duklának kapuja, hazánk felé az út, a célhoz oly közel, hogy a szent szabadság belépjen rajta újra, és köszönthessük őt ujjongó örömmel. Hős szovjet katonák sóhaját hallod benne, kiömlő piros vérük rajta jelet hagyott, hogy tévelygés nélkül menjünk előre egyre, és hogy örökké éljen, ki honáért halt ott, \ hogy a szíveken égjen vágy, Izzó szeretet és olyan erős legyen, miként a viharok, amelyek akkor bőgtek a nyögő föld felett s nagy fákat taroltak le. — De nézd, új lomb hajtott! Duklánál csend. Szinte csak sejtve hallod a szellő suttogását a falombok között... Almát alussza itt sokezer hős halott. Felettük október aranyba öltözött. Fordította: Fügedi Elek ji.f ásfél órával éjfél után megér - ürít kezett a hadtest 36-os számú operációs parancsa, amely a megszerzett állások minden területén elszánt védelmet rendelt el. Még mielőtt a hadtest parancsa az első zászlóalj parancsnokságára érkezett volna, az egyik csapat egy SS- katonát fogott el. Azonnal elvezették a brigád-hadtesthez. „A felsőbbrendíí ember" behúzott váltakkal lapult a földalatti bunker sarkában és megadóan, ellenvetés nélkül aprólékosan válaszolt a feltett kérdésekre. A hadtestet természetesen minden apróság érdekelte. Dockal, a kapitány, gondosan jegyezgetett. A fogoly kiálló pofacsontokkal végül kinyögte, hogy a határnál állomásozó egységeik új védelmi vonalba húzódnak. Ez elég is volt. Fél négykor, tehát másfél* órával a hadtest-parancs kiadása után az első és második zászlóalj új parancsot kapott. „Hat óra harminc perckor küldjétek 'felderítőket a határra, a Dukla—Niiny Komárnik útvonalra. Az első zászlóalj felderítoi nyugati, a másodiké keleti irányba haladjanak ... stb.“ Nebiljakov csapatának — akit a második zászlóalj bízott meg a felderítés feladatával —, nem kellett külön megadni az irányt, mégcsak felvilágosításra sem szorultak arra vonatkozóan, miről van szó. Nebiljak és a többiek érezték, tudták. A feladat annyira felrázta őket, hogy hiába érezték fáradt csontjaikon még az izmok súlyát is, egy pillanatot, percet sem pihentek. Rájuk bízták a cseh Előttünk egy C-t, mögé pedig egy R-t vésett a köbe. CSR... Nebiljak lázban égve tűzte egy mogyoróbokorra a zászlót. A csehszlovák zászlót. Nagy pillanatot éltek át. Mikor aztán leheveredve nézték, hogyan játszik a szél a zászlóval, még jobban meghatódtak. Szemükbe könny tolult. Simogatták a földet, melynek egyetlen érintése kárpótolta szenvedésüket, küzdelmüket. Az üvegről és a diszlövésről teljesen elfeledkeztek ... Nebiljak rádióleadón jelentette a parancsnokságnak: — Kilenc órakor elértük a határt’. Zászlónk már leng a szélben. Fasisztákkal nem találkoztunk. Vonulunk tovább, Niénij Komárnik felé. Valami kaparta, szorította a torkát... Egy kicsit még feküdtek. Néhány perc múlva Nebiljak csapatvezető parancsot adott a felderítés folytatására. — Előre, fiúk! A nap arannyal szórta be útjukat. RUTTKAY J. Svldníket a fasiszták teljesen felper zselték. Ma újjáépült. Képünkön egy új textilüzem építése látható, melyet a jövő évben helyeznek üzembe és 1500 munkást foglalkoztat majd. Rózsák most az őrök Füst szállt az égre, vér hullt a földre, És nyögtek körül a sötét hegyek. Október volt és a gépfegyverek Halált okádtak vadul hörögve. Mindez a múlté-, és mégis, mégis Idézni kell most, hogy emlékezzünk Mindig és újra. S bármit is kezdünk Tudja a világ, a nap, s az ég is, Hogy tépett földön, ott a Duklánál, Hol a hősök emlékműve áll már Szabadságunkért Imiit ezrek vére. És a mélyben porladozó hősök Sírján őszirózsák most az őrök, S ragyog az ég szabad, tiszta kékje. GÁL SÁNDOR Az első átvonulás Csehszlovákia határán Duklánál szlovák zászlót is, hogy hátha véletlenül ... Nebiljak gondosan sáros zubbonya alá rejtette. — Egy kis szíverősítöt az útra, gyerekek'. — Azt már nem. Majd a határon megszívjuk az üveget. Hagyjuk azt a decit akkorra. — Ne feledkezzetek meg a díszlövésekröl! — Mit féltek? Az ólomszürke felhők ritkultak. S először azóta, hogy j Krosno mögött 1 megindult a véres harc a Duklai szoros hozzáférhető útjaiért, köszöntött rájuk az új nap igazi, fényes napfelkeltével. Ha nincs a háború, harminc perc < alatt a határhoz érnek. Mi az a gyalogos számára, akinek a lába a kilométerek százaihoz szokott? De előttük ■ most ellenség rejtőzik. Ki tudhatja, '< hal lapul, hol van jól álcázott fede- I zéke? Egymásután tűntek fel, s maí radtak mögöttük az üres erődítmények, fedezékek, felfordult, kiégett gépkocsik, puffadt hullák. Fejük felett var: júk károgtak. — Ahá, ott van! — mondta izgatot- i tan Nebiljak, hosszú mutatóujját előrel szögezve. Az óra háromnegyed kilencet muta. tott. \ Tizenöt perc múlva a fehér határ- i kőhöz érkeztek, melyen Tiso államának címere és egy S betű nézett a négy i- világtáj irányába. Egy katona az S elé
